Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-21 / 17. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 21. Vélemény és háttér 7 Miért szeretem annyira a januárt? KOMMENTÁR 885 millió és kétezer LOVÁSZ ATTILA Finnországban érvényes az a szabálysértési eljárási törvény, amely szerint a polgár vagy az intézmény a jövedelme vagy a forgal­ma szerint fizet büntetést. Ha tehát az ezereurós nyugdíjas hágja át a közlekedési szabályokat, vagy fennhangon szidja a szomszédját éjek éjjelén, akkor mondjuk 200 eurót ró ki a hatóság, ha ezt a Nokia ve­zérigazgatója teszi, akkor többezer eurós büntetésre számíthat. Kimi Raikkönent is így büntették meg gyorshajtásért vagy tízezer euróra. A finn modellnek példaértéke van. Hiszen mindenki, akinek a ható­ság szabályok elleni kihágás miatt a körmére koppint, megérzi, hogy hibázott, de nem megy tönkre. Összevetve honi viszonyainkkal iri­gyelhetnénk a finneket. A hatezer koronás nyugdíjas inkább ne szá­guldozzon 65-tel a faluban, mert a kétezer koronás bírság miatt esedeg nem fizeti ki a villanyt vagy a fűtést, ellenben újgazdag földi­je (aki feltehetően nem trabanttal és nem 65-tel száguldott) mel­lényzsebből fizeti ki ugyanazt az összeget. A havi 60-70 ezret forgató kisvállalkozó 30 ezer koronás adóhivatali büntetése tönkreteheti a vállalkozást, míg a Slovnaftnak nemrég kirótt milliárdos összeg hiányzik a könyvelési mérlegből, de attól még kibírja a bírósági tárgyalásig. Utána meg vagy fizet, vagy kamatostul büntetted meg a hatóságot. Tiltakozik a Slovak Telekom a 885 milliós büntetés miatt. A versenyhivatal ugyanisazt vélte alátámasztva látni, hogy a cég visszaélt domináns helyzetével a helyi vezetékek bérlése során. A vállalat szóvivője zsinórban nyüatkozta, hogy a kirótt büntetés túl magas, precedens értéke lész Európában a távközlési piacon, s meg­ingathatja a befektetők jogbiztonságát Szlovákiában. Ha a tisztelt ol­vasó nem figyelt volna föl rá, megjegyezném: a szóvivő egyetlen szó­val nem cáfolta, hogy a távközlési vállalat visszaélt domináns hely­zetével, tehát akár megerősítve érezhetjük a versenyhivatal meglátá­sát a szabálysértést illetően. A hatóságnak első körben az a feladata, hogy hitelt érdemlően kiszűrje a szabálysértéseket. Lett lényen szó dominanciáról a piacon vagy akár romlott húsról a boltokban. Mind­két esetben nyafognak a multik, mennyire nagy a büntetés, és mind­két esetben kifizetik. S élnek tovább, esedeg szabálysértenek tovább. A büntetésnek az a lényege, hogy elriassza a beste vállalkozót vagy polgárt a szabálysértéstől. Ha az áruházlánc egy boltjának napi for­galma tízmilliós nagyságrendű, akkor lesz szíves tisztességes lenni, vagy nem sírni, ha ötnapos forgalmának összegét kell kifizetni. Örül­het, hogy Szlovákiában nincs jogszabály és nincs kurázsi romlott hú­sért licencet bevonni. Ha a távközlési vállalat 2004-es adózás utáni tiszta jövedelme 2,3 milliárd korona volt, akkor ne nyafogjon a 885 milliós büntetés miatt, hanem (jövedelmét tekintve érezhetően) fi­zesse ki! Pontosan ugyanúgy fog járni, mint az átiagjövedelemmel rendelkező családfenntartó a kétezer koronás büntetéssel közleke­dési kihágásért. Meg aztán, Szlovákia nem arról ismert, hogy multik és nagyvállalatok fizetnének rá a hatósági döntésekre. Arra itt van a gyalogpolgár. Aki még mindig csak az alkotmányban egyenlő, a gya­korlatban egyenlőbbek is vannak nálánál. A szerző a Vasárnap főszerkesztője JEGYZET KRONOLÓGIA Az AN-24-esek balesetei 1996. február 22. Nagybá­nya közelében lezuhant egy román AN-24-es repülőgép. A repülőgép személyzetének mind a nyolc tagja életét vesz­tette, és ketten meghaltak ab­ban a kőbányában is, ahová a gép becsapódott. 