Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-21 / 294. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 21. Top Agro VII Lefantovcei Mezőgazdasági Szövetkezet Új Bodva Mezőgazdasági Szövetkezet, Tornaújfalu A gondoskodás meghozta a gyümölcsét Közvetlenül a 90-es évek elején a mezőgazdasági szövetkezetek átalakításának folyamatában az egykori 5400 hektáros mezőgazdasági szövetkezet elemeire bomlott, és a nagyüzemet alkotó egyes települések kiléptek a közösből. S noha a lefantovceiek az elején nem voltak túlságosan lelkes hívei a különválásnak, az adott helyzetben nem tehettek mást, mint hogy a saját területükön, összesen 910 hektáron, amelyből 878 hektár a szántó, ők is önállóan kezdjenek el gazdálkodni. A kedvezőtlen termesztési feltételek között ugyanis nyilvánvaló, hogy az adottságok miatt jóval több beruházást, befektetést kell eszközölniük, mint a kedvező, jó talajadottságokkal rendelkező területeken gazdálkodóknak. Mindezzel tisztában volt a szövetkezet vezetése is, de megfelelő termelési struktúra kialakításával sikerült megbízható alapokra helyeznie a szövetkezet gazdálkodását és a következetes munka, a talajokkal való fokozott törődés végül meghozta az eredményét. S ezt nem csak a kedvezőtlenebb termesztési feltételekkel rendelkező szövetkezetek kategóriájában elért első helyezés, hanem a produkált terméseredmények szintje is mutatja. A szövetkezet az előző években több mint 20 millió koronát áldozott arra, hogy a kedvezőtlen környezeti feltételek között a lehető legjobb elérhető minőségűre javítsa az általa művelt talajokat. A meszezés, komplex humusz- és tápanyagpótlás, altalajlazítás hatásai fokozatosan beértek, s meghozták az eredményeket. Tavaly például cukorrépából 64 tonnás átlagos hektárhozamok születtek, búzából 6,4 tonnás átlaghozamot takarítottak be, a repce pedig átlagosan 3,72 tonnát adott hektáronként. Sőt, ezek az eredmények még kedvezőbbek is lehettek volna, ha a gazdaságnak a vadak nem okoztak volna rendszeresen komoly károkat az egyes növény- állományokban. A magas szintű termeléshez a szakmai hozzáértés mellett megfelelő géppark is szükséges. Lefantovcén hosszú éveken át elsősorban a talajművelő gépekbe és rendszerekbe invesztáltak, s ez is hozzájárult a fent említett szép eredményekhez. Sajnos, a legutóbbi ágazati operációs programba benyújtott kérvényük a második fordulóban felállított kritériumok alapján nem volt sikeres, így az újabb tervezett beruházásokat saját erőből kell megvalósítaniuk. Emellett azonban nem feledkeznek meg saját szociális programjuk finanszírozásáról sem, amelybe a tagok gyógy- és rehabilitációs kezelései, gyermekeik üdültetése is beletartozik. Lefantovcén szintén sokat vártak az uniós belépés után bekövetkező változásoktól, főleg a Közös Agrárpolitika elveinek alkalmazásától. Ján Birčák, a szövetkezet elnöke úgy véli, hogy nem minden alakult a várakozások szerint, sőt nálunk még fokozza a gondokat, hogy az eleve kedvezőtlen feltételeket biztosító uniós támogatási rendszerben a nemzeti kiegészítésért évente még külön csatát kell vívni a parlamentben. A környező országok ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben vannak, s ez a versenyképesség tekintetében komoly hátrányt jelent. Hatékony koncentráció és szakosodás Egy-egy mezőgazdasági vállalkozás sikere vagy sikertelensége nem az üzemmérettől függ elsősorban, hanem attól hogy adott szervezeti formában mennyire hatékonyan és gazdaságosan képes a vállalat vezetése összehangolni a mezőgazdasági termelés biológiai törvényszerűségeit a gazdasági törvényekkel és szabályokkal, valamint az emberek munkaszeretetét, szaktudását, aktív hozzáállását. A Tornaújfalusi székhelyű Új Bódva Mezőgazdasági Szövetkezet méreteiben a művelt terület nagyságát tekintve kifejezetten nagyüzemnek számít, hiszen 3 892 hektáron gazdálkodik. Termőtalajai nem éppen a legjobb minőségűek, a róluk való hosz- szantartó és következetes gondoskodás eredményeképpen valamint a fent említett tényezők összehangolásával azonban a szlovákiai átlagnál jóval magasabb értékeket és terméshozamokat hoznak ki belőle. Mindehhez az is kellett, hogy a nagyüzem termékstruktúráját kifejezetten a meglévő adottságokhoz igazítsák, s ennek alapján szakosítsák. A leghatékonyabb termelői ágazatok közül itt a szavasmarhatartás, a juhtenyésztés és a kiegészítő baromfitartás adja a fő profilt, amelyhez a hatékony növénytermesztés szolgáltat kellő mennyiségű és jó minőségű alapanyagot. Az Új Bódva szövetkezet régebben híres volt zöldség- termesztéséről, szőlészetéről, sertéstenyésztéséről, tejelő juhászaiéról. A termelés koncentrálása és szakosítása azonban mindezeket az ágazatokat visszaszorította, fokozatosan visszafejlesztették és felszámolták őket. Kovács Imre és Köteles István a gazdaság vezetői szerint az utóbbi tíz esztendőben a nagyüzemi gazdaság évente átlagosan 25 millió koronát ruházott be főleg gépek vásárlására, állati férőhelyek kialakítására, újjáépítésére, sőt termőföld vásárlására is. Ennek eredményeként megállapítható, hogy az állatok tartási feltételeit megszabó animal welfare előírásainak a gazdaság állati férőhelyei már jórészt megfelelnek, s alapjában véve jóléti feltételeket biztosítanak az állományoknak. A szarvasmarha-tartásban a tejtermelésre koncentrálnak. Az utóbbi években az itt végrehajtott beruházásoknak köszönhetően 335 literrel emelkedett az egy tehénre jutó átlagos tejhozam, úgy, hogy közben az állomány létszámát is csaknem száz tehénnel bővítették. A holstein állomány mellett ebben a gazdaságban a szlovák tarka teheneket is tartanak, amelyek a meglévő hazai génállomány hordozói is egyben. A juhtenyésztésben áttértek a hús alapú tenyésztésre, az állományt is ehhez igazították. A juhok azonban nemcsak jó bevételi és támogatási forrást jelentenek, hanem a kaszálók és legelők rendben tartását is elvégzik, ingyen és bérmentve. A juhhús kivitelére közvetlen engedéllyel rendelkeznek, s egyik kedvező tapasztalatuk az unióba való belépéssel az, hogy az exportált juhhús ára a nyitott és a közös európai piacnak köszönhetően mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a hazai piacon. A 2004-es esztendő kiváló eredményeket hozott a növénytermesztésben. Ugyanakkor a túlkínálat következtében kialakult alacsony gabonaárak miatt a termést célszerűbb volt „bőrben” tehát az állattenyésztés révén értékesíteni. Nos, az Új Bódva szövetkezetben ezt a hagyományos szarvasmarhatartás mellett vágóbaromfi-neveléssel tudták megvalósítani, a baromfiállománnyal sikerült feletetni azt a gabonafelesleget, amit csaknem önköltségi vagy annál alacsonyabb árszinten lehetett volna eladni. Ugyanakkor ebben az ágazatban kifejezetten ügyelnek a gazdaságosságra, s csak akkor nevelik a csirkéket, ha azokat nyereséggel tudják értékesíteni. A beruházások terén az ágazati operációs program mindkét fordulójában pályáztak. A legújabb beruházásukkal 48 millió korona értékben az uniós környezetvédelmi szempontok és előírások teljesítését tűzték ki célul. Az általa megvalósítandó két trágyatelep és a fejőház szennyvízének gyűjtője azonban nemcsak azt a célt szolgálja, hogy az uniós környezetvédelmi előírásoknak teljes egészében megfeleljenek, hímem egyúttal annak tudatában is teszik, hogy az egészséges termőföldet és a környezetet az unokáiknak is megőrizzék. AT Tatry Kft., Spišská Belá Prašicei Mezőgazdasági Szövetkezet, Jacovce A hegyek árnyékában is hatékony termelés 1997-ben közvetlenül a Magas- Tátra csúcsainak árnyékában kezdte el tevékenységét az AT Tatry Kft. A kezdetekkor csak kevesen hittek abban, hogy a Spišská Belá-i székhelyű társaságnak sikerül megvetnie a lábát a tönkrement, elhanyagolt gazdasági épületekben, a parlagon heverő gyenge minőségű parcellákon, és olyan modern gazdaságot kialakítania, amely versenyképes lehet a jóval kedvezőbb termesztési feltételekkel rendelkező déli vidékekkel szemben is. Nos, a 2900 hektárt művelő gazdaság rövid története alatt igazolta, hogy a sikeres vállalkozásnak csak egyik előfeltétele a megfelelő környezeti feltétel, s bár szinte hihetetlennek tűnik, de a hegycsúcsok árnyékában is lehet 4 tonna feletti búzatermést, 3,3 tonnás repcetermést produkálni. Sőt azt el is tudják adni, ráadásul külföldre, ami az értékesítési válsággal terhes agrárágazatban külön figyelmet érdemel. Természetesen az eredmények nem önmagukról, csak úgy a semmiből születtek, hanem megfontolt célirányos beruházások nyomán. A gazdaságnak rendbe kellett tennie az elhanyagolt parcellákat, fel kellett tölteni a talajok tápanyagkészletét, hogy megfelelő hozamokat kapjanak. S miközben az uniós vélemények egyre rókább az ex- tenzív, környezetkímélő termelés irányába kívánják eltéríteni az agrárvállalkozások jelentős részét, itt a hegyaljai termesztő körzetben továbbra is a hatékony és intenzív termelésre esküsznek. A vállalat ügyvezető igazgatója szerint hagyni kell, hogy ki-ki maga döntse el, hogy milyen termelési formát és rendszert alkalmaz, a versenyképesség pedig a piacon úgyis kiderül. Az unióba való belépés a hegyaljai gazdaság számára új lehetőségeket nyitott, elsősorban a lengyel partnereik hányába. A gabonát is ide sikerült eladniuk, s amint azt Müan Krajanec ügyvezető igazgató (a képen) hozzátette, úgy tűnik, hosszú távú üzleti viszony is kialakulhat az alkalminak induló kapcsolatból. A fejlesztésekre mind a belépés előtti Sapard-program, mind pedig az ágazati operációs program és a vidékfejlesztési terv forrásait kihasználták. Az új gépek mellett 15 000 tonna tárolására alkalmas gabonaraktár épül, a 400 tonna tömegtakarmány befogadására képes takarmányraktár felújítását szintén uniós forrásokból fedezték. A társaság vezetése azonban nem csak a terméshozamokra és az azonnali gazdasági eredményekre összpontosít, hanem a környezet rendben tartására és védelmére is nagy figyelmet fordít. A Legszebb határért versenyben idén szerzett harmadik helyük is bizonyítja, hogy szívükön viselik a térségük sorsát. Bizonyítva, hogy egy adott vidék rendezett képe jóval többet mond el az ott élőkről, mind bármilyen kedvező statisztikai adat, vagy helyezési eredmény. Nemcsak a termelésre koncentrálva Több mint négyezer hektáros nagyüzemi gazdaságban a köz- gazdasági mutatók és a gazdasági eredmények kézben tartása közel sem olyan egyszerű, mint egy pár száz hektáros kis szövetkezetben, ahol egyszerű termék- szerkezettel a piaci lehetőségekre ügyesen reagálva lehet jó eredményeket elérni. A több ezer hektáros nagygazdaságok jóval nehezebben, lassabban tudnak reagálni a piaci változásokra, ráadásul a mezőgazdasági termelés szerkezete sem teszi mindig lehetővé a gyors váltást. A jacovcei székhelyű Prašicei Mezőgazdasági Szövetkezet több mint 4400 hektáron gazdálkodik. Terméshozamok tekintetében a tavalyi esztendő a gazdaság történetének legjobb eredményeit hozta. Búzából 7,6 t/ha, árpából 6,1 t/ha, kukoricából 8,1 t/ha, repcéből 5,1 t/ha volt az átlagos hektárhozam. A 2004-es eredmények azonban nemcsak azt mutatják, hogy a gazdaság terméshozamai az országos átlagokat magasan meghaladták, de egyúttal kiváló minőséget is adtak, így a termények értékesítésével sem volt különösebb gond. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés stabüizálására is fokozott figyelmet fordítanak. A szarvasmarha-tenyésztés, a sertéstartás és a baromfihizlalás ugyan költség- és beruházás-igényes vállalkozás, de megfelelő hatékonysággal működtetve meghozza a gyümölcsét. A prašicei gazdaságban eddig a tejtermelésben több mint ezer literrel, a hústermelésben 420 kg-mal lépték túl az 1996-ban megfogalmazott célokat. A szövetkezetben az állattenyésztési ágazat évente 95 millió korona fölötti bevételt hoz a konyhára, de Jozef Ur- mróský, a szövetkezet elnöke úgy véli, hogy ez az érték még növelhető. A szövetkezet vezetése nemcsak a gazdasági mutatókat tartja fontosnak, hanem a közvetlen környezettel való szoros együttműködést is. A községi önkormányzatokkal való kapcsolattartás ma már kölcsönös elveken nyugszik, a települések fejlesztéséből éppúgy kiveszik a részüket, mint a környék és a táj rendezettségének fenntartásából. Ehhez kapcsolódva jelentkeztek a Legszebb határért versenybe, ahol az értékelő bizottság véleménye alapján a második helyre rangsorolták őket. A szövetkezet gazdasági udvarának és a határi utaknak a rendezettsége láttán ez a helyezés joggal megilleti őket. »P-5-13764
