Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-12 / 9. szám, csütörtök

10 Riport - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 12. www.ujszo.com A kanadaiak által kiszemelt és újjáépített bányamű létrehozása feje tetejére állítaná a városfejlesztési tervet, és a helyiek lemondhatnának a ligeterdőről is Honi kis Klondike, avagy aranykori gondolatok Vajon miért éri meg a kanadaiaknak nálunk aranyat bányászni? (Jón Krošlák felvétele) A téma, mely a közelmúlt­ban oly mélyen felkavarta a Vtáčnik lankáira épült vá­ros, Körmöcbánya közvéle­ményét, rövidesen egyebet is fel fog kavarni. Például az aranybányák rég elült po­rát, mely komoly veszélyt jelent a lakosságra és a műemlékekre nézve egya­ránt; az egyéb kellemetlen­ségekről nem is beszélve. LŐR1NCZ ADRIÁN Valahol a Körmöci-hegységben, egészen pontosan a Bisztrica-patak festői völgyében található Körmöc­bánya. Területe már az őskorban lakott volt, az aranybányászat kez­detei azonban a 11. évszázad elejé­re tehetők. A krónikások feljegyez­ték, hogy Károly Róbert király 1328-ban szabad városi rangra emelte a települést, majd ide he­lyeztette át a királyi pénzverdét is, mely korábban mindig az uralkodó székhelyén működött. 1329-ben kezdték meg itt a garasok, majd 1335-ben a körmöd aranytallérok verését, melyek még a 16. század­ban is forgalomban voltak. A város környéki bányák fénykorában, a 14. és a 15. században évente mint­egy 165 kilogramm aranyat olvasz­tottak ki a Körmöci-hegység gyom­rából felszínre hozott ércből; ez a királyi kincstárat évi 24 ezer arany­tallérral gazdagította. Számos Jég” birtokosa ez a város; például 1722-ben itt alkalmaztak első íz­ben a bányavíz kiemelésére gőzgé­pet, itt építették ki az ország legmé­lyebben elhelyezett föld alatti erő­művét (240 méterrel a föld felszíne alatt), és Körmöcbánya iskoláiban alkalmazták először a nagy huma­nista, Comenius oktatási módsze­reit és tankönyveit. A törökjárást követően a kiter­melés visszaesett, majd valame­lyest újjáéledt, így a bányaipar hal­doklása e tájon egészen 1992-ig tartott. Az arany világpiaci árának mélyrepülése adta meg a kegye­lemdöfést, és ezzel az okot a mély­ségi és külszíni bányaművek bezá­rásához. Visszatérve a legekhez, álljon itt még egy: a Tournigan Gold Corpo­ration kanadai társaságnak a vüág számos bezárt aranybányája közül a körmöciek tetszettek meg a leg­jobban. Kicsit „dzseklondonos” az egész Régi aranyásó nemzet a kanadai, idézem fel gyermekkorom kedvenc olvasmányait, melyek között Jack London Északi Odüsszeiája igen előkelő helyet foglalt el (rögtön a Tüskevár és a Winnetou után). Nem csoda tehát, ha elhatározásu­kat rövidesen tett követte, és a Kör­möci-hegység kiszemelt térségeit titokban geológusok hada szállta meg. A Toumigen Gold munkatár­sai elsősorban Šturec környékét vették górcső alá, és Boris Bar­talský, a kanadai cég leányvállala­taként létrejött Kremnica Gold Rt. igazgatója szerint sokat ígérő lelet­re bukkantak. „A részeredmények alapján me­gerősíthetem, hogy gazdag ez a le­lőhely - mondta néhány héttel ez­előtt. - Jelenleg azon munkálko­dunk, hogy még az év végéig kidol­gozzuk a vállalkozói tervet. Sok időt vesz igénybe a környezetvédel­mi tanulmány elkészítése is, mely nélkül nem kezdhetünk üyen nagy­mértékű beruházásba. A kiterme­lés megkezdését 2007-re tervez­zük.” Bár a terv és a tanulmány időre elkészült (utóbbi a www.kremnica- gold.sk honlapon is olvasható), 2007-ből végül is 2008 lett. A kiter­melt érc feldolgozásához ugyanis meg kell építem egy teljesen új érc- feldolgozót, mivel a korábban tét­lenségre kárhoztatott meglévő be­rendezés műszaki állapota már nem kielégítő. A tervek szerint 2018-ig folytatják az érc kitermelé­sét a valóban gazdagnak nevezhető lelőhelyen, ahol minden tonnányi kőzet több mint 2 gramm aranyat, és majdnem 16 