Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-04 / 3. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Norvég művészek a Z Galériában Pozsony. A kortárs norvég képzőművészetbe nyerhetnek bete­kintést a Ventúr utcai Z Galériába betérő látogatók, akiket két kiál­lítás is vár Napjaink norvég üvegművészete és Figurák a kortárs norvég kerámiaművészetben címmel. A szlovák fővárosban ez az első kiállítás, amely a kortárs norvég üveg- és kerámiaművészetet prezentálja. A tárlat a hét végéig tekinthető meg. (ú) Nemzetközi balettgála Prága. Csaknem két tucat, a nemzetközi élvonalba tartozó tán­cos lép fel január 11-én az Állami Operaházban, az International Ballett Gala esten, amely a kortárs táncművészetről nyújt kereszt­metszetet olyan kiválóságok révén mint például Charles Jude, a pá­rizsi Opera sztárja, Polina Semionova, a berlini Állami Opera szólis­tája vagy Igor Zelenszkij, a New York City Ballett sztáija. (ČTK) Fotókiállítás a Magyar Intézet székhazában Világörökségi helyszíneink ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Budapest, Duna-part, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hol­lókő, az Aggteleki és Szlovák Karszt barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környeze­te, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák, a Fertő tó, a tokaji borvidék - e ma­gyarországi helyszínek közös és fontos nevezője, hogy valamennyi szerepel az UNESCO Világörök­ség-listáján. A nyolc helyszínt fo- tókiállítás mutatja be január 30-ig a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete székházában (Védcölöp út 54.). A kiállítás anyagát, amely kortárs fotóművészek képeinek felhasználásával készült, a ma­gyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állította össze, (ú) Halász Zoltán: Hollókő, falurészlet templommal A mű új kiadását a heidelbergi egyetem gondozta Arámi nyelvű Kis herceg MTl-HÍR Frankfurt. Immár a Biblia és az őskeresztények egykori nyelvén, arameusul (arámi nyelven) is ol­vasható a világirodalom egyik klasszikus alkotása, A kis herceg. Antoine de Saint-Exupéry mű­vének új kiadását a heidelbergi egyetem arámi nyelvet hallgató di­ákjainak közössége, valamint az egyetem szemisztikai intézete gon­dozta. Az irodalmi mellett a kis kö­tet megjelenésének politikai hord- ereje is van - emlékeztet a Frank­furter Allgemeine Zeitung. A Közel-Kelet országaiban élő keresztény kisebbségre, amely ki­tartóan őrzi az arámi nyelv hagyo­mányait, ugyanis nagy nyomás nehezedik a többségi muzulmán lakosság, illetve a török naciona­lizmus részéről. Az ókori arameus nyelv egyik változatát ma is be­szélik keresztények Nyugat-Szíria három falujában, Maalula és Dzsubaddin térségében. Amúgy pedig a szír-arámi nyelv, amely a héberrel, az arabbal és egy sor ki­halt nyelvvel - például az akkád- babilonival - együtt a sémi-hámi nyelvek családjába tartozik, a Szí­riái keresztények szent nyelvének számít. A szír-arámi nyelvet hasz­nálják Törökország délkeleti ré­szében is, ahol - törökül - sü- riyani a neve. A szír keresztények jelentős ré­sze az utóbbi évtizedekben elhagy­ta ősei földjét, és Szíria, Törökor­szág, Libanon és Irak nagyvárosai­ba költözött, illetve Európába vagy Amerikába emigrált. Törökország délkeleti régiójában az oszmán bi­rodalom végnapjaiban még mint­egy 100 ezer keresztény élt. Szá­muk mára néhány ezerre apadt. Az elköltözőitek közül azonban újab­ban sokan visszatérnek szülőfalu­jukba. A szír-keresztény diaszpóra tagjai között az identitás megőrzé­se szempontjából roppant fontos eszköznek számít az arámi nyelv ápolása - írta a FÁZ. Judita Kaššovicová Somorjai versek című kötete szöveg, kép és zene együttes élményét nyújtja Egy város gazdag szellemisége Ha Judita Kaššovicová Somoijai versek című, közel­múltban megjelent kötetét egyszerűen verseskönyvnek nevezném, az igencsak félre­vezető lenne. Pedig hát végül is versek olvashatók benne. HIZSNYA1 ZOLTÁN Pontosabban: versek is találha­tók ugyan benne, de azok sem csu­pán olvashatók, hanem a mellékelt két CD-ről akár meg is hallgatha­tók. A versek ráadásul nyomtatás­ban és hangzó anyagként egyaránt két nyelven szerepelnek: eredeti­ben (vagyis szlovákul) és magyar fordításban. És ez még korántsem minden. A kötetet ugyanis annyi - és olyan minőségű! - fotó gazdagítja, hogy azok már nem tekinthetők pusztán illusztrációknak: egyenrangúak a szövegekkel. Szöveg és kép kiegé­szíti, erősíti, továbblendíti egy­mást. Ha lapozgatás közben a CD-t is hallgatjuk, még komplexebbé válik az élmény - és nem csupán a versmondás értelmezi és ötvözi újabb hangulatokkal a kétnyelvű szöveget, hanem az egészen kiváló zene is. A két - Modroblues és Kék blues címmel csatolt - CD-n a versinter- pretációk mellett megzenésített verseket és zenei közjátékokat hall­hatunk. Mindez egyetlen szuggesz- tív kompozícióvá szervesül. A köz­reműködő nagyszerű zenészek ne­veinek felsorolása meghaladná en­nek az írásnak a kereteit, legyen elég annyi: olyan egyéniségek sze­repelnek közöttük, mint Juraj „Dura” Dirtev, Erich „Boboš” Procházka vagy Buják Andor. A szlovák és a magyar vonatko­zások mellett felbukkan a könyv­ben egy bolgár szál is. Feltűnik már a szövegben is, de a nagyma­ma, Štefana ívanova Turteva révén - akitől egy bolgár népdalt hallha­tunk - a CD-n is megjelenik. És sok egyéb mellett az sem lehet vélet­len, hogy a stúdiófelvételek Nagy­szombatban, Brünnben és Buda­pesten készültek. A szerző kiadá­sában megjelent szép kivitelű kö­tetben tehát egy, a multikulturális közegben rejlő számos lehetőség kiaknázására is nyilvánvalóan tu­datosan törekvő, több művészeti ág képviselőinek termékeny együttmunkálkodása révén kelet­kezett könyvművet tisztelhetünk. Olyan összetett és mégis egységes alkotást, amelyben egy sokszóla­mú város gazdag szellemisége kör­vonalazódik. A versekről - amelyeket Tóth Elemér ültetett át magyarra, aki Kiss Bernadett mellett versmondó­ként is jegyzi a magyar nyelvű CD-t - szóljon a nálam lüvatottabb Ján Buzássy, a kötet utószóírója. „Na­gyon női, ugyanakkor fölöttébb emancipált költészet ez” - úja az is­mert szlovák költő. Judita Kaššo­vicová „hisz a természetben, a tár­gyakban, házakban, azok kisugár­zásában, hisz az illatokban, színek­ben és a fények villódzásában... Illő hangulatok ezek, már-már »az idő legyintése« a megtörtént esemé­nyek fölött, amelyek noha már el­múltak, még mindig ott vibrálnak valahol bennünk.” A merész vállalkozás sikere, hogy ezek a sokszínűén megeleve­nített hangulatok az igényes könyv­mű olvasójában-hallgatójában is sokáig rezonálnak még. És Somoija, ez az észak-csallóközi kis­város, amely eddig még soha nem került figyelme középpontjába, most már egészen izgalmas hely­nek tűnik számára. Az olvasást népszerűsítő Nagy Könyv program január végétől az interneten folytatódik Huszonnégy órás online könyvtáros MH-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Nagy Könyv játék az interneten folytatódik; az or­szág kedvenc regényéről rende­zett szavazás lezárulta után a program weboldalán a felhaszná­lók „párbajoztathatnak” regénye­ket és regényhősöket a „könyvek csatájában” január végétől. A Nagy Könyv program szerve­zői arra számítanak, hogy a 2005 februárjában kezdődött és de­cemberben zárult játék egy „hosz- szan tartó, felfelé ívelő folyamat” kezdete, és az olvasást népszerű­sítő műsorok, rendezvények utó­rezgései sokáig tartanak. A Nagy Könyv programiroda szerint a folytatásra a tavaly ala­leült: tol >1 > mint kétezer vidéki és fővárosi olvasókör adhat garanci­át. A könyvtárak visszajelzései is arra utalnak, hogy a program nem ért véget: több tízezer könyv­tárlátogató érezte át a közös prog­ramok, könyves beszélgetések, író-olvasó találkozók örömét. A tervek szerint a www.anagy- konyv.hu internetes oldal január végétől 24 órás „online könyvtá­rosként” segít majd abban, hogy arra érdemes regényeket ajánljon olvasásra. A „könyvek csatájában” a fel­használók versenyeztethetnek egymással regényeket, és min­denki online olvasónaplót vezet­het. A szavazás sem ér véget: a voksok alapján alakulnak ki azok a tematikus könyvlisták, amelyek­ből minden olvasó értesülhet a Mint A Nagy Könyv játék szer­vezői korábban közölték, a telefo­nos és sms-szavazatokból befolyt bevételt a programiroda könyvtá­rak támogatására fordítja. Az ősz- szeg a