Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-12 / 9. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 12. Gazdaság és fogyasztók 9 Tavaly összesen 48 projektben vettek részt, amelyeknek az értéke együttesen elérte a 692,4 millió eurót A beruházások hazai őrangyalai A SARIO jelenleg mintegy HO új projekten dolgozik, amelyek elsősorban az elektrotechnikai ágazatba és az autógyártásba irányulnának (SITA-felvétel) Pozsony. A külföldi beruházásokat támogató SARIO állami ügynökség tavaly 48 projektben vett részt, amelyeknek az értéke együttesen elérte a 692,4 millió eurót, vagyis a 25,938 milliárd koronát - nyilatkozta Milan Juráška, az ügynökség igazgatója. ^ ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szerinte az általa vezetett ügynökségnek köszönhetően a tavalyi beruházások támogatásával 7200 új munkahelyet sikerül létrehozni, ez azonban a jövőben elérheti akár a 9500-at is. A beruházások nagy része a gép- és gumiiparba érkezett, jelentős beruházásokra került sor azonban az elektrotechnikai ágazatban is. Jelentős különbségek vannak az egyes régiók között is: a legtöbb beruházás tavaly a Nyitrai, a Kassai és a Tren- cséni kerületbe érkezett. Az elsőben 12 projektet támogattak, Kassán és Trencsénben pedig he- tet-hetet. A legtöbb beruházási projekt a német, a francia és koreai cégektől érkezett. A SARIO tavaly együttműködött a koreai KLA autógyártó zsolnai működéséhez szükséges beszállítók keresésében. Összesen nyolc beszállítóval számítanak, amelyek 1200 embert alkalmaznak, a beruházásaik pedig elérik a 4,4 milliárd koronát. 2004-ben a SARIO még 1,7 milliárd eurós, vagyis 68 milliárd koronás beruházást vonzott az országba. A SARIO által támogatott tavalyi beruházások mértéke azonban nem csak 2004-hez, de az ügynökség által az elmúlt évre tervezettekhez képest is alacsonyabb volt. Mindezt Juráška azzal magyarázza, hogy az ügynökségnél az elmúlt időszakban jelentős személyi változásokra került sor, módosítottak azonban az állami támogatások rendszerén is. Épp a személyi változások miatt csaknem féléves kiesést könyvelhettek el az állami támogatások terén. A SARIO képviselői egyelőre nem hajlandók elárulni, hogy idén müyen nagyságú beruházásokat kívánnak támogatni. Jelenleg mintegy 140 új projekten dolgoznak, amelyek elsősorban az elektrotechnikai ágazatba és az autógyártásba irányulnak. A legtöbb cégre Németországból, az Egyesült Államokból, Nagy-Bri- tanniából és Olaszországból számíthatunk. Martin Rybár, a SARIO közvetlen külföldi beruházásokkal foglalkozó osztályának a vezetője szerint az ügynökség leghamarabb márciusban vagy áprilisban pontosítja az idei évre várható beruházások mértékét. Az ügynökség felépítése az elkövetkező hónaptól változik. Februártól a SARIO három szekcióra oszlik: a közvetlen külföldi beruházásokkal, a külkereskedelemmel és a strukturális alapokkal foglalkozókkal. Milan Juráška szerint az ügynökségnek idén 100 alkalmazottja lesz. (mi) Többletköltség áthárítása Újra drágul a pénzkivétel Pozsony. Az Általános Hitelbank (VUB) azon ügyfelei számára, akik más bankok pénzkiadó automatáit veszik igénybe, felemelte a kezelési díjat. Áz új ár a korábbi 30 korona helyett 34, sőt a végösszeg 40 korona is lehet. Egyébként a piacvezető Szlovák Takarékpénztár szintén ekkora költséget számláz fel. Az áremelés oka: a bankok számára szigorították a kötelező biztonsági intézkedéseket, és a többletköltségeket átruházzák az ügyfelekre. Nagy valószínűséggel évközben a többi hazai pénzintézet is követi a VÚB példáját. Napjainkban az idegen bankok pénzautomatáinak kezelési díja 23 és 35 korona között mozog. Megfigyelők szerint a többletköltségek egészét még mindig nem hárították át a kliensekre, vagyis akár további drágulás is elképzelhető. (P) Szlovákia vezető üzlethálózatai 2005-ben NSl Sorrend Társaság Forgalom Üzletszám 1. Tesco Stores SR 21 37 2. Metro Slovakia 16,2 5 3. Billa 10,5 80 4. Kaufland SK 8,5 26 5. Ahold Retail 7 24 6. Carrefour Slovakia 5,5 4 7. CBASR 4,5 196 8. BauMax SR 3,8 11 9. Tabak Barczi 3,6 75 10. Lidi SR 3,4 56 A kiskereskedelmi társaságok forgalma milliárd koronában értendő (Forrás: Terno) A Tesco 20 milliárd felett Lendületes a Lidi lánca Pozsony. A Szlovákiában működő 10 legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc forgalma tavaly 3,6%- kal nőtt, s együttesen elérte a 84 milliárd koronát; ezen belül a brit Tesco az első, amely túllépte a 20 milliárdos álomhatárt - derült ki a Temo piackutató felméréséből. A 10 legnagyobb lánc közül 2005-ben csupán a távozás előtt álló francia Carrefour, továbbá a magyar gyökerű CBA forgalma csökkent. Ámi az üzlethálózat fejlesztését illeti, a legnagyobb előrelépés a Billához fűződik, amely a saját üzletnyitások mellett a Delvita szupermarketjeit is bekebelezte. A forgalom növekedése terén a Lidi nevéhez fűződik a legnagyobb ugrás: 2004- ben 1,2 milliárd koronával csak a 38. helyen állt, tavaly pedig 3,4 milliárddal már a 10. volt. (HN, ú) Nagyon sokba került a rendszerváltás Csehországban Már jobb, mint 1989-ben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Az egykori Csehszlovákiában éppen 15 éve, 1991 januáijá- ban rajtolt a kisprivatizáció, majd a kuponos (vagyonjegyes) privatizáció. Ennek kapcsán Prágában nagylélegzetű nemzetközi konferenciát tartottak. A cseh gazdaság átalakítása az elmúlt 15 évben 577 milliárd cseh koronát emésztett fel, az összeg kétharmadát a bankok konszolidációja nyelte el - derült ki a pénzügyminisztérium tanulmányából. Az említett prágai konferencián a Nobel-díjas amerikai Josef Stiglitz bírálta a Václav Klaus fémjelezte 15 évvel ezelőtti reformokat. „A kapitalizmushoz vezető cseh út rosszabb volt, mint a magyar, a lengyel vagy a szlovén” - idézte a Mladá fronta Dnes a közgazdászt, aki különösen a kuponos privatizációba kötött bele. Jeffrey Sachs, a Harvard Egyetem professzora szintén az utóbbit bírálta: „Úgy gondolom, a kuponos privatizáció hiba volt, amelynek árát az ország gazdasága fizeti meg.” Mégis, 15 év elteltével Csehországban európai mércével mérve az egyik legalacsonyabb a szegények aránya, a nyomornak az a szintje, ami a szomszédos Lengyelországban vagy Szlovákiában tapasztalható, cseh földön nem található. Csak az elmúlt 10 évben megkétszereződött az egy cseh polgárra jutó vagyon nagysága. Mindez a fizetések növekedésének ütemével függ össze: míg 1989-ben, a rendszer- váltás évében 3170 korona volt az ádagbér, addig 2005-ben 19 062 korona, miközben az infláció növekedésének üteme ennek csak a fele volt. (MfD, só) 47 százalékos az osztrák bankok részesedése nálunk Régiónkban magas a profit AATl-HÍR Bécs. Az osztrák bankok háromszor akkora nyereséget érnek el Közép- és Kelet-Európábán, mint Ausztriában - mondta az osztrák jegybank igazgatója. Josef Christi a Kurier című osztrák napilap tegnapi számában adott tájékoztatást arról, hogy tavaly 11 osztrák bank Kelet-Európábán biztosította üzemi eredményének a 42%-át. A bankvezető Az osztrák bankok többet keresnek Kelet-Európábán, mint bármikor címmel megjelent tájékoztatójában úgy fogalmazott, hogy a kelet-európai üzletágnak az osztrák banknyereséghez való hozzájárulása még sohasem volt olyan magas, mint a múlt esztendőben. Hazai terepen az osztrák pénzintézetek csak kisebb mértékben tudták növelni üzleti teljesítményüket, míg Kelet-Euró- pában mindenekelőtt a hitelfelvételek növekedésének és a magas nyereségszint fennmaradásának köszönhetően profitáltak jelentős mértékben. Az osztrák bankok (mindenekelőtt az Erste, a Raiffeisen, a Bank Austria Creditsanstalt, a Hypo Alpen Adria) összesen 154 milliárd euróval vannak jelen a térségben, és ennek az összegnek a 70%-a az új EU-tagországokban összpontosul. Az osztrák bankok jelenléte Csehországban, Lengyel- országban, Magyarországon és Szlovákiában a legerősebb, míg Ukrajnában - kivéve a Raiffeisent - a leggyengébb. A mérlegfőösszegeket tekintve az osztrák bankok piaci részesedése Albániában a legmagasabb (51%), majd Szlovákiában (47%) és Horvátországban (44%). PPA: mintegy ezer termelőnél hiányosságok vannak Folyósítják az agrárdotációt ÚJ SZÓ-1NFORAAÁC1Ó Pozsony. Szlovákia azon kevés EU-s ország egyike, ahol a folyó évi uniós agrártámogatások (a területalapú, a szántóföldi növények után járó támogatások, valamint a kedvezőtlen adottságú területekre fizetendő kompenzáció) kifizetését még az adott évben megkezdik. Az uniós jogszabályok szerint erre a következő év áprilisáig van lehetőség. A szlovák agrárkifizető ügynökség (PPA) múlt év december 5-én