gramm ezüstöt tar­talmaz. A kitermelhető tartalékot az arany esetében mintegy 920 ezer, az ezüst esetében pedig több mint 7 millió unciára becsülik. Un­ciánkénti 31,3 grammal számolva a kanadai befektető érdeklődése és igyekezete helyénvaló. Bartalský úr - nyilván a közvéle­mény megnyugtatására - hozzátet­te azt is, hogy a jóváhagyási eljárás­ba be akarják vonni Körmöcbánya vezetését, lakosságát, illetve a civil szervezeteket is. Ez utóbbiak - ki tudja, miért - egyelőre nem dőltek be a szinte közvetlenül a város alatt fekvő mesés kincs igézetének... A körmöci tallér másik oldala Azért élek a gyanúpörrel, hogy az SOS Kremnica nevű polgári tár­sulás aktivistái nagyon is jól tudják, miért kukacoskodnak annyit a bá­nyászat újraindítása körül, de ez le­gyen egy másik eszmefuttatás és vallatás témája. Ettől még tény marad, hogy a ka­nadai anyavállalat eddig nem vál­totta be a párbeszéd kialakítására vonatkozó „fenyegetését”. A fel­sőbb vezetés egyik tagja sem jelent meg az egyeztető tárgyalásokon, a kedélyek csillapítására a már idé­zett Bartalský urat, illetve a londo­ni székhelyű Golder Associates Eu­rope kutatóközpont szakértőjét, Helena Russelt küldték ki. „Rüssel asszonynak komoly gondjai adódtak azzal, hogy a konkrét kérdésekre konkrét vála­szokat adjon” - kommentálta az el­ső találkozást Ľuboš Kurthy úr, az SOS Kremnica egyik vezetője, de Juraj Rizman, a Greenpeace szlo­vákiai szóvivője sem az elismerés hangját ütötte meg. Mint elmond­ta, a vállalat nem képes a mozga­lom rendelkezésére bocsátani a részletes tervdokumentációt. Ugyanezt nehezményezte Roman Havhcek, a Föld Barátai Polgári Társulás képviselője is. Lévén szó Körmöcbánya eseté­ben felszíni fejtésről és kiterme­lésről, tudnivaló, hogy ez nem csu­pán a bányamű megnyitását és üzemeltetését jelentené. Számolni kell az ércfeldolgozó kiépítésével, a meddőhányók létrehozásával, illet­ve azzal is, hogy a város környéki utak rövidesen megtelnek nehéz gépjárművekkel. A várostól légvo­nalban alig ezer méterre kimélyí­tendő hatalmas kráterből felszálló por, az állandó felszíni rezgések, valamint a zajszennyeződés csu­pán hab lesz a tortán. Sokkal ko­molyabb veszélyt jelent a cianid al­kalmazása, mely - a romániai Baia Maréban a vízbe kerülve - 2000- ben például a Tiszán okozott ka­tasztrófát, ezt megelőzően pedig a guayanai Omayben, az USA-beli Summitville-ben és Carson Hül­ben, valamint a dél-afrikai Har- monyben pusztított. „Sokkal veszélyesebb a kör­nyezetre és az emberre nézve, ha az arany kinyeréséhez higanyt használnak, az amalgámozásról már nem is beszélve” - nyugtatta meg a kedélyeket a Dionýz Štúr Állami Geológiai Intézet egyik munkatársa. Gondolom, a kör- möcbányai polgárok ettől sokkal nyugodtabban térnek ezentúl nyugovóra. De az is lehet, hogy álmadanul hánykolódva azon törik majd a fe­jüket, ami engem is foglalkoztat - hogy vajon miért éri meg a kanada­iaknak aranyat bányászni miná- lunk, amikor Szloválda ércbányáit éppen azért zárták be sorra, mert a fejtés áüítólag ráfizetésessé vált? És kitől fog védeni bennünket, a kör­nyezetvédelmi aktivistákat, a sza­badgondolkodókat és a neonácikat egy kalap alá vevő, nemes egy­szerűséggel csak szélsőségellenes­nek nevezett törvény. ■ I 9 i # i ■ Ot/ • oí» lipli' mm )]■ Csatlakozzon a T-Mobile-hoz Ön is! Fizesse elő az ajánlott programcsomagok egyikét, és három hónapig nem kell érte fizetnie! Nálunk világian érezheti magát! Az ajánlat érvényes, ha 2006.1.1 -jétől 11.15-éig előfizeti a Relax 60-as vagy az 55Viac csomagot, és aláírja a szerződéséhez csatolt akciós függeléket 24 hónapra, illetve a Relax 60-as esetében 12 hónapos futamidőt is választhat. Az ajánlat a havi előfizetésekre vonatkozik. Ügyfélszolgálati vonal: 12345 ■ www.t-mobile.sk T- ■ -Mobile Pre váš lepší svet. BP-5-15765

Next

/
Thumbnails
Contents