Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-29 / 299. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ DNEVNIK Minden jogi akadálya elhárult annak, hogy az Újvidéki Egyetemen belül megkezdhesse működését a magyar nyelvű tanítóképző kar. Az egyetem tanácsa 26 szavazattal egy ellenében elfogadta a javaslatot. A városban jelenleg is működik a zombori tanítóképző főiskola kihelyezett magyar tagozata: az elképzelések szerint ebből nő ki az önálló kar. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke elmondta: egészen biztos, hogy a jövő tanévtől megkezdi működését Szabadkán a magyar tanítóképző. Már csak szervezési és nem jogi lépésekre van szükség: az új tanintézetnek át kell vennie a zombori tanítóképző kihelyezett tagozatának tanárait, diákjait és taneszközeit, ki kell dolgoznia a tantervet. A szabadkai önkormányzat új épületet kínált fel a majdani tanintézetnek. Józsa szerint mivel az MNT hatáskörébe az oktatási érdekképviselet is beletartozik, ezért a nemzeti tanács is besegít az átszervezésnél az Újvidéki Egyetemnek. Szabó Vilmos, a budapesti Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által december elején aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai magyar tanítóképző kar - illetve a majdani szabadkai multikulturális tudományegyetem - létrehozásához. DIE ZEIT Közel 150 terroristagyanús személyt hurcolt el az amerikai hírszerzés külföldre 2001 szeptembere óta, washingtoni kormányzati tisztviselők tájékoztatása szerint kevesebb mint tíz esetben téves személyt. Az elrablások gyakorlata 1995 óta tart. A CIA magát megnevezni nem kívánó tisztviselője közölte, hogy John Helgerson, a CIA főszemlélője kevesebb mint tíz esetben téves vizsgálatot folytatott. George Bush amerikai elnök a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrormerényleteket követően felhatalmazást adott a CIA-nek, hogy hurcoljon el embereket, eltekintve attól, hogy arra a Fehér Háztól vagy más kormányzati szervtől esetenkénti felhatalmazást kapjon. A tévesen elhurcoltak között van Haled al- Maszri német állampolgár is, akit két évvel ezelőtt vettek őrizetbe a szerb-macedón határon, majd az amerikai hírszerzés Afganisztánban öt hónapig tartotta fogva. A nemzetközi felháborodást kiváltó amerikai gyakorlatról Bush elnök korábban azt közölte, hogy az így elfogott személyeket nem vetik alá kínvallatásnak, elhurcolásukkal csupán igyekeznek megvédem az Egyesült Államokat és szövetségeseit egy terrortámadástól. A gyakorlat valójában 1995 óta folyt. A CIA maga soha nem vett őrizetbe, s nem tartott fogva senkit, ezt mindig a helyi rendőrség vagy a helyi titkosszolgálatok végezték. A gyanúsítottakat nem vitték az Egyesült Államokba. Óh!, ne haragudj, elfelejtettem, hogy éjjeli műszakból jössz haza! (Kiss Tibor rajza) Európa számára a németországi választások kiemelt jelentőséggel bírtak 2005 mozgalmas év volt a világpolitikában Világpolitikai szempontból 2005 legjelentősebb eseményei közé tartoztak az iraki fejlemények, a német- országi választások, Szíria kivonulása Libanonból és Izrael kivonulása a Gázai-övezetből, Észak-Ko- rea első hivatalos deklarációja az atomfegyver birtoklásáról, az iráni retorika konfliktusosabbá válása az új elnök beiktatása után, a londoni terrortámadás, Ukrajna belpolitikai problémái és nem utolsósorban az EU belső problémái. ONDREJCSÁK RÓBERT A Közel-Kelet, mint műiden évben, az egyik legnagyobb figyelmet vonzó régió volt 2005-ben is. Irak immár 2002 második fele óta központi kérdés globális szinten is. Köszönhető ez a többi között az USA jelentős katonai, politikai jelenlétének, az iraki helyzet transzatlanti kapcsolatokra gyakorolt hatásának, továbbá annak, hogy a szélesebb régióban található a Föld olajkészletének több mint 60 százaléka. Bár Irakban nem sikerült jelentősen csökkenteni a külföldi, köztük amerikai katonai jelenlétet, politikai szinten ebben az évben sok minden történt az alkotmány elfogadásától a parlamenti választásokig. Bár ezeket a politikai fejleményeket nem sikerült azonnal kamatoztatni a biztonság szintjén is, a jövőt nézve mindenképp biztató, hogy az iraki lakosság döntő többsége belátta: érdekei érvényesítésének legfontosabb, sőt egyetlen fóruma a politikai élet és nem a fegyveres harc. Ez akár már rövid távon, de középtávon mindenképp a jelentősebb iraki csapatcsökkentés felé vezethet. A Közel-Kelet másik fontos eseménye Szíria libanoni befolyásának összeomlása, vagy legalábbis radikális csökkenése. Igaz, a szíriai fegyveres erők kivonása nem jelenti, hogy Damaszkusz most már egyáltalán nem tudja befolyásolni a libanoni fejleményeket. Libanon esete egyébként még egy dologra is rávilágított, amelynek szélesebb, globális implikációi is vannak: amennyiben az USA és Európa (Libanon esetében az USA és Franciaország) együttműködik egy nemzetközi szinten is jelentős probléma megoldásában, szinte biztosra vehető a siker, ráadásul a „legitimitásérzet” is biztosított. Egész Európa számára kiemelt jelentőséggel bírtak a németországi választások, lévén a kontinens legnépesebb és gazdaságilag legerősebb, valamint politikailag is egyik legbefolyásosabb országáról van szó. A német nagykoalíció létrejötte egyaránt jelenthet óriási esélyt az oly fontos gazdasági és szociális reformok elindítására, de magában hordozza a veszélyt is, hogy a nagykoalíció esetleges belső problémái miatt képtelen lesz nagyobb léptékű stratégiai koncepciók átültetésére. Mindenesetre az „EU-költség- vetés” tárgyalása során tanúsított német magatartás előrevetítheti annak lehetőségét, hogy Berlin visszatér a „gazdagok és szegémint Párizs és London közötti me- diátori szerepébe. A költségvetéssel kapcsolatos problémák ismét rámutattak arra, hogy az Európai Unión belüli döntéshozatali folyamatok még inkább bonyolulttá váltak a szervezet bővítése óta. Bár az Unió tagállamainak sikerült a 2013-ig tartó időszakra elfogadniuk a büdzsét, 2005 mégis sok esetben elvesztegetett évnek számíthat. Annak ellenére ugyanis, hogy folynak a tárgyalások Törökországgal, valamelyest javult a viszony az Egyesült Államokkal, nem találtunk (kerestünk?) választ olyan stratégiai és a jövő szempontjából kulcsfontosságú problémákra, mint a további bővítés céljai és főleg határai, vagy a transzatlanti kapcsolatok jövője. Elvesztegetett évnek számit 2005 Afrika szempontjából is, hiszen még csak remény sincs arra, hogy a földrész legfontosabb problémáit sikerül megoldani. A szegénységre és a helyi háborúkra éppen úgy nincs megoldás, mint az AIDS terjedésére, amely Afrika egyes déli országaiban már a lakosság 35 százalékát is érinti, és így az elhalálozások leggyakoribb okává lépett elő. Bár néhány konfliktust sikerült ideiglenesen lefagyasztani, például a szudáni Darfúrban, azonban a végleges megoldás itt is várat magára, csakúgy, mint Elefántcsontparton, Eritrea és Etiópia határvidékén, Libériában, Kongóban. A részeredmények ellenére ugyanis ezeken a helyeken bármikor újraéledhet a fegyveres konfliktus. Nem szabad elfelejteni a londoni merényleteket sem, amelyek végleg megmutatták: Európa sincs biztonságban a terrorizmustól. Ráadásul Londonban brit állampolgárságú terroristák hajtották végre a merényleteket, ami tovább bonyolítja a problémát. Európának sajnos fel kell készülnie arra, hogy nagyvárosai ellen nem ez volt az utolsó terrortámadás, sőt még pusztítóbb akciók várhatók. Mindezen az sem változtat, ha katonailag vagy politikailag nem vesz részt egy-egy akcióban, sőt kifejezetten ellenzi azokat - lásd a francia példát. A felsorolás távolról sem teljes, hiszen nem elemeztük például a távol-keleti eseményeket, amelyek döntő mértékben fogják befolyásolni a globális erőegyensúlyt az elkövetkező években, évtizedekben. Egy biztos, sok pozitív tényező mellett - mint például az európai stabilitás kiterjesztése - nagyon sok negatív dolgot is tartogat a jövő, nem utolsósorban a terrorizmus vagy a tömegpusztító fegyverek további terjedését. A világ legfontosabb feladata tehát az lenne, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy ezek a fegyverek ellenséges csoportok vagy államok kezére kerüljenek, illetve használják azokat. Ez lenne ugyanis a lehető legrosszabb. A londoni merényletek megmutatták, Európa sincs biztonságban. nyék”, „kicsik és nagyok”, valaKOMMENTÁR Súlycsoportok MALINÁK ISTVÁN Sokkal többet foglalkozott volna a világsajtó az új lengyel államfő, Lech Kaczynski beiktatásával, ha nem karácsony van. Varsóra odafigyel a vüág, számunkra pedig különösen érdekes műid a (jójszom- szédság, mind a visegrádinak nevezett kötelék okán. Pár éve, amikor Szlovákia kimaradt a NATO-bővítés első köréből, egy tengerentúli elemző elejtette: a Nyugat számára geopolitikai okok miatt nemcsak hogy Pozsony, de még Budapest meg Prága sem igazán fontos, hanem csak Varsó. Azóta sokat változott Európa politikai térképe, de nem olyan alapvetően, hogy ez az állítás ne lenne igaz, még ha számunkra a megkülönböztetésnek már nincs akkora jelentősége NATO- és EU-tagságunknak köszönhetően. A Szovjetunió szétesése után már nincs lengyel-orosz határ, de a baltikumi, a fehérorosz és az ukrán szomszédság éppen Oroszország miatt nevezhető továbbra is fontos nemzetközi tényezőnek. És rosszindulat nélkül: Európában is sokan gondolják úgy, nem árt, ha Németországnak egy erős Lengyelország a szomszédja. Egy kommunista múlttal búó államfő után egy megrögzötten an- tikommunista, Szolidaritás-alapító elnök jött. A külpolitikában biztosan, és valószínű, hogy a belpolitikában is nagyobb szerepet fog játszani, mint Kwasniewski. Mivel Lech Kaczynski bejelentette, sokkal gyakrabban vesz majd részt a kormányüléseken, valószínű, hogy a kabinetet így akaiják az ikrek kettős ellenőrzés alatt tartani. (Egyelőre még nem volt jele annak, hogy ne bíznának Marczinkie- vicz kormányfőben, de egymásban azért jobban.) Ezt valószínűleg a fő stratégának tartott testvér, a kormányzó PiS főnöke, Jaroslaw gondolta ki. Kettejük nagy álma - mint Lech utalt rá elnöki székfoglaló beszédében - a IV. Lengyel Köztársaság megteremtése, amely mentes a kommunista múlt minden hordalékától. Nyilvánvaló az eltökéltségük: ha kell, ők tisztítják meg tőle. Ha jogilag, például új alkotmány elfogadásával ez nem is sikerül nekik, a gyakorlatban erre fognak törekedni. Eszközeik vannak hozzá: a kormányalakítás óta eltelt pár hét alatt minden központi intézmény a PiS ellenőrzése alá került. Lech beszédének külpolitikai részében az USA-hoz fűződő kapcsolatokat említette első helyen, aminek jelzésértéke van. Az az általános, a dolgok természetéből fakadó gyakorlat, hogy ilyenkor a szomszédokat vagy valamely szomszédot szokták említeni. Senki sem lepődött volna meg, ha Ukrajnát nevezi meg, és óriási viszont- gesztus lett volna, ha Németországot, azért a plusz százmillióért, amit az EU-csúcson Merkel kancellár adott a lengyeleknek. De Lech- nek már az első útja is Washingtonba vezet; a lengyel katonák egy évvel tovább maradnak Irakban. Mindenki érthet belőle. És ha már az EU-csúcsnál tartunk: Pozsonynak sikerült összerúgnia a port legbefolyásosabb visegrádi szövetségesével. Azzal, hogy Dzurinda már az első Blaű-tervre is rábólintott, nagyon feldühítette Varsót. A lengyelek búálatának lényege: árulónak tartották Szlovákiát, amiért feladta az új EU-tagok, s különösen a visegrádi országok között elvárható szolidaritást. Ne csodálkozzunk, ha az ikrek az első adandó alkalommal törleszteni fognak. A jövőre nézve nem mellékes tanulság: igaz, hogy a lengyelekkel egy országcsoportban vagyunk, de nem egy súlycsoportban. JEGYZET Szaroncukor KOCUR LÁSZLÓ Hol van már az aranyalma, a dió, a kukoricacsuhé-angyalka meg az igazi gyertya! Legfeljebb a skanzenekben találhatunk ilyesfajta, tradicionális díszekkel ékesített karácsonyfákat. Manapság a legváltozatosabb színű gömbök és a kínai csecsebecsék a menők. A legismertebb magyar elektronikusképeslapküldő portálon pedig egy sok gigabájtos karácsonyfát is láthattunk, mely számítógépes alkatrészekkel volt feldíszítve. Ilyen e-carddal akár a szokásosnál is több animal pornót fogyasztó Linux-rendszergazda ismerőseinknek is kedveskedhettünk az ünnepek előtt. Egyszóval: az emberek manapság minden szart felaggatnak a karácsonyfára. Kérem a Tisztelt Olvasót, hogy a „szar” szó használatáért végett ne búálja e sorok úóját, hisz e máskor ezen oldalakon megengedheteüen kakofemiz- mus most szó szerint értendő. Ott lóg a karácsonyfán. Lehet, hogy az Önökén is! Magyarországon be kellett vonni a szaloncukrok egy fajtáját, mivel abban Escherichia coli baktérium volt. Madárinfluenzás korunkban az emberek azonnal felkapják a fejüket a vírus vagy a baktérium szó hallatán. Ugyan, hogy kerül a csizma az asztaúa, mutatás mutandis, az Escherichia coli a szaloncukorba? Nos, szakemberek véleménye szerint úgy, hogy „a szaloncukor valamelyik alkotórésze eddig ismereden körülmények között bélsárral szennyeződött”. Magyarul: valaki- rosszul fizetett gyári munkás; a cégét nagyon utáló vezérigazgató; kiégett humánpolitikai menedzser; eseüeg az unatkozó éjjeliőr - az üstbe végezte a dolgát, vulgo: beleszart az alapanyagba. Gondolom, most csendes borzadály tölti el a határ menü településeken élőket, akik odaát vásárolták a fáravalót... Az esetből valószínűleg nagy felhajtás lesz, bekerül a húadókba, a céget nevetséges bírsággal sújtják, melyet az eladott szaloncukor árából könnyedén kifizet majd, a terméket pedig a boltok - számla ellenében, de hát ki a fene teszi el a számlát a szaloncukorról - kötelesek visszaváltani. De ki kárpótolja azokat, akik a puncs- és vaníliaillatú szentes- te-fílingtől eltelve jóízűen falatoztak ebből az ételkülönlegességből? Javaslom az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálatnak, hogy a boltokba visszavitt terméket szállítsák vissza a gyártó üzembe, ahol aztán az üzemi konyhán desszertként felszolgálhatnák. Ők biztos tudják, mi a jó.
