Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-04 / 3. szám, szerda
KARRIER 2006. január 4., szerda________________________________________________________________________________________________________________2. évfolyam 1. szám Inkább új főnök, mint új partner Új év, új munkahely Hogyan lehet közelébe jutni bármilyen állásnak, avagy néhány gondolat a beágyazódási technikáról Hol kell elkezdeni a keresést? Illusztrációs felvétel FELDOLGOZÁS Sokan fogadkoznak szilveszterkor, hogy végrehajtják a karrierjükben a nagy ugrást. Szilveszterkor az emberek 92 százaléka inkább kíván magának a jövő évre új főnököt, mint új partnert Az újévi fogadalmak nemcsak arról szólhatnak, hogy leszokunk a dohányzásról, vagy sportolni kezdünk. December utolsó napjaiban mindannyian elvégezzük magunkban a számadást, mit értünk el ebben az évben, melyek voltak a főbb sikereink, mit tehettünk volna jobban, miről csúsztunk le. A januárnak sokan azzal kezdenek neki, hogy változtatnak az életükön, például munkahelyet váltanak. A Pitman Training felmérése szerint az emberek 92 százaléka újévkor inkább kíván magának a jövő évre új főnököt, mint új partnert. Elégedettebbek vagyunk tehát a magánéletünkkel, műit a karrierünkkel. Érdemes az új évnek határozott célokkal nekiindulni, ha már az álmaink megvannak. A tréningcég tanácsa szerint koncentráljunk a sikerre, és mindig tartsuk szem előtt, mit akarunk elérni. Képzeljük el az ideális munkahelyet, próbáljuk egy minél határozottabb, pontosabb kép formájában megjeleníteni, milyen feladatot szeretnénk végezni és müyen helyen. Óvakodjunk azonban a nem reális célok kitűzésétől, mivel hamar demotiváltak leszünk, ha az idealizált jövőhöz egy centivel se kerülünk közelebb. Ha változásról álmodozunk, tegyük fel azt a kérdést is, tulajdonképpen miért akarunk máshol és másokkal együtt dolgozni. Magasabb fizetésre van szükségünk, több kihívásra, vagy csak a jelenlegi életünket tartjuk unalmasnak? Gondolkodjunk el azon, mit fogunk élvezni, ha megtaláljuk a kedvünkre való munkát. Inkább koncentráljunk a magunk elé tűzött karrier előnyeire, mint azokra a kétségekre, képesek leszünk- e mondjuk egy magasabb pozícióban dolgozni, és vajon eljutunk-e oda. (pp) A Woody Allennel elhíresült aranyköpésben, mely szerint sosem lenne egy olyan klubnak a tagja, amely elfogadná tagjának, sokan felfedezték már az aprópénzre váltható mély igazságot, s így aztán azért tesznek meg mindent, hogy felvegyék őket oda, ahová egyébként nem volna esélyük bekerülni. TANÁCS Ez nagyon fontos mozzanata az állásszerzésnek és a karrierépítésnek. Közhelyszámba megy, de azért nem árt felidézni: a megnyíló állások legalább 70 százalékát úgy töltik be, hogy nem hirdetik meg őket. A maradék nagyobbik része pedig úgy talál gazdára, hogy a befutók személyes kapcsolataikat használják fel a célba éréshez. A maradékért pedig folyik a nyilvánosság számára is jól látható közelharc. Aligha kell ecseteim, hogy azok járnak jól, akik már akkor látják az álláslehetőségeket, amikor a munkaadók még nem is döntöttek egy-egy pozícióról. Ilyen információkat csakis személyes kapcsolatok segítségével lehet megszerezni. A kapcsolati háló szövögetésének fontosságáról sok szó esik, de a hálószemek kialakításának technikájáról kevesebb. Pedig minden a részleteken múlik. A szisztematikus kapcsolatépítés, ha nem is alapkövetelmény, de sok haszonnal jár. Jó, ha az ember tudja, hogy merre akar elindulni. Ha a szakterületet, a rajta mozgó fontos munkaadókat sikerült azonosítani, akkor jöhet annak a megtervezése, hogy miként lehet azoknak az embereknek a közelébe jutni, akiknek befolyásuk van az állások