Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-25 / 20. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 25. Kultúra 9 Az Adagio is - nemzetközi mintára - bebizonyította: a klasszikus zene és a pop közötti határ átjárható A popopera magyar zászlóvivője Simon Cowell és Környei Attila - a brit úriember zenész, producer, magyar kollégája zenész, menedzser. Cowell bizonyára nem tud arról, hogy karrierje több hasonlóságot mutat Környei pályájával. Szerintem utóbbi tudja. Sőt, megkockáztatom: figyeli, mit művel, és ötleteket „kölcsönöz” tőle. Nincs ezzel baj, amíg a végeredmény profi. És egyelőre minden rendben. PUHA JÓZSEF Környei tudja, ami a nagyvilágban bejön, és a magyar piacon is arany- meg platinastátust ér el, azt honosítva is kajálni fogja a nép. Tudják ezt a BMG berkeiben is - pontosabban az egyesülés óta a Sony&BMG berkeiben a kiadó előszeretettel harap rá a magyarosításokra. Miután Vanessa Mae Magyarországon is hatalmas sikerre tett szert, Környei összehozta a Princesst, és a cég szerződtette - a hegedűtrió az egyik legsikeresebb produkciója lett, ráadásul a lányok mindhárom albuma profi munka volt. Környei a közelmúltban ismét kopogott a kiadó ajtaján, és előállt új ötletével. Amely eredetileg Simon Cowell agyából pattant ki. A producer a múltban számos fiúcsapat - például a Five és a Westlife - felett bábáskodott. 2001-ben, amikor unalmában a tévéjét kapcsolgatta, egy tévéshow-ban meglátta Sarah Brightmant és Andrea Bocellit, amint éppen a Time To Say Goodbye című dalt énekelték. Ekkor fogant meg az agyában az ötlet: hogy popslágereket kell adni operaénekeseknek, és ők a fantasztikus hangjuk révén megtöltik érzelemmel. Mindenképp szükség van ilyen formációra - gondolta -, és belevágott. Biztos volt abban, a végeredmény pillanatok fű- z ő - dik, majd jött a Princess. Szóval - ahogy említettem - Környei ismét kopogott a Sony&BMG ajtaján, ahol ötlete, az II Divo magyarosítása táptalajra talált. Nem csoda, ebbe képtelenség belebukni, sőt, jelentős pénzköteg rejlik mögötte. Persze a hivatalos reklámanyag szerint másképp történt az Adagio megalakulása. Ezzel sincs gond, kell a körítés, ez irányítja az emberek figyelmét a produkcióra, s nem a pénzszagú tények. Nos, a reklámszövegben az áll, hogy Homonnay Zsolt és Nagy Sándor régóta ismerik egymást, már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennük, jó volna a klasszikus zene és a pop ötvözésére épülő énekegyüttest alapítani. Aztán az ödetet mellékvágányra tették, mindketten sikeres és elismert musicalszínészek, nem jutott idejük a kivitelezésre. (Ez azért sántít, mert akkor megelőzték volna Cowellt...) Tavaly egy rendezvényen futottak össze Környeivel, és megosztották vele elképzeléseiket. Rögtön támogatásáról biztosította őket. Gyorsan rátalált a harmadik tagra, a Grazban tanuló fiatal debreceni operaénekesre, Balczó Péterre. Állítólag így jött létre a trió. Bizonyára sosem derül ki, hogy a történetnek van-e valóságalapja, vagy teljes egészében a képzelet szülte. Az Adagio bemutatkozó albuma ugyanazon recept alapján készült, mint az II Divo korongjai - ötvözi a klasszikus zenét a vokális pop könnyedségével. Repertoárján népszerű magyar és nemzetközi ro- manti- k u s slá- g e - r e k á t - d o 1 - gozásai szerepelnek teljes zenekari kísérettel. Például 'A szabadság vándorai, az Utolsó érintés vagy a Szállj fel magasra, magyar szöveget kapott a Have You Ever Really Loved A Woman?, a From Sarah With Love, a Spanish Guitar és a Love Changes Everything az Aspects Of Love című musicalből, míg a The Great Pretender angolul szólal meg, a Belle a Notre-Dame de Paris című musicalből pedig franciául. Hol felváltva viszik a prímet, hol erőteljes kórust alkotnak. A CD a klasszikus és a modern zene zseniális találkozása, romantikus utazás az opera szárnyán a pop világába. A trió egyszerűen sikerre van ítélve. Az október végén megjelent albuma már karácsony előtt bearanyozódott. Gondolom, a fiúk rövidesen (színház) turnéra is indulnak, zenéjük szinte ordít a színpadért. Legalább egy lemezre még biztosan számíthatunk tőlük, aztán a divathullám lecsengésével majd mindenki megy tovább a saját útján. Ahogy mondtam, nincs ezzel baj. Ha ez kell a népnek? Márpedig az eladási adatok alapján kijelenthetjük: most ez kell a népnek! És a nép szerencsére tökéletes produkciót kap. alatt rabul ejti a közönséget, hiszen az operaénekesek úgy tudnak érzelmeket közvetíteni, ahogy senki más. A csapat létrejöttét a tagok hosszas, közel két évig tartó, szinte az egész világra kiterjedt keresése előzte meg. Kiválasztott négy különböző tempe- ramentumú srácot: amerikait, franciát, spanyolt és svájcit, ösz- szerázta őket, mint a koktélt, és erős egységet kapott. A harmincas éveikben járó operaénekesek II Divo néven 2003 végén kezdték meg küldetésüket - egyesítik a klasszikust a populárisabb zenével, operastílusban énekelnek popdalokat. Az elmúlt két évben az egész világot meghódították, lemezeiket Magyarországon is viszik, mint a cukrot. Környei Attilát az R-GO basz- szusgitárosaként ismerhettük meg, majd zenei háttéremberként is letette a névjegyét. 1991- ben, amikor egy-két menő fiúcsapat mellett világviszonylatban egyre több bontogatta a szárnyát, létrehozta a Manhattant. Emlékszem, miután elárulta, hogy Vilmányi Gábor, az Exotic gitárosa lesz az egyik ugribugri fiú, kollégám jót nevetett rajta, mondván, ez halva született próbálkozás. Nagyot tévedett. A Manhattanre ugyan már csak kevesen emlékeznek, ennek ellenére a kilencvenes évek meghatározó csapata volt. A V.I.P. együttes ’97-es létrehozása is az ő nevéhez Bereményi Géza író, drámaíró, dalszövegíró, dramaturg, színházi és filmrendező ma hatvanéves Egy nemzedéki érzés krónikása TALLÓSl BÉLA Neki köszönhettük, hogy felfedeztük a fekete lyukat, vagyis megtudtuk, hogy „a fekete lyuk egy nem létező égitest”. Annak idején a gimnáziumban a felfedezés erejével hatott ránk Cseh Tamás Budapest című dala, s benne ez a bizonyos fekete lyuk, amelyről mindaddig nem hallottunk. Mint a fekete lyuk, olyan korong volt számunkra Cseh Tamás nagylemeze, a Levél nővéremnek. E lemezzel három nevet tanultunk meg egyszerre: Cseh Tamásét, Másik Jánosét és Bereményi Gézáét. És megtanultunk vele egy új műfajt is. A tánc-, pop- és rockdalok, na meg a diszkózene mellé ezzel a lemezzel robbant be az addig nem létezett, ismeretlen, fura, sejtelmes, titokzatos, felturbózó erővel ható dal műfaja. Az addig nem létező „fekete lyuk”, amely sistergőén közvetítette a társadalmi-politikai háttér- hangulatot, és minden addiginál jobban kifejezett bennünket, minden addiginál pulzálóbban hatott érzéseinkre. Ilyen „fekete lyukak” lettek számunkra Bereményi Géza szövegei dalban elbeszélve. Bereményi Géza Budapesten született, az ELTE magyar-olasz szakán diplomázott. Cseh Tamással egy albérletben hozta őt össze a sors - s ez a találkozás egy sor sikeres nagylemezt eredményezett: a már említett Levél nővéremnek címűn kívül az Antoine és Desirét, a Műcsarnokot, a Frontátvonulást, a Nyugati pályaudvart, a Jóslatot, az Utóiratot. 1971-ben került a Pannónia Filmstúdióhoz. Számos átütő sikerű filmnek lett a forgatókönyvírója, köztük A nagy generációnak, amelyet András Ferenc rendezett. Ebből egyrészt - a szereplők nosztalgiázása révén - a régi szép, dühöngő idők hangulatába ízlelhetünk bele, másrészt megtudhatjuk, hogy a lázadó nagy generáció bizony nem olyan reményteljes jövőt épített ki, mint amilyet óhajtott és eltervezett. Ugyancsak nemzedéki kérdésekkel, az ’56-os forradalom utáni ifjú generáció életérzésével foglalkozik következő forgatókönyve, melyből Megáll az idő címmel Gothár Péter rendezett filmet. Még néhány cím, amelyet forgatókönyvíróként jegyez: A nagy postarablás, A szárnyas ügynök, Meteo, Potyautasok, Veri az ördög a feleségét. Egy idő után forgatókönyvét aztán rendezőként is megvalósíthatta. A nyolcvanas évek közepén ugyanis Nemeskürty István, a Budapest Filmstúdió igazgatója felajánlotta neki a rendezés lehetőségét. Legendás forgatókönyvírói- rendezői alkotása, a