Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-30 / 24. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 30. Régió 3 Felpörgött az Ipoly-hidak nyáron induló megépítésének előkészítése, az elsők átadására jövőre kerülhet sor Idén 40 milliót szánnak a hidakra Az Ipoly áthidalásának érdekében Nagykürtösön összegyűlt a hídépítő szakma. Hazai és uniós forrásból finanszírozzák az infrastrukturális beruházást. (Szekeres Éva felvétele) Nagykürtös. Egyre nagyobb szakmai és politikai súllyal bír az Ipoly hídjainak újjá­építési programja. Erről ta­núskodik az a tény, hogy Nagykürtösön közel har­minc szakember találkozott és tárgyalt a hogyan tovább kérdéseiről a Középső- Ipoly mente Régiófejleszté­si Ügynökség és az Ipoly Hi­dak Újjáépítéséért Polgári Társulás által szervezett ta­lálkozón. SZÁSZ1 ZOLTÁN A pénteki találkozón határozat született arról, hogy a magyaror­szági fél partnerpályázatot készít a szlovákiai hídépítést szorgalma­zó szervezetekkel az Interreg eu­rópai uniós forrásból való támo­gatás elnyeréséhez. Szlovák olda­lon állami költségvetési források­ból idén 40 milliót lehet hídépí­tésre fordítani, tavaly Beszterce­bánya Megye Önkormányzata már 8 millióval támogatta két híd, a Rárós-Rárós-puszta és a Pető- Pösténypuszta tervezési költsége­it, jelenleg újabb két terv, a Bus- sa-Nógrádszakál és az Ipoly- varbó-Őrhalom közötti híd terve készül az Interreg forrásokból nyert pénzből. Pozitívumként ér­tékelték a konferencián résztve­vők a szlovák közlekedési szaktár­ca hozzáállását az Ipoly-hidak építésének kérdéséhez. A konkrét építkezések a már megtervezett hidak esetében idén nyáron bein­dulnak, az átadás azonban min­den valószínűség szerint csak 2007-ben, a schengeni egyez­mény életbelépése után várható. Szlovák oldalon addig a legfonto­sabb feladatok közé tartozik a hi­dakhoz vezető úthálózat kiépíté­se, azok tulajdonviszonyának ren­dezése, a további hidak tervezési munkálataihoz szükséges pénz­forrás előteremtése. „Nem ülhe­tünk a babérjainkon, az Interreg pályázatok beadásának ideje feb­ruár közepe, gyorsan kell egy jó pályázatot megalkotni, hogy a magyarországi kivitelezésre is le­gyen pénz” - mondta Molnár Ka­talin, az Ipoly-hidak Újjáépítésé­ért Polgári Társulás elnöke. A szakmai találkozó súlyát jelzi, hogy jelen volt a Szlovák Műszaki Egyetem tervezést végző szakcso­portja Agócs Zoltán professzor ve­zetésével, a régiófejlesztési és épí­tésügyi minisztérium államtitkára, Lukáč Zsolt által vezetett szakértői csapat, Hamerlik Richárd parla­menti képviselő és az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás szinte mindegyik tagja. A magyar- országi fél is magas szinten képvi­seltette magát, a közútkezelő vál­lalat képviselőinek, a tervező és pályázatíró szakmai társulásnak a csapatát az a Serfőző András or­szággyűlési képviselő is erősítette, aki igen aktívan segíti az Ipoly-hi­dak újjáépítési programot. IlffTÄKtatiS Kiderül az igazság a lezuhant katonai gép ügyében? Zsapka Irén népművelő, Tany: Nagyon remélem, hogy előbb- utóbb kiderül az igazság, bízom a szakemberek munkájában. An­nál is inkább, mert bár sem roko­nom, sem ismerősöm nem volt az áldozatok között, mégis nagyon megrázott, ami velük történt. Fi­gyeltem a híradásokat, néztem a temetési szertartást, és bizony én is meghatódtam, mélységesen át tudtam érezni a hozzátartozók, a katonatársak fájdalmát. Bármi legyen is a vizsgálat