Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-11 / 35. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Nyílik a finn munkaerőpiac Helsinki. A finn kormány a szakszervezetekkel történt megegyezés után úgy döntött, 2006. május 1-jétől megnyitja munkaerőpiacát a tíz újonnan csatlakozott EU-s tagország, köztünk Szlovákia munkavállalói előtt. Finnország az Európai Bizottság e héten közétett jelentésével összhangban álló döntést hozott, (ú) Sáron állapota változatlan Jeruzsálem. Nem mutatott változást a január negyedikén súlyos agyvérzést szenvedett és azóta kómában fekvő Ariel Sáron izraeli miniszterelnök állapotában az újabb CT- vizsgálat. Sáron állapota továbbra is súlyos, de stabil - közölte a jeruzsálemi Hadassza kórház. (MTI) Merénylet Bagdadban Bagdad. Autóba rejtett pokolgép robbant tegnap Bagdadban, legalább 11 ember halálát és további 38 személy sebesülését okozva. A rendőrség megerősítette a kórházi hírt, de a halottak számát nyolcban adta meg, a sérültekét pedig huszonnyolcban. A merénylet időben egybeesett a decemberi választások végeredményének hivatalos bejelentésével. A síita koalíció pártjai 128, a szunnita arab pártok 58, a kurd szövetség pártjai pedig összesen 53 képviselői helyet szereztek a négy évre megválasztott, 275 fős parlamentben. (MTI) Büntetés atombombáért Bécs. Az osztrák védelmi miniszter bizalomvesztés miatt leváltotta tisztségéből Erich Reitert, a tárca szekció- vezetőjét, aki a News című bécsi hetilap legfrissebb számában kifejtette: Európának atombombára lenne szüksége, amelyet adott esetben be is kell vetni. Reiter egyebek között azt mondta, a jövőben számolni kell az atomháború veszélyével, és Európának erre válasszal kell rendelkeznie. Günther Platter védelmi miniszter a leghatározottabban visszautasította Reiter nézeteit, az ellenzéki szociáldemokraták pedig a védelmi tanács sürgős összehívását, a szekcióvezető nézeteitől való elhatárolódást követeltek a kormánytól. (MTI) Nem küldenek EU-haderőt Brüsszel. Az EU valószínűleg nem telepít haderőt a Kongói Demokratikus Köztársaságba, a választások biztonságának garantálására, de készenlétbe helyez csapatokat, hogy azok szükség esetén az ottani ENSZ-békefenn- tartók segítségére siethessenek. Ezt Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja közölte. Az ENSZ januárban fordult az EU-hoz azzal a kéréssel, hogy adjon csapatokat a választások biztosítására. (MTI) Fatmir Sejdiu mérsékelt politikus hírében áll, tárgyalásos úton akarja kiharcolni a függetlenséget - ő vezeti az albán delegációt is Koszovó új elnöke a rugovai örökséget viszi tovább ÖSSZEFOGLALÓ Pristina. A koszovói parlament tegnap megválasztotta az 54 éves Fatmir Sejdiut a tartomány új elnökének, a január végén elhunyt Ibrahim Rugóvá helyére. Sejdiut, aki az egyetlen jelölt volt, a harmadik fordulóban választották meg, miután az első kettőben nem sikerült megszereznie a szükséges kétharmados többséget. Koszovó a szerb erők és a koszovói albán szakadárok közötti 1998-99-es konfliktus vége óta ENSZ-közigazgatás alatt áll. Sejdiu Koszovó második elnöke, elődje, Ibrahim Rugóvá január végén tüdőrákban hunyt el. Az új elnök mindig a szerbiai tartomány függedenségi törekvéseit jelképező, karizmatikus Rugóvá közeli és hűséges szövetségese volt. „Folytami fogom Rugo- vának a Koszovó függedenségével kapcsolatos elképzelését” - jelentette ki Sejdiu megválasztása előtt, jelezve: követi a Rugóvá által megkezdett utat, a függedenségnek a Koszovó új státusáról folytatott tárgyalások keretében történő kivívását. „Azt szeretném, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Koszovó függedenségét” - hangsúlyozta Sejdiu, aki feltehetően a szerb küldöttséggel első ízben február 20-án találkozó koszovói albán delegáció élén is Rugóvá utódja lesz. Még ha a tartomány lakosságának több mint 90 százalékát kitevő albánok túlnyomó többsége a füg- getíenség lelkes híve is, Sejdiu mérsékelt hírében áll. Hajlandó a szerb hatóságokkal tárgyalni, amelyek viszont elutasítják a párbeszédet a fegyveresek egykori vezetőivel, például Hashim Thaqival, a feloszlatott Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) volt vezetőjével, a Koszovói Demokrata Párt elnökével. Fatmir Sejdiu a kormányzó Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) főtitkára azóta, hogy a pártot Rugóvá 1989-ben megalapította, és megválasztásáig a párt parlamenti frakcióját vezette. Mindig igen elegáns, kopaszságát rendszerint fejfedővel leplezi. Közeli munkatársai szerint energikus és pragmatikus. A szerb rendszer elleni passzív ellenállás éveiben párhuzamos földalatti intézményeket - elnöki hivatalt és parlamentet - szervezett, ezeket Belgrad soha nem volt hajlandó elismerni. (MTI, ú) Elismert jogtörténész Fatmir Sejdiu egy Podujevo közeli észak-koszovói faluban született, nős, három fiú édesapja. Az albán és a szerb nyelven kívül franciául és angolul beszél, a jogtudományok doktora, jogot oktatott a pristinai egyetemen. A doktorátus megszerzése után Franciaországban és az Egyesült Államokban folytatott tanulmányokat, fő szakterülete a jogtörténet, (m) Kopaszságát rendszerint fejfedővel leplezi (SITA/AP-felvétel) Nem csendesül a Mohamed-karikatúrák miatti forrongás az iszlám világban Dániai imámok agitáltak Koppenhága/Prága. A dánok többsége a dániai imámo- kat hibáztatja azért, hogy a muzulmán világban erőszakba torkolltak az eredetileg egy dán lapban megjelent Mohamed-karikatúrák miatti tiltakozások. ÖSSZEFOGLALÓ A TV2 dán televízió megbízásából készített felmérés szerint a dánok 58 százaléka úgy gondolja, elsősorban a skandináv országban élő vallási elöljárókat terheli a felelősség a muzulmán országokban lezajlott dánellenes megmozdulásokért. Ráadásul a megkérdezettek túlnyomó többsége - 82 százaléka - szerint a hitszónokok hátráltatják a bevándorlók beilleszkedését. Ahmed Abu Laban, egy koppenhágai mecset imámja kijelentette: „Nem öntöttünk olajat a tűzre, nem végeztünk agitációt a muzulmán tömegek körében.” A dánok azután fordultak szembe az ottani muzulmán vezetőkkel, hogy kiderült, tavaly decemberben összesen 27 dániai muzulmán szervezetet tömörítő két delegáció járt Egyiptomban, illetve Libanonban, hogy támogatást szerezzenek a karikatúrákat szeptember végén megjelentetett Jyllands-Posten ellen. Irán prágai nagykövetsége tiltakozó jegyzéket küldött a cseh külügyminisztériumba, amiért két lap, a Hospodárské noviny és a Mladá fronta Dnes megjelentette a karikatúrákat. Az irániak bocsánatkérést követeltek a két újságtól. A szerkesztőségek ezt megtagadták, mondván: a karikatúrákat illusztrációként jelentették meg. Az iszlám vüágban tegnap folytatódtak a gúnyrajzok miatti tiltakozások. A bangladesi fővárosban, Dakkában több műit 20 ezren tüntettek. Jeruzsálemben palesztinok dán zászlókat égettek, az Iszlám Dzsihád palesztin radikális szervezet gázai tüntetésén pedig megfenyegetette a jövőbeli Moha- med-ellenes „merényletek” elkövetőit. Szerbia-Montenegróban tegnap első ízben tiltakoztak, a szandzsáki muzulmánok lakta Növi Pazarban tartott tüntetésen több százan vettek részt. Muhammad Naszír Han pakisztáni egészségügy-miniszter a szenátusban bejelentette: megtiltják a gyógyszerimportot Dániából és minden más olyan európai országból, ahol megjelentették az istenkáromló karikatúrákat. Az isten- káromlást Pakisztánban halálbüntetéssel sújtják, (m, t, ú) Hirsi Ali gyávasággal vádol Berlin. Szégyennek nevezte Ayaan Hirsi Ali Szomáliái születésű holland képviselőnő azt, hogy egyes európai médiákban nem volt elég bátorság a Mohamed-karikatúrák megjelentetéséhez. „A közlést megtagadó médiák szellemi középszerűségüket olyan magasztosan hangzó fogalmak mögé rejtik, mint felelősség és tapintat.” Európában sokan félnek feltárni az iszlám intoleráns vonásait. Ayaan Hirsi Ali írta annak a Theo van Gogh rendezésében elkészült filmnek a forgatókönyvét, amely az iszlám társadalmakban a nők elleni erőszakot mutatja be. A filmrendezőt 2004-ben megölte egy vallási fanatikus, (m) Afganisztánban képezték ki - megdöbbentette a szeptember 11 -i pusztítás Visszalépett a kiszemelt merénylő MH-ÖSSZEFOGLALÓ Kuala Lumpur. Megszakította a kapcsolatot az iszlámistákkal egy Los Angeles-i felhőkarcoló elleni merényletre kiszemelt malajziai aktivista. Azért lépett vissza, mert a hírekben látta, micsoda pusztítással jártak a megbízói által szervezett, 2001. szeptember 11-én az USA keleti partján végrehajtott akciók. Ezt tegnap közölték délkeletázsiai hírszerzők. Zaini Zakariát két másik társával együtt az Amerika nyugati partján végrehajtandó, a szeptember 11-i merényletekhez hasonló jellegű csapásra készítette fel az al-Kaida. A terv, miszerint a sejt tagjai eltérítenek egy repülőgépet, és azt nekivezetik egy Los Angeles-i felhőkarcolónak, nem lépett a megvalósításhoz közeli szakaszba. Erről a merénylettervről George Bush közölt részleteket csütörtöki beszédében. Az amerikai elnök szerint az összeesküvést Washington és több délkelet-ázsiai ország közötti együttműködés révén sikerült feltárni. Amint a malajziai titkos- szolgálat egyik illetékese tegnap elmondta, a mérnök végzettségű Zaini 1999-ben Afganisztánban kapott kiképzést az al-Kaida egyik táborában. Még abban az évben visz- szatért hazájába, s képesítést szerzett kisrepülőgép vezetésére. Ezután Ausztráliában keresni kezdett olyan tanfolyamot, ahol felkészíthették volna sugárhajtású gép vezetésére. A 2002 decemberében elfogott, és azóta Malajziában fogva tartott Zaini a kihallgatásakor azt mondta: miután megbízói egy szót sem szóltak küldetése természetéről, megdöbbenve látta a képsorokat a 2001. szeptember 11-i merényletekről. Hozzátette: ő nem ilyen dzsihádot (szent háborút) akart. A kiszemelt Los Angeles-i felhőkarcoló (TASR/AP) A csecsenekkel szemben más mércét alkalmaz Putyin hátba döfte Izraelt ÖSSZEFOGLALÓ Taortnina/Jeruzsáletn. Védelmébe vette tegnap a palesztin választásokon győztes Hamász vezetőinek moszkvai meghívását az orosz kormányfőhelyettes a NATO védelmi minisztereinek taor- minai tanácskozásán. Szergej Ivanov kijelentette: „Megkockáztatom: bizonyos országok - köztük a közel-keleti kvartett tagjai - előbb vagy utóbb amellett döntenek, hogy felveszik a kapcsolatot a Hamásszal.” (A kvartett tagjai az ENSZ, az USA, az EU és Oroszország.) Azt mondta, a Hamász teljesen demokratikus választások révén jutott hatalomra, de hozzátette: Oroszország „nem elégedett a Hamász által hangoztatott elvekkel”. Alekszandr Kalugin, a közel-keleti orosz különmegbízott azt mondta: Moszkva célja, hogy Izrael elismerésére bírja rá a Hamászt. Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön Madridban hívta meg moszkvai látogatásra a Hamász vezetőit, s ezt ők elfogadták. Washington azonnal magyarázatot kért Moszkvától. Jaap de Hoof Scheffer NATO-főtitkár tegnap azt mondta: az észak-atlanti szervezet számára ebben a pillanatban elképzelheteden, hogy bármiféle kapcsolatba lépjen a Hamásszal. Antonio Martino olasz védelmi miniszter pedig úgy nyilatkozott: „a Hamász megnyerte a választásokat, és az a körülmény, hogy övé a hatalom, optimizmusra ad okot: felelősebb magatartásra késztetheti annak érdekében, hogy számolhasson a nemzetközi közösség jóindulatával”. Putyin valósággal hátba döfte Izraelt, amikor meghívta a Hamászt - mondta Meir Sitiit izraeli oktatási miniszter, hozzátéve: Moszkva nemzetközi legitimitást akar adni egy terrorcsoportnak. „Mit szólna Moszkva, ha mi válaszul meghívnánk a csecsen szakadárok képviselőit Jeruzsálembe?” Oroszországnak, amely nem engedi a szabad választásokat Csecsenföldön, nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy kioktasson bennünket a Hamász választások útján szerzett legitimitásáról” - fogalmazott. „Moszkva kettős mércét alkalmaz, felosztva a terroristákat olyanokra, akikkel lehet tárgyalni, és olyanokra, akikkel nem. Nem értjük, mi a különbség egy jeruzsálemi buszrobbantás és a moszkvai vagy beszlani terrorakciók között” - mondta egy izraeli diplomata. Az orosz Gazeta tegnap azt írta, Putyin „lefoglalta az első éjszaka jogát” a Hamásszal. A Kom- merszant szerint a spanyol törvényhozásban megkérdezték Pu- tyintól, miért nem alkalmazza Csecsenföldre is azt a kritériumot, amelynek alapján a Hamászt nem minősíti terrorszervezetnek. Amikor azonban az orosz elnök belekezdett válaszába, a zártláncú közvetítést kikapcsolták. (MTI, ú) Washington cáfolja az állítólagos ajánlatot Szaddám nem Napóleon MTl-JELENTÉS Ammán. A száműzetésbe vonulás lehetőségét ajánlotta fel az USA Szaddám Húszéin bukott iraki diktátornak cserébe azért, hogy befolyását latba vetve segítsen felszámolni az iraki lázadást. Ezt áhította Szaddám egyik védőügyvédje, akinek szavait amerikai részről máris cáfolták. Száleh al-Armúti elmondta, Szaddám Húszéin a múlt hónapban számolt be neki az ajánlatról, amikor felkereste őt a börtönben. A volt iraki elnök elmondta, az amerikai ígéret lényege az volt, hogy úgy bánnának vele, mint Napóleonnal - akit Szent Ilona szigetére száműztek a XIX. században-, ha a lázadás beszüntetésére hívja fel az iraki felkelőket. Az ügyvéd áhította: az amerikaiak tudatták Szaddámmal azt is, ha visszautasítja az ajánlatot, van egy másik javaslatuk is: úgy bánnak vele, mint Mussolinivel. (Az olasz fasiszta diktátort a partizánok agyonlőtték a II. világháború utolsó napjaiban.) Barry Johnson amerikai katonai szóvivő Bagdadban rögvest cáfolta ezt, az ügyvéd állításait, teljesen megalapozatiannak, sőt nevetségesnek minősítette. „Feltehetően olyan látszatot akar kelteni, mintha Szaddámnak még mindig lenne bizonyos hatalma, befolyása az iraki lakosság fölött, ez azonban nem felel meg a valóságnak” - tette hozzá.
