Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-25 / 20. szám, szerda
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 25.- Te elhiszed, hogy Szlovákia a legszegényebb országok közé tartozik Európában? (Peter Gossónyi rajza) Borisz Berezovszkij multimilliárdos puccsot szervezne Vlagyimir Putyin ellen Befektetés államcsínybe FIGYELŐ Nacionalista vesszőparipa Az élvonalbeli politikusainak korrupciós és más természetű ügyei miatt szorongatott helyzetbe került ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) a Ceausescu-korszakból, jó állapotban átmentett” nacionalista vesszőparipán akar kitörni a kutyaszorítóból - úja a romániai sajtó. A lapok nagy teret szentelnek az Iliescu által alapított és most fő ellenzéki erőként politizáló PSD belső válságával kapcsolatos fejleményeknek. Ezek sorából kiemelkedik az egykori kormányfő (2000-2004) és pártelnök, Adrian Nastase, valamint a szintén „PSD-s nehéz fiúnak” mondott volt gazdasági miniszter, Dan loan Popescu korrupciógyanús vagyoni helyzetének ügyészségi kivizsgálása, más pártvezetők elleni perek sora, továbbá „az alapító atya, Iliescu” újabb vizsgálóbírói be- idézése az 1990-es „bányászjárások” ügyében. A PSD hét végi brassói és sepsiszentgyörgyi „konklávéin” történtekről szóló kommentárok szerint Mir- cea Geoana, Románia volt külügyminisztere, a kilenc-tíz hónapja valóságos puccsal kibuktatott Iliescu és Nastase helyére az alakulat élére „beszavazott” ingatag helyzetű pártelnök a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártot is leköröző kirohanást intézett a székelyföldi románokat „elnyomó” és négy éven át (2000-2004) a PSD-vel együttműködő RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezet és a jogszabály parlamenti elfogadását elváró Szili Katalin magyar házelnök ellen. Német iskola: csak németül Egy javarészt bevándorlók gyermekeit oktató berlini iskola megtiltotta diákjainak, hogy az intézmény területén más nyelven is beszéljenek a németen kívül - úja az euractiv.hu. A Herbert-Hoovert Realschule házi szabályzata szerint az iskola nyelve német. Azzal érvel, hogy a szülők is támogatják a szigorú szabályozást, sőt kifejezetten azért úatták be ebbe az iskolába gyermeküket, hogy azok a lehető legjobban megtanuljanak németül. Oroszországi államcsínybe akarja befektetni vagyonát a nagy-britanniai száműzetésben élő Borisz Berezovszkij orosz milliárdos, hogy 2008-ig visszaállítsa a szerinte Vlagyimir Putyin elnök által megsértett orosz alkotmányt. ÖSSZEFOGLALÓ Berezovszkij Londonban fogadta az AFP tudósítóját, és leszögezte: jogos az orosz ellenzék minden erőszakos cselekedete, beleértve a hatalom erővel való megszerzését is, amin jelenleg is dolgozik, már 18 hónapja. Az egykori orosz médiacézár vagyona ötéves nagy-britanniai száműzetése idején megháromszorozódott. „Jelenleg csak egy elit által végrehajtott államcsíny vezethet eredményre Oroszországban” - jelentette ki. Berezovszkij a hét elején nagy pompával ünnepelte meg 60. születésnapját. „Akiket Oroszországban pénzelek, olyanok, akik elveiket védik Putyin romboló politikájával szemben” - tette hozzá. A multimüliárdos azt veti a Kreml szemére, hogy lerombolta az orosz föderalizmust, amikor 2004-ben végül keresztülvitte a parlamentben a tartományi kormányzóknak a központi hatalom általi