1996. május 3. A szudáni légitársaság belföldi járatá­nak AN-24 típusú repülőgé­pe, amely a dél-szudáni Wau- ból tartott a fővárosba 50 utassal és hatfőnyi személy­zettel, Kartúm közelében le­zuhant, a szerencsétlenséget senki nem élte túl. 1997. március 18. A Kau­kázus északi térségében lezu­hant egy Törökországba tartó AN-24-es orosz személyszál­lító repülőgép, fedélzetén öt­ven emberrel. 1997. július 12. Egy Santi­ago de Cuba városából Ha­vannába tartó AN-24-es re­pülőgép felszállás után há­rom perccel a tengerbe zu­hant, harminckilenc utassal és ötfős személyzettel a fedél­zetén. 1999. december 5. A moszkvai Domogyedovo re­pülőtéren felszállás közben lezuhant egy üzbég légitársa­ság AN-24-es repülőgépe. Öt ember szörnyethalt. 2004. január 13. Üzbe­gisztánban egy AN-24-es 32 utasa és a repülőgép öttagú személyzete vesztette életét a Taskentben bekövetkezett lé­gi szerencsédenségben. 2005. március 16. Orosz­ország északi részén, Nye- nyecföldön egy AN-24 típusú repülőgép, 52 személlyel a fedélzetén leszállás közben a talajnak ütközött és kigyul­ladt, a gép 29 utasa meghalt. 2005. július 16. Egyen- lítői-Guineában egy magán­légitársaság AN-24 típusú gépe lezuhant, a fedélzetén tartózkodó 60 ember meg­halt. (MTI) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az önálló Szlovák Köztársaság 1993-as kikiáltása óta a szlovák lé­gierő és a polgári légi szolgálat is több repülőgépet és helikoptert vesztett el baleset következtében. A Pristmából hazatartó AN-24-es ka­tonai repülőgép csütörtöki ma­gyarországi balesete számít az ed­digi legsúlyosabbnak. 1993- ban Malacka légterében egy SU 22-es bombázó zuhant le, a pilóta katapultált, a repülőgép a becsapódást követően felrobbant, melynek során egy sorkatona meg­sérült. Ugyanebben az évben Szli- ács katonai repterén összetört egy SU 25 típusú vadászgép. 1994- ben Késmárk légterében zuhant le egy L-29-es katonai re­pülő, a pilóta életét vesztette. 1996 júliusában légörvény hatá­sára két Albatros gyakorlógép összeütközött, a pilóták életben maradtak. 1997-ben a Magas-Tátrában ért baleset egy mentőrepülőt. A sze­mélyzet tagjai túlélték a balesetet. Utálom, amikor mindenha­tó hivatalnokok a politikai korrektséget rosszul értel­mezve ködösítenek. KOCUR LÁSZLÓ A minap az egyik kereskedelmi televízió híradójának nyilatkozva egy útkarbantartási illetékes arról beszélt, hogy télen több a folyto­nossági hiba az ország útjain. Hogy mi? - kapja fel erre a fejét minden épeszű ember. Ha eddig nem tudták volna, mikor 20 km/h- s sebességgel próbálunk áthajtani (például) Nagymegyeren (de az ál­talam gyakran megtett Komá- rom-Pozsony útvonalról több tele­pülést is megnevezhetnék), imád­kozva, hogy ma se szenvedjünk tengelytörést vagy durrdefektet, akkor folytonossági hibák közt szlalomozunk. Ez a hivatalos meg­nevezése a kátyúnak. Folytonossá­gi hiba - ízlelgetem a szót, szám­ban forgatva. Ugyanolyan átverés ez, mint amikor egy 150 kilós nő azt írja a társkereső hirdetésbe, hogy: „Teltkarcsú, démoni vad­macska keresi élete páiját.” Mert a kátyú, az kátyú. Ez arról jutott eszembe, hogy a tényleges és kényszervállalkozóknak alig egy hetük maradt az útadó befizetésé­re. Ebből az adónemből kellene fe­dezni a folytonossági hibák meg­1998-ban a polgári légi men­tőszolgálat Pozsonyban lezuhant helikopterének balesete öt ember­életet követelt, köztük volt egy két­éves kislány, akit sürgős műtétre vittek éppen kórházba. 2000-ben a szliácsi légibázis kö­zelében a világhírű szlovák műre­pülők, a Fehér Albatroszok egyik pilótája vesztette életét, mert a gé­pe lezuhant. Ugyanebben az évben szeptemberben egy Albatros L-39- es katonai gyakorlógép zuhant le a Rimaszombati járásban, a pilóta si­keresen katapultált. 2002 októberében Kassa közelé­ben zuhant egy Albatros-L 39-es tí­pusú gyakorlógép, a két magyar pi­lóta sikeresen katapultált. Néhány hét múlva Igló fölött ütközött össze a légtérben két MiG-29-es katonai vadászrepülőgép. Az egyik gép pi­lótája meghalt. 2002 karácsonyán a boszniai bé­kefenntartó misszióban résztvevő Mi-17^és típusú szlovák katonai helikopter zuhant le a balkáni tér­ségben. Két katona súlyosan, egy könnyebben megsérült. szüntetését, népiesen szólva: a ká­tyúk betömését. Hát nem tudom, mire fordítják azt a pénzt (pedig érdekelne, mivel 2,5 milliárdról van szó), de az utakon vajmi kevés nyomát vélem látni a karbantar­tásnak. Vagy örüljünk már annak is, hogy olykor felsózzák az uta­kat? Mindig megdöbbenek, hogy az útkarbantartóknak van pofájuk azt nyilatkozni: meglepte őket a hóesés. Végül is január van, mi a fenét vártak... De örüljünk, hogy január van, és nem mondjuk, március, mert a hozzáértők azt mondják, akkor ér(het) el térségünkbe a madár­influenza. A főállatorvos szerint persze nem valószínű, hogy egy fertőzött, taknyos madár idáig tudna repülni, mivel megdöglene még útközben. Hát, ez elég so­vány vigasz... De még így is örülhetünk, hogy január van, és nem, mondjuk, szeptember, mert a pártok már most hosszú késeiket fenik, a vá­lasztások utáni nagy tisztogatásra készülnek. Ennek egyik lehetséges állomása lehet a Köztisztviselői Hi­vatal szárnyainak visszanyesése, horribile dictu, a hivatal megszün­tetése. A köztisztviselői törvényt úgy alakítanák a választók egy ré­széért - saját rokonságukért? - kétségkívül aggódó és felelősséget érző honatyáink, hogy a köztisztvi­selői státuszok betöltése ezen túl 2003 őszén az eperjesi légi bázi­son négy püóta halt meg egy bal­esetet szenvedett Mi-17-es típusú katonai helikopter roncsai között. 2004januáijában a katonai légi­mentők helikopterének beszterce­bányai balesete szerencsésebb volt az előzőeknél: a három tagú le­génység apró sérülésekkel élte túl a balesetet. 2005 májusában gyakorló re­pülés közben Kisszeben térségé­ben lezuhant egy M 24D típusú helikopter, a 3 tagú személyzet az életét vesztette. Tavaly nyáron az egyes szolgálati hivatalok hatás­körébe tartozna. Az államigazga­tás olajozott működése való­színűleg az egyes minisztériumok­nak is érdeke, de vajon melyik hi­vatalvezető tudna ellenállni, ha a minisztere jelezné, hogy az unoka- testvére unokahúga szomszédja kereszdányának sürgősen szüksé­ge volna egy jó kis állásra... A helyi és regionális önkormányzatok szintjén számos - olykor gyomor­forgató - példáját láthatjuk az urambátyámos, sógorkomás kap­csolatoknak, ahol a szakértelem nem, csak a vér volt figyelembe vé­ve. Elvégre ez a mi kis szlovákiai magyar közösségünk úgyis olyan, mint egy nagy család... - ékelődött az ŠtB-s akták nyilvánosságra ho­zatala kapcsán ugyanezeken a la­pokon egy kolléga. És vannak, akik ezt komolyan is gondolják. Ha he­lyi szinten lehet, országos szinten miért ne lehetne, nem igaz? De azért jó, hogy január van, és nem mondjuk április, mert akkor lesznek a választások Magyaror­szágon. Ölbe tett kézzel nézhetjük, ahogy megint ütőkártya válik belőlünk a kampányban, lesz me­gint sárdobálás, árokásás, nagy­gyűlés és ellennagygyűlés, „Veled vagyunk, Feri!”, „Veled vagyunk, Viktor!” nemzeti vízum, kettős ál­lampolgárság, hatvannégy várme­gye, tizenötmillió stb. Már előre há­nyok tőle. Rózsahegy közelében ütközött össze két magyar kisrepülő. Az egyik gép személyzete megmene­kült, a másik, földbe fúródott ma­gyar kisgép pilótája és utasa ször­nyethalt. Ősszel Zsolna közelé­ben egy másik magyar kisrepülő is lezuhant, de ennek pilótája és utasa szerencsésen túlélte a bal­esetet. 2006. január 2-án a civil men­tőszolgálat helikoptere zuhant le Közép-Szlovákiában. A sze­mélyzet mindhárom tagja meg­halt. (MTI, SITA) Költői kérdés TALLÓSl BÉLA Amikor a hírügynökség hétfőn kiadott egy döbbenete­sen durva hírt, előbb megrökö­nyödtem, majd elborzadtam, s egyben megfogadtam, hogy be­keményítek, és most már kö­nyörtelenül előjövök a farbá- val. Gondolatban többször is nekifutottam már a témának, aztán mindannyiszor vissza­koztam. Végül is nem írtam ró­la mindmáig, mert ellentmon­dásos érzéseket vált ki belőlem a jelenség, amióta tapasztalom, tapasztalhatjuk, hogy van, léte­zik, itt nálunk is. Először Pá­rizsban, egy szajnai hajókázás alkalmával lettem figyelmes ar­ra, hogy az egyik híd alatt föld­re terített hullámpapírdarabok halma csúfítja a folyópartot. Azt hittem felgyülemlett sze­mét. Ám idegenvezetőnk mint turisztikai látványosságra hívta fel rá a figyelmünket, ecsetelve, hogy a híd alatti „megágyazott” térség a hajléktalanok szállás­helye. Szociális érzékenységemet mindig is sértette a szegények, nincstelenek, hajléktalanok helyzete - leginkább karácsony táján. A múlt ünnepen minden eddiginél erősebb görcsbe szo­rult bennem az érzékenységgóc, látva, mennyi a rászoruló, mi­lyen hosszú sor kígyózik a ma­gyar főváros egyik központi te­rén egy tányér gőzölgő babgu­lyásért. Elfordíthattam volna a fejemet, vagy kikapcsolhattam volna a tévét, nem is kellett vol­na, hogy megérintsen a tábori- konyha-füing, hiszen ültem a jól fűtött szobában, faltam a zsírtól csöpögő disznótoros májas hur­kát, és este ágyban, párnák közt vártam, hogy álom szálljon a szememre. Mégse tudtam kö­zömbös lenni, már csak azért sem, mert ment az agyamra, hogy eközben még a csapból is az ebvédelem folyik. Szinte na­pirendi téma az állatmenhelyek sorsa meg az állatok szállításá­nak embertelen körülményei. Imádom én a kutyusokat meg minden állatot, s azt is tudom, hogy magukon nem képesek se­gíteni, nekünk kell róluk gon­doskodnunk, s emberségesen bánnunk velük. De magunkra, az emberek embertelen körül­ményeire is legalább annyira kellene figyelnünk. Nem hoztam volna fel a témát ezúttal se, mert nem ismerem a hajléktalanok helyzetét annyira, hogy érdemben hozzá tudnék szólni, ám kihozta belőlem az a hétfői hír, hogy a szlovák főváros utcáin a tél beállta óta már ti­zenhét hajléktalan meghalt. Az­óta ugyan cáfolták a hírt, az el­hunytak számát sokkal alacso­nyabbra teszik, de ez nem vál­toztat azon, hogy itt vannak, és vannak. S ez valahol senkinek se jó, és senkinek se kényelmes. Nekünk se, akiknek tető van a fejünk fölött! Megoldás?... A szlovák katonai misszió Pristinában A csütörtökön a magyar Telkibánya közelében lezuhant AN-24- es katonai szállító repülőgép Pristinából tartott hazafelé, a kassai repülőtéren kellett volna leszállnia. A szlovák hadsereg 2002 szep­temberétől a NATO-erők részeként műszaki alakulattal van jelen Koszovóban, ahol 880 négyzetkilométert tartanak közös ellenőrzés alatt. A szlovákok a cseh katonákkal közös csehszlovák zászlóalj­ban, a Joint Guardian nevű nemzetközi brigád kötelékében teljesí­tenek szolgálatot. Jelenleg 135 szlovák katona van Koszovóban, a NATO vezette békefenntartó haderő (KFOR) kötelékében. (MTI) Szlovákia eddigi legsúlyosabb légi katasztrófáját az elmúlt több mint 10 évben számos kisebb előzte meg Szárnyaszegett Albatrosok, lezuhant helikopterek- Még szerencse, hogy nekünk tök mindegy, kié a reptér (Ľubomír Kotrha karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents