Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-05 / 280. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 5. RÖVIDEN Buszra lőttek Szerbiában Belgrad. Rakétavetőkkel tá­madtak ismeretlen tettesek egy buszra Koszovóban; cso­dával határos módon senkinek se esett baja. Két rakétával cé­lozták meg a járművet, de egyik lövedék sem robbant fel, hanem „átment” a buszon. A rakétákat a békefenntartók tűzszerészei hatástalanították. A támadók kiléte ismereden, de sejtem lehet, hogy albán szélsőségesekről van szó. A szerbiai közjogi méltóságok el­ítélték a merényletet. (MTI) Orosz fegyverek Iránnak Washington. Az orosz kül­ügyminisztérium megerősí­tette az elfogórakéta-rendsze­rek szállításáról kötött orosz­iráni megállapodás hírét, de enyhítendő az amerikai aggo­dalmakat, leszögezte, hogy ki­zárólag védelmi célokat szol­gálnak ezek a fegyverek. Mi­hail Kaminyin külügyi szóvivő leszögezte, hogy minden, a katonai-technikai együttmű­ködésre vonatkozó szerződés összhangban áll Oroszország nemzetközi kötelezettségei­vel, köztük az atomsorompó- egyezménnyel. (MTI) EU-s és amerikai bírálat Minszk. Élesen elítélte Fe­héroroszországot az ellenzék jogainak újbóli korlátozásáért az Egyesült Államok és az Eu­rópai Unió. A bírálat közép­pontjában az a törvény áll, amelyet a tüntetések megaka­dályozása érdekében fogad­tak el. (MTI) Aknára futottak a katonák Vlagyikavkaz. Három orosz katona életét vesztette Csecsenföldön. Ismeredenek lőni kezdtek orosz katonák egy csoportjára, s ennek kö­vetkeztében egy katona meg­halt, egy társa pedig megse­besült. Ä keled Sali körzeté­ben két orosz katona vesztette életét, miután járművük ak­nára futott. (MTI) Megtorlás Üzbegisztánban Taskent Huszonöt újabb személyt ítéltek hosszú sza­badságvesztésre a vérbe fojtott andizsáni felkelés bíróság elé állított résztvevői közül. A vád­lottakat bűnösnek találták, s ezért tizenkettőtől huszonkét évig teijedő börtönbüntetésre ítélték őket. A bíróság tudatta, hogy az andizsáni felkelés újabb 58 résztvevőjének pere van folyamatban, zárt ajtók mögött. (MIT) Ellenzéki bojkott Venezuelában Caracas. Bojkottálja az el­lenzék a venezuelai parlamen­ti választásokat. A Hugo Chá- vez köztársasági ebök vezette koalíció, az Ötödik Köztársa­ság Mozgalom biztosan szá­míthat a szavazatok többsé­gére a parlamentben, ahol az ellenzéknek az előző ciklus­ban 79 helye volt. Az egyeden bizonytalansági tényező a részvételi arány lesz. (MTI) Az alkotmány böngészését javasolta a Székely Nemzeti Tanács elnökének Traian Basescu román államfő Autonómia-huzavona Romániában Lőttek volna a szunniták Összeesküvők rakétavetővel Bukarest. Traian Basescu nemzetközi részvétellel szervezzen tárgyalásokat Székelyföld területi auto­nómiájának törvény általi újraalakításáról. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Erre kérte levélben Csapó Jó­zsef, a Székely Nemzed Tanács (SZNT) elnöke a román államfőt, aki elutasító válaszában a román alkotmány figyelmes átolvasására biztatta a levélírót. Csapó József arra kérte az állam­főt, hogy nemzetközi részvétellel szervezzen tárgyalásokat az euro­régiónak tekinthető Székelyföld te­rületi autonómiájának törvény ál­tali újraalakításáról. A levélíró fel­szólítja az államfőt: tekbtse „fele­lős magatartásnak” azt, hogy a szé­kelyföldi magyarság a közveden demokrácia és a parlamentáris de­mokrácia eszközeit használja a te­rületi autonómiáért folyó harcban. Basescu válaszában „politikai túlkapásnak” nevezte azt, hogy a Koszovó helyzetének megoldására Párizsban tett javaslata „spekuláci­ók” tárgyává vált. Basescu úgy véli, hogy Csapó összekeveri Romániát a Dnyeszteren-Tüli Köztársasággal. Felkérte Csapót, hogy olvassa el fi­gyelmesen Románia alkotmányát és az erre vonatkozó romániai jog­Traian Basescu (TASR-felvétel) szabályokat. Az állametaök no­vember végi franciaországi látoga­tásán tett javaslatot Koszovó hely­zetének rendezésére, saját rend- fenntartói erőt, saját pénznemet és kétoldalú politikai-gazdasági kap­csolatot kérve. Gazda Zoltán, a Ma­gyar Polgári Szövetség (MPSZ) há­romszéki eböke néhány nappal ké­sőbb úgy nyilatkozott: Basescu ko­szovói rendezési tervével „rávilágí­tott” a Székelyföld területi autonó­miájára. Erre reagálva Adriana Saf- toiu elnöki tanácsos úgy válaszolt, hogy a koszovói megoldást nem le­het Romániában alkalmazni. Ezt a szóvivői magyarázatot az MPSZ el­nökségének újabb nyilatkozata kö­vette. Ebben a testület „megdöb­bentőnek” nevezte a megnyilatko­zást, amelyet úgy értelmezett, hogy az államebök szerint csak háború útján lehet kivívni Székelyföld te­rületi autonómiáját. Condoleezza Rice, az USA külügyminisztere ma kezdi meg európai körútját Tagadják a titkos CIA-börtönöket MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Washingtoni saj­tójelentés szerint Condoleezza Rice külügyminiszter arra készül, hogy jövő heti európai körútja so­rán keményen visszautasítsa a Központi Hírszerző Iroda, a CIA ál­lítólagos titkos börtöneivel, illetve fogolyszállításaival kapcsolatos bí­rálatokat. A The Washington Post arról szá­molt be, hogy a State Department vezetője offenzív magatartással igyekszik majd elejét venni a felvi­lágosítást sürgető európai követelé­seknek. A szóban forgó offenzíva középpontjában az az üzenet áll, hogy az európai országoknak tar­tózkodniuk kellene a bírálatoktól. Rice ugyanis arra kíván utalni, hogy a CIA műveletei Jelentős eu­rópai kormányok, illetve titkosszol­gálatok teljes tudomásával” történ­tek. Minderre azonban olyan for­mában kerülhet sor, hogy a külügy­miniszter azt is jelezni kívánja: az Egyesült Államok tiszteletben tart­ja szövetségeseinek szuverenitását. A tekintélyes újság szerint ez a for­mula egyben lehetőséget nyújt ar­ra, hogy Condoleezza Rice elkerül­je a titkos börtönök létezésének közvetíen megerősítését. A The Washington Post értesülése szerint minderről a külügyminiszter még indulása előtt levélben kívánja tájé­koztatni az érintett európai kormá­nyokat. A levélben Condoleezza Rice ugyanakkor hangsúlyozni kí­vánja: a titkosszolgálati informáci­ók elengedhetetlenek a terrortá­madások megakadályozása érde­kében. Az újság nem utalt arra, hogy mely európai országok szere­pelnek a címzettek között. Ismert azonban, hogy az amerikai külügy­miniszter korúját hétfő este Né­metországban kezdi, s Románia, Ukrajna és Belgium szerepel a to­vábbi állomások között. Nem lesz tiltakozás Kazahsztán elnököt választ Almati. Nem szervez tiltakozást az ellenzék, ha az elnökválasztáson számára kedvezőtlen eredmény születik, jelentette ki Zsarmakhan Tujakbaj, az Igazságos Kazahsztán­ért elnevezésű ellenzéki szövetség államfőjelöltje, miután Almatiban leadta szavazatát. „Ha azonban a választási csalásokról tények derül­nek ki, az ellenzék a törvények adta kereteken belül fog szót emelni azok ellen” - fűzte hozzá. A szava­zás elsőszámú esélyese Nurszultan Nazarbajev, korábbi kommunista párti első titkár, aki 1990 óta az or­szág elnöke. (MTI) Felhívásban követelik a túszok szabadon bocsátását Még hat hónapig vizsgálnák a Haríri-gyilkosságot Hosszabbítást akarnak Politikusok a MH MTI-HÍR ■■ Berlin. Felhívásban követelték vezető német és külföldi politiku­sok, közéleti személyiségek vasár­nap az Irakban közel másfél hete elrabolt német régésznő, Susanne Osthoff és sofőrje szabadon bocsá­tását. A Bild am Sonntagban megjelent felhívást mások mellett Ángela Merkel német kancellár, Javier Solana, az Európai Unió kül- és biz­tonságpolitika főmegbízottja, Na- deem Elyas, a Németországban élő muzulmánok központi tanácsának vezetője, Paul Spiegel, a Németor­szágban élő zsidókat összefogó szervezet vezetője, Michael Som­mer, a Német Szakszervezeti Szö­vetség (DGB) első embere és párt­vezetők írták alá. Javier Solana az Irakban elrabolt összes polgári sze­régésznőért mély szabadon bocsátását is sür­gette. Osthoff és kísérője valahol Irak északnyugati részében tűnt el, ő az első német, akit Szaddám Húszéin iraki vezető megbuktatása óta elraboltak. A tettesek videó­üzenetben adtak életjelt magukról, illetve feltehetően ők és áldozataik szerepelnek a felvétel egyik, nyilvá­nosságra hozott kockáján. Az emberrablók, akikkel hivata­los német közlés szerint még min­dig nem tudtak kapcsolatot létesí­teni, azt követelik, hogy Németor­szág a túszok életének fejében sza­kítsa meg együttműködését Irak­kal. Német hírmagazinok úgy tud­ják, hogy az emberrablók első ulti­mátuma már lejárt. Angela Merkel kancellár néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Németország nem hagyja ma­gát zsarolni. MTI-HÍR Bejrut. Libanon arra kérte Kofi Annan ENSZ-főtitkárt, hogy hat hónappal hosszabbítsa meg a Rafík Haríri volt libanoni kormányfő ha­lálát okozó februári merénylet ügyében folytatott ENSZ-vizsgála- tot. Fuad Szinjóra libanoni minisz­terelnök telefonon beszélt Annan- nal, és kérte, jáijon közben a de­cember 15-ei határidejű vizsgálat féléves meghosszabbításáért. A bej­rúti kormány már csütörtökön ilyen kérelemmel fordult a világ- szervezethez, de ENSZ-diplomaták azt válaszolták, hogy Detlev Mehlis az év végén be akarja fejezni mun­káját. Mehlis úgy tervezi, hogy decem­ber 12-én átadja jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának, miután el­mondta beszédét a testület előtt. A bejrúti közlemény szerint a telefon- beszélgetés során Kofi Annan azt ígérte a libanoni kormányfőnek, hogy megpróbálja maradásra bírni a német ügyészt. Az Egyesült Álla­mok ugyancsak arra kérte Annant, hogy vegye rá Mehlist a vizsgálat folytatására. A berlini főállamügyész október­ben benyújtott jelentése szíriai tisztségviselőket gyanúsított meg az ügyben, azt állítva, hogy a me­rényletet damaszkuszi biztonsági csúcsvezetők és libanoni szövetsé­geseik tervelték ki. Szíria tagadta a vádakat. Szakértők a tervek szerint hétfőn Bécsben hallgatnak ki öt Szí­riái tisztségviselőt, köztük Rusztom Gazále altábornagyot, a korábban Libanonban működő szíriai titkos- szolgálat utolsó főnökét. Az öt sze­mély és ügyvédeik már el is indul­tak Bécsbe. Madárinfluenza miatt vesztegzár alá helyeztek négy települést; elégetik a fertőzött házi szárnyasokat Rendkívüli állapotot rendeltek el Ukrajnában MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Első ízben jelent meg a madárinfluenza Ukrajnában - je­lentette be Olekszandr Baranyivsz- kij mezőgazdasági miniszter. A szombatra elkészült laboratóriumi vizsgálati eredmények szerint a H5-ÖS vírustörzset a Szovetszki és a Dzsankojszki járás egy-egy telepü­lésén, valamint a Nizsnegorszki já­rás két falujában fedezték fel a Krím-félszigeten. E településeken az elmúlt másfél hónapban több mint 1500 házi szárnyas pusztult el. Viktor Juscsenko ukrán elnök sürgős operatív tanácskozásra hív­ta össze az illetékes vezetőket, s en­nek nyomán rendkívüli állapotot rendelt el a Krím-félsziget vala­mennyi településén. A négy fertő­zött települést karantén alá helyez­ték. Megkezdték a fertőtlenítést, a lakosságot megvizsgálják és szük­ség esetén beoltják, az elhullott szárnyasokat elégetik, s kötelezővé tették a baromfi zárt tartását. A leg­rövidebb időn belül kijelölik azokat a körzeteket, ahol műiden házi szárnyast megsemmisítenek. Betil­tották a baromfihús fogyasztását is. Az elnöki rendelet értelmében mindazokat kártalanítják, akik az intézkedések következtében anyagi kárt szenvednek. A rendkívüli állapottal kapcsola­tos intézkedésekre külön testületet hoznak létre, vezetője Viktor Balo- ga, a rendkívüli helyzetek miniszte­re lesz. Másik stáb fogja koordinál­ni az érintett lakosság egészségügyi és élelmiszerellátását. Olekszandr Baranyivszkij még a rendkívüli állapot kihirdetése előtt tartott sajtóértekezletén megnyug­tatta a lakosságot, hogy nincs ok a nagyarányú járványtól való féle­lemre: az influenzavírus sütés-fő­zés közben 70 Celsius fokos hő­mérsékletnél elpusztul, így élelmi­szer útján nem fertőz. Akik élő szárnyasokkal dolgoznak, a meg­felelő elővigyázatossággal elkerül­hetik a fertőzést. Az érintett falvakban megkezd­ték a baromfi megsemmisítését (Reuters-felvétel) Bagdad. Szunnita felkelők ösz- szeesküvését fedték fel az iraki ha­tóságok: az ellenállók rakétatáma­dást akartak elkövetni az ellen az épület ellen, ahol hétfőn folytató­dik a megbuktatott iraki elnök, Szaddám Húszéin bírósági tárgya­lása. A vasárnap kiadott közlemény szerint a magát 1920 Forradalmi Brigádoknak nevező csoport azt tervezte, hogy öt rakétát lő ki a bí­róság épületére. Az iraki hírszerzés fedte fel az összeesküvést. A volt iraki elnököt és hét társát a mostani tárgyaláson az észak-iraki Dudzsailban elkövetett vérengzés miatt vonja felelősségre egy külön­leges törvényszék. 1982-ben a falu 143 síita lakosát mészárolták le, megtorlásul az elnöki gépkocsiosz­lop elleni támadásért. Ha a vádlot­takat bűnösnek találják, halálbün­tetés vár rájuk. (MTI) Csapdába csalt katonák Iraki fekete hétvége Bagdad. Tizenkilenc iraki kato­nát megöltek, kettőt pedig megse­besítettek iraki lázadók szombaton Bagdadtól száz kilométerre észak­ra, Adaim település térségében. Az iraki biztonsági szolgálatok közlé­se szerint a katonákat csapdába ej­tették a felkelők: előbb út mentén elhelyezett pokolgépet robbantot­tak a járőrözők járműve mellett, majd lőni kezdtek rájuk. Pénteken ugyancsak út mentén elrejtett po­kolgép robbanása ölt meg tíz ame­rikai tengerészgyalogost, tizen­egyet pedig megsebesített a Bag­dadtól 50 kilométerre nyugatra fekvő Fallúdzsában. A hét közepén George Bush ame­rikai elnök az amerikai katonák fo­kozatos hazavezénylését ígérte az iraki erők megerősödésének függ­vényében, de elutasította, hogy ki­tűzzék a csapatkivonás menetrend­jét. Az annapolisi haditengerészeti főiskolán mondott beszédében Bush a hangsúlyt az iraki erők ki­képzésére helyezte, kiemelve, hogy az irakiak egyre inkább képesek megvédeni magukat és országuk szuverenitását. (MTI) Nincs egyedül a Földön Bush ellen tüntettek Montreal. Környezetvédők ezrei tüntettek Montrealban, felszólítva az Egyesült Államokat és több más országot arra, hogy vegyék ki ré­szüket az általános felmelegedés el­leni erőfeszítésekből. A tüntetésre a kanadai városban zajló nemzetközi klímakonferencia keretében került sor. A több ezres menetben ott volt a kanadai kormány több tagja, köz­tük Pierre Pettigrew külügy- és Stephane Dion környezetvédelmi miniszter is. A tüntetők ugyanakkor nem kímélték a kanadai kormányt sem, mondván, hogy keveset tesz a környezetvédelemért. „George, nem vagy egyedül a földgolyón” - üyen és ehhez hason­ló transzparensekkel vonultak a tüntetők, akik elítélték az amerikai kormányt, amiért nem írta alá az üvegházhatású gázok kibocsátásá­nak 2012-ig történő jelentős csök­kentését előirányzó kiotói jegyző­könyvet. A montreali klímakonfe­rencia egyébként már a 2012 utáni időszak szükséges környezetvédel­mi lépéseivel foglalkozott. (MIT)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents