Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-27 / 22. szám, péntek

„Hosszan nyúljon, mint e hurkaszál, Életünk rokkáján a fonál. Valamint e sültre a mi szánk: Mosolyogjon a sors szája ránk; S pályánk áldásával öntse le, Mint e kását a zsír özöne. ” (Petőfi Sándor) IZVILAG „Semmi sem jó vagy rossz, a véleményünk teszi azzá - mondta a Mester. - Az egyik ember könnyedén megtartotta a vallásos böjtöt a hét minden napján. A másik éhen halt ugyanattól a koszttól. ” (Anthony de Mello) 2006. január 27., péntek 6. évfolyam 2. szám Sült sertéscsülök káposztasalátával Az Izvilág konyhájában elkészült a már ígért második fogás 13. oldal Farsangi, szalagos. ..., az biztos, hogy mind valamennyi fánk, és az is biztos, hogy a farsang jellegzetes étele 13. oldal Juhász György képviselő családjában a hagyományok nagyon keverednek, felesége a Bodrogközből hozta az ízeket Tardoskeddre, ahonnan meg viszi a Bodrogközbe A vegyészek szeretnek főzni Legalábbis így tartja a nép­hiedelem. Juhász György parlamenti képviselő, a nyitrai Konstantin Egyetem kémia tanszékének oktató­ja azt állítja, ha így van is, ő bizony kilóg a sorból. BENKŐ TÍMEA Aztán megegyezünk abban, on­nan eredhet ez a tévhit, hogy a ké­mikusok a laboratóriumban is lötykelnek, amit lehet, összeöntö- getnek. „Én szerveden kémiát taní­tok - teszi hozzá. - Nem lehet, hogy ez a megállapítás csak a szerves ké­mikusokra vonatkozik?” Lehet. Csak nem szeretsz, vagy nem is tudsz főzni? Abszolúte nem tudok. Illetve, he­lyesbítek: a kávét, a teát meg a to­jást megfőzöm, és a bográcsgulyást is hajlandó vagyok kavargatni. Ennyi az én gasztronómiai tudo­mányom. így nehéz lesz beszélgetnünk. Enni legalább szeretsz? Vannak olyan napjaim, hogy dé­lig egyáltalán nem eszem semmit. Hallottam egyszer valahol egy el­méletet, mely szerint jót tesz, ha ebédidőig böjtölünk, mert ezáltal kitisztul a szervezetünk. A magyar közmondás ennek ellenkezőjét állítja: bőségesen reggelizz, mint a király, ebédelj, mint a jómódú ember, vacso­rázz, mint a szegény... A koplalást csak hetente egyszer tartom be, és tényleg nem hiányzik az étel. A többi napon eszem vala­milyen könnyű reggelit, vagy leg­alább kávét iszom. Állítólag azt sem ajánlatos éh­gyomorra fogyasztani. Nem egészséges. Igen? Nem is tudtam. Egyébként a feleségem nem szereti, ha nem reggelizem. Hajnali ötkor is felkel, hogy megfőzze nekem a kávét, pe­dig én nem igényelném, hiszen én is meg tudnám főzni, de ő akarja... Na, úgy azért jobban ízlik, ha ő ké­szíti. Ebéd? Délben ott ebédelek, ahol éppen tartózkodom. Ha parlamenti ülés van, a parlament éttermében. He­tente egy nap tanítok, hiszen a pe­dagógusi pálya hivatás, sosem fo­gom abbahagyni, hétfőnként így az egyetem menzáján ebédelek. Azért is jó, hogy továbbra is tanít­hatok, mert a gyakorlatból sem akartam kijönni, és volt diplomá­som, sőt nekem is meg kellett vé­denem a doktori disszertációmat, tehát voltak a tanszékkel szemben kötelességeim, melyeket ezáltal teljesítem tudtam. Éttermek? Étteremben is gyakran eszem, de olyankor is csak az otthon bevált, hagyományos ételeket választom. Nem vagyok igényes. Másképp főz Timi, mint mond­juk anyud? Teljesen máshogyan, hiszen ő Amikor együtt a család Miatta kell többféle ételt készíteni keleti, mi mátyusföldiek vagyunk, így különbözőek az étkezési szoká­saink. Bodrogközben a főtt húst a tyúkhúsleves után töltelékkel és sa­vanyúsággal eszik, mi Tardosked- den tormával. A különbségek abból is adódnak, főleg az ünnepi étrend­ben, hogy feleségem családja refor­mátus, mi pedig katolikusok va­gyunk. Itthon halászlé, majonézes krumpli, rántott hal, ott káposzta­leves kerül az ünnepi asztalra kará­csonykor. Volt részed nagyobb meglepe­tésekben is a keleti konyhát ille­tően? Rögtön az első húsvét hétfő al­kalmával Kisgéresen. Megkínáltak egy helyi specialitással, ami úgy ké­szül, hogy a tojássárgáját a fehérjé­vel kiverve cukros tejben megfőzik, gézszerű anyagba teszik, kinyom­ják belőle a savót, megmarad maga ez a főtt tojás, s amikor kihűlt, koc­kákra szeletelik, a húsvéti sonkát és a házi kolbászt is felkockázzák, ösz- szekeverik egy tálban, majd kis vil­lákkal egyharapásosként fogyaszt­ják. Hát én ezt, megmondom őszintén, nem voltam hajlandó megkóstolni. J. T.: Én meg nem kóstolnám meg a kolduskását, amit rizsből és vérből készítenek itt disznóöléskor. Nálunk olyat soha senki nem csi­nált, hiába kínálják, hogy nagyon finom, nem bánom. Kedvenc keleti ételed van? A tejszínes töltött krumplit és a töltött káposztát is nagyon szere­tem. A töltött káposztának minden alapanyaga nyers, és édes káposz­tából készül. A lényeg az, hogy nem kell teljesen megfőzni, hanem meleg száraz dunsztba tenni, úgy az igazi. Ez kimondottan ünnepi ételnek számít, most is voltunk ott­hon konfirmáción, akkor is ez volt a menü. Ebből keletről mindig ho­zunk kóstolót az egész családnak, mert mindenki nagyon szereti. Ez fordítva is igaz? A feleség­nek is vannak kedvenc mátyus- földi ételei? J. T.: A hagyományok most már nagyon keverednek. Innen visz- szük az ízeket meg a recepteket Bodrogközbe, s onnan ide. Én pél­dául az anyósomtól tanultam meg rétest és karácsonyi bejglit sütni. Ők viszont nagyon kedvelik a géresi bélest, aminek meg az az érdekessége, hogy csak odahaza sikerül. Hiába próbáltam Tardos- kedden elkészíteni, itt nem az iga­zi. Ezt csak Kisgéresen lehet meg­sütni. Anyu is megpróbálta már itt nálam, s neki sem sikerült olyan fantasztikusra, mint odahaza. Nem is értjük, mi lehet a titka. Ki lehet azért próbálni, majd oda­adom a receptet. A kávét, a teát meg a tojást megfőzi (A szerző felvételei) A kis Barnabás szereti a hasát? Miatta nagyon sokszor kényte­len vagyok két-háromféle ételt is készíteni, mert ő tejérzékeny. Ha főzeléket csinálok, az alapanyagot kiveszem, külön bekeverem a tej­porával, vagy teljesen más ételt kap, mint a többiek. A sütemények­kel is az a helyzet, hogy variálnom A tea egészséges is, meg tényleg dekoratív is a teáspolc A nagyobbik lány óvodás. ízlik neki az ovis koszt? J. T.: Amikor Eszter ovis lett, ele­inte alig evett meg ott valamit, de nem azért, mert az oviban nem jól főztek, hanem pszichikai okokból, hiszen nagy váltás történt az életé­ben. Idén viszont már épp az óvó nénije mondta, hogy mindenből re­petát kér. TÍMEA ASSZONY AJANLJA Géresi bélés Hozzávalók 2 bélés elkészí­téséhez: 1 kg sima liszt, 2 dl víz, csipetnyi só, hájzsír (disznózsír); a töltelékhez 0,5 kg túró, 1 tojás, 1 vaníliás cukor, 2-3 evőkanál kristálycukor (csak összekever­jük az alapanyagokat), vagy 1 le­reszelt káposzta, 2-3 evőkanál disznózsír, 1 nagyobb vörös­hagyma, só, bors. (A lereszelt káposztát megfőzzük, ha kihűlt, levét kinyomjuk. Zsírban üveges­re pirítjuk az összevágott hagy­mát, majd forrón ráöntjük a főtt káposztára, és megfűszerezzük.) A lisztből, vízből és a sóból lágy tésztát készítünk és félórát pihen­tetjük. Ezután elnyújtjuk, és ol­vasztott hájzsírral megkenjük (megrészeljük). Összehajtogatjuk és ismét félórát pihentetjük. Ez­után két részre osztjuk, és tepsi nagyságúra elnyújtjuk. Rákenjük a tölteléket, a tészta széleit átló­san és hosszában is bevágjuk (8 vágás). Ezeket a tésztametszete­ket kihúzzuk vékonyra, majd be­takarjuk vele a tölteléket. Mindig a két szemközti oldalt választjuk, így