Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-22 / 295. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 22. RÖVIDEN Igen Putyin teljhatalmára Moszkva. Az orosz alkot­mánybíróság jóváhagyta a regionális kormányzók köz­vetlen választásának eltörlé­sét, elutasítva egy demokra­ta párt tagozatainak kerese­teit. A testület alkotmányos­nak ítélte azokat az egy éve hatályba lépett törvénymó­dosításokat, amelyek alapján az Oroszországi Föderációt alkotó tagköztársaságok és más régiók vezetőit az elnök, Vlagyimir Putyin jelöli, s a helyi parlamentek jóváha­gyásukat adják rá. Nem fog­lalkozott azokkal a kifogásolt rendelkezésekkel, amelyek arra is feljogosítják az elnö­köt, hogy leválthassa bárme­lyik kormányzót, ha elveszti benne a bizalmát, továbbá feloszlathassa a regionális törvényhozást. (MTI) Javult Bush hazai megítélése Washington. Március óta a legmagasabb szintre emelte George Bush amerikai elnök tevékenységének elfogadott­ságát az iraki parlamenti vá­lasztások sikeres lebonyolítá­sa és a hazai gazdasági kilátá­sok javulása. Az ABC News hírtelevízió és a The Wa­shington Post felmérése sze­rint jelenleg az amerikaiak 47 százaléka tartja jónak Bush elnöki teljesítményét. Ez je­lentősjavulás a novemberben mért 39 százalékhoz képest, egyúttal a legmagasabb arány március óta, amikor 50 százalékon állt az elnök nép­szerűsége. (MTI) Újabb orosz rakétakísérlet Moszkva. Oroszország si­keres kísérletet hajtott végre tegnap legújabb interkonti­nentális ballisztikus rakétájá­val, a Bulavával, amelynek hatótávolsága 8 ezer kilomé­ter, és legalább 10 nukleáris robbanófejjel szerelhető fel. A korszerű fegyvert a Fehér­tengerben alámerült Dmitrij Donszkoj atom-tengeralattjá- róról indították. (MTI) Az első belga tábornoknő Brüsszel. Nőt neveztek ki tábornokká a belga hadsereg történetében első ízben. A 49 éves Danielle Levillez asz- szonyt hivatalosan ma lépte­tik elő dandártábornokká és egyben a belga hadsereg or­vosi szolgálatának parancs­nokává. (MTI) Mérgezés ideggázzal? Vlagyikavkaz. Több tu­catnyi gyerek került kórház­ba Csecsenföldön rejtélyes eredetű mérgezés tünetei­vel. Mentőorvosok és cse­csen kormányzati illetékesek azt gyanítják, hogy ideggáz valamely válfaja idézhette elő a hányingerrel és légzési nehézségekkel küszködő, fejfájásra panaszkodó bete­geknél a tüneteket. A Cse- csenföld északi részén Dov- szkaja és Sztaroscsergyinsz- kaja iskoláinak összesen 38 tanulója és hét tanára bete­gedett meg. (MTI) Izrael meg akarja akadályozni, hogy a kelet-jeruzsálemi palesztinok januárban szavazhassanak Újabb izraeli-palesztin viszály Dzseníni pillanatkép. A tegnapi izraeli katonai akcióra kővel és hu­sánggal „válaszoltak” a palesztinok. (Reuters-felvétel) Jeruzsálem. Izrael meg fog­ja akadályozni, hogy a Ke- let-Jeruzsálemben élő pa­lesztinok leadják szavazata­ikat a január 25-re kiírt pa­lesztin parlamenti választá­sokon. A palesztin reagálás: akkor meg sem rendezik a választásokat. ÖSSZEFOGLALÓ Izrael kifogásolja, hogy a Palesz­tin Hatóság engedélyezi a Hamász szervezet részvételét a választáso­kon. „Az izraeli állam nem szándé­kozik megengedni, hogy saját szu­verén területéről szavazatokat ad­janak le a palesztin terrorszerve­zetre” - indokolták a tervezett in­tézkedést a Háárecnek nyüatkozó izraeli tisztségviselők. „Ha Izrael valóban ezt tervezi, és hozzá is lát terve kivitelezéséhez, a Palesztin Hatóság törölni fogja a ja­nuár 25-i parlamenti választáso­kat” - közölte Nabü Saat palesztin tájékoztatási miniszter. Az 1993- ban megkötött izraeli-palesztin megállapodás értelmében a kelet­jeruzsálemi palesztinok jogosultak részt venni a palesztin választáso­kon. Korábbi voksolások alkalmá­val postán adták fel szavazataikat Jeruzsálemből, vagy pedig átmen­tek Ciszjordánia valamelyik közeli településének szavazóhelyiségébe. Ezúttal az izraeli hatóságok a Hamász választási részvétele miatt meg akarják akadályozni a szava­zás mindkét módját. A Hamász je­lentősen előretört több helyhatósá­gi választáson, és esélye van a par­lamenti választások megnyerésére. Saul Mofaz izraeli védelmi mi­niszter a Gázai övezetből kiinduló palesztin erőszakhullámra való fel­készülésre szólította fel az izraeli hadsereget. Mofaz úgy véli, a Gázai övezetben működő fegyveres pa­lesztin szervezetek, mindenekelőtt a Hamász, fokozni fogják merény­leteiket a január 25-re kitűzött pa­lesztin választások közeledtével. „A Palesztin Hatóság nem működik a Gázai övezetben, a biztonsági szervek nem engedelmeskednek Mahmúd Abbász palesztin elnök­nek” - tette hozzá. Juval Diszkin, az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Srn Bét vezetője kijelentette: nem az a legaggasztóbb, hogy a Hamász erősödik, hanem az, hogy az Abbász vezette Fatah nagyon meg­gyengült. Nagy felfordulást okozott palesz­tin berkekben tegnap: rövid időre elraboltak, majd elengedtek két külföldi tanárt - egy ausztrál és egy holland állampolgárt - a Gázai öve­zet egyik amerikai iskolájából. Az elitnek számító American Interna­tional School vezetősége az ember­rablás hírére hazaküldte az iskola mintegy száz diákját. Pár órával ké­sőbb szabadon engedték őket el­rablóik, akik a Népi Front Paleszti­na Felszabadításáért (NFPF) nevű szervezet nevében jelentkeztek egy közleménnyel. Állítólag az volt a céljuk, hogy a palesztin hatóságok helyezzék szabadlábra vezetőjüket, Ahmed Szaadatot, aki a vád szerint elrendelte Rehavam Zeévi egykori izraeli idegenforgalmi miniszter 2001-es meggyilkolását. Az izraeli hadsereg a ciszjor- dániai Dzsenínben lelőtte tegnap a Hamász helyi parancsnokát. Egy katonai forrás arról számolt be, az izraeli hadsereg behatolt Dzsenínbe, s tűzpárbajban lelőtte a palesztin fegyverest, Zaid Halü Múszát. A katonák előzőleg körül­vették a házat, ahol a palesztin férfi és több társa bujkált. Meg­próbálták őrizetbe venni, de el­lenállt, és lövöldözés robbant ki. A rajtaütés során megsebesült egy izraeli határőr. (MTI, SITA) Sáron testsúlya „államtitok” Jeruzsálem. Nem az ország katonai ereje, hanem a kormányfő ki­lói számítanak Izraelben a legnagyobb, hétpecsétes titoknak. Hiába próbálták ezt kinyomozni az ország legravaszabb újságírói Sáron e heti, enyhe szélütése után. A jeruzsálemi kórház - ahonnan kedden engedték haza Saront - orvosai mindannyiszor nevetéssel ütötték el a dolgot, ahányszor a sajtó képviselői rákérdeztek a bűvös számra. Még azok sem jártak szerencsével, akiknek egyébként jó informáto­raik vannak a kormányfő biztonságára felügyelő Sin Bétnél. (TASR) Januárban kerülnek sorra a védelem tanúi - hetvenszázalékos volt a választási részvétel Szaddám sajátos imaszünete a bíróságon ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Kéthetes szünet után