sodró cselek- ményű Eldorádó, amely a Teleki téren piacozó, dúsgazdag Bereményi nagypapa emlékét dolgozza fel. Ez az alkotás történetével és a bravúros színészi teljesítményekkel mélyen bevésődött a filmrajongók vizuális emlékezetébe. Rendezői műhelyéből ezenkívül olyan mozgóképek kerültek ki, mint a Szabadság tér 56 vagy a Széchenyi-film, A Hídember. A hetvenes évek elejétől írt drámákat is. A Pesti Színházban 1978-ban mutatták be Légköbméter című színművét. Ám színházi rendezőként is alkotott több darabot. A szolnoki Szigligeti Színházban az ő rendezése nyomán tapsolhattak a Bolha a fülbe című bohózatnak, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban pedig egyebek között az Indul a bakterház, a Régimódi történet és a Lear király című előadásoknak. Munkásságát 2000-ben Kos- suth-díjjal ismerték el. A dalszövegekkel, filmjeivel, drámáival Bereményi Géza egy nemzedéki érzés krónikása lett. (Fotó: Peti Péter, terasz.hu) RÖVIDEN i ~ r n i i|i .<i>>iHHiwwBTFTPT"11 •»» ifl'itniiiiinwitiiwnii iiim m imw' Magyar filmek francia fesztiválon Több magyar filmet is műsorra tűznek a franciaországi Angers- ban a napokban kezdődött és január 29-ig tartó európai első- és második filmesek fesztiválján. A rövidfilmversenybe Kenyeres Bálint Before Dawnja, míg a filmfőiskolások versenyébe Kocsis Ágnes A vírus című munkája kapott meghívást. Tóth Barnabás Kiállítás című rövidfilmjét a fesztivál információs programja tűzi műsorra. A „Premiers Plans”-on, a fiatal filmkészítők nemzetközi seregszemléjén idén 52 film mutatkozhat be. (MTI) A köd Egy isten háta mögötti óceánparti kisvárosban, a sűrű ködön túl felismerhetetlen gonosz erő terrorizálja a helybelieket. A környéken még élnek azok, akik segíthetnének kiderítem, ki az, hiszen a legöregebbek még emlékeznek nagyszüleik történetére: száz évvel ezelőtt a partiak szándékosan úgy irányítottak egy hajót, hogy az zátonyra fusson. A város lakói meg sem próbáltak segíteni a segítségért könyörgő utasoknak - csupa leprásnak. A hullámsír azonban megnyílt, a rég halott hajósok visszatérnek, hogy a köd mögül bosszút álljanak a városon. Rendezte: Rupert Maggie Grace a film női fősze- Wainwright (Kanadai-amerikai) replője A Büszkeség és balítélet sikere Hat kategóriában lehet díjnyertes a Brit Filmakadémia londoni, februári díjkiosztóján a Jane Austen azonos című regényéből készült filmadaptáció, a Büszkeség és balítélet. A jelölések szerint Joe Wright versenghet majd a legjobb angol rendező címért, Brenda Blethyn pedig a legjobb mellékszereplő díját veheti majd át - remények szerint - a Bennett lányok édesanyjának megformálásáért. A film forgatókönyvírója, jelmeztervezője, sminkese is kiválót alkotott a szakmai megítélés szerint. (MTI) Juraj Jakubisko Báthory Erzsébetről forgatja új filmjét Bemutató jövő tavasszal TASR-HÍR Új filmjének forgatását Juraj Jakubisko még decemberben elkezdte. Ám hogy a főszerepet ki alakítja, annak a napokban kellene kiderülnie, mert a forgatást azzal kezdték, hogy ezzel a hírrel majd később rukkolnak elő, január végéig szeretnék titokban tartani. A készülő történelmi dráma a 16. század véres grófnőjének, Báthory Erzsébetnek az életét dolgozza fel. A forgatást a Liptószent- miklós melletti prybilinai skanzenben kezdték, de számtalan más helyszínt is kiválasztottak már, például Bytčát, a prštejni és a krivokláti várat, ezenkívül Lednice és Pardubice történelmi helyein is feltűnik majd a stáb. A szereplők között van Bólék Polívka, Lucie Vondráčková, Eva Elsnerová, Monika Hilmerová, Michaela Drotárová, Hana Vágnero- vá, Jan Vlasák, Jaromír Nősek, René Štúr és Andrej Hryc. De a filmben feladatot kapott Jirí Mádl hódeszkázó is. A tízmillió eurós költségvetéssel készülő mozgókép forgatásának befejezését júniusra tervezik, a bemutatót pedig 2007 áprilisában vagy májusában szeretnék megtartani. Ez lesz Juraj Jakubisko tizenötödik nagyjátékfilmje. Karel Bélohradský és Jana Olhová az egyik januári forgatási napon a Doudleby nad Orlicí-i vár udvarán (ČTK-felvétel)