eredménye, mindenképpen nyilvánosságra kell kerülnie. Akár műszaki hiba, akár emberi mulasztás, esetleg szerencsétlen véletlen okozta a szörnyű tragédiát, a nyilvános­ságnak joga van tudni, mi is tör­tént valójában. Ez így lenne tisz­tességes az áldozatokkal szem­ben is. György Péter, Ragyolc polgár- mestere: Ma már olyan szinten van a technika, hogy a gép fekete do­bozában rögzített adatok alapján mindenképpen megtudják a szakemberek, volt-e műszaki probléma a gépen. Ennek nyilvá­nosságra kellene kerülnie. Más kérdés, hogy minél nagyobb volt az emberi tényező ráhatása a tra­gédia kialakulására, annál kisebb az esélye annak, hogy pontosan kiderüljön az igazság. Ha bizo­nyítható lesz az emberi tényező, az, hogy ki és mit vétett, szerin­tem ez is nyilvánosságra fog ke­rülni. Nem olyan idők járnak, hogy el lehessen hallgatni a té­nyeket. Kurucz Edit hivatalnok, Kas­sa: Nem hiszem, hogy valaha kide­rül, mi okozta a katonai utasszállí­tó repülőgép tragédiáját, ponto­sabban azt kell majd elhinnünk, amit a hivatalos szervek közzé- tesznek. Szerintem, ha kiderülne, hogy a gép műszaki állapota nem volt kielégítő, a honvédelmi mi­niszternek azonnal le kellene mondania. Ezt, gondolom, nem szeretné a kormány. (A megkér­dezett még Juraj Líška lemondása előtt nyilatkozott.) Ezért arra tip­pelek, végül a szegény pilótákra kenik rá a dolgot, ők már úgysem tudnak tiltakozni. Koleszár János bolti eladó, Királyhelmec: A szerencsétlenség okairól előbb vagy utóbb biztosan készül egy hivatalos jelentés, amelyet nyilvánosságra hoznak. Ám hogy ebből a jelentésből mi lesz igaz és mi nem, azt csak néhány beavatott tudja majd biztosan. Szerintem nem volna szerencsés a tragédia felelőseként az áldozatok valame­lyikét megjelölni. Ez az elhunyta­kon már úgysem segít, a hozzátar­tozóikra pedig illene tekintettel lenni, (vkm, szász, juk, leczo) N^ílykürtös JOGI TANÁCS A temetkezési hely illetéke Egy vállalkozótól értesítést kaptunk a temető és a sírhely gondozására, 1500 korona be­fizetésére. Ez rendben is volna, de a vállalkozását 2004-ben alapította, és csak 2005-től ve­zeti a temetőt a városban. Mi­vel az előző temetőgondozók soha nem értesítettek, hogy le­telt vagy nem a 10 év, így so­kan késnek a befizetéssel. Visszamenőleg kérhetik-e az il­letéket? A 60-as években 80 koronát, a 90-es években 500 koronát kellett fizetni, most pedig 1500 koronát kémek. Az összeg magas, mert sokunk­nak csak 4900 korona, vagy ennél kevesebb a nyugdíjunk. Jelige: Nyugdíjas A temetkezési helyek bérbe adásával és azok használatával kapcsolatos kérdéseket a temető területének tulajdonosa szabá­lyozza. A tulajdonos általában a város vagy község. Hogyha a vá­ros vagy a község a tulajdonos, akkor egy, az általa kiadott álta­lános érvényű rendelet tartal­mazza a temető ún. üzemeltetési rendtartását. A temető gondozá­sát, amely magában foglalja a te­metkezési helyek bérbe adását, áltatában a tulajdonos végzi, de lehetősége van arra is, hogy ez­zel a tevékenységgel mást bízzon meg. Ha a gondnok nem azonos a tulajdonossal, akkor a tulajdo­nos által kiadott rendtartáson kí­vül a gondnoknak is jogában áll szabályoznia a temető területé­nek használatát. A hatályos jog­szabályok értelmében általáno­san érvényes, hogy a gondnok köteles sírhelyet biztosítani leg­alább a temetéstől számított tízéves időszakra, és a bérlő pe­dig köteles megfizetni az erre vo­natkozó illetéket. A bérlet