kinevezéséről szóló törvényt. A törvény nemcsak Oroszországban, hanem külföldön is komoly aggodalmat váltott ki, mert sokan az orosz politika tekintélyelvű irányváltásának jelét látták benne. Berezovszkij szerint az is világos, hogy Oroszország Putyin országlása idején elvesztette Észak-Kaukázust, ahol egyre erősebb a szeparatizmus, de elvesztette befolyását Ukrajnában, Grúziában, Kirgizisztánban, Mol- dovában, és gyengülnek pozíciói Örményországban is. „A többség és a tömeg sohasem érdekelt, az mindig konzervatív. Minden változást egy aktív kisebbség hajtott végre, mint Ukrajnában” - mondta az oligarcha, aki szerint egy orosz elitnek kell befolyásolnia a társadalom egy részét, hogy kimenjen az utcára. Ugyanakkor hangsúlyozta: az oroszországi puccs más forgatókönyv szerint zajlik majd, mint az ukrajnai forradalom. „Politikai célom, hogy modern, demokratikus állammá alakítsam át Oroszországot, hogy megakadályozzam eltűnéséti’ - mondta végezetül, (nszo) KI BORISZ BEREZOVSZKIJ? London. A milliárdos a legbefolyásosabb orosz ellenzéki lap, a Kommerszant tulajdonosa, akit adócsalás miatt fogtak perbe Oroszországban. 2000- ben menekült el hazájából, végül 2003-ban kapott Nagy-Bri- tanniában politikai menedékjogot. Az ellene felhozott vádakat mindig is politikai indíttatásúnak nevezte. A Polgári Szabadságjogok Alapítványa tievű szervezete a közelmúltban elismerte, hogy 2003 óta 21 millió dollárt utalt át olyan csoportoknak, amelyeket Viktor Juscsen- ko ukrán elnökhöz közel álló Berezovszkij pénzt adna Putyin személyek irányítanak. (AFP) eltávolítására (TASR/EPA-felvétel) JEGYZET Streetfighter BUCHLOV1CS PÉTER Szívroham vagyok, a betegségek családjából. Minden komolyabb orvosi lexikonban, szakkönyvben kövér szócikkben szerepelek, diagnózisszámom van, akit leteperek, arról látlelet készül. Elektrokardiográffal is lenyomozhatnak, a komolyabb és gyakoribb halálokok közé tartozom, az elpatkoltató kommandó veteránjai közé. Mert - bár a lassú halált is szeretem, a hosszabb lefolyást, sőt a visszatérést is, értsd, amikor kiszemelt emberem először csak egy apró nyilal- lást érez, aztán esetleg hetekkel, hónapokkal később komolyabb szívgörcs formájában jelentkezem, de harmadszorra talán und biztos hullát gyártok belőle - főképp az azonnali, gyors halált szeretem. Az emberek közül pedig mindenekelőtt azokat, akik túlsúlyosak, akik stresszesek és zabálják a cigarettát, isznak, mint a gödény, azokat, akiknek az érrendszere már tropa. Ám előszeretettel gyilkolok olyanokat is, akik látszatra makkegészségesek. Kedves barátom a gutaütés meg az idült alkoholizmus, de diabétesz cimborám is messziről köszön, és mesternek hív. Ha ölni megyek, gondosan választom ki a helyszínt, lehetőleg ott csapok le, ahol az áldozatnak minimális esélye van. Utcán, nyűt terepen vagy éppen sűrű embertömegben, forgalomban, volán mögött, kedvencem mégis a vidék. Lehetőleg világvégi pici falu, hogy a gyorsmentő még csak véletlenül se érjen utol. Csak úgy hirtelen megbököm Jolán nénit, és szelíd mosollyal nézem, ahogy a kiskertben a sa- látaágyásba rogy, vagy épp Pista bácsit, aki előbb még kiszólt a nejének, hogy: Böske, hozzál be cseresznyepaprikát, most meg ott ül a széken, fejjel a vasárnapi húslevesbe bukva, aprókat tátog, s nézi a legnagyobb csodát az aranyszínű lében, a