Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-25 / 20. szám, szerda
10 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 25. www.ujszo.com A lisszaboni stratégia és a nemek egyenlősége Mielőbb meg kell könnyíteni számukra az uniós támogatáshoz jutást az Európai Parlament szerint Serülnek a nők jogai összefoglaló Strasbourg. A versenyképes, dinamikus, tudásalapú gazdaság megteremtését célul kitűző lisszaboni stratégia, valamint a nemek közötti egyenlőség kérdéseinek összefüggéseit vizsgálja a portugál szocialista Edite Estrela saját kezdeményezésű jelentése, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament. A jelentés szerint a lisszaboni stratégián alapuló szociális kohézió különösen a nőket érinti és a nők azon igényét, hogy teljes mértékben szerepet vállalhassanak az élet minden területén. A lisszaboni, illetve a későbbi stockholmi célkitűzés szerint 2010-re az unióban el kellene érni a nők hatvan, illetve 57 százalékos foglalkoztatását. 2003-ra már sikerült 55,1 százalékot elérni, azóta azonban a folyamat - elsősorban az idős nők alacsony foglalkoztatási aránya miatt - lelassult. A szöveg megállapítja: az unióban a férfiak és nők bérezése közötti átlagos eltérés tizenöt százalékos, egyes országokban pedig a 33 százalékot is eléri, és „az elmúlt harminc évben gyakorlatilag semmilyen fejlődés nem volt tapasztalható az egyenlő munkáért egyenlő bérezést elv alkalmazásában”. A képviselők szerint „a lisszaboni célkitűzések elérése érdekében sürgős intézkedésekkel kell elősegíteni a női foglalkoztatást, annak minőségi javulását és a nők társadalmi beilleszkedését. A jelentés a nők számára a szakképzési lehetőségek bővítését, az élethosszig tartó tanulás esélyének növelését, a technológiákhoz való hozzáférés javítását kéri a tagállamoktól. Támogatni kell a nők 27, (a férfiak 4) százalékát érintő részmunkaidős foglalkoztatási formákat, a tagállamok gazdaságfejlesztési stratégiáiban pedig abszolút prioritásként kellene szerepelnie a nők és férfiak bérezési szintje közötti különbségek csökkentésének. Az EP plenáris ülése végül kiszavazta a jelentésből azt a passzust, amellyel kifejezte volna: „sajnálatosnak tartja, hogy az unió számos tagállamában - különösen a nagy áruházláncok esetében - a fizetéseket, a munkaidőt és a munkafeltételeket a nők jogainak megsértésével határozták meg. A parlamenti vitában rámutattak: a nemek közötti egyenlőség ki- teljesítésével párhuzamosan növelni kell a nők arányát a munkaerőpiacon, megszüntetve a diszkriminációt, a „szakmai szegregációt”. És nem utolsósorban: kiemelten kell segítem az idős, etnikai kisebbséghez tartozó, illetve fogyatékkal élő nőket. (P.I., eurohirek.hu) Az unió tagországainak szakértői a napokban úgy döntöttek, nem adható meg a piacgazdasági státus 13 kínai cipőgyártó vállalatnak. Ezzel az EU lépést tett afelé, hogy dömpingellenes eljárást indíthasson a területére kerülő olcsó kínai bőr- és sportcipők ügyében. (TASR/AFP-felvétel) Nagy terheket cipelnek a kicsik A kőművestanulók többsége is kis- és közepes vállalkozásnál tud elhelyezkedni (TASR-felvétel) Brüsszel. Fontos megkönnyíteni, hogy a kis- és közép- vállalkozások uniós támogatáshoz jussanak, hozzáférjenek a strukturális alapokhoz - hangoztatta a Európai Parlamentben e témáról elfogadott jelentés. ÖSSZEFOGLALÓ A jelentést 503 támogató és 10 ellenző szavazat mellett fogadtak el a képviselők, s az úgynevezett kisvállalkozások európai chartájának végrehajtását értékelte. A dokumentum ldemeli a kisvállalkozások jelentőségét az erősebb, tartós növekedés, valamint több és jobb munkahely kialakítására irányuló lisszaboni célok teljesítésében. A kisvállalkozások európai chartáját 2000 júniusában fogadták el az uniós tagországok állam- és kormányfői a portugáliai Feirában. Fő célkitűzései közt szerepel a vállalkozói szemléletű oktatás támogatása, a vállalkozások elindításának könnyítése, a kisvállalkozások technológiai fejlesztése, az általuk alkalmazott, illetve számukra elérhető internetes megoldások bővítése, érdekképviseletük uniós és nemzeti szintű erősítése. A kérdés azért is fontos, mert Európában mintegy 95 millió ember dolgozik ötven főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozásokban. A 25 millió ilyen cég a magánszektorban található munkahelyek 55 százalékát adja. Az EP értékelése üdvözli, hogy a chartát az unión kívül is alkalmazzák, ez a képviselők szerint pozitív szerepet játszhat a tagjelölt államok felkészülésében. A szöveg szerint ugyanakkor továbbra is számos adóteher nehezedik a kisvállalkozásokra, különös tekintettel a befektetésekre. A képviselők javasolják például, hogy a kisvállalkozásoknak nyújtott közösségi támogatás mentesüljön a vállalkozási adó kötelezettségétől. A vitában Herczog Edit magyar képviselő azt mondta, a charta „fontos és szükséges politikai szándéknyilatkozat, de alig több ennél”. Ezért szerinte a kis- és közepes vállalkozásokat mind európai, mind tagállami szinten kötelező szabályozásokkal is támogatni kell: „az elveken túl pragmatikus, közérthető