meg­hosszabbítására és megszűnésé­re vonatkozó szabályozás azon­ban már az egyes konkrét teme­tők esetében eltérően van szabá­lyozva. Általában a bérlőnek és az ő utódjainak előjoga van arra, hogy a tízév letelte után az ille­ték befizetésével meghosszab­bítsák a használati jogukat. Ha viszont nem fizetik be az illeté­ket, akkor megszűnik a bérleti joguk, és a gondnok másnak ad­hatja ki a területet. A levélben le­írt esetben bár a bérlők nem fi­zették be az illetéket, a sírhelyek ennek ellenére az ő használa­tukban maradtak. Elméletileg, ha nem fizettek, akkor időköz­ben megszűnt a használati jo­guk. Ha azonban most befizetik az aktuális illetéket a jelenlegi gondnoknak, akkor a használati joguk megújul. A jelenlegi gond­nok a harminc vagy akár tíz év­vel ezelőtti illetéket nem köve­telheti rajtuk, mert a leírtak sze­rint abban az időben még nem ő volt a gondnok, tehát nem ő a jo­gosult az elmaradt bérleti díjak­ra, kivéve, ha az előző gondnok ráruházta ezt a bérlőkkel szem­beni követelését. Tudatosítani kell azt is, hogy a pénzbeli köve­telések általános elévülési ideje három év. Tanácsos a községi hi­vatalnál informálódni arról, hogy a szóban forgó időszakok­ban ki volt a temető gondnoka, és hogy ő adott-e megbízást a je­lenlegi gondnoknak az elmara­dások behajtására. Továbbá pontos kimutatást kell kérni a gondnoktól, hogy mely időszak­ra vonatkozóan kéri az illeték megfizetését, tekintetbe véve az elévülési idő elteltét. Gulyás Éva ügyvéd Fegyelmezetlen magyar síelők a Chopok fogságában Járatlan hómezőre tévedtek TASR-HÍR Jasná. Szombaton este négy magyarországi, 20 év körüli síelő az Alacsony-Tátrában, a Chopok csúcsa alatt a hó fogságába került. Ján Iljanovský, a hegyi mentő- szolgálat ügyeletese szerint a fia­talok nem a kijelölt lesiklópályá- kat használták, végül a jeges felü­letű hó fogságába kerültek. Sze­rencsére nem kockáztattak, idő­ben hívták a mentőket, így szemé­lyi sérülés nem történt. Jasná tér­ségében napi átlagban nyolcszor riasztják a hegyi mentőket. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÚLNYOMÓRÉSZT DERÜLT IDŐ; -3 - 1 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.25-kor - nyugszik 16.46-kor A Hold kel 08.17-kor - nyugszik 17.57-kor Szlovákia felett tegnap 302 Dobson-egységet mértek, ami 10 százalékkal alatta marad a sokéves átlagnak. Az ultraibolya sugárzás intenzitása az évszaknak megfelelő. ORVOSMETEOROLOGIA Az éjszaka még kemény fagyokat, egyes zárt völ­gyekben -14 - -20 fok közötti hide­get hozhat, azon­ban a nappali felmelegedés már erősödik. Dél-Szlovákiában a nap­pali csúcshőmérséklet -3 és 1 fok között mozog, sőt a hőmérsékleti inverzió következtében az 1500 m tengerszint feletti magasságban 2 fokot is mérhetnek. Gyenge erejű északnyugati irányú szél lesz az uralkodó. Holnap is kemény éjsza­kai fagyokra, napközben viszont enyhe időre van kilátás. Az ország egész területén összes­ségében kedvező lesz az uralkodó időjárás hatása. A ____________ poz itív hatások megmutatkoznak a fizikai és szellemi teljesítőképesség terén javul az összpontosítás kész­sége, továbbá a mozgásszervi pa­naszokkal küszködök esetében enyhülnek a reumatikus eredetű fájdalmak. A hidegre érzékenyek számára kellemetlen lehet a regge­li fagy, továbbá a napközbeni hőin­gadozás - ez utóbbi a szív- és ér­rendszeri betegségekben szenve­dők számára is ártalmas lehet. KIJEV-4 TUNISZ Irv*

Next

/
Thumbnails
Contents