Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-05 / 280. szám, hétfő
6 Kultúra Ú) SZÓ 2005. DECEMBER 5. Elhunyt Luzsicza Lajos Néha úgy gondolom, jó hozzám az Úr: kisgyerek- korom óta bölcs öregemberekkel disputálhattam, akik megosztották velem élettapasztalataikat. Hiszen nemzedékről nemzedékre élünk, és így őriz bennünket nyelvünkben is az emlékezet. Ez is egy ilyen alkalom volt. Akkor még nem tudtam, hogy vele - sajnos - az utolsó. Ültem kint a Rózsadombon most már néhai Luzsicza Lajos bátyánk házának teraszán, egy augusztus végi - későnyári-koraőszi - délutánon, kellemes hangulatban. Előtte pár perccel sokszor átdolgozott önarcképét nézegettük a műteremben. „Miként is lehetne emberi sorsot, életpályát, töréseket, buktatókat, sikereket és megpróbáltatásokat egy kötött formájú olajfestményben mind összefoglalni?!” - morfondírozott. Aztán egy másik képet tett elém. Ezt Érsekújvár törököktől való visszafoglalásának emlékezetére festette, és a szeptember végi évforduló alkalmából Erdő Péter bíborosnak adta át Nyitraparti szülővárosában. Csupa tűz, erő, lobogás, mely végül őt magát is elhamvasztotta... Aztán in médiás rés kérdezgettem Berda Józsefről, Bar- csay Jenőről, Kassák Lajosról meg számtalan, ma már klasz- szikusként számon tartott személyes ismerőséről. Komoly, kedves, néha pajzán történeteket hallottam tőle az alatt a hirtelen elszállt négy óra alatt. Egy vele készült beszélgetés - minden bizonnyal az utolsó interjú - előszavában olvasom: „egész munkásságával a képzőművész kultúra ügyét szolgálta, s mind a mai napig is tesz érte...” Luzsicza Lajos, aki sohasem feledkezett meg gyökereiről, értünk közvedenül is sokat tett: Ér- sekújvárott például alapítványt hozott létre, és kezdeményezője volt a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria létrehozásának. A Munkácsy-díjas és Érdemes művész címmel elismert festő februárban töltötte be 85. életévét - és most távozott közülünk. Gazdag életművét, pályáját nálamnál hivatottabbaknak kell majd méltatniuk. Őrizze emlékét a béke és az emlékezet! Bettes István A Sorstalanság alkotói üres kézzel távoztak Berlinből Haneke lett a fődíjas A 7. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál vendége az Oscar-díjas legendás angol színésznő, Vanessa Redgrave művészi teljesítményéért (Peter Procházka felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Michael Haneke osztrák filmrendező Caché (Rejtve) című filmje nyerte az Európai Filmakadémia fődíját, ezt az alkotást minősítették az idei év legjobb európai filmjének. Az Európai Filmakadémia díjait, „az európai Oscarokat” szombaton este osztották ki Berlinben, immár 18. alkalommal. Haneke az irodalmi Nobel-díjas Elfriede Jelinek regényéből, A zongoratanárnőből készült filmjével vált igazán ismertté. Berlinben most díjazott filmje francia-oszt- rák-német-olasz koprodukcióban készült és Algéria feldolgozatlan francia gyarmati múltjával foglalkozik. Haneke filmjével más kategóriákban is gyűjtött be díjakat. Haneke lett a legjobb rendező, filmjének férfi főszereplője, a francia Dániel Auteuil pedig a legjobb európai filmszínész. Díjat kapott a vágás és az európai filmkritikusok elismerését is learatta a Caché. Jelölt volt a legjobb operatőri munkáért járó díjra Pados Gyula, a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság (rendező: Koltai Lajos) operatőre és a Sorstalanság zenéjének szerzője, Ennio Morricone is, de ezeket a díjakat a német Franz Lustig (Don’t Come Knocking), illetve a Hotel Ruanda zenéjének szerzőpárosa, Rupert Gregson-Williams és Andrea Guerra kapta. A legjobb női főszereplő díját a német Julia Jentsch nyerte el Sophie Scholl alakjának megformálásáért. Jentsch a második világháborús müncheni ellenálló csoport vezéralakjának szerepét Marc Rothemund filmjében játszotta el (Sophie Scholl - Az utolsó napok). Jentsch és Rothemund kapta most Berlinben a legtöbb közönségszavazatot. A férfiaknál a brit Orlando Bloom nyerte el a közönség rokonszenvét a Kingdom of Heaven (Mennyei királyság) című filmben nyújtott alakításáért. Életműdíjat kapott a James Bond- szerepekkel összenőtt Sean Connery és Maurice Jarre francia zeneszerző. A legjobb forgató- könyvért járó díjat az öngyilkos palesztin merénylők vívódásairól szóló Mennyország most palesztin-német szerzőpárosa, Hani Abusz- Aszád és Bero Beyer érdemelte ki. A legjobb nem európai film díját, a Screen International szakkiadvány díját George Clooney vihette haza (Good Night, And Good Luck). „Európai felfedezett”, azaz Fassbinder-díjas lett a dán Jakob Thuesen (Anklaget), legjobb rövidfilmes az ír Ken Wardrop (Undressing My Mother), a legjobb díszlettervezői-berendezői munkát Aline Bonetto nyújtotta (Un long dimanche de fiancailles - Hosszú jegyesség). Összesen 19 kategóriában adtak át díjakat az idén az Európai Filmakadémia székhelyén. Az európai filmdíjakat vagy Berlinben, vagy valamely más európai városban osztják ki. (m, ú) Különdíj Vanessa Redgrave a szemlére két mozgóképét kísérte el: A láz című játékfilmet, amelynek egyrészt a főszerepét játssza, másrészt a fia, Carlo Nero rendezte. A másik opust, a Russia/Chechnya - Voices of Dissent című dokumentumfilmet szintén a fia rendezte, ő maga pedig a producere. TALLÓSI BÉLA Az angol színésznőt szombaton este a fesztivál különdíj ával tüntették ki a vüág filmkultúrájában nyújtott rendkívüli teljesítményéért. Vanessa Redgrave ezt megelőzően sajtótájékoztatón találkozott az újságírókkal, ahol elmondta, számára minden díj fontos, mivel az elismerés - ahogy az Oscar is - azt jelenti: ,jó munkát végeztem” - mondta. Vanessa Redgrave színészcsaládból származik, s a színészi tehetséget ő maga is „továbbörökítette”. A sajtótájékoztatón is említették, elégedett lehet, hogy mindkét lánya színésznő, amire ő azzal reagált: „a fiamról se feled-- kezzenek meg, aki rendező”. És akinek meghajol a munkája előtt, ezért is vett részt a pozsonyi mustra programján szereplő két produkció megvalósításában. Amelyekkel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy: „Ha itt befejeződik a pályám, büszke leszek rá, hogy ez a két utolsó filmem. Mindenesetre remélem, hogy sokáig fogok élni, és lesznek még feladataim”. Bár a jövővel kapcsolatos terveiről nem sokat árult el: „Majd a következő hónapok megmutatják, mibe foghatok. Egy biztos, nagyon »igényes projektek« várnak rám, amelyek az egészségi állapotommal függenek össze” - nyüat- kozta szűkszavúan. „Angol királyi szereppel” kezdte a pályáját, Boleyn Annát alakította, ám valójában Michelangelo Antonioni legendás munkája, a Nagyítás című mozgókép rejtélyes kockás inges hölgye hozta Kisebbségi létünk velejárója a nagyszámú fordítás. Tapasztalatom szerint a szlovákból készült fordítások meglehetősen változó színvonalúak, de inkább csak a bántóan rossz megoldásokra figyelünk fel, tesszük szóvá azokat - olykor például az Új Szó hasábjain is. Nyelvérzékünk alapján rendszerint érezzük, hol sántít a fordított szöveg, vannak azonban olyan esetek is, amikor elbizonytalanodunk, nem tudjuk, hogy elfogadható-e vagy sem az adott szerkezet. Az ilyen esetek közé tartoznak a szlovák ún. hátravetett jelzőt tartalmazó szerkezetek. Ezekben a fölérendelt főnév mögött egy másik, valamilyen esetben álló főnév (a jelző) található, pl. daň z dedičstva, fólia z plastu. A magyarban viszont a jelző a jelzett a szó előtt áll, legalábbis ezt tanultuk az iskolában. Ismerünk és használunk azonban olyan szó- kapcsolatokat is, amelyek szerkemeg számára a kiugrást, és indította el a világhír felé. A kérdést, amelyet Pozsonyban is feltettek, vagyis hogy milyen volt Antonio- nival dolgozni, bizonyára unhatja, s mi mást is válaszolhatott volna, mint: „Emberként és rendezőként is nagyon szeretem, megtisztelő volt hogy én kaptam a szerepet. Antonioni géniusz, rengeteget tanultam tőle.” Meglepő volt a válasza viszont arra a kérdésre, mi alapján válogat a szerepek között. Elmondása szerint ugyanis nem nagyon szokott válogatni, mert nem az a színésznő, akinek mindent felkínálnak, és elárasztják szereplehetőségekkel. „A színház az más, ott válogatok, és a dokumentumfilmek esetében is meggondolom, milyen projekt realizálásában veszek részt” - mondta. Az 1977-es Júlia című mozgóképben „testhezálló” szerepet kapott: Jane Fonda partnereként egy politikai aktivistát játszott. „Testhezálló” a szerep, ugyanis Vanessa Redgrave - és erről Pozsonyban is hosszasan beszélt zete olyan, mint az idézett szlovák példáké: toronyóra lánccal, Magyarország 1514-ben (regényeim) stb. Tény viszont, hogy a szlovák és a magyar szövegek között eltérés van az üyen jelzős szerkezetek gyakorisága között: egy szlovák szövegben már néhány mondat után biztosan találunk ilyen szerkezetet, a magyarban viszont nagy valószínűséggel néhány ezer szavas szövegrészletet is el kell olvasnunk, hogy legalább egyre rábukkanjunk. Felmerül tehát a kérdés, meghagyhatjuk-e egyáltalán fordításkor az eredeti szórendet, és ha igen, akkor milyen típusú szövegben. Vegyünk elsőként egy megtörtént esetet. Egy hirdető a regionális lapban szlovákul és magyarul is meg kívánt jelentetni egy állás- hirdetést, amelynek első mondata szlovákul így hangzott: Hľadáme stolárov s praxou, a magyar fordítás pedig ez volt: Keresünk asztalosokat gyakorlattal. A szerkesztőségi munkatárs az kérdezte, nem kellene-e átfogalmazni a az életben is politikai aktivistát „alakít” már régóta: köztudott, hogy az emberi jogok ismert szószólója. A hatvanas években a női egyenjogúságért harcolt, kiállt a vietnami háború ellen, 2002-ben a Capri Hollywood elnevezésű filmfesztiválon Capri szigetén pedig a csecsenföldi békéért és emberi jogokért való küzdelméért tüntették ki - a fent említett dokumentumfilmbe is azért invesztált, hogy a világ láthassa a csecsen- orosz viszony hátterét. Öccsével, az ugyancsak színész Corinnal egy évvel ezelőtt Béke és Haladás néven pártot alapítottak, amely az emberi jogi kérdésekre összpontosít, s az emberi jogok védelmét tekinti legfőbb feladatának. Ahogy szombaton is említette, világpolgárként, szülőhazája polgáraként és az UNICEF jószolgálati nagyköveteként kötelességének érzi, hogy mindent megtegyen az emberi jogok védelmében. „Nem könnyű feladat, ám ezekért az ambícióimért kész vagyok akár az életemet is feláldozni. Remélem nem lesz rá szükség” - mondta. magyar mondatot: Gyakorlattal rendelkező asztalosokat keresünk. Nos, ilyen esetben ajánlatos megnézni a magyarországi álláshirdetéseket, hogyan oldják meg ezekben az üyen szószerkezeteket. A magyarországi lapokat átnézve megállapíthatjuk, hogy bizony nagy számban fordul elő bennük a hátravetett jelző: a leendő munkatárs elvárt ismereteit, álláskereső esetében a kínált ismereteket fejezik ki gyakran üyen módon, például: Keresünk épületgépészt német nyelvismerettel; Hivatásos vadász nagyvadas területen állást keres 9 év gyakorlattal, technikus végzettséggel; stb. Emellett azonban természetesen a minőség- jelzős szerkezetet tartalmazó hirdetések is gyakoriak: Gyakorlattal rendelkező ács Budapest területén állást keres; Virágüzletbe gyakorlattal rendelkező, nem dohányzó virágkötőt felveszünk. A választott szerkezet egyrészt attól függ, mit tart kiemelésre érdemesnek a hirdető: a hátravetett jelzőt tartalmazó szerkezet esetében mindjárt A Wagner című, Tony Palmer rendezte, 1983-as angol-magyar tévéfilmsorozatban Gállfi Lászlóval játszottak együtt. Ám van más „magyar élménye” is. Ahogy szombaton Pozsonyban elmesélte, színinövendék volt, amikor az oroszok ’56-ban bevonultak Magyarországra. S mivel máshogy nem tudta felemelni a hangját, otthagyta a drámaművészeti iskolát: „Hogyan tanuljak Shakes- peare-t vagy Csehovot, miközben üyen dolgok történnek a vüág- ban. Nem volt nagy tett a részemről, de legalább kifejeztem a tiltakozásomat.” A kérdésre, ha ismert személyiségek, művészek kapcsolódnak be a politikába, nagyobb tömegeket tudnak-e megszólítani, úgy reagált: „az attól függ”, s példaként Schwarzenegger esetét hozta fel. „Színészként jól ismerték, bíztak benne. Aztán a dolgok megváltoztak. Minden az emberi bizalmon múlik. Ezért marad a régi igazság: mások bizalmát csak úgy tudjuk megtartani, ha ígéreteinket teljesítjük.” a szöveg elején megtudjuk, milyen munkatársat keres az adott cég, illetve ki az álláskereső, továbbá ez a szerkezet alkalmasabb hosszabb, tartalmasabb hirdetések megfogalmazására, pl. 27 éves nő közgazdász egyetemi végzettséggel, angol nyelvismerettel, 3,5 éves, költségvetési szervnél pénzügyi területen eltöltött gyakorlattal, számlaképesen pénzügyi jellegű munkát keres Győrben. Másrészt ez a megoldás tipikusan olyankor fordul elő, amikor a jelzőt további jelző bővíti, 1. pl. német nyelvismerettel), 9 év gyakorlat (tál). Ha viszont a jelzői szerepű főnév előtt (pl. a gyakorlat) nem áll jelző, a magyarban gyakoribb a „szabályos” jelzős szerkezet, 1. gyakorlattal rendelkező ács. Jól érezte tehát a hirdetésfel- vevő munkatárs, hogy a szóban forgó esetben meg keü változtatni a szórendet: a gyakorlattal szó az ács főnév elő kerül, s egy meüék- névi igenév (rendelkező) beiktatásával hozzuk létre a minőség- jelzős szerkezetet. Michael Haneke osztrák filmrendező az Európai Filmakadémia fődíjával (Reuters) OTTHONUNK A NYELV Hova kerüljön a jelző? (1) SZABOMIHALY GIZELLA