kulturális minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram támogatását egészíti ki: a pénzekből az év elején valameny- nyi regisztrált könyvtár gyarapít­hatja állományát. Áz olvasást népszerűsítő játék döntőjében Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve nyerte el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet. A második Mol­nár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye lett, a harmadik legtöbb szavazatot Szabó Magda Abigél című műve kapta. A játék hatására az előző évhez Iccpest majdnem egyötödével nőtt a kölcsönzések, és hosszú évek óta először növekedett érzékelhe­tően a beiratkozások száma a könyvtárakban. A Nagy Könyv internetes oldalát március óta csaknem egymillióan látogatták meg; a vüághálón összesen 30 or­szág olvasói érdeklődtek a prog­ram iránt; az oldalon 1600 fórum működik. VISSZHANG Ad: Haraszti Mária: Szégyellem magam, avagy „Hajrá magyarok!”, 2005. december 22. HALZL JÓZSEF Szégyelli magát Haraszti Mária és én is úgy érzem, szégyellheti magát, ha nem is azért, amire cik­kében hivatkozik. Cikkében ironi­kus hangon kommentálja azt a „magamutogató, önreklámozó se­gítségnyújtást”, amit a Rákóczi Szövetség a Duna utcai Alapiskola karácsonyi ünnepségén a beirat­kozási ösztöndíjak átadásával va­lósított meg. A Rákóczi Szövetség a magyar- országi civü társadalom, továbbá nyugat-európai, kanadai és ameri­kai szervezetek és magánszemé­lyek adományaiból 20 millió Ft-ot gyűjtött össze azzal a céllal, hogy 2005-ben beiratkozási ösztöndíjat adhassunk a Szlovákia meghatá­rozott régióiban élő, iskolai tanul­mányaikat megkezdő kisdiákok részére. Az ösztöndíjak iskolai kö­zösségi ünnepségeken történő át­adása nem „önreklámozás és ma­gamutogatás” célját szolgálja, ha­nem szeretnénk széles körben ki­fejezésre juttatni, hogy a 2004 de­cemberi népszavazás után és elle­nére sokan vannak Magyarorszá­gon, akik üy módon is szeretnék szolidaritásukat kifejezni a hatá­ron túli magyarsággal, különösen a fiatalokkal, akiknek magyar is­kolába történő beíratása a magyar közösségek hosszú távú megma­radásának legfontosabb feltétele. Nem tudom, mi kivetnivalót talál Haraszti Mária abban, ha az általa „hosszú kortesbeszédnek” neve­zett rövid köszöntőben a Szövet­ség képviselője elmondja érveit a magyar gyermekek magyar iskolá­ba történő beiratkozása mellett. A cikk ironikus hangon utal arra, hogy bizonyára „önreklámozási” igényünk kielégítésére távoztunk sietve az ünnepség színhelyéről más színhelyre, ezzel szemben a valóság az, hogy Pozsonyból ha­zafelé Győrött a helyi Deák Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola vezetőivel tárgyaltuk meg egy ot­tani karácsonyi ünnepség után azt a lehetőséget, mi módon lehet az iskolában egy ifjúsági Rákóczi- szervezetet alakítani és az iskolá­nak a Nagymegyeri Gimnázium­mal már meglévő kapcsolatát (nem „önreklámozó”) segítsé­günkkel intenzívebbé tenni. Ter­mészetesen ezt örömmel elmond­tuk volna személyesen is, ha a cikk megírása előtt megkérdezett volna bennünket. Ennyit a cikknek rólunk szóló részéről. A Duna utcai Alapiskola karácsonyi ünnepségének színvo­nalához érdemben nem tudok hozzászólni, mert az előzőek sze­rint azon már nem tudtunk részt venni. Sommásnak érzem azon­ban a leírtakat, mert a szöveg al­kalmas arra, hogy az olvasónak a Duna utcai Alapiskola tevékenysé­gének egészéről negatív vélemé­nye alakuljon ki, akár még ellen­reklámnak is tűnhet. Mi a magunk részéről csak elismeréssel tudunk nyilatkozni a Duna utcai iskola és pedagógusainak tevékenységéről. Kapcsolataink elsősorban a gim­náziummal alakultak ki hosszú évekkel ezelőtt, és örömmel nyug­tázzuk, hogy a gimnázium diákjai rendszeresen részt vesznek a Rá­kóczi Szövetség által szervezett nagyszabású, Kárpát-medencei történelmi vetélkedőkön, így pl. a pozsonyi diákok a 2004-es Gloria Victis vetélkedőn a II. és III., míg a 2005-ös versenyen a IV. és V. he­lyezést szerezték meg. Egy cikkben, amely a Duna ut­cai iskola tevékenységének vélt vagy valódi negatívumait mutatja be, ezekről a pozitív tényekről is érdemes volna előbb tájékozódni, azután referálni.

Next

/
Thumbnails
Contents