Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-25 / 20. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhalasztott Szaddám-per Bagdad. Vasárnapra halasztották Szaddám Húszéin egykori iraki diktátor perének tegnapra kitűzött folytatását. A bagdadi bírósági szóvivő tájékoztatása szerint erre azért volt szükség, mert több tanú nem jelent meg. A bíróság élén új vezető bíró áll. (MTI) Németeket raboltak el Berlin. Valószínűleg lipcseiek azok a németek, akiknek iraki elrablásáról tegnap helyi rendőrségi források számoltak be. A közlés Thomas de Maiziere-től, a berlini kancellári hivatal vezetőjétől származik, s ez a körülmény a két mérnök elrablásáról szóló hírek valóságtartalmát támasztja alá. Rajtuk kívül jelenleg egy amerikai újságírónő és négy békeaktivista van emberrablók fogságában. Német állampolgárt Susanne Osthoff régésznő személyében tavaly novemberben ejtettek először túszul. (MTI) A szárnyasok importja tilos Brüsszel. Az EU a tegnapi bejelentés szerint május végéig meghosszabbítja a nem uniós tagállamból érkező élő madarak importjára vonatkozó tilalmat. Az intézkedést, amely a díszmadarak behozatalára is érvényes, az EU élelmiszer- és állat-egészségügyi szakértőinek ajánlására fogadták el. (MTI) Álszent orosz érvelés Baku. Oroszország kész fegyvert eladni mind Azerbajdzsánnak, mind pedig Örményországnak. Ezt Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter mondta Bakuban. Azerbajdzsán és Örményország a kilencvenes évek elején véres háborút vívott egymás ellen a Karabah-hegyvidék hovatartozása miatt. Időről időre azóta is fellobban vitájuk, kisebb, határ menti fegyveres összetűzéseket váltva ki a felek között. Ivanov szerint Moszkva a regionális erőegyensúly figyelembevételével és tisztán kereskedelmi alapon, mindenféle külpolitikai megfontolás, részrehajlás nélkül látja el a feleket fegyverekkel. (MTI) Kongó az AU elnöke Kartúm. A Kongói Köztársaság veszi át az Afrikai Unió soros elnökségét a dárfúri konfliktusban érintett Szudán helyett, amely egy év halasztással kerül majd sorra. Sok afrikai állam azért nem tartotta alkalmasnak Szudánt, mert az emberi jogok megsértésének komoly gyanúja merült fel vele szemben a dárfúri konfliktus miatt. Ugyancsak akadálynak tekintették, hogy Szudán rossz viszonyban van a nyugat-európai és amerikai kormányokkal, ezért nem lenne képes megszervezni a fejlesztési hozzájárulásokat, amelyektől Afrika jelentős mértékben függ. (MTI) Az Európa Tanács jelentése az állítólagos ClA-börtönökről - az EL) is a vizsgálódás folytatására ösztönzi a tagországokat Semmire sem találtak bizonyítékot Diek Marty csak az újsághíreket gyűjtötte egy csokorba (ČTK/AP-felvétel) Strasbourg/Brüsszel. A vizsgálatok jelenlegi állása szerint nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok arra, hogy az amerikai hírszerzés (CIA) titkos fogdákat működtetett volna Romániában, Lengyelországban vagy más országokban. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt állapítja meg az a jelentés, amely az Európa Tanács keretében készült erről a kérdéskörről, s amelyet tegnap hoztak nyüvánosságra a szervezet székhelyén, Strasbo- urgban. Ugyanakkor a dokumentum - amely Szlovákiát nem említi - szerint számos jel arra utal, valóban létezett egy rendszer, amelyben a kínzásokat „delokalizálták” (más, az emberi jogi követelményeket enyhébben kezelő országokba telepítették), „alvállalkozásba adták”. A jelentést készítő svájci képviselő, Diek Marty szerint az is bebizonyosodott, hogy különböző európai helyszíneken embereket raboltak el, megfosztották őket szabadságuktól, minden joguktól, s titokban elszállították őket olyan helyekre, ahol azután embertelen módszereket, kínzásokat alkalmaztak velük szemben. A képviselő szerint több száz, a CIA által bérelt repülőjáratról van szó, s ezek számos európai országon keresztülhaladtak. „Valószínűden, hogy az európai kormányok, de legalábbis azok titkosszolgálatai ne tudtak volna erről.” Mivel ez a kérdés az utóbbi hónapokban központi téma volt a nemzetközi médiában, az első vizsgálati eredményekről szóló - azaz még nem végleges - jelentést óriási várakozás előzte meg. Jellemző, hogy az Európa Tanács sajtóközpontja kicsinek bizonyult, annyi újságíró érkezett Strasbourgba erre az alkalomra. Ehhez képest a különböző mellékletekkel együtt 25 oldalas dokumentum csalódást keltett, nem tartalmaz újdonságokat, csupán a különböző lapokban eddig megjelent híreket gyűjtötte egy csokorba. Ami például a „bizonyított emberrablásokat” illeti, a szerző részletesen foglalkozik egy iszlám radikális, bizonyos Abu Omar milánói elrablásával, amely az olasz igazságszolgáltatás vizsgálata szerint a CIA műve volt (Omart azután Egyiptomba szállították), illetve egy német állampolgár macedóniai őrizetbe vételével, akit aztán az amerikaiak Kabulba vittek kihallgatásra. Ezek az esetek eddig is ismertek voltak. A jelentés kitér arra a faxra is, amelyet az egyiptomi külügyminisztérium küldött az ország londoni nagykövetségére, s amelyet a svájci titkosszolgálat megszerzett: eszerint titkos fogdák léteztek volna Romániában, Bulgáriában, Macedóniában, Koszovóban és Ukrajnában. Maga a jelentéstevő is elismeri azonban, hogy erre nincsenek bizonyítékok, és még további vizsgálódásra lesz szükség. Az emberi jogok tiszteletben tartására ügyelő, ezt a kérdést mindennél fontosabbként kezelő ET már korábban is foglalkozott a terrorizmussal gyanúsított személyek fogva tartására vonatkozó amerikai gyakorlattal, bírálva a guan- tánamói börtön létezését. A jelentés is szóvá teszi, hogy „a jelek szerint a mostani amerikai kormányzat úgy gondolja, a jogállamiságon alapuló demokratikus állam hagyományos eszközei, így a tisztességes perhez való jog és az emberi méltóság tiszteletben tartása nem alkalmazhatók a terrorista fenyegetéssel szemben”. Diek Marty szerint azonban ez nem így van. Mint jelentése fogalmaz, „senki és semmi nem igazolhatja, hogy lemondjunk a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elveiről”. Az Európai Bizottság tegnap üdvözölte az ET jelentését, egyúttal arra kérve az EU tagországait, hogy működjenek együtt teljes körűen az ügyben folyó vizsgálatokkal. Franco Frattini, a brüsszeli testület jogi és igazságügyi felelőse azt is leszögezte, egyelőre korainak tartja következtetések levonását vagy az érdemi állásfoglalást, mivel a tények összegyűjtése még nem fejeződött be. Az EU parlamentje a múlt héten állított fel ideiglenes vizsgálóbizottságot ugyanennek az ügynek az elemzésére. (MTI, t, s) Szlovákia még nem válaszolt Strasbourg. A szlovák szervek még nem tettek eleget Dick Marty felszólításának, aki arra kérte az ET tagországait, adjanak tájékoztatást a lehetséges CIA-börtönök ügyében. Erről az ET Parlamenti Közgyűlésének tagjai tájékoztatták a SITA hírügynökséget. Beáta Brestenská kijelentette: „Nálunk még nem mértük fel a helyzetet, de foglalkozni fogunk a kérdéssel, mert vannak gyanúk. Minden országnak el kell döntenie: tisztázni tudja-e magát a gyanú alól, vagy pedig maradnak a kérdőjelek.” Mint hozzátette, Szlovákiában a témával még a parlament védelmi bizottsága sem foglalkozott. (SITA) Az Egyesült Államok semmi jóval nem biztatja az EU új tagállamait Nem lesz gyors vízummentesség MT1-H1R Brüsszel. Nem ígérhet az Egyesült Államok semmiféle gyors vízummentességet az Európai Unió új tagjainak - jelentette lti tegnap egy amerikai illetékes Brüsszelben. Az Európai Bizottság tíz napja arra szólította fel Ausztráliát, az USA-t és Kanadát, hogy gyorsítsák fel az uniós állampolgárok vízummentességének megadásáról folytatott tárgyalásokat, határozzák meg pontosan az ehhez szükséges feltételeket. Az unió júliusig világos állásfoglalást kért Washingtontól. „Ez többéves folyamat, s most még nem lehet megmondani, hogy három, öt vagy nyolc évig tart” - mondta az uniós kérés kapcsán, egy bevándorlási értekezlet alkalmából a brit hírügynökségnek Elaine Dezenski, a belbiztonsági minisztérium helyettes politikai államtitkára. Nehéz bármit is ígérnünk júliusig, de eltökéltük magunkat a megbeszélések folytatására - tette hozzá. Az amerikai, ausztrál és kanadai állampolgárok vízummentesen utazhatnak az EU-ba, miközben ezeknek az országoknak a kormányai egyes uniós tagállamok polgáraitól - így Szlovákiától és (Szlovénia kivételével) a többi 2004-ben csatlakozott államtól, valamint Görögországtól - Washington megköveteli a vízumot a beutazáshoz. Dezenski szerint a vízummentességet csak külön-kü- lön adják meg az államoknak, egyéni értékelés alapján. Győztek, de parlamenti többséget nem szereztek a kanadai konzervatívok Kisebbségi kormányzás várható MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Ottawa/Montreal. Győzelmet arattak, abszolút parlamenti többséget azonban nem szereztek a kanadai konzervatívok az északamerikai országban hétfőn tartott törvényhozási