Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-28 / 298. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 28. RÖVIDEN Összeült az Arab Parlament Kairó. Először ült össze tegnap Kairóban az Arab Par­lament. A 22 országot tömö­rítő testület az arab országok márciusi algíri csúcsértekez­letén az Arab liga ösztönzé­sére jött létre. A tagállamok mindegyike 4 tagot delegál a testületbe, amelynek így 88 tagja van. A szervezet az Eu­rópai Parlament mintájára ál­landóan ülésezik majd, és fő célkitűzése, hogy az arab or­szágokat érintő közös bizton­sági, politikai, gazdasági és emberi jogi ügyekkel foglal­kozzék, de nem törvényho­zói, hanem ajánlattevői jog­körrel. A parlamentet az Arab Liga korszerűsítésének jegyé­ben hozták létre, damaszku­szi székhellyel. Az EP-től lé­nyegesen eltér abban, hogy képviselőit nem választják, hanem kinevezik. (MTI) Halálra ítéltek hat terroristát Kuvaitváros. Egy kuvaiti bí­róság tegnap halálra ítélt hat olyan feltételezett al-Kaida- aktivistát, aki a nemzetközi terrorhálózattal összefüggés­be hozható bűncselekménye­ket követett el. Összesen 37 személy ellen indítottak bűn­vádi eljárást azzal a váddal, a Kuvaittal szomszédos Irakban és Szaúd-Arábiában hajtottak végre terrorakciókat. A rend­őrség szerint többen közülük beismerték, hogy amerikai ka­tonai és nyugati érdekeltségek ellen terveztek öngyilkos me­rényleteket Kuvait területén. A bíróság kiszabott egy életfogy­tig tartó szabadságvesztést is, emellett 4 hónaptól 15 évig tartó börtönbüntetésekkel súj­tott több vádlottat. (MTI) Függetlenségi fohász Belgrád. Saját véleményét és nem a Vatikán hivatalos ál­láspontját képviselte Mark Sopi koszovói katolikus püs­pök, amikor karácsonyi misé­jén arra kérte a hívőket, hogy fohászkodjanak a tartomány függetlenségéért. Ezt közölte tegnap egybehangzóan Sta­nislav Hocevar belgrádi érsek és Eugenio Sbarbaro érsek, a Vatikán belgrádi nagykövete. Mark Sopi Pristinában miséjé­ben azt is kijelentette, hogy „Krisztus születése az új koszo­vói valóság születéséhez ha­sonlítható”. Koszovóban 65 ezer katolikus hivő él. A Vati­kán egy évvel ezelőtt a Sta­nislav Hocevar vezette nem­zetközi katolikus püspöki kon­ferenciának rendelte alá a ko­szovói egyházmegyét. (MTI) Megölt katonák Srí Lankán Colombo. Akna robbant egy katonai teherautó alatt tegnap a szigetország északi részén található Jaffna-félszi- geten, tíz katona életét vesz­tette, négy másik megsebesült. Az akció miatt Srí Lankán to­vább éleződött a feszültség. A tanul kisebbség a szigetnek ezen a részén, valamint a kele­ti felének bizonyos területein van többségben a szingalézek- hez képest. A tamilok lázadó­szervezete, az LITE is ezeken a területeken aktív. (MTI) Ivanov védelmi miniszter szerint a halállal érne fel, ha Kijev megpiszkálná a fekete-tengeri flottáról szóló megállapodás feltételeit Komoly orosz fenyegetés Ukrajnának Orosz haditengerészeti gyakorlat Szevasztopolnál 1999-ben (SITA/AP-archívum) Moszkva. Az orosz védelmi miniszter óva intette Ukraj­nát attól, hogy a fekete-ten­geri orosz flotta Krím fél­szigeti állomásozásának feltételeit bolygassa. Értés­re adta: ez a lépés határkö­veteléseket válthatna ki Oroszországban, ami vég­zetes következményekkel járhat. ÖSSZEFOGLALÓ „A fekete-tengeri flottáról szóló megállapodás elválaszthatadan része az orosz-ukrán alapszerző­désnek, amelynek a második része az államhatárok sérthetetlenségé- nek elismerését tartalmazza. Ezért ezeknek a megállapodásoknak a felülvizsgálata a halállal ér fel” - fogalmazott tegnap Szergej Ivanov a Moszkva melletti Naro-Fo- minszkban, nyilvánvalóan arra cé­lozva, hogy egy határrevíziós fel­buzdulás háborút idézhet elő a két szomszéd között. Viktor Juscsenko ukrán elnök a múlt héten megpen­dítette az orosz flotta által hasz­nált szevasztopoli bázis bérletének felülvizsgálatát, miután az orosz állami ellenőrzésű Gazprom mo­nopólium ultimátumot intézett Ukrajnához: január elsejétől leál­lítja a neki szánt gázszállításokat, ha nem megy bele egy csaknem öt­szörös áremelésbe. Az 1997-es alapszerződés rög­zíti a fekete-tengeri flotta ukrán területen való állomásozásának díját, ami évi csaknem 98 millió dollárt tesz ki - jegyezte meg Ivanov, aki miniszterelnök-helyet­tes is. Orosz nacionalista politiku­sok gyakran szorgalmazzák a Krím visszacsatolását, amely 1954-ben, Nyikita Hruscsov szov­jet vezető jóvoltából került át Uk­rajnához. A flottamegállapodás 2017-ben jár le. Kijevi források szerint a szevasztopoli létesítmé­nyek bérlete évi kétmilliárd dol­lárt is megérne. Egyébként Jurij Jehanurov uk­rán miniszterelnök ugyancsak teg­nap hangsúlyozta: Kijevnek egy 2013-ig érvényes hosszú távú szer­ződés alapján joga van tranzitdíj fejében 15 százalékot lecsapolni a Nyugat-Európának szánt orosz gázból, amit a Gazpromnak akkor is bele kell pumpálnia az ukrajnai vezetékrendszerbe, ha a közvetie- nül Ukrajnának szánt szállításokat leállítja. Más moszkvai vezetők az utóbbi napokban azért visszafogottabban nyilatkoztak. Konsztantyin Kosza- csov, az orosz alsóház külügyi bi­zottságának elnöke úgy vélte, csak a márciusi ukrán parlamenti vá­lasztások után találnak végleges megoldást a gázvitában. „Az orosz és az ukrán gázmonopólium, a Gazprom és a Naftohaz meg fog egyezni az Ukrajnának szánt orosz gáz 2006-os árában és a Nyugat- Európába irányuló szállítások uk­rajnai tranzitjának díjában, hiszen ez az érdeke Oroszországnak és Ukrajnának egyaránt” - mondta. Kreml-barát politológusok sem lát­nak esélyt idei egyezségre a Gazprom és a Naftohaz között. Úgy vélték, Kijev állóháborúra ren­dezkedett be, és csak a tavaszi vá­lasztás nyomán felálló új ukrán kormány írhatja majd alá a gázárra és a tranzitdíjra vonatkozó jegyző­könyveket. Szerintük a gáztárgya­lásokon való haladás attól függ, ki alakíthat kormányt a tavaszi ukrán parlamenti választások után, mert „a kijevi vezetők addig aligha mer­nének aláírni olyan dokumentu­mokat, amelyek akár csak minimá­lis engedményeket is tartalmaznak a Gazprom javára”. Az East European Gas Analysis elemzőcég megjegyezte, hogy a Gazprom az Ukrajnának szánt gáz árának emelésével jócskán növel­heti tranzitköltségeit is. Ukrajna ugyanis akkora tranzitdíjat kérhet tőle, amelyből megveheti a jelen­leg természetben fizetségként ka­pott gázmennyiséget. (MTI, t) Nem találtak hibát a válságstáb munkájában az orosz főügyészség szakértői Orosz fegyvereket kapnak a palesztinok Beszlanért senki sem felelős? Kaotikus helyzet Gázában MTI-HÍR Moszkva. Az orosz főügyészség által felkért szakértők nem találtak olyan szabálysértést a beszlani túszejtést kezelő válságstáb és más biztonsági egységek tevékenységé­ben, amely közrejátszott volna a véres végkifejlet előidézésében. Ezt Nyilkolaj Sepel főügyészhelyettes közölte a tegnapi médiajelentések szerint. A hét szakértő, akik a ta­valy szeptember 1-3. közötti, több mint 330 halálos áldozattal járó észak-oszétiai túsztragédia helyze­teit rekonstruálták 92 oldalas jelen­tésükben, a terrorelhárítás fennálló rendszerét kárhoztatták azért, mert nem teszi lehetővé a lakosság teljes megoltalmazását, beleértve a terrorakciók korai felfedezését és meghiúsítását - magyarázta Sepel. „Maguk a katonák is elismerték az egyeden túlélő túszejtő, Nurpasi Kulajev beszlani perében, hogy ak­cióikból hiányzott a szervezettség” - mutatott rá a Beszlani Anyák egyike, Rita Szidakova az áldoza­tok hozzátartozói nevében. „A tör­téntekben vétkesek a válságstáb ve­zetői is, akiknek a vérontás elkerü­lése érdekében tárgyalniuk kellett volna a terroristákkal, de nem tet­ték.” A hozzátartozók elmarasztal­ták a biztonsági erőket lángszórók, gránátvetők és tankok bevetéséért is egy kaotikus szabadító roham so­rán. Egy észak-őszét parlamenti vizsgálóbizottság szerint meglehet, hogy egy-egy aknagránáttal kívül­ről ütötték át a mennyezetet és az északi falat, mielőtt a terroristák saját bombája is felrobbant a tú­szokkal teli tornateremben. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Moszkva. Fegyveres pa­lesztinok foglaltak el munkahelye­ket követelve három kormányzati épületet tegnap Gázában. Az akciót a Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah mozgalmához kötődő al- Aksza Mártírjainak Brigádjai szer­vezet hajtotta végre, aktivistái harci állásokat foglaltak el a kormányzói hivatal, egy bíróság és egy oktatási intézmény tetején. A fegyveresek azt követelik, hogy sorozzák be őket a palesztin biztonsági erőkbe. Abu Húszam, a fegyveresek szóvi­vője kijelentette: a Palesztin Ható­ság nem tartotta be ígéretét, hogy alkalmazni fogja őket. Ha az illeté­kesek nem foglakoznak a problé­máikkal, a jövőben olyan draszti­kus lépésekre kényszerülnek, mint az épületek felgyújtása vagy külföl­diek túszul ejtése. Fatah-források és szemtanúk szerint a fegyveresek öt óra elteltével távoztak a meg­szállt épületekből, miután ígéretet kaptak a hatóságoktól arra, hogy foglalkoznak a problémáikkal. A hivatalfoglalás jól mutatja a Gázai övezetben uralkodó kaotikus állapotokat. A területen a fegyvere­sek rendszeresen elfoglalják a Pa­lesztin Hatóság épületeit és olykor külföldieket ejtenek túszul, így gya­korolva nyomást a palesztin veze­tésre. Egyébként Ciszjordániában egy választási irodát foglaltak el fegyveresek, mert elégedetlenek voltak a Fatah jelöltlistáival. Félszáz páncélozott szállító harcjárművet és két szállítóheli­koptert ajándékoz a Palesztin Ha­tóságnak Oroszország, amely elő­zetesen Izraellel is egyeztetett a szállítások kérdéséről. A szállító járművek és a Mi-17-es helikopte­rek az orosz segélyprogram kereté­ben, vagyis térítésmentesen kerül­nek a palesztinokhoz. Lemondott a szókimondó tanácsadó Moszkva. Benyújtotta lemondását az orosz elnök szókimondó libe­rális gazdasági tanácsadója. Andrej Illarionov az elmúlt évben egyre élesebben bírálta a Kremlt, amely szerinte korporációs modell felé tart. Illarionov tegnap kifejtette, azért maradt eddig a posztján, mert még volt módja valamit tenni, és nem gátolták véleményének kifejté­sében. De a helyzet megváltozott. Műit hozzátette, hat esztendeje, amikor Kreml-tanácsadó lett, Oroszország részlegesen szabad volt, vi­szont az elmúlt évben megszűnt szabadnak lenni. Egyetértett a Freedom House amerikai agytröszttel, amely Oroszországot a részben szabad kategóriából leminősítette a nem szabad besorolásba. (MTI) Emberi jogi aktivisták becslése szerint a Szaddám-diktatúra huszonhárom éve alatt több mint 300 ezer ember tűnt el az országban Uj választásokat követeltek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Kerbela. Több mint tíz­ezren tüntettek tegnap Bagdadban és Tikrítben a december 15-i vá­lasztások eddig bejelentett rész- eredményei, az állítólagos válasz­tási csalások elleni tiltakozásul. Az eddig ismertté vált eredmé­nyek alapján a konzervatív síiták győztek. A fővárosban A meghamisított választásokat elutasítók kong­resszusa (arab rövidítéssel: Ma­rám) nevű szervezet hirdetett tün­tetést. A Maram 42 politikai cso­portot, illetve mozgalmat tömörít. A kezdetben csak néhány száz fős tömeg hatalmasra duzzadt, és a kelet-bagdadi Manszúr negyed egyik fő útvonalán haladt végig. Új választások kiírását, új válasz­tási bizottság felállítását követelő jelmondatokat írtak transzparen­seikre. Elítélték az ország síiták és szunniták közti felosztására irá­nyuló törekvéseket. A tömegben látható volt a világi beállítottságú Ijád Allávi volt kormányfő portréja is. A megmozdulás incidens nél­kül zajlott le. A választási eredmé­nyek ellen tüntettek a Bagdadtól 180 kilométerre északra fekvő Tikrítben, Szaddám Húszéin meg­döntött diktátor szülővárosában is. A tüntetéseket annak dacára megtartották, hogy a választáso­kon győzelemre álló síita pártok és a választási bizottság óva intette a tiltakozókat utcai megmozdulá­sok szervezésétől. Kerbelában, a síiták szent vá­rosában tömegsírt találtak, valószí­nűleg az 1991-es levert suta felke­lés áldozatainak maradványaival. Ezt tegnap közölték hivatalos iraki források. Eddig 31 nő, illetve gyer­mek maradványait találták meg. Az első öbölháború után kitört fel­kelést Szaddám Húszéin diktátor vérbe fojtotta. A sírra szennyvízcsa­tornát építő munkások bukkantak a Bagdadtól délre fekvő város köz­pontjában. Egyelőre nem tudják, hogy mekkora kiterjedésű, és hogy pontosan hány ember maradvá­nyát földelték el benne. A most folyó Szaddám-per kap­csán a síita többségű iraki kormány igyekszik minél inkább emlékez­tetni az irakiakat arra, hogy a la­kosság milyen sokat szenvedett a szunnita dominanciájú diktatúrá­ban. Bizonyos szunnita vezetők pe­dig azzal vádolják a rendőrséget és a kormányt, hogy eltúlozza a dik­tatúra kegyetlenkedéseit, és ezzel politikai előnyt akar kovácsolni a síiták javára. A tegnapi tüntetéseket a szunniták és a vüági síiták szervezték (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents