Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-28 / 298. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. december 28., szerda 2. évfolyam, 52. szám Az úri hímzés egyik válfaja a csomós hímzés, amely nem a hagyományos lapos öltésekkel tölti ki a teret, hanem apró csomókkal, amelyek a „gyöngysorokká” állnak össze Egy majdnem elfeledett hímzéstechnika újjáélesztése Mintha megannyi apró fehér gyöngy sorakozna egymás mellett a fehér vásznon, s cikornyás vonalakban kanyarognak, vagy leveleket, tulipánokat, szegfűket, gránátalmákat formáznak. A gömöri csomós hímzéssel készült térítők, falvédők, párnahuzatok, sőt, még a függönyök és a ruhadísz is rendkívül finom, tetszetős és elegáns stílust képviselnek. KOVÁCS ÁGNES A közelmúltban Gömör magyarországi szeletében olyan kiadvány látott napvilágot, amely a gömöri csomós hímzés történeti és technikai ismereteit foglalja össze, s a könyv melléklete eredeti méretben készült mintarajzokat is közöl, melyeket részben megtalált darabok szerint másoltak le, részben pedig a könyv szerzője, Eperjesi Lászlóné Paranai Mónika tervezett a hagyományos motívumkincsből építkezve. A könyv megjelenése többek között köszönhető a gömörszőlősi ökológiai központnak, pontosabban É. Kovács László nyugalmazott tanítónak, aki néhány évvel ezelőtt Magyarország talán legkisebb, és kihalásra ítélt településén, Gömörszőlősön kulturális és néprajzi központot hozott létre, amely hozzásegített a fenntartható fejlődésért ügyködő ökológiai központ kialakításához. A kiadványt bemutató Bodnár Mónika, a putnoki Gömöri Múzeum igazgatója a magyarországi és szlovákiai múzeumokban kutatva kereste a csomós hímzésű darabokat, a tiszafüredi és mezőkövesdi múzeumon kívül azonban egyebütt nem járt sikerrel. Úri hímzés úrnál és parasztnál A csomós hímzés sokkal régebbi technika, mint az a 18. századi lepedőszél, amelyet megtaláltak, bár ezt később párnahuzattá alakították át. A motívumok sokban emlékeztetnek a templomi textíliákon lévő vagy templomi falfestészetben használt díszítéshez. A régi stílusú népművészethez tartozó darabok templomokban maradtak fönn, az újabb stílusú népművészetben pedig a népi és az úri már csak az olcsó vagy a drága alapanyagban különbözött, a motívumkincs megegyezett. Magyarország sajátos szerepet töltött be a különféle kultúrák találkozásánál, hiszen a 15-16. században itt futott össze a török hatás keletről és a reneszánsz hatás nyugatról. Ennek ötvözete az a sajátos, csak itt használatos motívumvilág, amit úri hímzésnek neveznek. Ez megtalálható török kori kerámia darabokon, templomi textíliákon és a viseletek díszítésén. A csomós hímzés Az úri hímzés egyik válfaja lett a szóban forgó csomós hímzés, amely nem a hagyományos sima, lapos öltésekkel tölti ki a teret, hanem apró csomókkal, amelyek a optikailag apró felfűzött vagy egymás mellé rakosgatott gyöngysorokká állnak össze. Bár a vegyes hímzéstechnikák között gyakran találkozhatunk a csomós hímzéssel is (például a vagdalásos vagy a vert csipke mellett), de tiszta előfordulása meglehetősen ritka. Persze, az sem mindegy, milyen motívumot akarunk a csomós hímzéssel kivarrni. Leggyakrabban szegfű, gránátalma, tulipán, rozetta jelenik meg, de aki igazán hű akar lenni a mintakincs tisztaságához, annak ügyelnie kell arra is, hogy melyik motívumot tölti ki az apró „gyöngyökkel”. Ezért nyújtanak nagy segítséget a Gömöri csomós hímzés című könyv mellékletében található rajzok, hogy eredeti, vagy a kutató által szakszerűen megtervezett mintát hímezhessünk. A könyv nemcsak a kezdő, de a gyakorlott hímzőkhöz is szól. A könyvet megjelentető pályázat része a hímzőtanfolyam is, amelyet a jövő év elejétől öt alkalommal tartanak Putno- kon. A könyv szerzője, aki már 25 éve foglalkozik ezzel a hímzéssel, s több díjnyertes munkát is készített, a bemutatón megtanította az érdeklődőket a csomós hímzés alapjaira. 2000-ben Paranai Mónika megkapta a Népművészet Ifjú Mestere elismerést, egy évvel később pedig a Népi Iparművész címet. A mintakincs keleti és nyugati motívumokból építkezik Paranai Mónika a hímzés technikáját magyarázza Mintha megannyi apró gyöngyszemből állna össze a minta (Szabó Ottó felvételei) Az oktatási intézmények felújítására és a határon átnyúló kulturális kapcsolatok ápolására is költhetnek a magyarországi Szülőföld Alapnak köszönhető támogatásból Hétmillió forint Nagytárkánynak LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A Tisza-parti község a magyarországi Szülőföld Alapból különböző sikeres pályázatok útján több mint hétmillió forint támogatáshoz jutott. Az óvoda felújítására 350 ezer forintot, a tornaterem modemizálásár a 300 ezret, a helyi magyar alapiskola kémiai és fizikai laboratóriumának felszerelésére pedig 200 ezer forintot kaptak. Kopasz József polgármester elmondta, ezeknél az összegeknél jóval többet - mintegy 6,2 milliót - fordíthatnak a határon átnyúló kulturális kapcsolatok ápolására. Nagytárkány néhány éve a magyarországi Felsőtárkánnyal e- gyüttműködési szerződést kötött, később ez adta az ötletet ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokat tovább bővítsék. Megalakult a Tárkányok Társulása, mely hat hasonló nevű települést tömörít: a szlovákiai Kis- és Nagytárkányt, az erdélyi Kőröstárkányt, a Heves megyei Felsőtárkányt és Mezőtárkányt, valamint a Komárom-Esztergom megyei Tárkány községet. Az idén augusztusban az erdélyi Kőröstárkányban rendezték meg a Tárká- nyok Találkozóját. Az elmúlt éven a találkozónak Mezőtárkány adott otthont, két évvel ezelőtt a nagytár- kányiak, előtte pedig a felsőtárká- nyiak voltak a házigazdák. A polgármester szerint azért fontosak ezek a találkozók, mert általuk fejlődhetnek a határokon átívelő kapcsolatok, sőt közös kulturális rendezvények szervezésére és egymás hagyományainak megismerésére is alkalom nyílik. Az elnyert támogatásból Nagytárkányban jövőre gyermektábort rendeznek, ahol a társulás községeiből származó fiatalokat látják majd vendégül. Számukra a szervezők színes programról gondoskodnak, a gyerekek kézműves mesterségeket tanulhatnak, illetve a rendezvényre meghívják a községek népművészeti együtteseit is. Az összeg legnagyobb részét azonban Nagytárkányban a falusi turizmus fejlesztésére fordítják, ebből a pénzből egy helyi ingadanban 40 férőhelyes szálláshelyet alakítanak ki. Kopasz József azt is elmondta, az óvoda felújítására és az oktatási intézmények korszerűsítésére a támogatási összegeknél többet költenek majd. Erre a célra a község saját költség- vetéséből különít el pénzeket. N agytárkányban jövőre gyermektábort rendeznek. A Tárkányok Találkozóján a mült éven a hat község polgármestere együttműködési szerződést írt alá (Szabó Bernadett felvétele)
