Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-28 / 298. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ Négy év alatt tíz merényletkísérlet Tíz merényletet kíséreltek meg a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások óta London ellen - mondta a brit főváros polgármestere, aki szerint ugyanakkor jelenleg nincs magasan szervezett terrortevékenység Londonban. Ken Livingstone a BBC rádióban elhangzott évértékelésében azt mondta: az utóbbi négy esztendő tíz meghiúsított merényletkísérlete közül kettőt a július 7-i robbantássorozat óta próbáltak végrehajtani. Livingstone ezzel az adattal ellentmondásba került Sir lan Blair- rel, a Scodand Yard főparancsnokával, aki karácsony előtti, ugyancsak a BBC rádióban sugárzott év végi helyzetértékelésében azt mondta: a rendőrség a London ellen megkísérelt második, július 21-i merénylet óta is három újabb összeesküvést leplezett le. Július 7-én négy öngyilkos merénylő saját magával együtt 56 embert ölt meg három londoni metrószerelvényen és egy városi buszon, hátizsákba rejtett pokolgépek felrobbantásával. Két héttel később négy újabb merénylőjelölt ugyanilyen típusú robbantássorozatot kísérelt meg, az ő szerkezeteik azonban nem léptek működésbe. Livingstone szerint Londont nem fenyegeti átfogó nemzetközi konspiráció, a terrorveszélyt jórészt meglehetősen szervezetlen, kis létszámú csoportok testesítik meg. A londoni polgármester e véleménye ugyancsak enyhébb a Scotland Yard főparancsnokáénál. Sir lan múlt heti BBC-nyüatkozatában azt mondta: „a terrorfenyegetés változatlanul valós, itt van velünk; vannak olyanok az Egyesült Királyságban, akik jelenleg is merényleteket terveznek és készítenek elő”, (m) Japánban Kína népszerűtlen Tokió. Több mint negyed százada nem állt olyan alacsonyan Kína ázsiója Japánban, mint most - ez olvasható ki egy frissen közzétett tokiói felmérésből. Az elmúlt évben növekedett a feszültség a két távolkeleti hatalom között. A Kína iránt rokonszenvet érző japánok aránya alig 32,5 százalék volt; ez 5 százalékos csökkenés a 2004-es adathoz képest is. A japán kormány 1978 óta évente készíttet felmérést a külkap- csolatok megítéléséről, és azóta még sohasem fordult elő, hogy ez az arány ilyen alacsony lett volna. Egy éve a megkérdezettek 58,2 százaléka volt rossz véleménnyel a tőle nyugatra fekvő szomszédról, ma már 63,4 százalékuk gondolkozik így. A kétoldalú kapcsolatok a megkérdezettek 71 százaléka szerint „nem jók” - ez 10 százalékos növekedést jelent. Valamivel jobban ítélik meg Dél- Koreát, de rosszabbul, mint tavaly. A japánok 51,1 százaléka tekinti „közel állónak” Szöult - ez 5,6 pontos csökkenés. Az Egyesült Államokat, Tokió szövetségesét a megkérdezettek csaknem háromnegyede pozitívan ítéli meg, 1,4 százalékkal többen vélekedtek így, mint egy éve. A felmérést október 6-16-án készítették 1500 fős reprezentatív minta megkérdezésével. (m)- Remélem, a mi leszállópályánkat senki sem akarja privatizálni... (Peter Gossányi rajza) Olyan automatika kellene, amely másodpercek alatt képes észlelni a cunamit Európai szökőárveszély Miközben az Indiai-óceánon teljes erővel zajlik egy cunami-előrejelző rendszer kiépítése, az európai politikusok és tudósok azon tanácskoznak, hogyan lehetne az öreg kontinens partvidékét is hasonló védelmi rendszerrel ellátni. ORIGO-ÖSSZEFOGLALÓ Egy éve annak, hogy karácsony másnapján gyilkos cunami söpört végig az Indiai-óceán partvidékén, amely emberéletben és anyagi javakban hatalmas pusztítást okozott. A szökőár újra felhívta a vüág figyelmét arra, hogy civilizációnk mennyire védtelen a természet tomboló erőivel szemben. A természeti csapást követően nemzetközi összefogással megindult egy cuna- mifigyelő- és -riasztó rendszer kiépítése az Indiai-óceánon. Ennek keretében olyan, érzékelőkkel felszerelt bójákat telepítenek Szumát- ra partjai elé, melyek nyomon tudják majd követni a tengerszint változását, illetve a víz felszínén és a mélyebb rétegekben lejátszó folyamatokat. A munkálatokat az Intergovernmental Oceanographic Commission (IOC) párizsi központjából irányítják. A tervek szerint közel 23 mérőállomás telepítése történik meg. A teljes rendszer várhatóan 2008-ra készül el. Jelenleg egyedül az Amerikai Egyesült Államok rendelkezik a Csendes-óceánon olyan cumami- figyelő rendszerrel, amely idejében képes riasztani a veszélyeztetett partvidék lakosságát. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a világ többi részét is meg kellene védeni a szökőárak pusztításaitól. A fokozottan veszélyeztetett területek közé sorolják Európát is. Noha itt jóval nagyobb az esélye pusztító szökőár létrejöttének, mint az Indiai-óceánon, Európa partjai előtt mégsem épült ki olyan nagy kiterjedésű riasztó- rendszer, amely képes lenne az üyen eseményt előrejelezni. Egyedül a Sztromboli szigetét körülvevő tengerrészt figyeli egy lokális hálózat, amit a 2002-es földcsuszamlást követően létesítettek. Az öreg kontinens partvidékének védelméről szervezett konferenciát az IOC november végén Rómában, az érintett kormányok és független szakértők meghívásával. A résztvevők elfogadtak egy határozatot, melynek értelmében korszerűsítik és kiterjesztik a régióban található földrengésfigyelő rendszereket. Megteremtik ezek összeköttetését, és biztosítják az általuk továbbított információk hozzáférhetőségét minden érintett számára. Napirendre került a korábban már Európa partjai elé tervezett szökőárriasztó rendszer kérdése is. A résztvevők támogatták a korszerű műszerekkel ellátott óceáni bóják telepítését, ugyanakkor nem született döntés arról, hogy olyan mélytengeri nyomásérzékelőkkel is felszereljék ezeket, melyek az előrejelző rendszer fontos részét képezhetnék. Belegondolni is rossz, hogy milyen pusztítást okozna napjainkban egy, a történelmi időkben lejátszódó szökőárhoz hasonlatos kataklizma, amikor a kontinens lakosságának jelentős része a sűrűn beépített tengerparton él. A kockázatot növeli, hogy mind a Földközi-tenger, mind az Atlanti-óceán medencéjében számos olyan tektonikailag aktív terület található, ahol gyakoriak a földrengések, a vulkanizmus (beleértve a tenger alatti vulkánokat is), a beszakadások, vetődések és földcsuszamlások, melyek a leggyakrabban szerepelnek a szökőárak kiváltó okaként. A tavalyi pusztító cunamit okozó földrengést már órákkal korábban érzékelték az Indiai-óceánon. Európa esetében a sokkal kisebb távolságok miatt jóval kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy riasszák a lakosságot. A Földközi-tenger medencéjében egy szökőár percek alatt pusztítaná végig a partvidéket. így az IOC szerint Európának egy olyan előrejelző rendszerre lenne szüksége, amely teljesen automatizált és másodpercek alatt képes az eseményt észlelni, beazonosítani, és az érintett területeket riasztani. Jelenleg a régióban működő földrengésészlelő hálózatban ez a folyamat 15 percet vesz igénybe, amely túl hosszú ahhoz, hogy elegendő idő maradjon a veszélyeztetett partvidék lakosságának kiürítésére. CUNAMIK AZ ÖREG KONTINENSEN Európa történetében mély nyomokat hagytak a pusztító szökőárak. 3500 évvel ezelőtt a földközi-tengeri Théra szigetén található Szantorin vulkán hatalmas kitörését földrengések és pusztító szökőár kísérte. Egyes kutatók szerint ez a kataklizma közel 100 ezer ember halálát okozta. Jóval elevenebben él az emlékezetben az a szökőár, amely 1755. november 1-jén romba döntötte Lisszabont. Erejére jellemző, hogy 60 ezer ember halálát okozta, és a portugál főváros jelentős részét a földdel tette egyenlővé. A cunami útvonalát Amerika keleti partjaitól egészen Norvégiáig nyomon lehetett követni, (o-o) Az olasz kormányfő szerint az 1952-es Putyin „túlélte Leningrád ostromát” Berlusconi baklövései barátjáról MTI-TALLÓZÓ Alaposan melléfogott Süvio Berlusconi olasz miniszterelnök, amikor legutóbbi sajtóértekezletén barátja, az 52 éves Vlagyimir Putyin orosz elnök érdemeit próbálta részletezni. Amikor a baloldali ľUnita tudósítója az orosz államfőhöz fűződő szívélyes kapcsolatairól faggatta, Berlusconi olyan „meggyő- ződéses antikommunistának” nevezte az orosz államfőt, aki, fűzte hozzá, „átélte Leningrád ostromát”. A ľUnita újságíróját az indította kérdésére, hogy előzőleg Berlusconi hevesen ostorozta a kommunizmust, amely „százmillió ember haláláért felelős”. Valójában Putyin 1952-ben, évekkel a II. világháború vége után született. Szülei ugyan részt vettek a németek által ostromolt Leningrád, a mai Szentpétervár védelmében, de túlélték - egyik testvére viszont valóban meghalt az ostrom alatt. A mai orosz elnök a szovjet titkosszolgálat, a KGB, valamint 1991-ig - Borisz Jelcin által történt feloszlatásáig - a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja volt. A 69 éves Silvio Berlusconi gyakran hivatkozik arra, hogy kitűnő kapcsolatai vannak a mai vüág más vezetőivel, és baráti viszonyt alakított ki többek között Putyinnal is. KOMMENTÁR Náci vérvonal - ma BARAK LÁSZLÓ Európa újkori történelmének kétségkívül legotrombább szégyenfoltja a holokauszt, a zsidók második világháború alatti kiirtása. A fasizmus ideológusai, Adolf Hitlerrel az élükön, a zsidókban találták meg azt az ellenségképet, amely által annak idején a legkönnyebben vehették hülyére, oszthatták meg a „fertőzöttek” tömegeit. Egész társadalmakat, hogy aztán kedvük szerint manipulálhassák azokat. A végső megoldás, embermilliók haláltáborokba hurcolása valamennyi fasisztákkal szövetséges államban az ún. arizálás, árjásítás, vagyis a „zsidó faj” kulturális és gazdasági felszámolását célzó intézkedésekkel vette kezdetét. 1939 és 1945 között a fasiszta szlovák rezsim mintegy 75 ezer zsidót fosztott meg vagyonától úgy, hogy a kijelölt és önjelölt ari- zátorok javára elkobozták javaikat. Több mint hat évtizeddel e szégyenteljes események után minden bizonnyal megtörténik végre a jelképes jóvátétel e tárgyban is. A Nemzeti Emlékezet Hivatala honlapján ugyanis - a kommunista rezsim által beszervezett besúgók névsora után - rövidesen olvasható lesz azoknak a személyeknek a jegyzéke is, akik tevékeny részesei, nem utolsósorban pedig haszonélvezői voltak a zsidóvagyonok felszámolásának, kisajátításának. Nem kis erkölcsi tett ez, hiszen sajnos még évtizedek múltán sem jellemző a múlttal történő őszinte szembenézés Európa-szerte. Ez a szembenézés a kárvallottak számára nyilván fájdalmas, a tetteseknek, a fasizmus haszonélvezőinek és leszármazottaiknak pedig szégyenteljes lesz. Utóbbiak, amint az a titkosszolgálati ügynökök névsorának nyilvánosságra hozatalát követően is megtörtént, persze mentségeket keresnek, sőt prezentálnak majd - megmagyarázandó a megma- gyarázhatatlant. Az írás azonban ugye, tovább megmarad, mint a kimondott szó... Megvannak hát azok a cáfolhatatlan írásos dokumentumok is, amelyek alapján legalább részben rekonstruálható, hogy mi történt itt hatvan éve. Augustín Marián Húska, Vladimír Mečiar buzgó csatlósa, a hírhedt Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) főideológusa is azt mondhat tehát, amit akar. Arra hivatkozva, hogy rajtakapott és áijásítóként hírbe hozott papája, Ján Húska Hamaj - aki a tárgyalt időszakban a hírhedt Hlinka-gárda egyik vicinális parancsnoka volt - tulajdonképpen meg akarta menteni áldozatát, bizonyos Izidor Holcmant. Ezért arizálta volna annak lubochňai szállodáját...! Ezt a nyüvánvalóan ostoba hazugságot ráadásul nem szégyelli azzal megfejelni, hogy apja annak idején, úgymond, tulajdonképpen semmi mást nem tett, mint „a hazáját védelmezte a magyarokkal szemben”... Ugye, milyen egyértelmű, hogy a vér nem válik vízzé...? JEGYZET Kész átverés PÉTERFISZONYA Sajnos, egyre többjeiből arra lehet következtemi, hogy Rudolf Zajac egészségügyi reformja nem a betegek érdekeit védi. Nem lehet nem emlékezni a miniszter tavalyi kijelentésére, hogy a 20 és 50 koronás illeték bevezetésével a lakosok anyagi terhelése véget ért, s fokozatosan nemcsak az ellátás elérhetősége, hanem minősége is javulni fog. Fogcsikorgatva ugyan, de leperkáljuk az általános és a szakorvosoknál a kötelező húszasokat, a patikában szintén, és aki kórházba kerül, a napi ötvenest. Ennek ellenére saját evőeszközt, WC-papírt, pizsamát követelnek tőlünk, s gyakran rongyos ágyneműbe fektetnek. Voltak és vannak - az orvosok szerint számuk növekszik -, akik kerülni kezdték az orvosi rendelőt. Nem mintha hirtelen meggyógyultak volna, csupán nem képesek állni á költségeket, és az orvosokon, gyógyszereken „megspórold’ pénzt inkább élelemre költik. Tapasztalnunk kellett, hogy míg az állam az általa biztosítottak gyógyításáért jelenleg sem hajlandó annyit fizetni, mint az átlagpolgár, a vállalkozóknak és a dolgozó nyugdíjasoknak megemelkedett egészségbiztosítást kell téríteniük. Jelenleg pedig újabb terheltnek nézünk elébe. Zajac a kórházi illeték 50-ről 70 koronára, az orvosi rendelőben és a patikában eddig fizetett 20 korona 30-ra emelését ugyan a létminimumhoz kötéssel magyarázza, ám ahogy az lenni szokott, előbb-utóbb azt vesszük észre, hogy többet fizetünk. Bár a minisztérium egyelőre titkolja, már készül a diagnózisok jegyzéke a kezelésekért járó anyagi hozzájárulás nagyságával együtt. Annyit már tudunk, hogy az egészségbiztosítók mindent megtesznek, hogy a költségek jelentős részét a lakosságra hárítsák. Ezért az ellátás elérhetősége is csak süket duma, jelenleg a zselíziek maradtak kórház nélkül, de több intézet is megkongatta a vészharangokat. Hiszen a részvénytársasággá transzformálódott egészségbiztosítók olyan szerződéseket kötnek a szolgáltatókkal (kórházakkal), amüyeneket csak akarnak. És mert a miniszter által suba alatt benyújtott és a parlamenti képviselők figyelmét elkerülő (sic!), ezért szó nélkül jóváhagyott törvénymódosítás szerint az egészségbiztosítók a nyereségükkel szabadon rendelkezhetnek, vagyis akár osztalékot is fizethetnek a részvényeseknek, szinte biztos, hogy a pénztelenség miatt hamarosan több intézet is bezáija kapuit. Egyes biztosítók korlátozni fogják megrendeléseiket, és vagy az idei árat, vagy még kevesebbet fizetnek az ellátásért. Hogy mit mondanak erre azok, akik a játékszabályokat hozzák: országunk honatyái és honanyái? Semmit. Észre sem vették, mit hagytak jóvá...
