Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-18 / 14. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Holnap lesz időpont Budapest. Sólyom László magyar államfő holnap délelőtt 10 órakor jelenti be a parlamenti választások időpontját a Sándor-palota tükörtermében. Ezzel egyértelművé válik az is, mikor kezdődik hivatalosan a választási kampány. (MTI) 120 milliót ajánl az EU Peking. Az eredetileg tervezettnél 20 millió dollárral többet, összesen 120 millió dollárt készül felajánlani az Európai Unió a madárinflu- enza elleni védekezéshez - közölte Markosz Kiprianu, az EU-bizottság egészségügyi biztosa. Kiprianu Pekigben hozta nyilvánosságra a megemelt összeget, ahol részt vesz a madárinfluenza elleni védekezéshez adományokat gyűjtő, tegnap kezdődött kétnapos nemzetközi konferencián. Elmondta azt is, a közös uniós felajánláson túl az EU 25 tagállama várhatóan összesen további 120 millió dollárt ajánl majd fel e célra. (MTI) Gerald Ford kórházban Los Angeles. Tüdőgyulladással kórházban kezelik Gerald Ford volt amerikai elnököt. Helyi idő szerint hétfőn közölte ezt a szóvivője. A 92 éves exelnököt szombaton szállították be a kaliforniai Rancho Mirage-i Eisenhower Kórházba. Ford 1974. augusztus 9-én lett az USA elnöke, amikor Richard Nixon a Watergate-botrány miatt lemondott. Ford az 1976. évi elnökválasztáson alulmaradt a demokrata Jimmy Carterrel szemben. (MTI) Ford a legidősebb élő amerikai exelnök (Reuters) Tovább tart a titkolózás Peking. Kim Dzsong II észak-koreai vezető tegnap Pekingbe érkezett, hogy Hu Csin-tao kínai elnökkel tárgyaljon Phenjan atomprogramjáról, az azzal kapcsolatos nemzetközi válságról és a válság rendezését célzó hatoldalú tárgyalásokról. A japán és a dél-koreai média adott erről hírt diplomáciai forrásokra hivatkozva. Sem Pekingben, sem Phenjanban nem közölték hivatalosan Kim kínai látogatásának hírét. A korábbi gyakorlat az volt, hogy mindig utólag, a látogatás befejezése után adtak ki hivatalos közleményt Pekingben az észak-koreai vezető vizitjeiről. (MTI) Irán felszólította az EU-trojkát, hogy azonnal térjen vissza a tárgyalóasztalhoz Dúl a nyilatkozatháború Új szakértői becslések London. Új vélemények láttak napvilágot arról, hogy Irán mennyi idő múlva lenne képes atomfegyvert előállítani. Az eddigi szakértői becslések 5-10 évről szóltak, de a The Daily Telegraph által legújabban idézett nyugati hírszerzési források szerint Irán akár három éven belül is atomfegyver készítésére alkalmas minőségű hasadóanyag bútokába kerülhet. A legnagyobb brit konzervatív napüap értesülései szerint a teheráni vezetésnek legalább ezer tonna, Nigerből és Dél-Af- rikából beszerzett olyan urániumoxidja van, amelyből megfelelő eljárással öt nukleáris robbanótöltet készíthető. (MTI) Bécs/Teherán/Moszkva/ London. Irán tegnap felszólította Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot, azonnal folytassa vele a tárgyalásokat az iráni atom- programról. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt egy úáni forrás közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyéről. Dzsavad Vaidi úáni főtárgyaló, az ország legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsának helyettes vezetője levelet küldött az EU három országának, és ebben közölte: a legutóbbi tárgyalási fordulón elhatározottak szerint kész ma megtartani velük a következő fordulót. A levéllel az a célja Teheránnak, hogy bebizonyítsa: a londoni tanácskozás dacára Irán elkötelezte magát a tárgyalások folytatása és amellett, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást. Az ENSZ BT kulcsszereplői egyetértenek abban, Iránnak teljesen fel kell függesztenie atomprogramját, hétfői londoni csúcstalálkozójukon azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a BT elé utalják-e az iráni atomdossziét. Nagy- Britannia, Németország és Francia- ország ezért kezdeményezte: február elején hívják össze a NAÜ kormányzótanácsának rendkívüli ülését, hogy döntsön a BT elé utalás tárgyában. Nagy-Britannia máris jelezte: továbbra is nyitott az úáni nukleáris kérdés olyan tárgyalásos megoldása úánt, amellyel a dossziét nem utalják a BT elé. A brit kormányfő szóvivője hozzáfűzte ugyanakkor: bármilyen megegyezésnek az a feltétele, hogy Irán eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek. A brit kiilügy egy neve elhallgatását kérő illetékese ennek némiképp ellentmondóan viszont úgy nyilatkozott: Nagy-Britanniá- nak továbbra is meggyőződése, hogy szükséges a BT elé utalni az iráni atomdossziét, de ez nem jelentené automatikusan büntetőintézkedések bevezetését. Moszkvában közölték: Teherán csak akkor remélheti a tárgyalások felújítását az EU-trojkával, ha visz- szaállítja urándúsítási moratóriumát. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: a szankciók kivetése nem a legjobb és nem az egyeden módja az úáni atomprogram körüli problémák rendezésének. Utalt arra, hova vezettek a szankciók Irak esetében. Lavrov elutasította bármiféle határidő megjelölését arra a kérdésre, mikor lesz hajlandó Oroszország a BT elé utalni az úáni atomdossziét. Kína nem sokkal a teheráni felszólítás előtt az EU-trojkával folytatott tárgyalások továbbvitelére buzdította Iránt. A kínai külügyi szóvivő ugyanakkor kitért az elől a kérdés elől, hogy Peking támogatja-e az úáni dossziénak a BT elé utalását. Kína, amely a BT vétójoggal rendelkező állandó tagja, korábban úgy vélte, ez a lépés csak rontana a helyzeten. Irán ugyanis erre az esetre azzal fenyegetőzik - s ezt tegnap is megerősítette -, hogy teljesen megszakítja kapcsolatát a NAÜ-vel. Egyébként Kína évi 9 százalék feletti gazdasági növekedése jelentős részben az úáni olajimportból táplálkozik. Colin Powell volt amerikai külügyminiszter megismételte: nem lehet kizárni a katonai fellépést Irán ellen, jóllehet e pillanatban ez még csak fel sem merül senkiben”. Powell a BBC éjszakánként sugárzott, Newsnight című politikai magazinműsorában szintén úgy foglalt állást, hogy első lépésként mindenképpen a BT elé kell terjeszteni az iráni atomprogram felújításának ügyét. (MTI, t, ú) Ahmadinezsád elnök engedélyezte: ismét dolgozhat Iránban a hírtelevízió Bocsánatot kért az amerikai CNN MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Az úáni elnök ismét engedélyezte a CNN úáni tevékenységét, miután az amerikai hú- televízió bocsánatot kért az országtól az államfő egy minapi nyilatkozatának elferdítése miatt. Erről a teheráni állami médiumok számoltak be tegnap. Az úáni kulturális minisztérium hétfőn megtiltotta a televízió munkatársainak, hogy az országba utazzanak, mert a CNN szinkrontolmácsa úgy fordította Mahmúd Ahmadinezsád szavait az elnök szombati, egyenes adásban közvetített sajtótájékoztatóján, hogy Irán atombomba birtoklására törekszik, és a Nyugatnak nem szabad megakadályoznia, hogy Iránnak atomfegyverei legyenek. A tárca közleménye szerint a perzsául beszélő elnök a „technológia” és nem a „fegyver” kifejezést használta, s hangsúlyozta, „az atombomba birtoklása és alkalmazása ellentétes az iszlám vallással”. Ezt követően a CNN bocsánatot kért Irántól, bár mélységes csalódottságának adott hangot a tilalmi intézkedés miatt. Ahmadinezsád tegnap utasította a minisztériumot, ismét tegye lehetővé a tévé tevékenységét az országban. Iráni konzervatív tényezők azonban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a CNN - az úáni atomdossziéról szóló nemzetközi tárgyalások mostani kritikus időszakában - szántszándékkal fordította féúe az elnök szavait. A Dzsomhuri-i-Iszlámi című lap a CIA-re és az izraeli húszerző szolgálatra utalva azt írta, a tévé úáni származású teheráni tudósítója, Christiane Amanpour „rovott múltú CIA- és Moszad-ügynök”, akit ki kellene tiltani Iránból. Egy török napilap tette közzé az egykori szürke farkas állítólagos levelét Agca el akarta fogni bin Ladent MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. A török Ali Agca, aki 1981. május 13-án rálőtt II. János Pál pápára, felajánlotta 2000 szeptemberében, hogy elfogja Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjét, ha cserébe szabadon engedik börtönéből. Ezt állítja a Hürriyet. A török napilap tegnap közölt egy levelet, amelyet állítólag Agca írt 2000. szeptember elején a török hírszerző ügynökség vezetőjének. A Hürriyet nem utalt rá, hogyan jutott birtokába e levél, amelyről eddig még soha sehol sem tettek említést a nyilvánosság előtt. A török kalandor a következő tervvel állt elő: beférkőzik az al-Kaida soraiba, igyekszik annyira megnyerni a szervezet bizalmát, hogy Afganisztánban közel kerülhessen a terrorszervezet vezetőjéhez, és elfoghassa a Nyugat első számú ellenségét. Azt úta, „nagy örömmel hajtaná végre e történelmi Ali Agca (ČTK/AP) tettet. Ha ugyanis Amerika nemzeti hősévé válna, az jó lenne a török népnek és a török államnak is”. Agca már török börtön foglya volt, amikor állítólag az ajánlatot tette. 2000. június 14-én ugyanis kiengedték olasz börtönéből, ahol bő 19 évet töltött a pápa elleni merényletért, de átadták rögtön a török hatóságoknak. Törökországban Abdi Ipekci török újságíró 1979-es meggyilkolásáért zárták rács mögé. Életben lehet a terrorista vezér London. Amerikai feltételezés szerint életben van Oszama bin Laden, és valószínűleg továbbra is a pakisztáni határvidék azon szegletében rejtőzködik, amelyre az amerikai légierő a múlt hét végén csapást mért. Henry Crumpton, az amerikai külügyi tárca terrorelhárítással foglalkozó koordinátora a BBC-nek elmondta: az USA-nak nincs olyan hírszerzési értesülése, hogy bin Laden meghalt vagy megsebesült volna. Szerinte jó jel, hogy bin Laden már egy éve nem jelentkezett a médiában. (MTI) A visegrádiak a munkaerő szabad áramlásáért Azonos elbírálást akarunk ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Közös sajtótájékoztatót tartottak tegnap az Európai Parlament székhelyén a visegrádi országok és Szlovénia szocialista delegációvezetői. Bemutatták azt az európai parlamenti úásbeli nyilatkozatot, amelyet a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében készítettek, s amelyhez február 1. és április 30. között kérik a képviselők támogató aláúását. A tájékoztatón, amelyen szlovák részről Monika Beňová (Smer) vett részt, Tabajdi Csaba kifejtette: A szabad munkaerő-áramlást a régi tagállamok gyakorlati kérdésként kezelték. Írországban például a munkaerőpiac megnyitása után a munkanélküliség nemhogy nőtt volna, hanem csökkent. írországi tanulmányok szerint a közép-keleteurópai munkaerő beáramlásával munkahelyek jöttek létre az ír munkanélküliek számára is. Az Egyesült Kúályságban, Írországban és Svédországban a munkaerőpiac megnyitása kimutathatóan hozzájárult a gazdaság élénküléséhez és növekedéséhez. A munkaerőpiacok megnyitása európai közös érdek, az új tagállamok számára pedig elvi kérdés. Éppen ezért az új tagállamok nem adományt kémek, hanem egyenlő elbírálást. Múlt elhangzott: 12 régi uniós tagállam nemrég biztosította a harmadik világból érkező munkavállalók szabad alkalmazását, ugyanezt a lehetőséget megtagadja házon belül az új uniós tagországoktól. Külön érdekesség: jelenleg Csehországban több német állampolgár dolgozik, mint cseh állampolgár Németországban. (f, m, ú) Budapesten az energiaügyről Budapest Energiabiztonsági és energiaellátási kérdések megtárgyalása érdekében Budapestre hívta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a visegrádi négyek energiaügyi minisztereit január 27- re. Erről Ábrahám Gergely szóvivő tájékoztatott. A tárgyalásra meghívást kap még Szlovénia, Horvátország, és az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Ausztria energiaügyi minisztere is. A tervek szerint szó lesz az energiafelhasználás hatékonyságáról, a stratégiai földgáztárolók kiépítéséről és összekapcsolásáról, az energiaellátás diverzifikálásáról, valamint a kutatás-fejlesztési együttműködésről. (MTI) A múlt pénteki amerikai légicsapás általános felháborodást váltott ki Pakisztánban, tegnap is az ország több városában tüntettek az USA ellen. A felvétel Pesavarban készült. (Reuters-felvétel) Több külföldi terroristát is megöltek Pakisztánban Amerika-ellenes hangulat ÖSSZEFOGLALÓ Pesavar. Több külföldi terroristát is megölt Pakisztánban az az amerikai rakétacsapás, amely 18 falusi halálát okozta öt napja. Ezt csak tegnap ismerték el a helyi hatóságok. Az úgynevezett törzsi területek kormányzóságának Pesavarban kiadott közlése szerint 10-12 külföldi terrorista tartózkodott az afgán határ közelében lévő Damadola faluban, amikor a rakéták becsapódtak. „Négy vagy öt terrorista életét vesztette, de holttestüket gyorsan elvitték a társaik... Igaz, hogy 18 falusi meghalt, de azt a tényt sem lehet cáfolni, hogy 10-12 külföldi terroristát hívtak meg egy vacsorára” - hangzik a közlemény. Korábban húszerzési forrásokból kiderült, hogy bin Laden helyettesét, Ajmán az- Zavahrit akarta megölni az amerikai CIA. De Zavahri nem volt a faluban a támadás időpontjában, noha őt is meghívták a találkozóra. Nem sokkal e bejelentés előtt Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök kijelentette: „Pakisztán elfogadhatatlannak tart az ország területén minden olyan külföldi katonai műveletet, amilyen a múlt hét végén végrehajtott, polgári áldozatokat követelő amerikai rakétatámadás is volt.” Ugyanakkor fontosnak nevezte az USA-hoz fűződő kapcsolatokat, és közölte, a történtek ellenére elutazik a tervezett hivatalos washingtoni látogatására. Biztonsági megfontolásokból ideiglenesen bezárta dél-pakisztáni irodáit az ENSZ, miután öngyilkos pokolgépes merényletet hajtottak végre az afganisztáni határ mentén. A támadás érintette az ENSZ Vüágélelmezési Programjának (WFP) és Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) Beludzsisztán tartományban lévő irodahelyiségeit. Az UNCHR egy fenyegető telefonhívást is kapott: az al-Kaida a térségben lévő ENSZ-intézmények elleni támadásra készül. Tegnap hajnalban több rakétatámadás ért pakisztáni katonai létesítményeket is, a támadássorozatban öt pakisztáni katona sebesült meg. A rakétatámadások három nappal a múlt pénteki amerikai légicsapás után kezdődtek. (MTI, t)