betöltésére. A legkézenfekvőbb az volna, ha az ember a HR-részlegek főnökeivel haverkodna össze, de ez csak ritkán jön össze. Ha nem megy a nagy ugrás, akkor érdemes az apró lépések taktikáját alkalmazni. Az első lépés tehát a célszemélyek azonosítása. A kontaktusok kialakítása sokféleképpen történhet. Aki nagyon óvatos levélben, vagy főleg e-maüban kérhet választ szakmai, vagy a céget érintő kérdésekre. Ezt követően aztán a levelezésre hivatkozva megereszthető egy telefon is. Fel lehet hívni embereket, csak úgy, s elmondani nekik a hívás valódi okát (ez az úgynevezett cold call technika időnként meglepően hatásos). Fel lehet hívni embereket szakmai kérdésekkel abban a reményben, hogy a létrejövő kapcsolat segít majd az elhelyezkedésben is. Fel lehet hívni embereket másokra hivatkozva, s találkozót kérni, de lehet nekik a telefonbeszélgetést folytató levelet Cérnáik) küldeni, s később erre visz- szatérve újra hívni őket. Számtalan variáció létezik. A legjobb azonban talán, ha a célszemélyekkel, vagy a holdudvar embereivel olyan helyen lehet találkozni, ahol mintegy véletlenül köthető személyes ismeretség. Kiváló helyek az ilyesmire a szakmai rendezvények, konferenciák, tájékoztatók, fogadások. Ezeken a helyeken bárki-bárkivel szóba elegyedhet, könnyedén névjegykártyát cserélhet. Olyan megjegyzéseket tehet, amelyekkel felkeltheti maga iránt az érdeklődést. Megbeszélhet telefonhívást, személyes találkozást, egy jelen sem lévő személy felhívását a beszélgetőpartner ajánlásával, vagy még a legsoványabb hozam esetén is levelet (e-mailt) küldhet felidézve a találkozást. Ilyen helyekre nem mindig lehet bejutni. Ennek két akadálya szokott leírni. Az egyik, hogy a rendezvény megtartását nem verik nagydobra. A másik ok, hogy csak meghívottak juthatnak be. Ilyenkor nem árt egy barát vagy ismerős, aki segít a meghívásban. Az álláskeresés többnyire nem prompt dolog, hanem egy soha véget nem érő folyamat. Van, amikor ennek amplitúdója egészen alacsony, hiszen a dolgok folynak a maguk rendes kerékvágásában: a munkaadó és alkalmazottja jól érzi magát ott, ahol van, s úgy, ahogy van. Ha valaki folyamatosan figyeli az álláspiacot, akkor a változásokat érzékelvén kapkodás nélkül lehet képes az el- helyezke-désre. Ehhez a kapcsolatok ápolására van szükség. A következő szinten már egy vagy néhány embernek érdemes (szakmai) információkat küldeni annak reményében, hogy ezt viszonozzák. Kellő (akár közvetett) kommunikációs múlt után jöhetnek a személyes kapcsolatok. Ezt követi a szakmai rendezvények szervezésében való részvétel a cég nevében, de a saját név használatával. Kisebb szakmai beszélgetések megszervezése, ahol szűk szakmai körben van mód megvitatni érdekes kérdéseket, s persze jól megismerni egymást, s a többiek problémáit. A szakma számára szabadidős rendezvények megszervezése, illetve ilyeneken való részvétel a következő fokozat, amikor már a professzionális kapcsolatok lassan ki- teijeszthetők a személyes szférára is. Aki végigjárta ezt a grádicsot, már közel kerülhetett a „klubtagsághoz”. A klubtagok azok a szakemberek, akik olyannyira megalapozták magukat egy-egy tevékenységben, hogy ezt a többiek is elismerik. Ha bármi is történik a szakmában, akkor gondolnak rájuk, kikérik a véleményüket, számon tartják őket, s egy-egy nekik való pozíció létrejöttekor, vagy megürülése- kor feltétlenül mérlegelik, hogy felkérik, de legalább is egy beszélgetésre meginvitálják őket. A klubtagság elnyerése annak a folyamatnak a végét jelenti, amelyet a célszemélyek kiválasztásával kezdtünk. Aki klubtaggá vált jó, ha tudja, hogy már ő maga is célszemély lett. (a hvg.hu