Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-07 / 5. szám, szombat
4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 7. www.ujszo.com ^ RÖVIDEM Kiszabadultak az olasz túszok Szanaa. Sértetlenül szabadon engedték tegnap reggel Jemenben elrablóik a fogságukban lévő öt olasz turistát. A két férfi és három nő azután nyerte vissza szabadságát, hogy a jemeni hadsereg egységei körbezárták a túszejtő törzsi harcosokat, és a törzsfőnökök közvetítése nyomán előbbiek a foglyok elengedése mellett döntöttek. Kiszabadulásukat jemeni és olasz hivatalos forrásból is megerősítették. Gianfranco Fíni olasz külügyminiszter köszönetét mondott a jemeni hatóságoknak az együttműködésért. A hat túsz- ejtőt, akik megpróbáltak elmenekülni, a jemeni biztonsági erők elfogták. (MTI) Tragikus végű EUFOR-akció Szarajevó. Drágán Csavics, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke élesen bírálta az EU boszniai békefenntartó erőinek (EUFOR) csütörtöki eljárását. A katonák egy háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb férfi elfogásának kísérlete közben halálos sebet ejtettek a körözött férfi feleségén, és súlyosan megsebezték a házaspár 12 éves fiúgyermekét. A háborús bűnökkel vádolt szerb férfi állapota is válságos. Csavics tiltakozó levelet írt az EUFOR parancsnokságának, brutális erőfitogtatásnak és az emberi jogok megsértésének nevezve benne a történteket. Szerinte az incidens rombolja az EUFOR tekintélyét, a béke- fenntartó haderő így könnyen eljátszhatna a boszniai emberek bizalmát. (MIT) Bush elnök nyelvprogramja Washington. Több mint százmillió dollárral kívánja támogatni George Bush honfitársai nyelvtanulását, remélve: ez segít majd szertefoszlat- ni az USA-ról mint „erőszakoskodó országról” külföldön kialakult képet. Az amerikai elnök csütörtökön indította útjára a Nemzetbiztonsági Nyelvi Kezdeményezés névre keresztelt programot: az arab, kínai, orosz, hindi, fárszi és más nyelvek tanulására szeretné ösztönözni honfitársait, az óvodától kezdve az egyetemig, és azon túl is. (MTI) Napirenden a BT-reform Brazüiaváros/Tokió. Új tervet nyújtott be Brazília az ENSZ BT megreformálására és kibővítésére. A brazil külügyminiszter csütörtökön jelentette be: a saját és Németország, valamint India nevében beterjesztette a tervet, amelynek értelmében a BT tagjainak számát 15-ről 25-re növelnék, s a tíz új helyből hat állandó tagsággal járna, de vétójog nélkül. A három ország javaslata gyakorlatilag megegyezik azzal, amelyet ezek az államok Japánnal kiegészítve tavaly már beterjesztettek, de amelyből az amerikai és a kínai ellenzés miatt nem lett semmi. Japán most nem csatlakozott, mondván: nem megfelelő a pillanat. (MTI) Izraelben fel kell készülni arra, hogy Ariel Sáron már aligha térhet vissza a politikai életbe Mindenki a zűrzavartól tart Sáron szerdán este, a Jeruzsálem felé robogó mentőautóban odavetette az orvosoknak: „Na most már láttak engem, hazamehetek hát?" Ezután elvesztette az eszméletét (ČTK/AP-felvétel) Jeruzsálem. Továbbra is megfeszítve küzdenek a szerda késő este súlyos agyvérzést kapott izraeli kormányfő, Ariel Sáron életéért a jeru- zsálemi Hadassza kórház orvosai. A 77 éves Sáron csütörtökre kisebb szívműtétre volt kiírva, és a Negev- sivatagban lévő birtokán pihent a tervezett operáció előtt, amikor a súlyos szélütés érte. ÖSSZEFOGLALÓ Sáron nemrégiben egy köny- nyebb agyvérzésen esett át, és az orvosok szerint nem kizárt, hogy a mostani roham összefügg azokkal a gyógyszerekkel, amelyeket az első után szedett. Az izraeli kormány csütörtök délelőtt rendkívüli tanácskozást tartott, és a kabinet irányítását Ehud Óimért miniszterelnök-helyettes vette át. Óimért a folytonosság fenntartását hangsúlyozta. A kormány jogtanácsosa közölte: az izraeli parlamenti választások időpontja március 28-a marad, függetlenül attól, hogy Sáron súlyos állapotban kórházban van. Meir Sitrit közlekedési miniszter, a Kadima (Előre) párt egyik vezetője is úgy nyilatkozott az izraeli közszolgálati rádiónak, hogy a parlamenti választásokat mindenképpen megtartják az eredetileg kitűzött időpontban, mert „a halasztás egy nemkívánatos bizonytalansági időszakot hozna Izraelnek”. így is nyerne a Kadima Sitrit egyúttal hangsúlyozta, a Kadima nem egyeden ember pártja, a párt egy utat testesít meg. Cipi Livni igazságügy-miniszter, Sáron pártjának, a Kadimának tagja, biztosította Olmertet a maga és a többi miniszter támogatásáról. Az a négy Likud párti miniszter, akik a hét elején bejelentették, hogy a közelgő választások miatt vasárnap kilépnek Sáron kormányából, megerősítették: a fejleményekre való tekintettel hivatalukban maradnak. Megfigyelők rögtön azt boncolgatták, hogy Sáron állapota súlyosan érintheti a novemberben létrehozott Kadima választási esélyeit is, mert a párt kampányát éppen a kormányfő személyére, mint a béke és a biztonság erős vezetőjére építette. Az eddigi közvéleménykutatások kivétel nélkül a Kadima fölényes győzelmét jósolták a Likud és a Munkapárt előtt. Meglepő eredményt mutatott egy tegnap reggel ismertetett vadonatúj felmérés: a Kadima megnyerné a választásokat, függetlenül attól, hogy a kormányfő már aligha lesz képes visszatérni a politikai életbe. A Kadima 39 mandátumot szerezne a 120 tagú izraeli parlamentben, a kneszetben, ha a pártot Ehud Óimért vezetné. A Munkapártnak a felmérés szerint 20, a Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök által vezetett jobboldali Likudnak pedig 16 mandátum jutna. (A felmérés csütörtökön készült 500 fős mintán, miután Sáron szerda este súlyos agyvérzést kapott.) Találkozót tartott tegnap Óimért ügyvezető kormányfő és Simon Peresz, az Izraeli Munkapártból kilépett miniszterelnök-helyettes. Sajtóhírek szerint Óimért arra kérte Pereszt, hogy a miniszterelnök betegsége ellenére se fordítson hátat a Kadimának, és miniszteri tárcát ajánlott neki egy leendő új kormányban. Pereszt meggyőzték Beszélgetésük után Peresz azt mondta, kitart Óimért mellett, „lúdni fogjuk, hogyan folytassuk Izrael politikáját, (...) Ariel Sáron politikáját.” Elemzők szerint Peresz népszerűsége ellenére sem valószínű, hogy a Kadima őt választaná vezetőjének a tavaszi választási kampányban. Az ő vezetése alatt több választást is elvesztett a Munkapárt, ezért örökös vesztesként tekintenek rá. „Peresz nem helyettesítheti Olmertet” - mondja Hanan Krisztái, az izraeli rádió politikai elemzője. „A Kadima a Likudhoz hasonló (párt). Ha Peresz kerül a Kadima élére, bizonyosan lesznek, akik kilépnek, és Netanjahu tudni fogja, hogyan gyűjtse be a disszidenseket.” (Sáron lemondása után Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök vette át a jobboldali Likud vezetését.) Palesztin aggodalmak Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatalának a szóvivője közölte: Abbász aggodalmának adott hangot Sáron egészségi állapotával kapcsolatban, és mielőbbi felépülést kívánt neki. A palesztin elnök egyben leszögezte: Sáron kormányfő egészségi állapota nem akasztja meg a január 25-i palesztin parlamenti választásokat. Palesztin tisztviselők elmondták: tartanak attól, hogy Sáron esetleges távozása a politika színpadáról zűrzavarba taszítja a térséget és megakasztja a parlamenti választásokat Ciszjordániában és Gázában. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló szerint Sáron esetleges halála felborítaná az erőviszonyokat Izraelben, és félő, hogy ez az izraelipalesztin erőszak eszkalációját vonná maga után. Éppen nem volt helikopter A tegnapi izraeli sajtó felvetette a kérdést, megfelelő orvosi ellátást kapott-e Sáron abban az országban, amelynek egészségügyi ellátórendszerét kiválónak tartják. A Háá- recnek nyüatkozva egy klinikaigazgató felhívta a figyelmet: hiba volt megengedni azt, hogy a kormányfő a Negev-sivatagban lévő birtokán pihenje ki korábbi, enyhe lefolyású szélütését, mert így mentőautóval egy órát tartott az út a jeruzsálemi gyógyintézetbe. Agyvérzés esetében minden egyes perc számít. Mindenképpen rá kellett volna venni Saront, hogy maradjonjeruzsále- mi otthonában az első szélütés után - mondta az igazgató. Felmerült az is, hogy Saront egy, a birtokához közeli dél-izraeli kórházba szállítsák. Ezt viszont maga Sáron utasította el, mert ragaszkodott ahhoz, hogy azok az orvosok ápolják, akik a december 18-i rosszuUéte után is ellátták. Légi úton is kórházba szállíthatták volna a kormányfőt, de mentőhelikopter éppen nem állt rendelkezésre. (MTI, t, ú) Százharminc ember vesztette életét - Bush úgy vélte, átkozottul jól haladnak előre Irakban Csütörtökön ismét patakokban folyt a vér ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Százharminc ember vesztette életét csütörtökön Irakban robbantásos merényletek és fegyveres támadások áldozataként. December 14. óta ez volt a legvéresebb nap az arab országban. Akkor - egy nappal a parlamenti választások előtt - több mint 140 embert öltek meg robbantásos merényletek és fegyveres rajtaütések sorozatában. Amerikai katonai források tegnap jelentették be, hogy csütörtökön 11 amerikai katona is meghalt. A merényletek többségében robbanószerkezeteket hoztak működésbe a támadók. Ramádiban és Kerbelában övükre erősített robbanóanyagokat használtak az öngyilkos merénylők. Bagdadban és Nedzsef közelében út szélén elhelyezett pokolgépeket vetettek be az ismeretien támadók járőröző amerikai katonák ellen. Ramádiban hatvanhét, Kerbelában ötven halálos áldozata volt a merényletnek. Ramádiból százöt, Kerbelából nyolcvanöt sebesültről érkezett jelentés. A Bagdadtól nyugatra fekvő, szunnita többségű Ramádiban egy rendőri és katonai toborzóköz- pont, a fővárostól délre elterülő Kerbelában pedig az egyik legfőbb síita szentély, Húszéin imám mauzóleuma volt a célpont. Az öngyü- kos merénylők mindkét esetben elvegyültek a tömegben: Ramádiban a rendőrség kötelékébe, illetve a hadseregbe felvételre jelentkező várakozók között, Kerbelában pedig a szentély körül sürgő hívők, zarándokok sokaságában. A kerbelai robbantó acélgolyókat is elegyített a robbanóanyag közé, hogy nagyobb pusztítást végezzen. A Bagdadtól délre fekvő síita szent városban számos iráni állampolgár is került az áldozatok közé, mert a túlnyomórészt síita Iránból rendszeresen járnak át ide zarándokok. Két napon belül ez volt a második robbantás, amely egyértelműen a síita közösség ellen irányult. Szerdán Modadíja település temetőjében öltek meg 37 embert egy síita gyászszertartás részvevői közül. Az előző rendszer megdöntése, az arab ország amerikai katonai megszállása után az iraki lakosság többségét kitevő síita közösség pártjai kerültek vezető pozícióba, javarészt ezekből kerültek ki az ideiglenes kormány tagjai, és az előjelek szerint a síita pártok koalíciója nyerte meg a december 15-én megtartott parlamenti választásokat is. (Hivatalosan még nem közölték a választások eredményét.) A rendkívül véres csütörtöki napon George Bush kijelentette:,Átkozottul jól haladunk előre Irakban.” Az elnök, akinek Irak-politi- káját szűnni nem akaró bírálatok érik, azon a tanácskozáson vélekedett így, amelyen vendégül látta a Fehér Házban az amerikai külügyi és védelmi tárca egykori vezetőit, demokrata és republikánus párti politikusokat vegyesen, akik közül nem mindenki pártolta az Irak elleni háborút. Azért hívta meg őket, hogy meghallgassa tanácsaikat, s megígérte nekik, hogy komolyan megfontolja javaslataikat. Szintén ezen a véres napon közölte Peter Pace tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke: „Idén vissza fognak szorulni a jelenlegi szintről az erőszakos cselekmények Irakban.” Hozzátette: annak a környezetnek a változása, amelyben a felkelők tevékenykednek, egyre kevesebb mozgásteret ad majd a lázadóknak. (MTI, t, ú) Kerbelában Húszéin imám mauzóleuma volt a célpont. A síita szent városban 50-en veszették életüket, 85-en megsérültek. (ČTK/AP-felvétel) Bolgár tiltakozás A gázháború újabb frontja Szófia/Kijev. Bulgária nem fogja újratárgyalni a Gazprom orosz gázipari monopóliummal korábban kötött földgázszállítási szerződést. Rumen Ovcsarov bolgár gazdasági és energetikai miniszter kijelentette: nincs oka a felülvizsgálatnak, a meglévő szerződések csak 2010-ben járnak le. Bulgária jelenleg a világpiaci árnál olcsóbban kapja fölgázigényének többségét, cserébe orosz gázt közvetít Törökországba, Görögországba és Macedóniába. A Gazprom javaslata szerint Bulgária készpénzben tranzitdíjat kapna a gáz továbbításáért, de a saját felhasználásra szánt energiahordozóért világpiaci árat kellene fizetnie. A Gazprom jelenleg gázban fizeti a bolgár tranzit árát, 1000 köbméterenként 83 dollár körüli árnak megfelelően, míg Bulgária a tranziton kívüli gázt 257 dollárért vásárolja. A Gazprom viszont azt szeretné elérni, hogy a jövőben a tranzitért is pénzben fizessen, és egységesen 258 dollár legyen az orosz gáz ára mindkét szerződésben. Jurij Jehanurov ukrán miniszterelnök tegnap kijelentette: Ukrajna növelni akarja atomenergia-termelő kapacitását, hogy csökkenthesse függőségét az orosz földgázszállításoktól. Megfigyelők ennek kapcsán emlékeztettek rá: az Ukrajnában lévő csernobili atomreaktorban húsz évvel ezelőtt történt a tragikus baleset. (MTI, ú) Gyilkosság a vád Bűnrészes az iráni elnök Hamburg. Mahmúd Ahma- dinezsád fél évvel ezelőtt megválasztott iráni elnöknek állítólag köze volt a teheráni titkosszolgálathoz, s részese volt egy hármas politikai gyilkosságnak is jó néhány évvel ezelőtt, amikor a Forradalmi Gárda tagja volt. A világsajtót 1986. júliusában bejárta a hír: egy bécsi lakásban holtan találtak három iráni kurd vezetőt. A Kurd Demokrata Párt főtitkárát, Abdul Rahman Kaszemlut és helyettesét, valamint egy profesz- szort közelről leadott fejlövésekkel kivégezték. Az akkor egymással háborúban álló Irán és Irak egymást vádolta a hármas gyilkossággal, amelynek részletei és elkövetői a mai napig homályban vannak. Egy decemberben előkerült tanú azonban állítja: a Teheránból érkezett kivégzőosztag falazó embere Ahmadinezsád volt. Az illető, aki a 16 évvel ezelőtti találkozó egyik résztvevőjére hivatkozik, azt mondta: a Linke Bahngasse 5. számú ház egyik lakásában három iráni diplomata tárgyalt a három kurd politikussal a kurd autonómiáról. A beszélgetés közben benyomult a lakásba a kéttagúkivégző osztag, és némi dulakodás után agyonlőtte a három kurdot. A kommandó harmadik tagja, Ahmadinezsád a kapualjban várakozott, hogy megakadályozza a kurdok esetleges szökését. A gyilkos pisztolyokat is ő szerezte be előzőleg - állítja „D. tanú”. A bécsi rendőrség ezen a néven emlegeti az iráni újságírót, aki 2004 óta Franciaországban bujkál, tartva a bosszútól. Az elmondottak legfontosabb részei egybevágnak azokkal az információkkal, amelyek az osztrák hatóságok titkosított nyomozati anyagaiban szerepelnek - írta az ügyről a Der Spiegel. D. hajlandó az osztrák szervek előtt megerősíteni, amit a gyilkosságokról eddig a sajtónak elmondott. (MTI)