tegnap folytatódott Szaddám Húszéin volt iraki elnöknek és hét egykori alvezérének a pere, ezúttal a fővádlott jelenlétében. Szaddám, korábbi magatartásával ellentét­ben, nyugodtan viselkedett a tár­gyalóteremben. A pert december 7-én napolták el, miután az exdiktátor, fogva tar­tásának rossz körülményeire és a bíróság igazságtalanságára hivat­kozva megtagadta a részvételt a tárgyaláson. Az újabb, a tervek sze­rint idei utolsó tárgyalási napon a vád öt-hat tanú meghallgatását ter­vezte. A kora esti jelentések azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a meghallgatások átnyúlnak a mai napra is. Csak utánuk, januárban kerülhet sor a védelem tanúira, akik Dzsaafar al-Muszavi főügyész szerint legalább negyvenen lesz­nek, köztük a régi rézsűn három egykori minisztere. A jelenlegi per tárgya a síiták lak­ta Dudzsail faluban elkövetett 1982-es vérengzés, amelyet meg­torlásul hajtott végre az akkori biz­tonsági szolgálat egy Szaddám el­leni merényletkísérlet miatt. A tö­meggyilkosságnak több mint 140 suta esett akkor áldozatul. A volt diktátort és hét társát akár halálra is ítélhetik. A tegnapi nap egyik látványos fejleménye az volt, amikor Szad­dám hátat fordított a bíróságnak, és imádkozni kezdett. Előzőleg, az egyik tanú, Ali Hasszán Mohamed al-Hajdari szavába vágott, és arra kérte a főbírót, rendeljen el ima­szünetet. Kéréséhez az exdiktátor ellen valló tanú is csatlakozott, de a főbíró elutasította azt. Egyes iraki kormánytisztviselők Szaddám tegnap azt állította, az amerikaiak verik őt a börtönben (SITA/AP-felvétel) reményüket fejezték ki, hogy Szad­dám Húszéin pere segíthet begyó­gyítani a rezsim áldozatainak sebe­it, és közelebb hozhatja egymáshoz az irakiakat. Ugyanakkor a tárgya­Elutazott Irakból a német régésznő Berlin. Elhagyta Irakot a né- szélő, muzulmán hitre áttért 43 Susanne Osthoff (Reuters) hány napja emberrablók fogságá­ból szabadult német régésznő, hogy a lányával találkozzon. Ezt tegnap közölte a német külügymi­nisztérium. Hollétét nem fedték fel a hatóságok. Susanne Osthoff vasárnap nyerte vissza szabadsá­gát, háromhetes fogság után. A közlemény szerint először a lá­nyával akar találkozni, távol a nyüvánosságtól. Osthoff hozzá­tartozói Németországban élnek, de a jószolgálati tevékenységet is végző régésznő már évek óta alig tartja velük a kapcsolatot. A né­met hatóságok semmit sem árul­tak el az arabul folyékonyan be­éves nő szabadulásának körülmé­nyeiről. A Stem német hetilap ér­tesülése szerint az emberrablók politikai követelésekkel léptek fel, de végül csak váltságdíjat kaptak. Felmerültek találgatások arról, hogy Osthoffot a Hezbollah liba­noni gerillaszervezet egyik tagjá­ra, a Németországban - egy ame­rikai haditengerész meggyilkolá­sáért - életfogytiglanra ítélt, és az USA kiadatási kérelme dacára szabadlábra helyezett Moham­med Ali Hammadira cserélték ki. A német kormány tagadta, hogy bármilyen összefüggés lenne a két eset között. (MTI) lás rávilágított az iraki etnikai és vallási ellentétek mélységére. Sok szunnita biztosította rokonszenvé- ről a bukott elnököt. Ugyanakkor a suta és a kurd közösség tagjait örömmel tölti el, hogy az egykor nagyhatalmú elnököt a vádlottak padján látják. A választási bizottság tegnapi közleménye szerint a múlt csütör­töki parlamenti voksoláson 70 szá­zalékos volt a részvétel. A bejelen­tés szerint a választások végered­ményét valószínűleg január elején teszik közzé. Három iraki személy és egy ame­rikai katona meghalt, kilenc iraki pedig megsebesült különböző me­rényletekben Bagdadban a tegnapi bejelentések szerint. Amerikai részről közölték: út menti pokol­gép robbanása következtében egy amerikai katona életét vesztette az iraki főváros déli részén. Halálával 2158-ra emelkedett az Irakban 2003 márciusa óta elesett amerikai katonák száma. (SITA, MTI) Urániumdúsítás Irán másról tárgyalna Teherán. Irán pontos menet­rendet akar az urániumdúsítás új­rakezdéséhez az EU-t képviselő Franciaországgal, Nagy-Britanniá- val és Németországgal folytatott tárgyalásokon. Ezt az iráni nem­zetbiztonsági főtanács szóvivője közölte. Az iráni állami rádióban nyilatkozó Hoszein Entezámi sze­rint a tegnap újrakezdődött bécsi tárgyalások témája iráni szem­szögből az urániumdúsítási tevé­kenységek felfüggesztésének felol­dása, és annak pontos menetrend­je. A nyugatiak ragaszkodnak ah­hoz, hogy Teherán ne saját terüle­tén dúsítson uránt, mert attól fél­nek, hogy azt atomfegyver előállí­tására használná fel. Az irániak ugyanakkor nem mondanak le az urániumdúsításhoz való jogukról - hangsúlyozta a szóvivő. (MTI) Rumsfeld-nyilatkozat Bin Laden már nem irányít Kabul/Iszlámábád. Az amerikai katonai támogatás folytatásáról biztosította Donald Rumsfeld vé­delmi miniszter Hamid Karzai af­gán elnököt, amikor tegnap kabuli látogatásra érkezett. A Pentagon kedden erősítette meg, tavasszal 16 ezresre csökkentik az afganisztáni amerikai erők jelenleg 19 ezer fős létszámát, ami párhuzamosan tör­ténik a NATO-erők növelésével. Rumsfeld most leszögezte: az ame­rikai erők nem vonulnak ki az or­szágból, és az USA műiden tekin­tetben, hosszú távon is támogatja Afganisztánt. Rumsfeld kedden - be nem jelentetten - pakisztáni lá­togatásra utazott, s újságíróknak azt mondta: nehezen tudja elkép­zelni, hogy a feltehetőleg az afgán- pakisztáni határvidéken bujkáló Oszama bűi Laden még mindig ké­pes irányítani az al-Kaidát, ha egy­általán életben van. Szerinte a ter- roristavezémek ideje nagy részé­ben arról kell gondoskodnia, hogy el ne kapják. (MTI) Bolívia bekeményít Morales: Bush terrorista Dubaj/La Paz. Evő Morales megválasztott bolíviai államfő az al-Dzsazíra arab televízió szerint terroristának nevezte George Bush amerikai elnököt. „Az USA katonai beavatkozása más országokban, például Irakban nem egyéb állami szintre emelt terrorizmusnál” - idézte őt a hírtelevízió. A bolíviai politikus szóvivője, aki jelen volt, amikor az al-Dzsazíra az interjút készítette, kijelentette: nem emlék­szik rá, hogy a megválasztott elnök ezt mondta volna. Szerinte torzult a tartalom, amikor a spanyol szöve­get arabra fordították. Bolívia és egész Dél-Amerika első indián szár­mazású elnöke megválasztása utáni első sajtóértekezletén kilátásba he­lyezte: meg fogja akadályozni, hogy Washington a kábítószer-csempé­szet elleni küzdelem ürügyén erő­sítse katonai jelenlétét Bolíviában. Ugyanakkor magasztalta Fidel Castro kubai és Hugo Chávez vene­zuelai vezetőt. Mind Castro, mind pedig Chávez rendszeresen, éles szavakkal szokta bírálni Washing­ton politikáját. Morales választási kampányának egyik központi ígére­te volt, hogy államosítja Bolívia szénhidrogénkészleteit. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents