Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-29 / 299. szám, csütörtök
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 31. AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL Az olívaolaj csökkenti a gyulladást A hidegen sajtolt olívaolaj kitűnő gyulladásgátló. Amerikai tudósok bebizonyították, hogy ibuprofenhez és aszpirinhoz hasonló anyagokat tartalmaz, amelyek megszüntetik a gyulladást. Amint arról már sokszor írtunk, a földközi-tengeri étkezés, amely sok olívaolajat tartalmaz, csökkenti az infarktus, a szívbetegség, a mell- és tüdőrák kialakulásának veszélyét. Ma már világos, hogy ezt szolgálják azok a gyulladásgátló anyagok, amelyek az olívaolajban találhatóak. A bélbarát baktériumok A joghurtban, sajtban, savanyított tejtermékekben és a savanyított káposztában probio- tikus mikroorganizmusok találhatók. Minél frissebb állapotban fogyasszuk őket, annál jobb. Az életképes baktériumok száma ugyanis napról napra csökken, és két hét elteltével már csaknem valamennyi elpusztul. Koleszterin ellen - de nem gyógyszerrel A helyes étkezés ugyanúgy csökkenti a koleszterinszintet, mint a gyógyszer, de nincs mellékhatása. Elég, ha több rostot és zöldséget fogyasztunk. Hatékony koleszterincsökkentőnek bizonyult a szójatej, a szójabab, a mandula, a zab és az árpa. Az alacsony kalóriaértékű diéta a „rossz” koleszterint 8,5 százalékkal, a magas rosttartalmú étel 30 százalékkal és a koleszterincsökkentő gyógyszer 33 százalékkal csökkenti. Bor helyett forró kakaót Elhiszi, hogy egy bögre kakaó ugyanúgy hat a szívre, mint egy pohár vörösbor? Hasonlóan, mint a vörösborban, a barna porban is olyan növényi flavonoi- dok vannak, amelyek megakadályozzák az erek elzáródását. Tehát ha félje rendszeresen iszik bort, és szívbajra panaszkodik, nyugodtan készítsen neki egy pohár kakaós tejet! Ne versenyezzen a férfiakkal! Néha túlzásba viszi az alkoholfogyasztást? Bár időnként egy pohár „tüzes víz” nem árt, legyen nagyon óvatos! Meg se forduljon a fejében, hogy családi ünnepségen versenyezzen a férfiakkal! A német kutatók legutóbbi felfedezése szerint az alkohol a női agynak sokkal jobban árt, mint a férfi agyának. Öt évig tartó túlzott alkoholfogyasztás után a nők agya ugyanúgy leépül, műit a férfiaké 10 év alkoholizálás után. A legijesztőbb az alkohol vízhajtó hatása, amely kiszáradást és egészségkárosodást okozhat Egy kortyot sem? Senki nem kívánhatja, hogy egy csepp alkoholt se igyunk... Ki tilthatná meg, hogy az év utolsó napján felhörpintsünk egy pohárkával? Sok futó iszik például sört a lerótt kilométerek után. És miért is ne? FELDOLGOZÁS Számos orvosi tanács szól az alkohol kedvező hatásáról. Rendszeresen, kis mennyiségben fogyasztott alkohol csökkenti a káros koleszterin (LDL) szintjét, ezzel a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőjét, és az öregkori nagymérvű emlékezetcsökkenést is megakadályozhatja. Sajnos azonban a pozitívumoknak ezennel vége, sőt igen kellemetlen következményekkel is számolni kell. Mielőtt kiürítenénk poharunkat, nem árt összeállításunkat végigolvasni. Elsőként maradjunk az alkohol orvosilag pozitívan értékelt tulajdonságainál. Vizsgálták például azt, hogy a földközi-tengeri országokban miért olyan ritka a szív- és érrendszeri megbetegedés az európai átlaggal szemben, annak ellenére, hogy a mediterrán országok étrendjében rendkívül sok zsíros étel található. Ebédhez és vacsorához azonban mindig fogyasztanak bort, főként vöröset, amely a legjobb ellenszere az említett betegségeknek oly módon, hogy a védőkoleszterin-szint emelkedik, és az érfalakra lerakódó káros koleszterinszint csökken. Az artériák fala tehát nem vastagodik meg, a vérkeringés az agyban nem romlik, s az öregkori emlékezetkihagyásoknak is kisebb lesz a valószínűsége. Antíoxidánsok a borban Orvos-kémiai vizsgálatok, amelyek a szívbetegségek gyakoriságával foglalkoztak, meglepő eredményre jutottak. A szőlő héjában olyan antioxidáns anyagot találtak (a fenolok közé tartozó flavonoid), amely a szívbetegségek ellen véd. Az antioxidáns hatását az LDL- koleszterinre fejti ki, amely ezáltal nem oxidálódik, és nem károsítja (vastagítja) az érfalakat. A káros oxidálódás az erekben egyébként a vízvezetékcsövek rozsdásodásához hasonlóan megy végbe - szűkül az áramlás keresztmetszete. A vörösborban található fenolszármazék tehát két-három órán át olyan magas értéket mutat, hogy étkezés után védelmet nyújt az LDL oxidációja ellen. Nem szabad elfelejteni azonban az alkohol káros hatásait. Az alkohol gyakori, nagy mennyiségű fogyasztása visszafordíthatatlan károkat okozhat. Nézzük az alkohol útját a szervezetben: az alkohol egyötödét a gyomor egy enzimje (amelyből nőknek kevesebb termelődik) felbontja, tehát nem kerül a vérbe - csak a megmaradt négyötöd rész. Ez a bélből szívódik fel a vérbe, s onnan elosztódik különböző szervekben, például az agyban. Az alkohol a vérrel eljut a májba, ahol aztán a legnagyobb kárt okozza. 10 gramm alkohol 1 óra alatt bomlik el a májban, s míg a máj a méregtelenítést (alkoholbontást) végzi, nem tud más fontos dolgokkal foglalkozni. Például a zsírt nem dolgozza fel, amelynek következtében a vér és az izmok nem kapják meg a szükséges zsírmennyiséget, hanem az az adag a májban reked, s ott felhalmozódik. így érthető, hogy az alkohol rabjainak miért nagyobbodik, zsírosodik el a mája. A sportolók számára a legnagyobb veszélyt a vízelvonás és a szénhidrát-anyagcsere zavara jelenti. A másnaposság egyrészt a vércu- korszint-süllyedésre, vízhiányos állapotra vezethető vissza, valamint az ezzel járó vitamin- és ásványi- anyag-hiányra. Mindez az agy és az izmok csökkent működését hozza magával. A legijesztőbb az alkohol vízhajtó hatása, amely dehidratáci- ót (kiszáradást) és ezzel visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozhat. Ezért tehát sörrel nem tudjuk pótolni az elvesztett folyadékmennyiséget verseny után. A folyékony kenyérből ugyanis 3-4 litert kellene meginni a terhelést követő 2 órában. Arról nem is beszélve, hogy az alkohol, szinte kimossa a szervezetből a cinket és a magnéziumot, amely izomsérülésekhez vezethet. Mit és mennyit igyunk tehát? Még igen kis mennyiség sem ajánlható mindenkinek, mert az egyéni tűréshatárok igen nehezen határozhatók meg és a károk sokkal nagyobbak lehetnek, mint a pozitív hatások. Akiknek az egészségük rendben van, nem kell minden kortyról lemondaniuk, de a férfiaknak max. naponta 2 adag, nőknek max. 1 adag elfogyasztása ajánlatos. (1 adag = 3,3 dl sör vagy fél dl bor). Arra figyeljünk, hogy egy adag alkohol feldolgozásához a szervezet 1 órát igényel. A verseny előtti napon lehetőleg ne igyunk, sőt ezt már 2-3 nappal a verseny előtt érdemes betartani! A célban már (persze a saját versenyünk után) 2 sört megengedhetünk magunknak, de fogyasszunk mellé vizet vagy sportitalokat is! Figyeljünk arra, hogy fél liter izzadtságot fél liter folyadékfelvétel pótol! Persze mérni ezt nem tudjuk, de igyunk amíg a szomjúság el nem múlik! Ha gyomrunk búja, együnk mazsolát vagy banánt, amelyek közömbösítik az alkohol hatását! Néhány ital kalóriaés alkoholtartalma Ital Kalória Alkohol (g) Szénhidrát (g) Sör 3,3 dl 136 13 10 Sör 3,3 dl (light) 100 11 4 Sör 3,3 dl (alkoholmentes) 107 0,5 15 Pezsgő 1 dl 65 11 3,5 Sportital 3 dl 95 0 25(!) Bor (vörös) 1 dl 80 12 2 Bor (fehér) 75 12 1,5 Pálinka 50 ml 156(!) 17,5 5 Limonádé, szörp 3 dl 120 0 35(!) Az értékek csak összehasonlító adatok, fajtáktól függően változnak. (A Runner’s World alapján) ORVOSI SZÓTÁR Nyaki fájdalom A tarkó vagy a nyak környékének korlátozott fájdalma, melynek számos oka lehet, ilyen például - a többi között - a csigolyameszese- dés, a porckorongsérv és a reuma. Nyálkahártya Állandóan enyhén nedves, hártyaszerű szövet, mely a szervezetben lévő, a külvilággal kapcsolatban álló üreges szervek, valamint a belszervek kivezető csövének többségét béleli. Ilyen hártya található például a szájban, a nyelőcsőben, az orrüregben, a légcsőben, a hüvelyben, a méhben, a húgycsőben, a húgyhólyagban. Nyelési nehézség Legtöbbször valamilyen mechanikus akadály (szűkület, daganat, idegen test) vagy beidegzési zavar következménye. A lehetséges ok kiderítéséhez mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges. Nyelőcső-patkóbél tranzit A nyelőcső, a gyomor és a patkóbél együttes radiológiai vizsgálata, amely előtt bárium- vagy jódtartalmú kontrasztanyagot juttatnak az érintett személy tápcsatornájába. Ma már ritkán alkalmazzák. Nyelőcsőgyulladás Fertőzés, mérgezés, savas visz- szaáramlás vagy rekeszsérv miatt kialakuló nyálkahártya-gyulladás és -felmaródás. Csecsemőknél a gyomor-nyelőcső reflux okozta gyulladásos betegség. Nyelvgyulladás A szájüreg nyálkahártyájának fertőzéses eredetű gyulladását előidéző kórokozók a nyelvet is megtámadhatják. Ebből alakul ki a glosszitisznek nevezett kórkép, amit mérgezés vagy felmaródás is kiválthat. Nyirokcsomó Nyiroksejtekből felépülő apró, tojásdad, babszem nagyságú és bab alakú képlet, mely a nyirokerek mentén helyezkedik el. Nyirokérgyulladás Limfangfitisz. A nyirokérgyulla- dást legtöbbször valamilyen kórokozó idéz elő. Heveny és idült formája is létezik. Nyomelemek Egyszerű kémiai anyagok, melyek igen kis mennyiségben vannak jelen szervezetünkben. Számos anyagcsere-folyamatban nélkülözhetetlenek. Fontosabb nyomelemek a vas, a mangán, a réz, a foszfor, a cink, a magnézium, a jód, de ide sorolható a kén, a kobalt, a szelén, a fluor, a molibdén, a króm és a vanádium is. Nyúlszáj Veleszületett fejlődési rendellenesség, mely a felső ajkon keletkezett, kisebb-nagyobb, oldalirányú hasadékban nyilvánul meg, melyhez esetenként a szájpad hasadéka is társul (farkastorok). Obezitás Kóros elhízás. A zsírszövet túlzott felhalmozódása a szervezetben, melynek következtében a testsúly lényegesen, a testmagassághoz viszonyított normál értékhez képest mintegy 20-25%-kal megnövekszik. Az elhízás okai meglehetősen szerteágazóak: túlzott mértékű és helytelen táplálkozás, öröklődő családi hajlam, anyagcsere és endokrin tényezők stb.
