Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-04 / 3. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 4. Európai unió 15 Egyre nehézkesebben működik majd az unió, az átmenetinek szánt nizzai szerződés alapján Még nem múlt el a válság h--r. _• ____ - - • ‘ v -• -apn Egyre kevesebben büszkék Európára (TASR/EPA-felvétel) Brüsszel. Valószínű, hogy a huszonöt ország huszonötféleképpen értékeli mindazt, ami 2005-ben az Európai Unióban történt. A kormányok többsége már csak hivatalból is bizakodó, mondván: a katasztrofális esztendő végül is happy enddel zárult: elfogadták az új hétéves büdzsét. ÖSSZEFOGLALÓ Szakértők viszont egyetértenek abban, hogy az unió még egyáltalán nem lábalt ki a válságból. Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök nagyon kategorikusan fogalmazott: „Az unió válságban van, s bár a keretköltségvetésről létrejött megállapodás hasznos, mert legalább nem rontja tovább a helyzetet, de nem elég ambiciózus ahhoz, hogy kivigye a szervezetet a válságból.” Az év európai emberének nemrég megválasztott Juncker inteijújában elmondta: vegyes érzelmekkel tekint vissza az elmúlt esztendőre. Voltak ugyanis sikerek (például megreformálták az euró- zóna működését szabályozó stabilitási és növekedési paktumot, döntöttek a fejlesztési segélyek növeléséről), de voltak kudarcok is, mint az EU-alkotmány ratifikálását elutasító franciaországi és hollandiai népszavazás. Ez utóbbi témakör kapcsán emlékeztetett: Luxemburgban azért júliusban - szintén népszavazáson - jóváhagyták a dokumentumot, ami „fékezte azok hevületét, akik az alkotmányt el akarták volna süllyeszteni”. Reményét fejezte ki, hogy 2006 elején végre elindul az az összeurópai vita ebben az ügyben, amelyről nyáron az EU állam- és kormányfői döntöttek, s az alkotmányt nem kell végleg eltemetni. Juncker az unió alapvető gondjait több tényezőben látja. Először is heves ellentét van (s ezt az ellentétet nem sikerült megoldani) azok között, akik Európa jövőjét az integráció továbbvitelében látják, s azok között, akik szerint az együttműködés már így is túl messzire ment előre. A válság másik eleme, hogy az európaiak immár nem hogy nem álmodnak Európáról, annak előrehaladásáról (mint ahogy ez egy álom, egy vágy volt sokak számára az ötvenes és hatvanas években), de immár nem is büszkék Európára. „A mi politikai konstrukciónk az egész világon csodálatot ébreszt, mi viszont minden rosszat elmondunk róla.” Juncker mindennek okát abban látja, hogy belpolitikai szempontból a politikusok számára jobban kifizetődő rosszat mondani Európáról, s a nemzeti érdekek védelmezőjének szerepében tetszelegni. „Hétfőtől szombatig arról beszélünk, hogy a menyasszony milyen ronda, s azután mégis azt szeretnénk, hogy a közönség tapsoljon, amikor vasárnap az oltár elé megy.” Politikai elemzők arra mutattak rá az utóbbi napokban, hogy a tagállamok kormányait és a brüsszeli bürokráciát is felkészületlenül érte a május 29-ei francia, majd a június 1-jei holland népszavazás kudarca. Miután az EU két alapító tagállamában az urnához járult választók meggyőző többséggel elutasították a korábbi szerződéseket fontos újításokkal kiegészítő, két és fél év alatt vérrel-ve- rejtékkel kidolgozott szöveget, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács júniusi ülése az egyéves gondolkodási időszak bejelentésével lényegében bizonytalan időre befagyasztotta az alkotmányos szerződés ratifikációs folyamatát. Az eredeti megállapodás szerint a szerződést 2006 novemberéig mind a 25 tagállamnak jóvá kellett volna hagynia, de teljesen nyilvánvaló, hogy ez a határidő már nem érvényes. Az egyes országok a ratifikáció menetrendjét maguk határozzák meg, úgymond a legutóbbi fejlemények fényében és belső körülményeik szerint. Mivel az új alkotmány célja az volt, hogy az EU 15 tagállamra méretezett, túlnyomórészt konszenzusra alapozott döntéshozatali, eljárási és együttműködési rendszerét a kibővített unió feltételeihez igazítsák, ebből a szempontból a bővítési folyamat is be- fejezeden maradt. Bulgária és Románia - 2007-ben vagy 2008-ban esedékes - csatlakozásával 27 tagúvá bővülő unió a jelek szerint egyre nehézkesebben és körülmé„ A mi politikai konstrukciónk az egész világon csodálatot ébreszt, mi viszont minden rosszat elmondunk róla.” nyesebben működik majd az átmenetinek szánt nizzai szerződés alapján. Már csak e technikai jellegű probléma miatt is erősödött az idegenkedés a tagállamok körében a további bővítéstől. A csatlakozási tárgyalásokat október elején, Törökországgal egy időben elkezdett Horvátországnak jó esélye van még ebben az évtizedben a teljes jogú tagság elnyerésére, a törökök esetében azonban minimum tízéves várakozást valószínűsítenek a szakértők. A Nyugat-Európában eluralkodott bővítésellenes hangulat és szűkkeblűség fő oka, hogy a legnagyobb tagállamok gazdaságának évek óta tartó gyengélkedése és a magas munkanélküliség ellenére javában folyt a szociális ellátórendszerek fájdalmas reformja. Az egyensúlyi zavarokat jelezte, hogy több ország képtelen volt 3 százalék alatt tartam a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított arányát. Az euróövezetben is tovább nőtt az ádagos költségvetési hiány. Egy sor ország - köztük olyan meghatározók, mint Németország, Franciaország és Olaszország - ellen pedig túlzottdeficit-eljárás folyt. Az Európai Bizottság múlt év végi jelentésében ugyan a gazdasági mutatók halvány javulását jelezte, és a szakértők gyorsulni látták a lakossági fogyasztást, valamint a beruházásokat is, ám 2005 egészében az EU ádagos gazdasági növekedése - a 2004- es 2,4 százalék után - csak 1,5 százalék volt. A korábbi éveknél lassabban nőtt ugyan a munka- nélküliség, ám így is rekord közeli magasságban, 8,7 százalékon maradt. Jó jelként értékelték ugyanakkor, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak emelkedése ellenére sem szaladt el az infláció, mely éves ádagban 2,3 százalék volt. (mti, eurohirek.hu, m) A gyártók felelőssége az újrafelhasználás megszervezése, és a költségeket is nekik kell állniuk Be kell gyűjteni a használt elemek felét ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tíz év alatt el kell érni, hogy a használt elemeknek legalább a 45 százalékát be- gyűjtsék az unió területén - határozott a múlt év végén az Európai Parlament (EP) az úgynevezett elemdirektíva elfogadásával, amelyet második olvasatban tárgyaltak meg a képviselők. Döntés született a kadmium és a higany használatának korlátozásáról is. Az elemek direktívájának tervezetét az Európai Bizottság (EB) 2003-ban dolgozta ki. A szabályozás a használt elemek esetében összegyűjtési és újrahasználási kvótákat szab meg, s az előírások szerint a gyártóknak kell állniuk az elemek begyűjtésének és feldolgozásának költségét. Jelenleg Európa-szerte nagy a különbség a tekintetben, hogy az eladott elemek hány százalékát kötelező begyűjteni: Franciaországban ez az arány 16 százalék, Belgiumban viszont már 59 százalék. A direktíva célja harmonizálni a feldolgozás, az újrahasznosítás szabályait, megelőzendő, hogy az elemek égetőkbe kerüljenek, ahol a bennük lévő nehézfémek komoly környezetszennyezést okoznak. Az EP az utolsó pillanatban csökkentette az elemek kötelező begyűjtési arányát 60 százalékról 45 százalékra, a képviselők ugyanis belátták, hogy a 60 százalék elérése 10 év alatt megvalósíthatadan feladat. (Ausztriának 14 év alatt sikerült elérnie a 40 százalékos begyűjtési arányt.) A parlament által végül megszavazott szöveg szerint a használt elemek és akkumulátorok begyűjtési aránya hat év után el kell, hogy érje a 25 százalékot, tíz év után pedig a 45 százalékot. A képviselők korlátozták az elemek Illusztrációs felvétel (Képarchívum) nehézfémtartalmát is, így az elemek 0,0005 százaléka lehet higany és 0,002 százaléka kadmium (itt kivételt képeznek a biztonsági és riasztó berendezésekben, orvosi eszközökben és vezeték nélküli energia eszközökben használt elemek). A képviselők egyetértettek az EB eredeti javaslatával, miszerint az elemgyártók felelőssége az elemek begyűjtését, újrafelhasználását megszervezni, és ennek a költségeit viselni. A direktíva arról is rendelkezik, milyen arányban kell visszanyerni a nehézfémeket: a savas elemek átlagos súlyának 65 százalékát, a nikkel-kadmi- um elemek 75 százalékát, és más elemek 55 százalékát. Az első reagálásokból úgy tűnik, hogy a parlament által kidolgozott javaslattal mindenki elégedett. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos szerint nem lesz nehéz egyeztetni a parlament és a bizottság álláspontját. A Recharge szervezet által képviselt gyártók szerint „az összegyűjtési arányt menedzselhető szinten” állapították meg. Az autóipar akkumulátorgyártói szerint is sikerült kiegyensúlyozottabbá tenni az eddigi tervezetet, (eurohirek.hu) Az európai polgárok mindennapjairól döntenek Ötezer szavazás 2005-ben ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Közel ötezer alkalommal szavaztak az Európai Parlament képviselői az elmúlt évben. Az EP számos, az európai polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályt fogadott el. A parlamenti frakcióvezetők a múlt év legfontosabb eseményének - egy körkérdés tanúsága szerint - az alkotmányról szóló francia és holland népszavazás kudarcát tartják, mondván: a két sikertelen referendum példádan válságba sodorta az uniót. Egyedül Jens-Peter Bonde, a Függeden- ség/Demokrácia Képviselőcsoport dán vezetője vélte úgy, hogy a francia és holland népszavazást 2005 pozitív eseményei közé is lehetne sorolni. Az alábbiakban röviden vázoljuk az Európai Parlamentben 2005-ben tárgyalt legfontosabb jogszabályokat. Környezet és ipar A REACH néven ismert, a vegyipari szabályozással foglalkozó intézkedéscsomag a környezetre, az emberek egészségére, az üzleti versenyképességre, sőt a munkaerőpiacra is hatással lesz. Ugyancsak jelentős sajtóvisszhangot kapott, amikor az EP-kép- viselők elsöprő többséggel elutasították a szoftverszabadalmakra vonatkozó bizottsági javaslatot. Az akkori eljárás is megerősítette sok EP-képviselő véleményét: a tanács és a bizottság sok esetben nem veszi elég komolyan a parlament álláspontját. Fogyasztói jogok Az unióban tiltott üzleti gyakorlatok jegyzéke a fogyasztói jogok védelmének egyik legfontosabb vívmánya. A képviselők megszavaztak egy másik feketelistát is, nevezetesen a veszélyesnek ítélt légitársaságok jegyzékét. Egy, az EP által elfogadott másik jogszabály a vasúton utazók jogait és biztonságát erősítette meg. A vonatok késése esetén a vasúttársaságok az eddiginél nagyobb kártérítést lesznek kötelesek fizetni, a verseny megnyitása pedig várhatóan a szolgáltatások minőségének javulását eredményezi Európa vasútjain. Szociális Európa Az európai modell sajátos problémája: úgy kell reagálnia a piaci kihívásokra, hogy a jólétet és a megfelelő életszínvonalat biztosító társadalmi juttatások is megmaradjanak. A szolgáltatásokról szóló irányelvvel kapcsolatos elhúzódó vita is mutatja, milyen nehéz lesz megtalálni a megfelelő egyensúlyt. A munkaidő-irányelv, amelyet első olvasatban májusban szavazott meg a parlament, idén további tárgyalások témája lesz. Emberi jogok Az Európai Bíróság a parlament javára ítélt abban a kérdésben, ki szabad-e adni a légi utasok személyes adatait az EU és az USA közötti szerződés értelmében az amerikai hatóságoknak. Emellett sikerült megegyezésre jutnia a parlamentnek a telefon- hívások, sms-üzenetek és az internetforgalom adatainak biztonsági célból történő rögzítésével kapcsolatban. A jogszabály a képviselők szándéka szerint az emberi szabadságjogok csorbítása nélkül teszi lehetővé az adatok megőrzését bizonyos bűncselekmények megelőzése céljából. Az EP-képviselők figyelme az unió határain túlra is kiterjedt. A választási megfigyelő missziók, a Szaharov-díj átadása és az EP- képviselők szerepe az ukrajnai narancssárga forradalomban csak néhány példa arra, a parlament hogyan veszi ki a részét a demokratikus értékek nemzetközi szintű erősítéséből, (eurohirek.hu) Brüsszel kezelné a Romániának szánt pénzeket Szégyen Bukarestben ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Bécs. Tűrőképességének határához érkezett az Európai Unió. Brüsszelben azt fontolgatják, hogy esetleg közvetlenül a bizottság veszi át a Romániának szánt pénzösszegek kezelését. A legsúlyosabb a helyzet az ifjúsági programok terén, amelyek támogatását az észlelt szabálytalanságok miatt fel is függesztették. „2007-től kezdődően évente négymilliárd euróval támogatna az EU különféle romániai programokat, ám a pénzalapok kezelését illetően Brüsszel nem bízik a románokban” - írta a múlt héten az euractiv.ro. A napokban jelentették be, hogy egymillió eurót visszakér Romániától az Európai Bizottság. A pénzt ifjúsági programokra szánták, ám az összegek előírásszerű elköltését Bukarest nem tudja megfelelően igazolni. Román részről viszont azt mondják, hogy az Európai Bizottságnak kellene még mintegy 2,5 mülió eurót fizetnie a 2003-2005-ös, Brüsszel által elfogadott ifjúsági programok finanszírozására. Az EB illetékes intézménye nem csak a megítélt pénzek hiányos elszámolását kifogásolja, hanem azt is felrója Bukarestnek, hogy még csak megfelelő magyarázattal sem szolgál. Tavaly negyven vizsgálatot végeztek az EU-pénzek romániai fel- használása ügyében, s 27 külföldi támogatású program esetében találtak szabálytalanságokat. Az ellenőrzések a PHARE, az ISPA, a SAPARD, a Leonardo da Vinci, a Youth és a LIFE programokra ter- jédtek ki. A legtöbb rendellenességet a PHARE (15 eset), a Leonardo da Vinci (4 eset) és a SAPARD (3 eset) programoknál regisztrálták. A feltárt jogsértéseket a hatóságok vizsgálják tovább. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár nem foglalt állást a múlt héten Bulgária EU-csatlakozásának esetleges elhalasztásával kapcsolatban. Azt mondta, a 2007-es belépési időpont esélye még sértetlen. A kancellár Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnökkel tartott megbeszélése után a 2007-es csatlakozás egy évvel történő elhalasztásának a lehetőségét firtató kérdésre fejtette ki: nem akar elébe vágni annak a jelentésnek, amelyet az EU bizottsága készít el tavasszal a bulgáriai helyzet alakulásáról. Sztani- sev határozottan állást foglalt a 2007-es csatlakozási időpont mellett. Kijelentette, e cél elérése nagyon fontos ösztönzést jelentene a politikai reformok szempontjából. A belépés elhalasztása büntetés lenne az ország lakosságának, amelyre nem szolgált rá. Felsorolta, hogy országa új szocialista-liberális kormánya az utóbbi néhány hónapban számtalan reformlépést tett az EU-csadakozás jegyében. A parlament pedig csak az utóbbi 4 hónap alatt 40 törvényről döntött az EU-jog érvényesítésével összhangban. (eurohirek.hu, mti)