tészta közt a semmit... S mivel elit halálhozó vagyok, nem értem a politikát, nekem egykutya, hogy a gyorsmentőn érkező orvos és ápoló melyik párt holdudvarába tartozik, melyiknek tagja és melyiknek nem, megnyerte-e a gyorsmentőtendert vagy sem. Nekem csak az számít: orvos-e az orvos, ápoló- e az ápoló, tudják-e, hogy kell szakszerűen - s ha lehet, minél gyorsabban - kimenteni a karmaim közül azt a szerencsétlent, akinek már csak perceket adtam, s aztán azonnal be tudják-e vinni az intenzívre? Mert ha nem, akkor én nyertem. Lehet hívni a temetkezési vállalkozót. Mondjuk, ha ember lennék s nem infarktus, undorodnék a pártoktól, amelyek még ezt is egymás ellen használják ki, undorodnék azoktól, akik egyszer vállalják a véleményüket, másszor meg nem, undorodnék a kampányoktól és a nyerészkedési vágytól, undorodnék attól, ha valaki mindenben csak a bomba üzletet látja. S undorodnék azoktól is, akik álszent módon cirkuszt csinálnak, pedig csak az történt: két szék közül a padlóra estek, na meg elestek egy csomó pénztől. De szívroham vagyok. Az én dolgom az ölés. A tiétek az életmentés. Uff. KOMMENTÁR Aranyra akadtak... BARAK LÁSZLÓ A katasztrófa-újságírás fénykorát éljük - sajnos. Ennek az alpári műfajnak az a lényege, ha nincsen éppen aktuális katasztrófa, akkor csinálnak mindenre kapható művelői. Alig néhány napja, amikor katasztrófaüag még viszonylagos nyugalom volt a Kárpát-medencében, újkori aranylázról, közveszélyes aranybányákról kezdtek cikkezni a katasztrófa-újságírás tipikus individuumai - főként Magyarországon. A sejtelmes témából nyilván csak azért nem lett rögvest hisztérikus sajtókampány, mert időközben - fájdalom - egy valódi katasztrófa, a szlovák katonai repülőgép tragikus balesete foglalkoztatta a szakmát meg a térség közvéleményét. Vajha az elmúlt napokban a Körmöcbányán megújítandó aranybányászat maradhatott volna a katasztrófa-újságírók egyedüli gumicsontja... Arról van szó egyébként, hogy a közismert közép-szlovákiai aranybányavárosban állítólag újra aranyat akar bányásztatni egy kanadai befektetői csoport. Mi több, épp olyan technológiával - ún. cianidos eljárással - akarják kinyerni az aranyat az anyaföldből, mint a hírhedt román „testvérbányavárosban”, Verespatakon teszik ezt. A Tiszát mérgező verespatakiak mintegy hat éve avanzsáltak „katasztrófasajtó-sztárokká”, amikor tömeges hal- pusztulást okozott egy ottani bányameddőbeli baleset a folyó magyarországi szakaszán. Az affér a két ország között majdnem jelképes hadüzenetet generált akkor. Lám, most megjönnek a szlovákok, és direkte el akarják pusztítani a Duna élővilágát - Körmöcbányáról... Legalábbis erről regél odaát néhány, a legádázabb „ökoterroristákat” is überelni képes tollnok. Csak az nem egészen érthető, hogyan fenyegetik a Duna élővilágát közvetlenül a majdani bányameddők, ha azok mélyen Közép-Szlovákiában, légvonalban is mintegy kétszáz kilométernyire lennének a mi rég nem kék Dunánktól.,.? A katasztrófa-újságírás lényege persze sokkal inkább a célzatos prekoncepció, mintsem holmi ténytisztelet. Mondhatni, minél nagyobb balhét csapunk egy-egy hülyeség körül, annál több ökoterrorizmusra is hajlamos buzgómócsingot sikerül megfertőznünk... Mindeközben évtizedek óta semmilyen hasonszőrű szorongás nem gerjedt például a garamszentkereszti, hegyvonulatnyi meddőhányó miatt, holott e helység - minő bor- zadály(l) - legalább ötven kilométerrel közelebb van a Dunához, mint az inkriminált Körmöcbánya... Persze a bauxit történetesen Magyarországról importálódik oda... Egyébként tényleg alaposan meggondolandó a nagyüzemi aranykitermelés körmöcbányai újraélesztése. Ugyanis egész hegyeket kellene onnan elhordani néhány tonnányi aranyért. Mégpedig a városmag közvetlen közeléből, ami akár a feje tetejére állíthatja ott például a mikroklímát is. Nem beszélve az évszázados polgárházak, templomok, azaz a turizmus, tehát a lakosság esetleges veszélyeztetettségéről. Sőt a halálos méregnek számító cianid alkalmazására sem biztos, hogy annyira alkalmas egy eredendően trehány posztkommunista közeg, mint a sokkal civilizáltabb kanadai. Azt állítani azonban, hogy közvetlen veszély fenyegetné emiatt a Duna élővüágát, nem más, mint szimpla rémhírterjesztés... TALLÓZÓ USA TODAY Jelentősen növekedett tavaly Irakban a merényletek, rajtaütések száma az amerikai napilapban ismertetett adatok szerint. A lázadók tavaly 34131 merényletet követtek el amerikai katonák, helyi biztonsági erők és polgári személyek ellen, 29 százalékkal többet, mint 2004-ben, amikor ez a szám 26 496 volt - ismerteti a lap az amerikai fegyveres erők adatait. A célpontok között egyre gyakoribbak az iraki biztonsági erők. Donald Alston dandártábornok szerint ez annak a jele, hogy az irakiak egyre nagyobb mértékben és kez- deményezően veszik ki a részüket a harcokból. A kiképzett és felfegyverzett iraki biztonsági erők létszáma 227 ezerre bővült. A washingtoni Center for Strategic and Budgetary Assessments katonapolitikai kutatóintézet szakértője, Andrew Krepinevich kiemeli, az irakiak könnyebb célpontot jelentenek a lázadóknak. A Brookings Intézet nyilvántartása szerint tavaly 2713 iraki rendőrt és katonát öltek meg. Az előző évből az intézetnek nincsenek összevethető adatai. A bagdadi kormány nem tett közzé összesítést az iraki biztonsági erők veszteségeiről. Irakban tavaly polgári személyek ezreinek az életét oltották ki, de közelebbi adatok erről nem állnak rendelkezésre. Az amerikaiak hatékonyabban védik meg önmagukat a támadóktól, az útszéli robbantásos merényletektől, mint korábban. 2004-ben 714 amerikai katona esett el, tavaly kevesebb, 673, noha a merényletek és rajtaütések száma növekedett. A sebesültek száma 26 százalékkal csökkent, számuk tavaly 5939, tavalyelőtt 7990 volt. William Webster vezérőrnagy úgy nyilatkozott, az amerikai erők elleni rajtaütések, merényletek 10 százalékában vannak veszteségek; egy évvel korábban ez az arány 25-30 százalék volt. Az adatok szerint az Irakban elkövetett autóbombás merényletek száma a tavalyelőtti 420-ról 873- ra emelkedett. Az öngyilkos merénylő által vezetett akciók száma 2005-ben 411, 2004- ben 133 volt. Tavaly 67 esetben követtek el olyan merényletet, amelyben öngyilkos merénylők a testükre erősítettek robbanószerkezetet; tavalyelőtt még csak hét ilyen merénylet volt. A legnagyobb veszélyt továbbra is az út szélén elrejtett bombák jelentik: számuk tavaly 10 953, tavalyelőtt 5607 volt. Ezek az adatok magukban foglalják a felfedezett és hatástalanított robbanószerkezeteket is. Az útszéli robbantások a lázadók merényleteinek csaknem az egy- harmadát teszik ki. (MTI)
