Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-07 / 31. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 7. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LIBERATION Sátánisták keresztény szent helyeket rongáltak meg a franciaországi Bretagne-ban, tíz nap alatt összesen öt kápolnát, temetőt és kálváriát. Morbihan megye egy kis falujának temploma esett áldozatul hétvégén a sátánisták hadjáratának, akik miután elégették a kápolna keresztjét és betörték az ablakokat, a templom falára az ördög jelét, a 666-os számot és egy fordított keresztet rajzoltak. A múlt héten egy 1540-ben épült, műemlékké nyilvánított kápolna is leégett a gyújtogatás miatt. Valamennyi rongálás kis falvak ritkán látogatott szent helyein történt, a prefektúrája szerint elképzelhető, hogy egyszerre, de csak néhány nap elteltével vették észre az arra közlekedők. Mivel nagyon sok a közös elem, valószínűsíthető, hogy a tettesek ugyanazok.- Mindjárt szétrobbanok a méregtől. Ilyen béna karikatúrát! (Gyenes Gábor rajza) A dán rajzolók nem merték illusztrálni a Mohamed próféta életéről szóló gyerekkönyvet Hogy kezdődött a karikatúraügy? A muzulmán világban hatalmas vihart kavart Moha- med-karikatúrák ügye egy teljesen ártatlan dologból, egy gyerekkönyv tervéből keletkezett. Szeptember elején egy dán gyerekkönyvszerző több médiában is amiatt panaszkodott, hogy az általa megkeresett rajzolók haboznak illusztrációkat készíteni könyvéhez, amelyet Mohamed próféta életéről írt. MTl-HÁTTÉR Mint a belga Le Soir írta, a szerző nyilatkozataiban bírálta, hogy az alkotók a holland filmrendező, Theo van Gogh 2004 végi meggyilkolása óta öncenzúrát gyakorolnak. (A merényletet egy muzulmán férfi követte el, mert szerinte a rendező iszlámellenes műveket készített.) Ebben a helyzetben a legnagyobb dán napilap, a 160 ezres példányszámban megjelenő Jyllands-Posten megkeresett mintegy negyven, a dán újságíró-szövetséghez tartozó karikaturistát, s közülük 12-en válaszoltak a felhívásra. Rajzaik az újság szeptember 30-i számában jelentek meg, „Mohamed arcai” címmel. A lap főszerkesztője szerint kezdeményezésüket az magyarázza, hogy ekkorra a dán közvéleményben már javában tartott a vita a véleménynyüvánítási szabadságról. A főszerkesztő szerint ráadásul a rajzok leközlésével senkit sem akartak megsérteni, s a lépés nem állt ellentétben a dán törvényekkel sem. (Amit egyébként igazol, hogy a koppenhágai főügyész január elején elutasította 11 muzulmán szervezet keresetét. E szervezetek istenkáromlás és faji diszkrimináció miatt akarták beperelni a lapot.) Mindenesetre a próféta ábrázolása viszonylag hamar dühös reakciókat váltott ki a Dániában élő muzulmán közösségben: október 14-én mintegy ötezren tüntetnek Koppenhágában, s a rajzolók - akik immár védőőrizet alatt élnek - halálos fenyegetéseket kapnak. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök ugyanakkor nem hajlandó bocsánatot kérni, s ebben az ügyben nem hajlandó fogadni a hozzá bejelentkezett 11 muzulmán nagykövetet sem. Mint hangsúlyozza, a karikatúrák kérdése a sajtószabadság témakörébe tartozik, s ebben az ügyben csak a bíróság illetékes. Ezt követően azonban néhány hónap „szünet” állt be, egészen december végéig, amikor az Arab Liga külügyminiszterei Kairóban nyilvánosan elítélték ezt a lépést, mint amely „a vallások és próféták szentségét, az iszlám nemes értékeit sérti.” Január 26-án pedig Szaúd-Arábia visszahívta nagykövetét Dániából, s nagyjából ezzel egy időben több közelkeleti vallási vezető is meghirdette a dán termékek bojkottját. Hogy mi váltotta ki az ügy újbóli terítékre kerülését? Nyilván szerepet játszott, hogy januárban egy norvég lap is leközölte a karikatúrákat. Ám egyes vélemények szerint ennél is fontosabb volt, hogy mintegy 20 dániai muzulmán szervezet december végén delegációt küldött Egyiptomba és Libanonba. A delegáció saját közlése szerint „az erőszak eszkalációját, egy újabb Van Gogh- ügyet akart megelőzni”. Mások viszont azzal gyanúsítják tagjait, hogy dezinformációs kampányt folytattak saját hazájuk, Dánia ellen. Ottjártuk után ugyanis az arab lapok olyan karikatúrákról cikkeztek, amilyenek meg sem jelentek a Jyllands-Postenben. A dánokat azzal vádolták, hogy Koránt égettek, a kormányt, hogy ő ellenőrzi a lapot, és az országban hatalmon lévő liberális pártot szélsőjobboldali szervezetként írták le. XIV. századi rajzokat is őriznek a prófétáról a muzulmán országokban - a bálványimádást tiltja az iszlám A Korán nem tiltja Mohamed ábrázolását MTl-HÁTTÉR Az iszlám a sátánnak tulajdonított bálványimádás elkerülése miatt tiltja általában az arcábrázolást, de a Korán soha nem tiltotta meg Mohamed ábrázolását, akiről XIV. századi rajzokat is őriznek muzulmán országokban - állítják francia napilapokban a muzulmán vallás szakértői. Nedim Gürsel török író, az akadémiának megfelelő francia tudományos kutatóintézet (CNRS) munkatársa elemzésében felhívja a figyelmet, hogy a Korán szerint Mohamednek az Isten az úgynevezett cemal, az arc szépségén keresztül jelent meg. Ezért a próféta elsődleges tulajdonságának számító cemal a mohamedán világban az egyik legelterjedtebb keresztnév. A bálványimádás tiltásának ellenére az Ottomán Birodalomban előszeretettel ábrázolták XIV. században írt könyvekben Mohamedet. Ezek a könyvek az isztambuli Topkapi Múzeumban megtekinthetőek. Ezért Gürsel úgy véli, hogy a dániai lapban megjelent Mohamed-karikatú- rákban vallási szempontból az ábrázolás kérdése nem, csak a mikéntje támadható. A hívők és a vallási hatóságok számára isten- káromlás történt, amely viszont a demokráciában nem számít bűncselekménynek. Még ha a dán karikaturisták tehetsége hagy is kívánnivalót maga után, ugyanúgy meg kell őket védeni, mint Salman Rushdie-t a Sátáni versek megjelenésekor. Jean-Francois Clément, a marokkói iszlám francia szakértője hasonlóan nyilatkozott a Le Mon- de-nak. A sátánnak tulajdonított bálványimádást véleménye szerint valamennyi monoteista valláshoz hasonlóan az iszlám is tiltja, de a Koránban semmilyen konkrét utalás nincs arra, hogy Mohamedet ne lehetne ábrázolni. Az iszlám tanítása szerint három magatartás lehetséges bármilyen kép esetén: annak eltűrése reprodukálása nélkül, elítélése vagy elpusztítása. Az ábrázolás alapvetően azért tilos, mert az veszélyeztetné az alkotó Isten hatalmát. Ezt a tiltást a IX. és a XIII. század között élő teológusok erősítették meg - hangoztatta a szakértő. Ennek ellenére a XIV. és a XVI. század között Indiától az Ottomán Birodalmon át Perzsiáig nagyon sok ember- és angyalábrázolás készült, de a prófétáról is fennmaradt olyan miniatúra, amelyen az apró méret miatt az arc nem hasonlítható semmüyen valóságos személyhez. A leggyakrabban azonban a prófétának egyszerűen csak egy fehér folt vagy fátyol látható az arca helyén. A szakértő szerint a muzulmán reneszánsznak tekinthető ábrázolási formát csírájában fojtották el, és a XIX. századtól a hit terjesztésére szolgáló vallási képeken a kereszténységhez hasonlóan láthatóak próféták, de soha nem maga Mohamed. Clément emlékeztet: az „ikoni forradalom” mára akkora méreteket öltött, hogy az eleinte mindenféle képpel szemben tartózkodó muzulmán világban az ábrázolás a politika és a hittérítés egyik legfőbb kommunikációs formájává vált. A XX. század óta a fotó, a mozi, a videó, a DVD ugyanolyan elterjedt a muzulmán országokban, mint bárhol másutt. Ráadásul a fundamentalisták mindezt ki is használják: a Gázai övezetben százával árulják a palesztin mártírok vagy Oszama bin Laden és a többi al-Kaida vezető fotóit. A dán karikatúrák Clément szerint az Egyesült Államok által kitalált, de szeptember 11-e óta a muzulmán országokban is elterjedt, a civilizációk összecsapásáról szóló tézis alapján sértést jelentenek a muzulmánok számára. Az egész ügy része annak az „áldozati mentalitásnak”, amely szerint az európai sajtó és a nyugatiak általában nem értenek és nem szeretnek minket, a vélemény- nyilvánítás szabadságának nevében meggyalázzák a hitünket. Mindez azonban három abszurd és hamis érvre épül: hogy a Korán tiltaná a próféta ábrázolását, hogy a prófétát még soha nem ábrázolták volna az iszlám történetének folyamán, és hogyha ábrázoljuk a prófétát, bálványimádást követnénk el - hangsúlyozta Jean-Francois Clément. KOMMENTÁR A próféta keresztes serege JARÁB1K BALÁZS Még diákkoromban olvastam Amin Maalouf libanoni származású író könyvét a középkori keresztes háborúkról, amelyet Európa keresztény uralkodói vívtak a Szentföld uralmáért a muzulmánok ellen a 11-13. században. A keresztesek úgy jó kétszáz évig tartották magukat, de a keresztény uralom hanyatlása akkor kezdődött, amikor Szaladin, egyesítve a muzulmánokat, visszafoglalta Jeruzsálemet. Éljen. Maalouf könyve meghatározó élmény volt számomra, és megdöbbenést váltott ki az egész vüágon 1983-as megjelenésekor. A keresztes hadjáratokat, amit a pápaság szent háborúnak áhított be, Maalouf mint muzulmán honvédő háborút ábrázolja. Muzulmán szempont szerint kétségkívül megszállás volt. Képzeljék csak el, pár európai keresztény király területet próbál szerezni az akkoriban Európától igencsak messze lévő Közel-Keleten. Jézus születési helyére hivatkozva, Isten nevében. Az arabok számára ez még a mai napig is meghatározza a nyugati emberről kialakított képüket. Maalouf könyve volt az első fecske, amely rákényszerítette Európát a másként gondolkodásra a keresztes hadjáratokkal kapcsolatban. Maalouf motoszkált a fejemben a Mohamed próféta karikatúrái kapcsán kitört, immár vüágméretű konfliktus kapcsán. Az ügy azzal kezdődött, hogy a dán Jyllands-Posten pályázatot írt ki 12 rajz elkészítésére egy dán gyermekeknek szánt, Mohamed életéről szóló könyv illusztrálásához. A beküldött pályaműveket - amelyek között volt gyermeteg és provokatív - hozta le először a Jyllands-Posten, majd az első kisebb botrány kitörése után az európai liberális sajtó java. Mivel az iszlám szerint Mohamed próféta ilyen ábrázolása istenkáromlásnak számít, más civilizációk, amelyek nem egyszer figurázták ki saját Istenüket, cenzúrázzák saját szokásaikat? Allah nevében? A muzulmánok, akik joggal sérelmezik egyenlő jogaik hiányát Európában és szerte a vüágban, ezúttal túllőttek a célon. A dán cégek elleni gazdasági bojkott minden muszlim szíve joga, de a nagy- követségek és európai civilek elleni támadások már korántsem. Ez utóbbiak mélyen elítélendők - elsősorban a muzulmán világ által. Mivel sikeres párbeszéd csak egymás kölcsönös elfogadásán alapulhat, a muzulmán vallási közösségeknek is el kell fogadniuk, hogy a véleményszabadság a nyugati civilizáció szerves része. Ráadásul a Jyllands-Posten tulajdonképpen az európai sajtó iszlámmal kapcsolatos öncenzúrájának vetett végett, amely egyfajta - rossz - médiareakció volt az egyre erőszakosabbá váló európai muzulmán közösségek fellépésére. A karikatúraháború miatt új értelmet nyert Sztálin híres költői kérdése, amely a XX. században meghatározta a vallás hatását a politikára: Hány hadosztálya van a pápának? A prófétának éppen elegendő, hogy a Nyugat felismerje: a muzulmán világ egy része már javában vívja a maga civüizációs háborúját. Itt az idő, hogy a Nyugat vállalja saját civilizációjának vívmányait és ezen alapuló, de egyenrangú párbeszédet kezdeményezzen a muzulmán világ - nagy többséget alkotó - békés részével. Azokkal kell törődni, akik közül nem egy újabb bin Laden, hanem egy muzulmán Larry Flint kerülhet ki. (Miloš Forman filmjéből is ismerhetjük Larry Fiúit történetét, aki katolikus egyházfikat kigúnyoló karikatúrákat jelentetett meg lapjában, és ezért bíróság elé került. Az amerikai bíróság ítélete tulajdonképpen az volt, amit a francia felvilágosodás óta vallunk: Nem értek önnel egyet, de mindent megteszek, hogy szabadon hirdethesse véleményét.) JEGYZET Kit érdekel? JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Kiraboltak. De ne tessék ezt komolyan venni, ugyanis csak 2500 koronát és az irataimat vitték el (személyi igazolvány, lakásbejelentő, egészségbiztosítási kártya, bankkártya). Mellesleg fényes nappal, a szállodai szobámból, a fejem felül. A külső ajtót kifeszítették, így viszonylag simán bejutottak. Áz esetet előbb a szálloda portáján jelentettem, ahol megkértek, írjak egy feljegyzést a számukra, kifejezték legmélyebb sajnálatukat és diszkréten megkértek, hogy hívjam fel a rendőrséget. Ez meg is történt, ahol szeretettel fogadtak és leültettek. Negyed óra múlva ugyanaz a rendőrtiszt, aki beengedett és leültetett, elkérte az adataimat. Újabb tíz perc elteltével kezembe nyomott egy tízsoros, a betörés tényét és az igazolványaim elvesztését igazoló okiratot azzal, hogy egy hónapon belül jelentkezzem az illetékes rendőrségen. Kérdésemre, hogy kijönnek-e megnézni a felfeszített ajtót, és mi lesz az ellopott bankkártyámmal, mérgesen rám förmedt. 2500 korona miatt? Nem tudja maga, hogy 8000 koronáig minden csak kihágásnak minősül? Most már tudom. Rohantam a fél kilométerre lévő bankba, hogy le- blokkoltassam a bankkártyámat. Sikerült. Az ügy folytatása a rimaszombati rendőrségen. Ha ugyan érdekli őket, hogy majdnem agyonütöttek. FIGYELŐ THE NEW YORK TIMES Az eddigi háromszorosát, közel 3,5 milliárd dollárt költ az Egyesült Államok idén arra, hogy felvegye a harcot Irakban a házilag készített pokolgépekkel elkövetett támadásokkal. Ez annak hallgatólagos beismerése, hogy eddig lebecsülték ezt a problémát. A legtöbb amerikai katona ilyen robbantásokban veszíti életét. Tavaly az Irakban meghalt 846 amerikai katona közül 407 életét ilyen hevenyészett pokolgépek oltották ki.