nyomán) Illusztrációs felvétel Olyan munkaerő-menedzsment csomagot terveztek, amely nemcsak a betegállományban töltött napokat tartja számon, de a hiányzást is A cégek félnek megbüntetni a lusta dolgozókat MUNKAPIAC Az ELÁS nevű munkajogi szervezet felmérése szerint a kisvállalkozások 25 százalékánál dolgoznak olyan alulteljesítő dolgozók, akik jellemzően betegséggel takaróznak, ám ennek ellenére egyelőre nem kell tartaniuk a következményektől - úja a hvg.hu portál. Ennek ellenére a vállalatok és vállalkozások 90 százaléka büntetné az ilyen lógósokat, ha biztosak lennének abban, hogy jogi lépések nélkül tudnának termi az efféle problémák ellen. Az ELÁS a probléma megoldására egy szoftver tervét vázolta fel, amelynek segítségével a kisvállalkozások törvényesen büntethetnék a munkahelyi lustálkodást. A szervezet ügyvédei olyan munkaerő-menedzsmentnek szóló csomagot terveztek, amely nemcsak a betegállományban töltött napokat tartja számon, de a felső vezetést is értesíti, ha a munkahelyi hiányzás kezd kritikus méreteket ölteni. A szoftver ezután lépésről lépésre javaslatokat tesz a menedzsment tagjai számára, hogyan kezeljék a kialakult helyzetet. „Számos cégvezető gondolja úgy manapság, hogy a munkajogi törvények elsősorban az alkalmazottaknak kedveznek, ezért gyakran ódzkodnak lépéseket tenni, akár az efféle problémák esetén is” - nyilatkozta a ResponseSource.com weboldalnak Peter Mooney, az ELÁS tanácsadói divíziójának vezetője. „A felmérésünkből kiderül, hogy számos cég szenved el károkat a lusta dolgozóik miatt, mivel nem mernek fellépni a túlzott hiányzásokkal szemben. Attól tartanak, hogy a bíróságon végzik, ha nem tudják rendesen megindokolni, hogy miért büntetik a betegszabadságon tartózkodó dolgozóikat.” Az ELÁS 600 kisvállalkozást kérdezett meg a témával kapcsolatban, s az eredményekből kiderül, hogy a cégek 25 százalékánál jelentősen több azon alkalmazottak száma, akiknek a távolléte már „komoly problémát” jelent, mint azok a hiányzók, akikkel szemben megtették a szükséges lépéseket. A problémára az Employersafe nevet viselő programot javasolják, amely nemcsak a hiányzások mennyiségét rögzíti, de figyel az esetlegesen ismétlődő mintákra, különösképpen, ha egyes kollégák titokzatos módon jellemzően hétfőn vagy pénteken betegeskednek. A 600 ezer fontért kifejlesztett alkalmazás még azt is kiszámítja, hogy a lógós alkalmazottak hiányzása mennyibe kerül a vállalatnak. A szoftver azonban nemcsak a sokat hiányzó dolgozók réme, hanem a munkafolyamatot is olajo- zottabbá teszi, ugyanis figyelmezteti a munkaadókat, ha valamelyik alkalmazott szerződése lejár, eseüeg hosszabbításra szorul. Emellett segítséget nyújt a várandós kolléganők támogatásához, s lépésenként vezetve a menedzsmentet, leegyszerűsíti az összetettjogi procedúrákat. Az Employersafe továbbá a közlekedési lámpák színeit használva figyelmezteti a munkaadót, hogy megfelelően jár-e el egyes kérdésekben, jelzi, ha olyan jogi probléma merül fel, amellyel foglalkozni kell, illetve ha bármilyen sürgős figyelmet igénylő krízishelyzet van kialakulóban. „Ez a szoftver olyan, mintha egy megfelelő jogi képesítésű személy kizárólag azzal foglalkozna, hogy a cég és a dolgozók - személyes és jogi - viszonya rendezett maradjon” - magyarázta Mooney. „Nem várja meg amíg a tényleges probléma jelentkezik, ugyanis már az efféle gondok kialakulása során figyel a részletekre, így megelőzhető a baj. Ez segít a munkaadóknak, akiknek többé nem kell félniük attól, hogy lépéseket tegyenek egy-egy ügyben, s mindvégig törvényesen járhatnak el, a jogi következményektől való félelem nélkül.” Illusztrációs felvétel