esztétikus mintája lesz a béles­nek. 150 fokon, előmelegített sü­tőben aranybarnára sütjük. Töltött krumpli Hozzávalók: 15-20 krumpli, a töltelékhez 0,5 kg darált hús (ser­tés és marha keveréke), 1 tojás, bors, só, 3 gerezd fokhagyma át­nyomva, fél reszelt vöröshagyma, 1 marék zsemlemorzsa, az öntet­hez 0,51 tejszín, 2 evőkanál rétes­liszt, 3 evőkanál paradicsompüré. A meghámozott krumpli belse­jébe üreget készítünk, melyet a hústöltelékkel megtöltünk. A ki­maradó töltelékből húsgombóco­kat formálunk. Az edény aljára pirospaprikával elkevert olajat öntünk, melyre rárakjuk a töltött krumplikat (a töltelékkel fölfe­lé), majd a gombócokat. A krumplit feléig felöntjük vízzel, sózzuk, és majdnem készre főz­zük. Ekkor a tejszínöntetet simá­ra keveijük és a krumplira önt­jük. 5 percet még forraljuk és le­vesszük a tűzről. kell, hiszen a legtöbb krémben van tej, amit ő nem ehet, így előfordul, hogy két-három sütiből hozok ki egy újabb, negyediket. Egyiknek a tésztája felel meg, a másiknak a krémje. A konyhát rengeteg palacko­zott bor díszíti. Inkább csak né­zegeti, vagy szereti is a bort a há­zigazda? Azelőtt valóban alig ittam bort, keleten ragadt rám a szeretete. Tardoskedden nincs olyan kultúrá­ja a borkészítésnek, s magának a bornak sem. Kisgéresen mindenki­nek van szőlője, pincéje, ott voltam életemben először igazi szüreten is, illetve ott vettem először igazán ak­tívan részt a szüretben. Apósom fi­nom bort készít, hát persze, hogy megkóstolom. Tőlük már nincs messze Tokaj, más ízű a bor, mint nálunk. Ezek a palackok itt a konyhában túlnyomórészt minőségi borok, külföldi útjaimról szoktam hozni emlékbe egy-egy üveggel. Kimon­dottan szuvenírnek, nem fogyasz­tásra. A konyha nagyon otthonos. Sajátkezűleg díszítgeti a háziasz- szony? J. T.: Én azt vallom, az egyszerű étel is jobban ízlik, ha egy picit ki van díszítve. Legyen színesebb, ki­csit más, salátával, zöldséggel, be­főttel szoktam a tálat díszíteni. Még a tejszínhabos kávét is meg kell szórnom legalább fahéjjal... A konyha valóban az én birodalmam. A hűtőszekrényen ott a gyerekek fényképe, a sarokban Bami járóká­ja, hogy mindig mellettem lehessen főzés közben is. Ami a terítést Uletí, hétköznap is használunk papírszal­vétát, Eszter nagy előszeretettel hajtogatja őket. Mosogatni is na­gyon szeret, pudingot keverni, most is segített a piskótatorta készí­tésében. Én szeretek a díszítéssel játszogatni, mint afféle pedagógus, tele vagyok ötletekkel. Mindenféle magvacskákat is rétegeztem dísz­üvegekbe, kukorica, rizs, szója, zab, kávé, bab, bármi jöhet. Csak arra kell vigyázni, hogy sosem sza­bad a nagyobbra kisebbet tenni, mert a nagy darabok közé bepo­tyognak a kisebb magvak, s a két réteg összekeveredik. Különben le­het válogatni színeket, formákat tetszés szerint. Ezt a rengeteg teát isszátok is, vagy ez is csak dísz? J. T.: Minden egyes doboz forga­lomban van, sokat teázunk. A tea egészséges is, meg tényleg dekora­tív is a teáspolc. Ötvözzük a keUe- meset a hasznossal. Persze, főleg ősszel és télen fogyasztunk teát, s vannak kimondottan évszakteáim is. Mondjuk, a fahéj-alma kombi­náció kimodottan téli tea. Aztán kedveljük a gyógynövényeket is, például a mentát, amit gyümölcs­csel szoktam keverni. A képviselő urat mikor fogom látni fakanállal a kezében? Már láthattál. Az MKP tardosked- di alapszervezete a Szent István-na- pok alkalmával minden évben be­nevez a gulyásfőző versenybe, ab­ban én is részt veszek. Nem én va­gyok a főszakács, csak kuktásko- dom, de olyankor kevergetem azért a gulyást. Az egyik versenyt sikerült megnyernünk. Bizony ám!

Next

/
Thumbnails
Contents