és valósággal házhoz szállítható tájékoztatási és támogatási megoldásokra van szükség”. A kis- és közepes vállalkozások politikája nem egy speciális, különálló témakör, hanem az európai gazdaság egyik horizontális pillére. Ezért nagyon fontos, hogy a charta, illetve a mellette olykor túlságosan távoli párhuzamban futó programok ne csak a vállalkozásokról, de nekik is szóljanak. Egy friss tanulmány szerint méltánytalan terhek sújtják a kis- és közepes vállalatokat az Európai Unióban. Akisvállalatok adózással kapcsolatos költségei relatíve két- százszor nagyobbak, mint a nagy cégekéi. A nagyvállalatok adózással összefüggő technikai jellegű költségei éves forgalmuknak mintegy 0,02 százalékát teszik ki, ezzel szemben a kis- és közepes vállalatok éves forgalmuknak pedig 2,5 százalékát fizetik ki ugyanerre. A kiegyensúlyozatlanság megszüntetését célzó törekvésként az Európai Bizottság jóváhagyott egy tervezetet, amely a költségek megállapításakor az érintett kis- vagy közepes vállalat származási országának adóalapját veszi figyelembe. Az előterjesztés a kisvállalatokat tömörítő UEAPME támogatását is élvezi. „A kisvállalatoknak igen nehéz helytállni az európai piacon, aminek egyik oka az országonként változó járulékos költség. Egy kisvállalat könyvelője nem feltétlenül ismeri például a belga és a francia adórendszert” - nyilatkozta az EU Reporternek egy kisvállalat képviselője. A saját határokon túli érvényesülés költségei ráadásul túl nagyok, csak a nagyvállalatoknak kifizetődő a külföldi fejlesztés. (MTI, eurohirek.hu) Az Európai Parlament a gyerekek védelmében Uniós segélyvonalak Galileo, az európai navigációs rendszer Polgári célokat szolgál MTl-HÍR Strasbourg. Ingyenesen hívható uniós segélyvonalakat hoznának létre a gyerekek számára az európai parlamenti képviselők abban a nyilatkozatban, amelyet többségük a múlt héten írt alá Strasbourgban. Európában csak 2003-ban körülbelül 123 ezer hívást rögzítettek a kiskorúak elleni zaklatással és erőszakkal kapcsolatban - áll a nyilatkozatban. A szöveg szerint a gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy valakivel beszélhessenek az őket érintő kérdésekről és aggodalmaikról, valamint segítséget kaphassanak problémáik megoldásához. Ezért a képviselők azt javasolják, hogy a gyermekvédelmi rendszer létfontosságú részeként az EP, az Európai Bizottság és a tagállamok támogassák a gyermekek által hívható segélyvonalakat, amelyek rendelkezzenek közös, ingyenesen hívható számmal. Végül leszögezik: a gyermekjogi hálózatok és a gyermekeket képviselő nem kormányzati szervezetek kapjanak szerepet a nemzeti és európai politikák kidolgozásában. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Zöld utat kapott a Galileo európai navigációs rendszer. Az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) és a Gahleo Industries cégkonzorcium a múlt héten Berlinben aláírta a megállapodást a rendszer első négy műholdjának felbocsátásáról. A megállapodás 1,5 müliárd euró értékű. A rendszerben 2010-ig további 26 műholdat bocsátanak fel. A teljes Galileo-terv összköltsége mintegy 3,8 milliárd euró. Decemberben bocsátották fel az európai Galileo navigációs irányítási rendszer első kísérleti műholdját a kazahsztáni Bajkonurból. A Giove- A elnevezésű műholdat Szojuz hordozórakétával állították pályára 23,2 kilométeres magasságban. A Galileo-műholdak tíz centiméteres pontossággal képesek a helymeghatározásra. A projektet az Európai Bizottság és az Európai Űrkutatási Ügynökség ( ESA) finanszírozza. A Galileo az első olyan navigációs rendszer (szemben az amerikai GPS-szel és az orosz Glonasszal), amit polgári célokra alakítanak ki, és a magángazdaság szereplői működtetik majd. A MAG AN NYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0325 Sk 22 046 926,97 Sk 0,00% 1,0411 Sk 119692 720,51 Sk 0,00% 1,0385 Sk 265 250 844,10 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0309 Sk 144 564 132,86 Sk 0,07% 1,0345 Sk 813 724 430,85 Sk 0,07% 1,0378 Sk 1 568411 909,51 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0249 Sk 18 952 328,36 Sk 0,00% 1,0398 Sk 172 922 132,91 Sk 0,07% 1,0398 Sk 366 174 695,21 Sk 0,07% Első Magánnyugdíjpénztár 1,0313 Sk 8 632 842,62 Sk 0,08% 1,0327 Sk 110317416,32 Sk 0,08% 1,0320 Sk 280 624 671,20 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár** 1,0301 Sk 39 431 441,34 Sk 0,08% 1,0303 Sk 345 037 062,31 Sk 0,08% 1,0325 Sk 781 805 990,61 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0289 Sk 88 413 313,63 Sk 0,08% 1,0342 Sk 613 019 288,79 Sk 0,08% 1,0364 Sk 915488 721,18 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár*** 1,0305 Sk 99193 540,84 Sk 0,08% 1,0329 Sk 770792 266,59 Sk 0,08% 1,0365 Sk 1 966 609 066,57 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Sympatia-Pohoda Magémnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár *** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. január 20-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutalja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