választásokon. Az eddig ellenzékben politizáló, Stephen Harper vezette konzervatívok véget vetettek a megszakítás nélkül tizenkét éve tartó liberális kormányzásnak. A hivatalos végeredmény szerint a konzervatívok 124 képviselői mandátumot szereztek, a Paul Martin kormányfő vezette Liberális Párt 103-at. A Québeci Blokk 51, a baloldali Új Demokratikus Párt pedig 29 helyhez jutott a 308 tagú kanadai törvényhozásban. Egy mandátum független jelölté lett. A tavaly novemberben feloszlatott parlamentben a liberálisok 133, a konzervatívok 98 mandátummal rendelkeztek. Martin elismerte vereségét, és telefonon gratulált ellenfelének. Mivel azonban a konzervatívok nem szereztek többséget, Harper szülővárosában, Calgaryben mintegy 2000 híve előtt máris közölte: kisebbségi kormányt alakít. Ugyanakkor számít valamennyi parlamenti párt együttműködésére, hogy konszenzus jöhessen létre az ország ügyeinek előrevitelében. A 46 éves, közgazdász végzettségű Harper, akit két évvel ezelőtt már leírtak a liberálisok egymást követő negyedik győzelme után, egyebek között adócsökkentést, a bűnözés visszaszorítását, a védelmi kiadások növelését és az USA-hoz fűződő viszony javítását ígérte a választási kampányban. Harper tegnap megerősítette: Kanada a jövőben is követni kívánja a Martin által elindított gazdaságpolitikát, amelyet kiegyensúlyozott költség- vetés, alacsony infláció és a hitelek rendszeres visszafizetése jellemez. Hitvesi csók a győztesnek (ČT/AP-felvétel) Nyugalmat és rendet ígértek a fegyveres csoportok Ma választanak a palesztinok ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Rámalláh. Palesztin fegyveres csoportok tegnap azt ígérték, hogy ma, a parlamenti választások napján vigyáznak a rendre. Erről közös sajtóértekezletükön számoltak be a főbb csoportok, köztük a PFSZ gerincét adó Fatahhoz, valamint a rivális radikális szervezethez, a Hamászhoz kötődők. Abu Adahm, a Fatah radikális fegyveres szárnya, az al-Aksza Mártujai Brigádok szóvivője közölte, embereik a szavazóhelyiségeknél gyülekeznek majd, de polgári egyenruhában, és fegyvertelenek lesznek. Az ígéret komolyságát megkérdőjelezi: tegnap, az egyes Fatah-frakciók közötti vita után az egyik radikális csoport képviselője lelőtte a Fatah egyik mérsékelt aktivistáját. Mahmúd Abbász elnök Fatah pártja kemény kihívásra számíthat a jelenlegi választáson a Hamász radikális palesztin csoport részéről. Egy tegnap nyüvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint ugyan a Fatah győzelme várható, de a végeredmény nagyon szorosnak ígérkezik, a Fatah 59, míg a Hamász 54 mandátumot szerezhet a 132 tagú palesztin törvényhozásban. (MTI, TASR) Sáron orvosai titkolóztak? Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli kormányfő állapota sokkal súlyosabb volt az első, decemberi agyvérzés után, mint ahogyan azt az orvosok nyilvánosságra hozták - írta tegnap a Háárec. A lap szerint Saronnak súlyos verőértágulása volt. Ráadásul egy születési rendellenesség miatt két szívpitvara között, az izomfalban lévő kis lyukon át rossz irányba folyt a vére. A kormányfőnek adagolt véralvadásgátlók csökkentették a vér sűrűsödésének veszélyét, ugyanakkor növelték az agyvérzés kockázatát. (MTI) Pomogáts: kevés jut határon túli magyaroknak Rossz a támogatáspolitika MT1-H1R Budapest. Az Illyés Közalapítvány (KA) kuratóriumának az elnöke szerint kevés az a támogatási összeg, amit a költségvetés a határon túli magyarok intézményes támogatására fordít. Pomogáts Béla tegnap Budapesten újságírók előtt azt mondta: kezdettől fogva elégedetlen a támogatás mértékével, ami jelenleg a költségvetés 0,018 ezreléke. „Ezt nagyon kevésnek tartom, és úgy gondolom, nem felel meg annak az erkölcsi szolidaritásnak, amelyet a Magyar Köztársaságnak adnia keüene a határon túli magyar közösségek számára” mondta, hozzátéve: a jelenlegi ösz- szeg többszörösére lenne szükség. Pomogáts közölte: az IKA támogatása évről évre csökken, idén 800 millió forint. Utalt arra is, hogy a múlt évi egymüliárd forintos keretösszegből is elvontak 200 millió forintot. Akkor ígéretet kaptak, hogy ebből a Szülőföld Alap 100 millió forintot az IKA-nak visszatérít, ám ez nem történt meg. Nem érti azt sem, miért vontak el az idei keretből három százalékot közalkalmazotti bérfejlesztésre, amikor az KA nem államigazgatási szervezet. Közölte, mint a kuratórium elnöke, tiltakozik a döntés ellen, és elfogadható magyarázatot vár.
