Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-31 / 301. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 31. RÖVIDEN Orosz rakéták a Hezbollahnál? Moszkva. Moszkva tagad­ja, hogy a libanoni Hezbollah orosz rakétákhoz juthatott Szíria közvetítésével, aho­gyan az izraeli katonai hír­szerzés állította. A tegnapi külügyi közlemény szerint a fegyverexport ellenőrzésére létrehozott orosz rendszer ki- záija, hogy fegyverek a ren­deltetésüknek meg nem fele­lő helyre kerülhessenek. Ahron Zeévi-Farkas, az izrae­li katonai felderítés főnöke azt mondta, Moszkva azután adta el a rakétákat Szíriának, hogy ígéretet kapott tőle: azok nem kerülhetnek a Hezbollah kezébe. Ám ennek éppen ellenkezője történt, és a libanoni csoport Izrael ellen használja a rakétákat. (MTI) Amerikai ügyvéd védi Gotovinát Zágráb. Greg Kehoe ame­rikai jogász, a hágai törvény­szék volt ügyésze is tagja lett az Ante Gotovinát védő ügy­védcsapatnak. Ezt a háborüs bűnökkel vádolt horvát tá­bornok vezető ügyvédje kö­zölte. A Chicagóban élő Luka Misetic különösen fontosnak nevezte az amerikai ügyvéd részvételét a perben a véde­lem oldalán. „Elsőrangú jo­gász, egyszersmind ismeri a törvényszék munkáját és az 1991 és 1995 között (a volt Jugoszlávia területén) dúló háború történetér’ - méltatta Kehoe-t. Az amerikai jogász 2003-2004-ben tagja volt an­nak az 50 fős bizottságnak, amelyik a Szaddam Húszéin iraki exdiktátor számlájára írt tömeggyilkosságok ügyé­ben folytatott vizsgálatot Irakban. (MTI) Éhségsztrájk Guantánamón Washington. Nyolcvan- négyre emelkedett karácsony óta a kubai guantánamói amerikai börtönben éhség- sztrájkot folytató őrizetesek száma. A Pentagon adatai szerint mintegy 500 gyanúsí­tottat őriznek itt, eddig kilenc ellen emeltek vádat. Ügyvé­dek szerint az őrizetesek a fogva tartási körülmények és a foglyok jogainak megsérté­se miatt tiltakoznak. Az ame­rikai katonai szóvivő közölte: az éhségsztrájkot folytatók közül 32 embert táplálnak mesterségesen, orrszonda se­gítségével. (MTI) Merénylet Afganisztánban Kandahár. Négy rendőr meghalt, heten megsebesül­tek a dél-afganisztáni Hil- mend tartományban elköve­tett pokolgépes merénylet­ben. A terrorakciót, amelyet később telefonon a tálib fegy­veres lázadók szóvivője vál­lalt, még csütörtökön este hajtották végre. (MTI) Bezárt amerikai nagykövetség Kuala Lumpur. Terrorfe­nyegetettség miatt bezárták tegnap az USA nagykövetségét a malajziai fővárosban. Hétfőn döntenek arról, hogy a képvi­selet mikor nyithat ki. (MTI) Szudánban huszonegy évig tartott a belháború, négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására Bevándorlók haltak meg Kairó. Tíz szudáni bevándorló halt meg Kairóban tegnap hajnal­ban azután, hogy rendőrök próbál­tak meg felszámolni egy, az egyip­tomi főváros parkjában létrehozott menekülttábort. A hivatalos tájé­koztatás szerint a rendőrök előbb megpróbálták meggyőzni a mint­egy 2000-3500 fős tömeget, hogy távozzon, de az emberek rájuk tá­madtak. Ezután 2000 rohamrend­őr megostromolta a tábort, víz­ágyúkat is bevetettek. A halottak között van egy négyéves kislány is. Az összetűzésben 30 bevándorló, többségükben idősek és gyerme­kek, valamint 23 rendőr is megse­besült. Több száz szudáni élt eb­ben a táborban, amelyet szeptem­ber 29-én hoztak létre az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) hivatalának közelében, hogy tütakozzanak annak politiká­ja ellen. A tüntetők azt követelték, hogy a vüágszervezet biztosítsa számukra a távozást Egyiptomból, ahol állításuk szerint sokukat értek bántalmazások. (MTI) Éjszaka kétezer rendőr vette körbe a menekülttábort, bár korábban a hatóságok megígérték, hogy nem fognak erőszakot alkalmazni (SITA/AP-felvétel) Urándúsítás Orosz-iráni konzultációk Teherán/Moszkva. Oroszor­szág a korábbi cáfolatok ellenére tegnap megerősítette, tárgyaláso­kat kezd Iránnal arról a Moszkva ál­tal beterjesztett tervről, amelynek célja az iráni atomprogram körüli nézeteltérés megoldása. Csütörtö­kön az orosz külügy- és védelmi mi­nisztérium még egyaránt cáfolta, hogy Moszkva és Teherán között párbeszéd folyt volna az orosz ja­vaslatról. Teheránban tegnap hang­súlyozták: az a tény, hogy Irán bele­egyezett a konzultációkba, nem je­lenti automatikusan azt, hogy le­mondott volna az országa terüle­tén, önállóan végzendő urándúsí­tásról. A szóban forgó, a múlt héten beterjesztett orosz ajánlat arról szól, hogy Oroszország és Irán ala­pítson vegyes vállalatot, s Irán an­nak keretében végezhetne urándú­sítást orosz területen a közép-iráni busehri erőmű számára. Irán csak uránium-hexafluoridot (UF6) állí­tana elő otthon, Iszfahánban. Ezt az anyagot Oroszországba szállíta­nák, és ott dúsítanák. (MTI) Január 4-én akarja az Európai Unió megtárgyalni az orosz-ukrán árvitát Veszélyes a gázfegyver Női polgármester egy palesztin nagyvárosban Elmenekült megfigyelők Brüsszel/Moszkva/Kijev. Az EU január 4-re összehívta energiaügyi illetékeseinek ülését az orosz- ukrán gáz­vita nyomán előállt helyzet megvitatására. Amadeu Altafaj Tardio, az Európai Bizottság szóvivője szerint a cél a felkészülés minden eshetőségre. ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán elnök a gázár tíznapos befagyasztását javasolta orosz kol­légájának, de az orosz gázmono­pólium időhúzással gyanúsította meg. Viktor Juscsenko tegnap táv­iratban indítványozta Vlagyimir Putyinnak, hogy az orosz állami el- lenőrzésű Gazprom és az ukrán partnermonopólium, a Naftohaz január első tíz napjában nemzetkö­zi szakértők bevonásával fejezze be a 2006-os gázszállításokra és tranzitdíjra vonatkozó tárgyalása­it. A Gazprom szóvivője úgy vélte, Kijev csak az időt akaija húzni. „Előbb január első tíz napjára akarják befagyasztani az árakat, aztán újabb tíz napot akarnak majd” - élt a gyanúperrel Szergej Kupijanov, bár hozzátette: nem foglalhat állást a táviratról, mert nem a Gazpromnak címezték. Mindenesetre a moszkvai tár­gyalások tegnap csak szakértői szinten folytatódtak a Gazprom és a Naftohaz között. Alekszej Miller Gazprom-vezér tegnap ismét meg­fenyegette Kijevet: a Gazprom ja­nuár elsején délelőtt tízkor (kö­zép-európai idő szerint reggel nyolckor) teljesen leállítja Ukraj­nának szánt szállításait, ha nem megy bele a gázár 4,6-szorosára való emelésébe. Jurij Jehanurov ukrán minisz­terelnök egy rádióinterjúban azt mondta, Oroszország elutasította a gázárvitában tett összes ukrán javaslatot, és az Ukrajna által im­portált türkmén gáz orosszal való felváltását ajánlotta. A Gazprom tüstént cáfolta, hogy új javaslato­Alekszej Miller, a Gazprom főnöke (TASR/AFP) kát terjesztett volna elő a két ener­giaipari miniszter, Viktor Hrisz- tyenko és Ivan Placskov moszkvai tárgyalásain. A gázmonopólium operatív tör­zsének ülésén részletes tervet hagytak jóvá az európai fogyasz­tóknak szánt szállítások biztosítá­sára. Moszkvai elemzők azt latol­gatták, a Gazprom a nemzetközi pi­acon vásárolhat majd (igen drá­gán) európai fogyasztói számára annyi gázt, amennyit Ukrajna eset­leg lecsapol a tranzitgázból. Azu­tán ennek árát is számon kérheti Kijeven nemzetközi bíróság előtt, megtetézve a büntetésekkel. Juscsenko jelezte, hogy az ukrán kormány különleges működési ren­det rendelt el a vezetékhálózatban, hogy biztosítsa a gázszállítmányok akadálytalan érkezését Ukrajnába és áthaladásukat Európába. A londoni The Times tegnapi elemzése szerint az új hideghábo­rú bevezetője lehet az orosz-ukrán gázárvita. Oroszország „poszt- szovjet arzenálja legerőteljesebb fegyverének bevetésével fenyege­tőzik”. Ez nemcsak Ukrajnát fenye­geti, hiszen az EU is Oroszország­ból importálja gázszükségletének felét, és ennek 80 százaléka Ukraj­nán át érkezik. A viszály ízelítő le­het abból, miként fogja Putyin kül­politikai eszközként felhasználni olaj- és gázkincsét, ha vitába keve­redik a Nyugattal. (MTI, t) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Ellenőrzé­sük alá vonták a helyzetet tegnap estére a palesztin hatóságok a Gá­zai övezet és Egyiptom közötti rafahi határátkelőhelyen. Az átke­lőt korábban az övezetben uralko­dó állapotok, a törvényesség hiá­nya miatti felháborodásukban pa­lesztin rendőrök és fegyveresek szállták meg. Szemtanúk szerint tegnap reg­gel közel száz rendőr lepte el - a levegőbe lövöldözve - a határátke­lőhely épületegyüttesét. Az Euró­pai Unió megfigyelői elmenekül­tek, mire a határt lezárták. Az izraeli-palesztin határmegállapo­dás értelmében az átkelőhelyet le­zárják, ha nem tartózkodnak ott európai megfigyelők. A rendőrök tiltakozását az váltotta ki, hogy csütörtökön életét vesztette egy palesztin rendőr a Gázai övezet­ben, mert egy család tagjai össze­csaptak a rendfenntartó erőkkel. A lövöldözésbe torkolló vita azután kezdődött, hogy a rendőrök kábí­tószercsempészek és autótolvajok utáni hajszába kezdtek a térség­ben, s ennek során őrizetbe vettek egy személyt, akinek családja ezért megtámadta az egyik gázai rendőrőrsöt. Az összecsapásban vesztette életét a rendőr és az egyik családtag. Két másik rendőr és három járókelő megsebesült. Alá Hoszni, a palesztin rendőrség parancsnoka este közölte, véget ért a rendőrök megmozdulása. A határt tegnap még nem nyitották meg. Az európai megfigyelők ma térnek vissza. A palesztin rendőrség tegnap arra figyelmeztetett, erővel fogja kikényszeríteni a fegyveresek által elrabolt brit állampolgárok szaba­dulását. Hoszni rendőrparancs­nok közölte, a túszejtők eddig semmilyen követeléssel nem áll­tak elő, s kilétüket sem közölték. Az ismereden fegyveresek a Gázai övezet déli részén rabolták el szer­dán a háromtagú családot. A há­zaspár és 25 éves lányuk, Kate Burton brit segélyszervezeti alkal­mazott Egyiptomból érkezett pa­lesztin területre a rafahi határát­kelőn át. Elrablóik egy fehér Mer­cedes személygépkocsin észak felé hajtottak el velük. Egy keresztény palesztin nő lett a ciszjordániai Rámalláh polgár- mestere a Hamász szélsőséges szervezet szavazataival. A 62 éves Janette Húri személyében első íz­ben lett női polgármestere egy pa­lesztin nagyvárosnak a december 15-i helyhatósági választások után. Húri a választásokon a Népi Front Palesztina Felszabadításáért radikális baloldali világi mozga­lom által vezetett listán indult. Az izraeli fegyveres erők lesze­reltek tegnap három ciszjordániai vadtelepet. Ezeket zsidó telepesek emelték erődemonstrációként a márciusban esedékes parlamenti választások előtt. Ezután már csak amerikai bíróságokhoz fordulhatnak panaszukkal Elutasított szudétanémet kereset KOKES JÁNOS Több mint 50 nőt tettek törvényellenesen meddővé Vádol a cseh ombudsman ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Az Európai Emberi Jogi Bíróság megalapozatlannak találta és elutasította 90 szudétanémet ke­resetét Csehország ellen. Ezt csü­törtökön este közölte a cseh igaz­ságügyi tárca szóvivője. A szudéta- németek őseiknek a második világ­háború utáni vagyonelkobzása mi­att tettek panaszt a strasbourgi székhelyű bíróságnál, amit annak idején a Beneš-dekrétumok alapján rendeltek el. Mint a szóvivő el­mondta, a bíróság azért döntött így, mert a panaszosok nem merí­tették ki az összes lehetséges jogi utat a Cseh Köztársaságban, nem fordultak a cseh alkotmánybíróság­hoz, és egyikük sem nyújtott be konkrét keresetet javainak vissza­juttatására. A testület egyúttal azt is megállapította, a panaszosok ke­resete ellentétes az európai emberi jogi konvencióval, ugyanis a szudé- tanémetek javait jóval azelőtt elko­bozták, hogy a konvenció és csatolt jegyzőkönyvei érvénybe léptek vol­na Csehországban. Idén augusztusban a cseh kor­mány jelképesen elismerte azokat a német nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat, akik aktívan szembeszálltak a hitlerizmussal, és lojálisak maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz. A prágai kormány bocsánatot kért tőlük a sérelme­kért, de ez a gesztus nem járt kárté­rítéssel. A Nova cseh kereskedelmi televízió szerint igazságügyi illeté­kesek és más jogászok áttörésnek nevezték az ítéletet, míg a panaszo­sokat képviselő Thomas Gertner osztrák ügyvéd „kellemetlen meg­lepetésként” kommentálta. A Nova úgy tudja, a szudétanémetek ez­után már csak amerikai bíróságok­hoz fordulhatnak panaszukkal. Prága. Több mint ötven, többsé­gükben roma nőt tettek törvényel­lenesen meddővé Csehországban. Ezt Otakar Motejl ombudsman kö­zölte csütörtök este az állami tele­vízióban az általa lefolytatott vizs­gálatok alapján. „El kell ismernem, történt több illegális sterilizálás, és azt is, hogy ezek száma nem kevés: 55 és 58 közötti.” Motejl a vizsgála­tot az egészségügyi minisztérium­mal közösen végezte. Elmondta, azon dokumentu­mok között, amelyeket a sterilizál- takról a törvény szerint kötelező vezetni, a szóban forgó nők eseté­ben nem található meg az az irat, amelyen az illetők kérvényezték az eljárást, sem annak igazolása, hogy a beavatkozás előtt megkap­ták a szükséges tájékoztatást. „Ezeknek az eseteknek azonban nincs faji megkülönböztető jelle­ge” - tette hozzá Motejl. Egy fiatal roma nő panaszára az északkelet-csehországi Ostrava bí­rósága novemberben olyan határo­zatot hozott, amely szerint az ille­tőtől bocsánatot kell kérni az általa négy évvel ezelőtt elszenvedett erőszakos sterilizálás miatt, de kár­térítésre nem jogosult. (kés)

Next

/
Thumbnails
Contents