Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-19 / 15. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 19. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LE FIGARO Őrizetbe vettek a dél-fran- daországi Montpellier környékén hat személyt, akikről feltételezik, hogy iraki harcokra toboroztak önkénteseket. A 2004-ben kezdődött nyomozásnak köszönhetően előállított négy férfit és két nőt a tavaly júniusban szintén Mont- pellier-ben letartóztatott Hamid Bach iszlám radikálissal hozzák összefüggésbe, aki vallomása szerint Olaszországban tervezett merényletet. A 35 éves marokkói származású feltételezett terrorista a 21 éves, szintén marokkói-francia Hamza Szafival együtt utazott el 2004-ben egy Szíriái Korán-iskolába, ahol iraki harcokra toboroztak önkénteseket. Szaft nem sokkal később Irakban meghalt, Bach viszont nem vállalta a kamikáze sorsát, de egy Olaszországban végrehajtandó terrorcselekményben való részvételt igen. BOSZNIAI SAJTÓ Kudarcba fulladtak a bosz- nia-hercegovinai alkotmány- reformról folyó tárgyalások. A délszláv állam a szinte teljesen önálló boszniai Szerb Köztársaságra és a Muzulmán-hor- vát Föderációra oszlik. Az u- tóbbin belül is nagyrészt egymástól függetlenül intézik ügyeiket a muzulmánok (bos- nyákok) és ahorvátok. A boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés hozott létre ilyen államszerkezetet, átmenetinek szánt jelleggel. Akkor ez a megállapodás lehetővé tette a véres háború befejezését, de jogilag rögzítette a korábban háborúskodó három etnikai közösség megosztottságát. A nemzetközi közösség sürgeti mindhárom népcsoport vezetőit a szinte csak jelképes közös államelnökség, kormány és parlament hatáskörének növelésére. Szorgalmazza a két entitás külön rendőrségének és hadseregének összevonását és közös vezénylet alá helyezését is. A NATO és az EU az alkotmányreform előrehaladásától teszi függővé az ország euroatlanti integrációját. Megfigyelők szerint a pangó gazdaság felélénkítését előmozdító külföldi befektetések jelentős növekedése sem várható, amíg az alkotmányos megosztottság meg nem szűnik az államban.- Mit izgat, hogy ki privatizálja a röpteret, te úgyis mindig a kocsma padlóján landolsz! (Peter gossányi rajza) A tudatlanság is hátráltatja a madárinfluenza elleni küzdelmet Törökországban „Ha meg kell halniuk, hát meghalnak!” A nyomorúságos életkörülmények, az elmaradottság, a tudatlanság, a patriarchális erkölcsök is nehezítik a madárinfluenza elleni küzdelmet Délkelet-Törökor- szágban. MT1-HÁTTÉR A gondok már a kór felbukkanásának kezdeti szakaszában megmutatkoztak: sok szegény falusi család elrejtette házi szárnyasait az egészségügyi hatóságok emberei elől, amelyek óvintézkedésből tömegesen vágták le a baromfit a fertőzött területeken. Ám sokkal súlyosabban ütköztek ki a problémák a január 15-én elhunyt tizenhat éves lány, Fatma Özcan és ötéves öccse, Muhammet esetében. Fatma a madárinfluenza negyedik török- országi áldozata. Nem kellett volna meghalnia, ha nem hat nappal a tünetek felbukkanása után viszik kórházba. Ugyanis az eddig ismert leghatásosabb szer, a Tamiflu ugyan nem gyógyítja a betegséget, de enyhíti lefolyását, és akkor hat igazán, ha a tünetek megjelenése után 48 órán belül megkezdik adagolását. Kisöccsével, Muhammettel együtt Fatmának kellett levágnia egy kacsát újév napján a család ünnepi lakomájához. Valószínűleg akkor fertőződtek meg mindketten a betegség H5Nl-es vírusával. Az első tünetek január 4-én jelentkeztek, de a családapa minden felvilágosító kampány ellenére csak 10-én vitte be őket a hozzájuk legközelebb eső kórházba, az iráni határon fekvő Dogu- beyazitba. Ott értésére adták, hogy a kis, rosszul felszerelt kórház nincs felkészülve a H5N1- fertőzöttek kezelésére, át kellene vinnie lányát és kisfiát Van város Törökországban gyakori, hogy nem jelentik be a lányok születését, mert így nem kell iskolába járniuk, és otthon dolgozhatnak. klinikájára. A papa nem fogadta meg a tanácsot, mivel nem volt zöld kártyája, azaz ingyenes orvosi ellátásra jogosító igazolványa. „Pénzem sincs. Kezeljék csak itt őket! Ha meg kell halniuk, hát meghalnak” - mondta a török televíziók riportereinek. Egy nappal később mégis elvitték a beteg testvéreket Van klinikájára, de Fatmán már nem lehetett segíteni, Muhammet állapota is válságos. Az eset kapcsán kiderült, hogy a tizenhat éves kamasz lány csak 12 éves a hivatalos nyilvántartásokban, mert szülei négyéves korában jelentették be születését. Ez nem „egyszerű hanyagság” volt. Törökország falusi térségeiben elterjedt szokás, hogy nem jelentik a hatóságoknak a leánygyermek születését. (Az otthon szülések általános elterjedtsége teszi ezt lehetővé.) A bejelentés mellőzésének legfőbb haszna a szülők számára, hogy így nem kell a leánygyereket iskolába küldeni, a család megtakarítja az ezzel járó költségeket, s a gyermek folyamatosan foglalkoztatható a ház körüli munkákban. Fatma sem járt soha iskolába. A szegénység és a maradi erkölcsök miatt az iskoláskorú törökországi lányok csaknem harmada - mintegy 640 ezren - nem részesül oktatásban. Különösen sok lány marad ki az iskolai oktatásból a szegénységbe süppedt kelet- és délkelet-anatóliai területeken. E területeken a török hatóságok közös kampányt indítottak 2003- ban az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF) a kárhozatos gyakorlat ellen „Engedjétek iskolába a lányokat” mottóval, de egyelőre kevés a foganatja. Letyben a csehországi romákat gyűjtötték össze a 11. világháború alatt, ahonnan Auschwitzba vitték őket Csehországi vita egy volt koncentrációs táborról KOKES JÁNOS Václav Havel volt cseh államfő éles támadást intézett utódja, Václav Klaus ellen, akit egy volt csehországi náci internáló táborról folytatott vitában azzal vádolt meg, hogy állásfoglalásával megnyitotta az utat a cseh nacionalisták előtt, akik igyekeznek megszépíteni a csehek egy részének II. világháború alatti viselkedését. „Ahhoz, ami most Lety körül történik, Václav Klaus nyitott kaput, amikor kijelentette, hogy ott nem koncentrációs tábor működött a szó valódi értelmében” - jelentette ki Havel. A dél-csehországi Lety a II. világháború idején egyike volt azoknak az internáló táboroknak, amelyekben a nácik összegyűjtötték a csehországi romákat, hogy „átneveljék” őket. Akiket erre képtelennek találtak, azok Auschwitzban végezték. Az embertelen körülmények és a súlyos betegségek következtében azonban már Letyben is több százan pusztultak el, ezért Lety a csehországi romák II. vüágháborús tragikus sorsának egyik emlékhelyévé vált. A történészek 326 roma áldozatról tudnak Letyben, s mintegy 500-an kerültek innen Auschwitzba. A szocialista rendszerben erről nem igazán beszéltek, de az 1989- es rendszerváltás után több roma, illetve emberi jogi szervezet emlékhelyet szeretett volna a tábor helyén, ahol most sertéshizlalda működik. Annak tulajdonosa azonban nem hajlandó erre, illetve túlzott kártérítést követel a sertéshizlalda megszüntetéséért vagy átköltöztetéséért. A heves és indulatos vita már több mint tíz éve folyik. Tavaly az Európai Parlament is felszólította Csehországot egy hivatalos emlékhely kialakítására és a sertéshizlalda ügyének rendezésére. Legújabban az indulatokat a nacionalista Nemzeti Párt (NS) borzolta fel, amikor a hét végén „Az áldozatoknak” feliratú emlékkövet helyezett el a kilencvenes években a romák által felállított emlékhely közelében. A párt azt tervezi, hogy az emlékkő mellett emlékhelyet alakít ki, ahol hangsúlyozná, hogy Lety „csak munkatábor volt”, és hogy „nem a csehek, hanem a németek” működtették. A cseh média által gyakran „újfasisztának” nevezett párt akciója azonnal kiváltotta a roma szervezetek tiltakozását. Több politikus, köztük Václav Havel exál- lamfő is elítélte, nyüt provokációnak nevezte. A belügyminisztérium vizsgálatot kezd ez ügyben. Havel nyilatkozatát Klaus államfő szóvivője útján visszautasította. Petr Hájek szerint Havel önkényesen kiragadta a szövegkörnyezetből, és „durván meghamisította” Klaus egyik tavalyi nyilatkozatát. A szóvivő leszögezte: Klaus nyüatkozata alapvetően arról szólt, hogy részletesen ismerni kell a tábor történetét, s nem jó, ha a cseh belpolitikai vitába az Európai Parlament is bekapcsolódott, mert az EP-képviselők nem ismerik a történteket, ezért nehezen tudnak objektívek lenni. Jirí Paroubek miniszterelnök az újjáéledt vita kapcsán kijelentette: a kormány mérlegeli, hogy a roma emlékhely kényes problémáját az állami költségvetésből oldanák meg. Alapvetően arról van szó, hogy a kormány kifizetné a sertéshizlalda felszámolásának vagy áthelyezésének költségeit. KOMMENTÁR Gerjesztett válság MAL1NÁK ISTVÁN Többesélyes a lengyel politikai játszma, a külföld számára lassan áttekinthetetlen is. A kisebbségben kormányzó konzervatív PiS koalícióra léphet az EU-barát liberális PO-val, amellyel a választások előtt is majdnem szövetséget kötött, de lepaktálhat két euroszkeptikus, szélsőségesnek tartott párttal is, a baloldali populista Önvédelemmel meg a jobboldali Lengyel Családok Ligájával, amelyek eddig is támogatták kívülről - alkalmi jelleggel. Ez utóbbi volt az állandó bizonytalanság forrása a PiS három hónapja tartó kormányzásában. Megfigyelők ezért a harmadik változatot tartanák valószínűbbnek, az előrehozott választásokat. Ez általában az ellenzék fegyvere, s most Varsóban azért rendhagyó a helyzet, mert elsősorban a PiS szorgalmazza. A Kaczynski ikrek ugyanis abban bíznak - s ezt Mar- czinkiewicz kormányfő keddi pozsonyi nyüatkozata is érzékeltette, miszerint a lakosság többsége támogatja a kisebbségi kabinet politikáját -, hogy a PiS több parlamenti helyet szerezne, s így nem szorulna külső támogatásra. Mindez szinte korlátlanná tehetné az ikrek hatalmát, a kommunista örökség felszámolása címén a PiS már eddig is ellenőrzése alá vonta a köz- és állami intézményeket. Tény: a felmérések alátámasztják ezt a teóriát, új választások esetén a PiS talán egyedül is többséghez jutna. De a kisördög sosem alszik, mint a vüágon mindenütt, a választók hangulatváltozásait nem lehet pontosan kiszámítani - ahogy Németországban Schröder sem tudta. Ezért más megfigyelők úgy vélik, az előrehozott választások emlegetése csak taktikai fegyver a PiS kezében; a legnagyobb vesztesek éppen a kisebb pártok lehetnének, beleértve az Önvédelmet meg a Ligát is, amelyek így sakkban tarthatók. Nem akar újabb voksolást a legnagyobb ellenzéki erő, a liberális PO sem, mondván: az tovább destabilizálná a belpolitikai helyzetet. És akárhogyan is ágált ellene Pozsonyban a lengyel kormányfő, Brüsszel tényleg aggódik, főleg az EU-ellenes erők lehetséges kormányra kerülése miatt. A válság kirobbanásának tényleges oka az ikrek hatalmi ambíciója, a gyakorlatban pedig az, hogy a parlamentben még nem sikerült elfogadtatni az idei költségvetést. Az alkotmány értelmében az államfő, Lech Kaczynski feloszlathatja a törvényhozást, ha a benyújtástól számított négy hónapon belül nem tud dönteni a büdzséről. Alkotmányjogászok most azon vitatkoznak, mikor jár le a négy hónap. Az egyik tábor szerint szeptember 30-tól kell számítani, amikor az előző kabinet benyújtotta a tervezetet, mások szerint október 19-től, amikor a jelenlegi kabinet ismét beterjesztette. A lengyel média egyetért abban, hogy Lech már február 1-jén feloszlathatja a parlamentet. így most mindenki tárgyal mindenkivel, az ellenzék arra kérte az elnököt, zabolázza meg testvérét, Jaroslawot, a PiS vezetőjét és e válságforgatókönyv értelmi szerzőjét, hogy ne legyenek előrehozott választások. Ugyanakkor a média szerint a pártok már pánikszerűen megkezdték a választási reklámfelületek lefoglalását. Valószínűleg szerintük is csak egy a biztos: Varsóban most minden megtörténhet. JEGYZET Hajótörött az utcán JUHÁSZ KATALIN Csütörtök esténként új tévés műfaj, a Homeless Reality Show születésének lehetünk tanúi a Szlovák Televízióban. A kedvünkért ismert embereket öltöztetnek szakadt ruhákba, és huszonnégy órára kilökik őket az utcára. Ä beharangozó kampány során az alkotók nem győzték hangsúlyozni, mennyire szeretnék ráirányítani a figyelmet a hajléktalan-problémára. A sorozataimé viszont nem Hajléktalan, hanem Hajótörött. Ez nagy különbség, azonnal gyanút kellett volna fognom. Nem fogtam, leültem és néztem, ahogy a két ember néhány Nota Bene újsággal, a helyzeten viccelődve, kamerák kereszttüzében küép a nagy ismeretlenbe. Közben be- mondták, hogy az operatőrök igyekeznek láthatatlanná válni, de ha veszélybe kerül a delikvens, beavatkoznak, sőt ha keü, előugrik egy orvos is a fedezékből. Ad absurdum egy-egy „idegenvezetőd’ is adtak hőseink mellé, akik a „hajléktalantársadalomban” hivatott kalauzolni őket. Nem tudom, érzik-e a dolog báját. Ha látták az első részt, emlékezhetnek Cinkota színművész elszólására, hogy tudniillik a kaland és a pénz miatt vállalta. Vajon mennyit kaphat a producertől a huszonnégy órás műszakért? Az is örökre megmarad bennem, ahogy a másik főszereplő, egy fotóriporter szétosztja a hírhedt kassai állomáson karácsonyi szeretetcsomagját olyan szerencsétlen emberi roncsok között, akik láthatóan azt sem tudják, hol vannak, és mi történik velük. Nos, általában az szokott velük történni, hogy a rendőrök éjjel kettőkor lerugdossák őket a váróterem padjaüól, és mehetnek ki a mínusz tizenötbe, ahol reggel hatig kell valahogy kibírniuk. Sokan napi fél liter Okenával bírják ki, mások harlemi módra tüzet gyújtanak a parkban, ott melegednek, amíg a járőr véget nem vet az idillnek. Minderről azonban szó sem esik a műsorban, annyit látunk, hogy hősünk szembeszáll a közeggel, bekísérik az őrsre, ahol zárul az ajtó az operatőr előtt. Nyüván megmutatták a forgatási engedélyt, és mehettek isten hírével. A Hajótörött a valóságshow és az infotainment bizarr keveréke, készítői álságos és félrevezető képeket mutatnak nekünk, klip- szerűen megvágva, menő zenékkel tuningolva, afféle „urban jungle”-felfogásban, azaz olyasmikre csodálkoznak rá, amit az utca embere tud. Tüdjuk, hogy a hajléktalanok ütni, késeim is képesek két négyzetméternyi fekvőhelyért. Hogy egymást rabolják ki, mert a másüt sem számít embernek a törvény előtt. Hogy az éjjeli menedékhelyekre csak színjózanon és megfelelő okmányokkal érdemes bekopogni. Kíváncsian várom a folytatást, amelyben Ľudovít Kaník exmi- niszter lesz „hajótörött”. Bizonyára nem tudta leküzdeni azt a fránya szereplési vágyat...