kezdte meg a támogatási határozatok továbbítását a termelőknek. Január 10-ig 13 776 agrártermelő kérvényét autorizál- ták, miközben e dátumig 10 530 kérvényt ki is fizettek, mintegy 8,8 müliárd korona összértékben. Andrej Gajdoš, a PPA osztályvezetője közölte, mintegy kétezer termelő esetében a pénz „már úton van”, ezer termelőnél pedig a keresztellenőrzések során olyan hibák merültek fel, hogy esetükben helyszíni ellenőrzéseket, par- cellaátméréseket stb. kellett elrendelni. Eddig 12 720 agrártermelő vette át és értett egyet az agrárkifizető ügynökség határozatával, s mindössze 73 termelő fellebbezett a döntés ellen, (rn, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Később döntenek a repterekről Pozsony. A kormány jövő szerdán sem tárgyalja meg a pozsonyi és kassai repülőterek magánosítását, a légikikötők 66-66%-os részvénycsomagjainak az eladásáról ugyanis még a koalíciós tanácson is egyeztetnek. A kormánypártok ezt legközelebb jövő csütörtökre hívták össze, a kabinet így a magánosítással csak két hét múlva foglalkozhat. A közlekedési és távközlési tárca egyébként a szlovák érdekeltséggel is rendelkező, a bécsi repülőteret magában foglaló osztrák Two- One konzorcium ajánlatát tartotta a legjobbnak, ez ellen azonban több párt és szervezet is tiltakozott. A győztesnek tűnő társaság ma ismerteti szlovákiai elképzeléseit, leendő beruházási terveit. (TASR) Külkereskedelem: csökkenő hiány Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal által közzétett jó külkereskedelmi adatoknak köszönhetően tegnap tovább erősödött a korona. Egy euróért tegnap 37,44 koronát adtak. A hivatal elemzése szerint tavaly novemberben 3,42 milliárd korona volt az ország külkereskedelmi hiánya, míg az elemzők korábban 5,3 milliárdos deficitre számítottak. 2004 novemberéhez képest a hiány 2,19 milliárd koronával volt alacsonyabb. Korántsem ilyen rózsás a helyzet azonban, ha az év egészét vesszük. Míg 2005 első 11 hónapjában 49,02 milliárd korona volt a hiány, addig 2004 hasonló időszakában még csak 34,72 milliárd korona volt. (TASR) Az IMF szerint nőhet az infláció Pozsony. A szlovák kormány által végrehajtott szerkezeti reformok meghozták a gyümölcsüket, aminek köszönhetően az ország gazdasága jó irányban halad - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap közzétett jelentésében. Az alap szerint az országnak a pozitív gazdasági eredményekből származó többletbevételeket most a közkiadások hiányának csökkentésére kellene felhasználnia. Ivan Mik- loš pénzügyminiszter szerint ez utóbbira törekedtek már idén is, így valószínűleg nem lesznek problémáink az euró bevezetésével a kormány által eltervezett időszakban. A valutaalap u- gyanakkor arra figyelmezteti a kormányt, hogy idén az energiaárak növekedése miatt a vártnál magasabb lehet az infláció. A valutaalap szerint a tavalyi 5,5%-ról idén 5,75%-ra gyorsul az ország gazdasági növekedése, jövőre pedig elérheti a 6,5%- ot. (TASR) Hitelregiszter a lízingpiacon Pozsony. A bankok után idén a részletfizetéses és lízing- társaságok is létrehozzák központi nyilvántartásukat az ügyfeleikről. Előzetes jelentések szerint a hitelregisztert ezek a társaságok már 2006 második felében szeretnék összeállítani, amivel a Slovak Credit Bureau társaságot bízták meg. Ez utóbbi állította össze a bankok hitelregiszterét is. A regiszternek köszönhetően a társaságok a jövőben jobban kiszűrhetik azokat az ügyfeleiket, akik nem fizetnek időben, (hn) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,379 Lenqyel zloty 9,914 Anqol font 54,343 Maqyar forint (100) 14,973 Cseh korona 1,303 Svéd korona 4,000 Dán korona 5,017 Szlovén tollár (100) 15,622 Japán jen (100) 27,055 Svájci frank 24,178 Kanadai dollár 26,579 USA-dollár 30,918 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,41-38,41 30,05-31,71 1,27-1,33 14,32-15,62 OTP Bank 36,40-38,34 30,06-31,67 1,27-1,33 00,00-00-00 Postabank 36,41-38,35 30,15-31,69 1,27-1,33 13,17-16,77 Szí. Takarékpénztár 36,40-38,27 30,01-31,58 1,26-1,34 14,29-15,63 Tatra banka 36,42-38,36 30,08-31,68 1,27-1,33 14,37-15,55 UnlBanka 36,42-38,32 30,07-31,65 1,26-1,33 14,57-15,33 Általános Hitelbank 36,43-38,37 30,11-31,71 1,26-1,34 14,41-15,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
