Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-05 / 280. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 5. Vélemény és háttér 5 Hé, koma, ezt dobd vissza, mert már tegnap lejárt a szavatossága... (Ľubomír Kotrha rajza) Belgrád hallani sem akar az albánok lakta tartomány elszakadásáról Koszovói (szó)csaták KOMMENTÁR Mire utaznak a zsaruk? BARAK LÁSZLÓ Tessék elképzelni, hogy egy bankrablás miatt riasztott rendőri kommandó tagjai bevetés előtt provokálnak béralkut felettesüknél, a belügyminiszternél, imigyen megfenyegetvén őt: - Ha nem fizetsz meg bennünket jobban, és nem nyugdíjaztathatjuk magunkat harmincöt évesen(l), megosztozunk a zsiványokkal a zsákmányon, te tálib tahó... Ha pedig visszapofázol, följelentünk uniós szakszervezeti elvtársainknál... Ugye, jóindulattal sem nevezhető normálisnak egy ilyen helyzet? Tehát a legkevésbé sem holmi beleérző készség hiánya miatt van gond bizonyos rendőrök szombati tüntető fütyöré- szésével. Amely most meg korántsem a rendőri bérharcról szólt, mint két héttel ezelőtti demonstrációjuk. Az aszfaltbetyárokra játszó zsaruk most azt követelték, hogy Vladimír Palkó, a belügyminiszter gyakoroljon önvizsgálatot, és vonja vissza Miroslav Litvának, a rendőrök szakszervezete országos elnökének, úgymond, általa eszközölt minapi kirúgását. Palkó szerint Litva azért vesztette el bizalmát beosztottjaként, mert rendőrhöz méltadanul hazudott, amikor szakszervezeti elnöki minőségben a bérharc jegyében vezényelt le egy bizony militánsra sikeredett utcai tüntetést. Amelyen egy olyan transzparenssel jelentek meg Litva emberei, amelynek szövege nagyjából a következő volt: „Ha nem fizettek meg bennünket ti, majd megfizet a maffia...! ” Mármost, lehet, hogy a belügyminiszter tényleg egy keményfejű akamok, aki álmában is lábbal szokta tiporni a szakszervezeti jogokat meg a demokrácia egyéb vívmányait. A rendőrség azonban egy olyan, eleve tekintélyelvű, a mindenkori állomány vasfegyelmére épülő állami erőszakszervezet, amely tagjainak - belépésük pillanatától - önként korlátoztatnak bizonyos politikaijogai. Az efféle kötelék, a független bírói testülethez hasonlóan, épp ezért nem tűri, hogy tagjai a politikai nyomásgyakorlás - más társadalmi rétegek számára egyébként egyértelműen legitim - eszközeivel követelhessenek mégoly jogosnak tetsző igényeket is. Ráadásul egy olyan, korántsem liberális állami költségvetési közegben, amelyben csak nagyon kevés munkavállaló lehet elégedett a bérviszonyaival...! Aszóban forgó, kétségkívül politikai felhangú demonstrációt Miroslav Litva elvtársa, sőt kebelbarátja, egy Heinz Kiefer nevű ember, a rendőrszakszervezetek európai konföderációja, az EuroCOP elnöke is megtámogatta. Mégpedig személyesen. Megfenyegetvén Palkót, hogy most már aztán rajta tartja majd a szemét, meg minden... Holott az EuroCOP tulajdonképpen nem sokkal több, mint egy gittegylet. Amely sem többet, sem kevesebbet nem tehet, mint hogy eztán Brüsszelben is áztatja majd Palkót - a Robert Ficó- ék (Smer) által az Európai Parlamentbejuttatott képviselőkkel kollaborálva... Akár Ivan Saktor, a hazai szakszervezeti guru itthon. Utóbbi egyébként a demonstrációt megelőzően épp a Smer ugyancsak szombaton megtartott kongresszusán nyalt be az egyre nevetségesebb szájhősként zagyváló Ficónak. Aki így, mintha az utcán fü- työrészett volna ő is, mintegy szakszervezeti támogatással vezette be a szlovákiai közbeszédbe a „gazdasági hazaárulás” minimum vitatható fogalmát, a „privatizáció felülbírálásának” népbutító agyrémével együtt. Madarat tolláról, embert barátjáról... JEGYZET FIGYELŐ BRIT SAJTÓ A brit kormány - illetékes miniszterének hétvégi nyilatkozatai szerint - továbbra sem bizonyos abban, hogy a december közepi EU-csúcson egyezség születik a 2007-2013-as uniós költségvetésről, bár a brit sajtó úgy tudja, hogy a soros EU-elnöki posztot betöltő London jelentős engedményekre is kész saját visszatérítése ügyében; igaz, állítólag az agrártámogatásokban is érezhető lefaragásokat fog javasolni a keleteurópaiaknak szánt támogatások visszafogása helyett. Douglas Alexander brit EU-ügyi államminiszter tegnap, a BBC tévé politikai magazinműsorában a költségvetési siker esélyeiről csak annyit mondott: majd a jövő hét végére „esedeg kiderül”, elérhető-e az egyezség. Előzőleg a Sunday Telegraph című vezető brit konzervatív vasárnapi újságnak Alexander azt mondta: ha nincs alku, az „nagyon hátrányos lenne, de lehet, hogy végül ez lesz a helyzet”. A The Sunday Times értesülése szerint a brit kormány, amely ma teszi le költségvetési javaslatait a brüsszeli bizottság asztalára, évi 1 milliárd fonttal szeremé csökkenteni a közös agrárpolitika alapján kifizetett mező- gazdasági támogatásokat a következő költségvetési időszakban. Ez a legnagyobb egyedi tétel az uniós költségvetésben; éves kiadási összege hozzávetőleg 30 milliárd font. A brit elnökség azzal, hogy a keleteurópai új tagok felzárkóztatási támogatásai helyett az agrárkiadásokat próbálja inkább visszafogni, igyekszik leszerelni azokat a bírálatokat, amelyek szerint Tony Blair miniszterelnök a kelet-európai tagországoktól akar pénzt elvenni - írta a The Sunday Times. A lap szerint a brit javaslat alapján ehelyett az agrártámogatások Franciaországhoz hasonló gazdagabb kedvezményezettjei jutnának kevesebb pénzhez. A Financial Times szerint Tony Blair komoly engedményt tesz a brit visszatérítés megnyirbálásával, mivel a hivatalos londoni álláspont eddig az volt, hogy amíg az EU agrártámogatását nem alakílják át még radikálisabban, addig a visszatérítés mértéke sem lehet alku tárgya. A most már évente csaknem 5,5 milliárd eurós - a teljes EU-költségvetési kiadási főösszeggel együtt növekvő - brit visszatérítést, amely a jelenlegi költségvetési patthelyzet egyik központi eleme, még Margaret Thatcher volt konzervatív brit kormányfő harcolta ki ötéves harc árán 1984- ben, arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia befizetéseihez képest elenyésző mezőgazdaságijuttatásokban részesül. Az osztrák külügyminisztérium együttműködésre törekszik Szer- bia-Montenegróval a vízumbotrány tisztázása érdekében - jelentette be tegnap a tárca szóvivője. Astrid Harz azután foglalt állást újólag a szeptember végén kirobbant botrány ügyében, hogy a Kurier tegnap hírül adta: Szerbiában továbbra is ausztriai vízumok beAz elmúlt napokban Martti Ahtisaari, az ENSZ koszovói különmegbízottja ellátogatott Pristinába, Belg- rádba, majd Podgoricába és Tiranába, közben véglegesült a szerb és a koszovói albán tárgyalócsoport összetétele is - mindezzel elkezdődött az a folyamat, amelynek célja; közösen megoldást találni Koszovó státusára vonatkozóan. siNKovrrs Péter Az ügyben az EU felé igyekvő Szerbia és a függetlenséget zászlajára tűző koszovói albánság mellett közvetlenül érdekelt az ENSZ, a NATO, az USA, Oroszország, valamint az Európai Unió; nemkülönben a döntésre vár a 2,5 millió lakosú Koszovóban élő mintegy 200 ezer szerb, továbbá az a népesség, amely az 1999. évi háborúskodás idején elmenekült Szerbia déli tartományából. Az illírek (egyes elméletek szerint az albánok ősei) által lakott térségben egyébként a VI. században jelentek meg szláv törzsek, majd a IX. század folyamán Raska néven összefüggő szerb terület jött létre az államiság jegyeivel. A szer- bek a török elől később észak felé húzódtak, egyes csoportjaik egészen Szentendréig, sőt Komáromig. A szerbek bölcsőjeként emlegetett Koszovó és Metohija 1913- ban vált hivatalosan is Szerbia részévé, helyzete öröklődött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, majd Jugoszláviában. Az 1974-ben meghozott jugoszláv alkotmány rendkívüli jogokkal hatalmazta fel Szerbia két tartományát (Koszovót és a Vajdaságot), a szerbség szemében ez azonban a szerzését ajánlják különböző utazási irodák bármely jelentkezőnek. A szóvivő szerint Bécs már többször is megpróbált valamit tenni ebben a kérdésben, a szerb hatóságok viszont arra hivatkoznak, hogy a hirdetés nem büntetendő cselekmény. Az osztrák sajtóban már megjelentek olyan vélekedések, amelyek szerint az alpesi ország különböző konzulátusain az utóbbi években területi szuverenitás megcsonkításával volt egyenlő. Az 1980-as évektől kezdődően az egyre erősödő szerb elnyomás miatt a koszovói albánok már a köztársasági rangot követelték, majd az 1999. évi NA- TO-bombázásokat követően (a Szlobodan Milosevics által irányított hadsereg, valamint a szerb szabadcsapatok közel egymillió albán lakost kényszerítettek szülőföldjük elhagyására) a jól szerveződött és ügyes diplomáciát folytató koszovói albánok egyedüli kifejezett célja a függetlenség elnyerése lett. Az utóbbi öt-hat esztendőben a belső gondokkal küszködő Szerbia egyetlen lépést sem tett a koszovói helyzet rendezése érdekében, mindvégig bízva az ENSZ BT 1244. számú határozatában, amely a jelzett területet Szerbia részeként tartja számon. Időközben azonban az ENSZ-felügyelet alatt álló Koszovó a nemzetközi haderő jelenlétével gyakorlatilag már önállósult. A rendezési folyamat mostam fel- gyorsulása Belgrádot, úgymond, váratlanul érte; felkészületlenségét jelzi, hogy a szerb képviselőház csak a minap fogadta el a megbeszélések alapjául szolgáló téziseket, s a tárgyalócsoport is az utolsó pillanatban állt össze. Szembetűnő továbbá, hogy Belgrádnak voltaképpen két, párhuzamos terve van. Az egyik a „hazafias”, a szkupstina által regisztrált, „az autonómiánál több, a függetlenségnél kevesebb”- elvből eredeztetően kizárja Koszovó elszakadásának lehetőségét. (Még világosabban: a befolyásos szerb pravoszláv egyház szerint Koszovó leválása Szerbia egy részének megszállásaként minősülne.) Borisz Tadics szerb elnök viszont egy külön elképzeléssel rukkolt ki, amely Koszovó területén két entitás (a szerb és az albán) kialakítását irányozza elő. Ezek szerint az ott élő szerbség egyfajta dúsított perszonális autonómiával rendelkezmintegy 40 ezer vízumot adtak ki „álturistáknak”. Az osztrák hatóságok szerint több konzulátuson kenőpénzért adták az ilyen vízumokat, amelyek nem hamisítványok voltak, de törvénytelenül állították ki őket, mivel osztrák munkaadók hamisított igazolásaira adták ki mindegyiket. A vízumbotrány szeptember végén robbant ki Ausztriában, amikor a belügyminisztérium bejelentette, ne az általa lakott községekben (amelyek amúgy nem összefüggő területen helyezkednek el), önállóan intézné kultúráját, oktatásügyét, tájékoztatási rendszerét, vallási életét, a pristinai parlamentben vétójoggal lenne felruházva az őt érintő kérdésekben, továbbá közvetlen kapcsolatban állna Belgrád- dal, amely honfitársait anyagüag is támogatná (szociális védelem, egészségügy stb.). Leegyszerűsítve: az egyik koncepció a területet védené, a másik az embereket. A koszovói albánok platformja egyértelmű: függetlenség, az ott élő kisebbségek jogainak méltánylása az európai mércék szerint, valamint annak szavatolása, hogy az új állam nem fog csatlakozni más országhoz (értsd: Albániához). A nemzetközi közösség egyelőre nem formált hivatalos véleményt, egyedül az olyan általánosságokra szorítkozik, hogy meg kell őrizni Koszovó területi egységét, s ott korszerű, modem, multietnikus társadalmat kell kiépítem. Kiszivárgó hírek szerint azonban Koszovó függetlenülése szinte elkönyvelt tény. Aminek fejébe Szerbia megnövelt anyagi támogatásra és kölcsönökre számíthatna, valamint az uniós csatlakozás időszakának lerövidülésére. Mindehhez azonban kellő formát kell találni - az egyeztetéseken túlmenően ez Ahtisaari csapatának és a többi közvetítőnek az elsődleges feladata. A kérdés 2006- ban mindenképpen eldől, a megoldás azonban valószínűsíthetően több szakaszban következik, hiszen számolni kell azzal is, hogy a szerbség, bár gondolatban Koszovó elveszítését már tudomásul vette, „a patrióta hagyományoknak” megfelelően fog viselkedni, a radikálisok pedig máris utcai demonstrációkkal fenyegetőznek. A szerző újvidéki munkatársunk hogy őrizetbe vették a budapesti osztrák konzulátus volt vezetőjét, egyik volt munkatársát, valamint több személyt is azzal a gyanúval, hogy kenőpénzért adtak ki vízumokat. A nyomozás azóta kiterjedt több osztrák konzulátusra, közöttük a belgrádira és a kijevire. A News című hetilap szerint csak a kijevi osztrák konzulátuson 28 ezer vízumot adhattak ki hamisított munkavállalási igazolásokra. Valóságshow és valóság UBI MISLAY EDIT — Tetszik vagy nem, a valóság- show-k elárasztották Közép-Eu- rópát. Magyarország után Csehország és Szlovákia is „felzárkózott” ebben a műfajban Nyugat-Európához. Érdekes módon mindkét államban a magyarországi ValóVilág licence alapján készült VyVolem lett a nyerő. A villalakók az újságok címlapjára kerültek, ténykedésük, kapcsolataik mindennapos téma lett a nézők körében. Abba most nem mélyedek bele, miért hasznosak vagy károsak a való- ságshow-k, erről már amúgy is számos elemzés született az eltelt években (egy biztos: a nagy nézettségű W a magántévéknek és a telefontársaságoknak nagyon hasznos), inkább azzal kapcsolatban lenne egy-két megjegyzésem, hogy olykor egy ilyen műsor olyan meglepetésekkel is szolgálhat, amelyekre a készítőik még álmukban sem gondoltak. Mint például arra, hogy a csehek villáját egy szép (?) napon kommandósok foglalják el, s kiparancsolják onnan a stábot és a játékosokat egyaránt. A cseh villa ugyanis bérelt telken épült fel, és állítólag a cseh magántévé nem fizette ki idejében a bérleti díjat a tulajdonosnak. A létveszélybe került cseh reality show készítőinek szlovák kollégáik nyújtottak segédkezet, és a csehek öt finiseló játékosa több mint egy hete a szlovák villában lakik, ott folytatják a harcot a csábító fődíjért. A cseh és szlovák projekt tehát cseh-szlovák megaprojektté vált, és a határ két oldalán élő közönség nagy többsége nagyon pozitívan fogadta a lépést. A középgenerációhoz tartozó csehek egy része úgy érzi, kapóra jött a közös valóságshow, mert míg a szlovákok nagy többségének a cseh nyelv megértése nem okoz gondot, hiszen a cseh tévék gond nélkül foghatók Szlovákia területén, a mai cseh fiatalok már nem igazán értik a szlovák nyelvet, az ugyanis szinte teljesen eltűnt a cseh tévéképernyőkről. Amit a politikusok szétválasztottak, azt most egy valóságshow összehozza - hangzott el jó párszor a két projekt sikeres egyesülése kapcsán. Sőt, vannak, akik már továbbmennek: azt sem tartják kizártnak, hogy idővel ismét összejön egy föderációs tévécsatorna, vagy hogy a cseh és szlovák hokibajnokság is egyesül. Ki gondolta volna mindezt egy-két hónappal ezelőtt, a valóságshow-k indulása előtt, hogy akár ilyen hozadéka is lehet e műfajnak? Az élet olykor a legprofibb dramaturgián is túltesz. TALLÓZÓ KURIER, NEWS
