Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-20 / 293. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 20. Téma: a lakásfelújítások 15 Mivel a szükséges engedélyek, illetve igazolások beszerzése akár hónapokig is eltarthat, jobb minél hamarabb hozzákezdeni az okmányok begyűjtéséhez Panelsztori Szlovákiában A háztömb-rehabilitáció előkészítése Első iépésként el kell készíteni a házak diagnosztikai és energeti­kai auditját: ♦ a lakásokkal kapcsolatos összes számlát, adatot össze kell gyűjte­ni (pontosan ki kell mutatni, mennyi energiát fogyasztanak a laká­sokban, mennyit fizetnek a lakók a vízért, a gázért, a fűtésért), ♦ az energetikai audítor (a lista megtalálható a Slovenská energe­tická agentúra honlapján) elvégzi a felmérést - termokamerával vagy szabad szemmel megállapítja a hibákat, felméri a ház teljes állapotát, ♦ az audit alapján kiszámolják, mennyi hő illan el a házból, ♦ az audítor kidolgozza a szükséges munkálatok menetét, és pon­tosan kiszámolja a befektetés megtérülési idejét. Az audit általában mindig ugyanazzal a megállapítással ér véget: ♦ szükséges a fűtési rendszer teljes modernizálása, ♦ ajánlott az ablakok, a nyílászárók felújítása vagy cseréje, ♦ ajánlott a külső falfelületek szigetelése, ♦ ajánlott a tető szigetelése vagy újraszigetelése. 1994-ben három szlovákiai városban - Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán - kiválasztottak egy-egy panelházat, amelyet fran­cia tervek és technológiák alapján teljesen felújítot­tak. A házanként több mint 30 millió koronás beruhá­zást az Európai Unió finan­szírozta; a terv az volt, hogy a sikeres kísérlet után országos panelrehabilitáci­ós programot hirdetnek. RUDAS DÓRA Egy szerencsés lakóközösség A pozsonyi štrkoveci tó közelé­ben álló PHARE-támogatásból felújított panelház színes homlok­zata és hófehér nyílászárói már messziről elárulják, hogy ebben a több mint 40 éves házban az átla­gosnál jobb feltételek között él­nek a lakók. Dana asszony kétszo­bás lakásában a legnagyobb téli hidegben is csak közepes fokoza­ton tartja a radiátor állító gomb­ját, a tökéletes szigetelésnek kö­szönhetően a hálószobában szinte fűteni sem kell. Évente kb. 30 szá­zalékkal fizet kevesebbet a hő­szolgáltatásért, mint a szomszé­dos házak lakói. „Minket annak idején senki sem kérdezett meg, hogy akarjuk-e a felújítást vagy sem. Fél évig kalapáltak, vágtak, bontottak, festettek; bizony a la­kók idegeire ment az építkezés, de ma már az itt élők többsége el­ismeri, érdemes volt kibírni a kis kényelmetlenséget, pláne hogy az egész felújításért egy fillért sem fizettünk” - mondja a nyugdíjas hölgy, aki inkább a mindig pa- naszkodók kategóriájába sorolja azokat, akik szerint az ablakokat annak idején nem tökéletesen rögzítették, így itt-ott bizony sze­leinek. A háztömböt háromszoros szigetelő anyaggal borították be, kicserélték az összes nyílászárót, nemcsak a lakásokban, hanem a közös terekben is. Műanyag abla­kokkal fedték be a nyitott erkélye­ket, új radiátorokat szereltek fel, felújítottak vagy kicseréltek min­den belső vezetéket. A lakók sze­rint a munkák befejezése után több tucat szlovákiai polgármes­ter tartott terepszemlét a házban, a tömeges felújítás azonban nem kezdődött meg, országos panelre­habilitációs program pedig azóta sem létezik. Szlovákiában kb. 1,6 millió la­kás van, ezek 96 százaléka 1945 után épült. A lakások 85 százalé­ka tömegépítkezés, a panelházak építése főleg 1960-tól kezdődően indult meg, és a 90-es évekig tar­tott. Szakértők általános vélemé­nye szerint a panelházak szerke­zete gond nélkül kibírja a száz évet, a 30 évesnél idősebb épüle­tek azonban teljes felújításra szo­rulnak. Statisztikai adatok szerint országszerte több mint 255 ezer lakást kellene rekonstruálni. Mi kell ahhoz, hogy megszépüljön egy ház? Egy 40 éves, 35 lakásos panel­ház teljes felújítási költsége meg­haladja a 30 millió koronát. A munkálatokat általában több lé­pésben hajtják végre. Cserélni kell a belső vezetékeket (gáz-, víz-, vil­lanyvezetékek, központi fűtés) - itt nagyon fontos a mérők felszerelé­se, hogy minden lakásban külön és pontosan mérhető legyen a fel­használt víz, villany, energia mennyisége. Általában aktuális a felvonók cseréje vagy teljes re­konstrukciója. Cserélni vagy felújí­tani kell a levegőző rendszert. Az egyik legfontosabb lépés a ház­tömb teljes külső szigetelése. Az ablakokon szökik el az elillanó hő 40-50 százaléka. A szigeteleüen falak engedik ki az elveszített hő 30-35 százalékát, a tető a 10-20 százalékot, a tartószerkezet az 5- 10 százalékot és a rossz padló mi­att is veszíthetünk 5-15 százalékot. A városokban számtalan lakóte­lepen folynak munkák; egyre több cég vállal hőszigetelést. Többféle szigetelési módszer létezik; a leg­divatosabb a kapcsolt technológia, amikor a szigetelő réteget rára­gasztják az épület felületére, erre rögzítenek egy hálót, majd a vako­latot. „Terranova és Baumit tech­nológiával dolgozunk, az elmúlt években a régi és az új házaknál is ezek váltak be a leginkább. Négy­zetméterenként 1100 koronáért vállaljuk a szigetelést és a festést, ehhez jön még az állványozás és a szállítás költsége. Egy nagyobb la­kótömbnél az alapos és teljes szi­getelést 2-3 hónap alatt tudjuk el­végezni”- mondja Ladislav Papp, Pozsony egyik legnagyobb építő­ipari cégének vezetője. A szakem­berek figyelmeztetnek, nagyon sok tapasztalatlan cég vállal szigetelési munkát, ha azonban a lakók nem akaiják, hogy néhány év múlva le­váljon a házukról a szigetelő réteg, ajánlatos a technológiákat jól is­merő, erre a munkára engedéllyel rendelkező építőipari cégre bízni a felújítást. Állami segítség a tömbházak felújítására Az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium minden évben elkü­lönít egy bizonyos összeget a bér­házak felújítására, erre a vissza nem térítendő támogatásra azon­ban pályázhatnak a téglaházak la­kásközösségei, tulajdonosai is. A támogatást olyan épület- vagy szerkezeti hibák elhárítására lehet fordítani, amelyek a rosszul meg­választott építőelemek vagy tech­nológiák számlájára írhatók. Ez elsősorban a lakóházak külső bur­kolatának felújítását, hőszigetelé­sét, esetleg a közös területek, a lépcsőházak vagy az erkélyek kija­vítását jelenti. „Lakóközösségek, a lakástulajdonosok közössége, la­kásszövetkezetek folyamodhatnak ezért a támogatásért. Több felté­telnek kell természetesen megfe­lelni: az összköltségek 50 százalé­kára kérhető a minisztériumi tá­mogatás, egy négyzetméterre leg­feljebb 450 korona igényelhető. A kérvényező lakóközösségnek bizo­nyos önrésszel is rendelkeznie kell, szakértői véleményre is szükség van ahhoz, hogy igazolják, létezik a szerkezeti hiba. A kérvényeket 2000-től vesszük nyüvántartásba, idén erre a célra mintegy 170 mil­lió korona állt rendelkezésre. Több mint 250 kérvény érkezett, nem tudtunk minden igényt kielégíte­ni” - nyilatkozta lapunknak Szabó Mónika, az építésügyi tárca sajtó- osztályának munkatársa. Az Állami Lakásfejlesztési Alapnál is pályázhatnak a panel- felújításra készülők. Itt rendkívül kedvező kamatozású kölcsönt kaphatnak a háztömbökben élők. Húszéves futamidejű hitelről van szó minimum 2,7 százalékos ka­mattal. Egy négyzetméterre 8 ezer korona igényelhető, de a hi­tel nagysága nem haladhatja meg az összköltségek 80 százalékát. A pénz hőszigetelésre, a lépcsőhá­zak és a közös terek felújítására használható fel. A lakásfejlesztési alap 2005-ben 250 millió koronát fordított háztömbfelújításra. Mi­vel az állami támogatás egy házra csak egyetlen egyszer igényel­hető, érdemes meggondolni a tel­jes felújítást. Az állami támogatást nem könnyű megszerezni. Mivel a szükséges engedélyek, igazolások beszerzése akár hónapokig is el­tarthat, jobb minél előbb hozzá­kezdeni az okmányok begyűjtésé­hez. A kérvényt hivatalos nyom­tatványon, az ületékes kerületi építésügyi hivatalhoz (Krajský stavebný úrad) február végéig kell benyújtani a következő mel­lékletek csatolásával: A harmincévesnél idősebb épületek teljes felújításra szorulnak (Pavol Funtál illusztrációs felvétele) Az ablakokon szökik el az elillanó hő 40-50 százaléka (Képarchívum) ♦ a kérvényező (lakóközösség, lakástulajdonosok közössége, la­kásszövetkezet) dokumentumok­kal alátámasztott adatai, ♦ érvényes építkezési engedély, ♦ tulajdonjogot igazoló doku­mentum, ♦ a befizetéseket igazoló doku­mentum, ♦ műszaki jelentés a ház állapo­táról, ♦ építési terv, ♦ költségvetés, ♦ saját anyagi forrás igazolása, ♦ számla igazolása, ♦ igazolás arról, hogy a lakókö­zösség legalább 6 hónapja rendel­kezik a fenntartási költségekre, működtetésre és javításra szánt pénzalappal, ♦ szakértői vélemény a javítás szükségességéről, ♦ tulajdonlap, ♦ becsületbeli nyilatkozat arról, hogy a kérvényezőnek nincs tar­tozása az állami költségvetés felé. A hatóságok kérhetik továbbá a jegyzőkönyvet arról, hogy verseny- pályázat útján választották ki a munkát elvégző céget, illetve az adott céggel megkötött szerződést. Az Európai Unió újonnan csatla­kozott országai szeretnék elérni, hogy a közösség a következő évek­ben támogassa a panelnegyedek felújítását. Az EU illetékesei sze­rint arra nincs sok esély, hogy a há­zakat uniós forrásból rehabilitál­ják, az EU a 2007-2013-as költség- vetéséből azonban segíthet javíta­ni a lakótelepeken a szolgáltatások és az életkörülmények fejlesztését, hozzájárulhat a hőszigetelés költ­ségeihez, és az is elképzelhető, hogy támogatja a villany- és vízve­zetékek korszerűsítését. Konkrét elképzelés azonban ezzel kapcso­latban egyelőre nincs. Kölcsön lakóközösségeknek házfelújításra Szlovák Takarékpénztár - a kölcsön minimális összege 500 ezer korona, maximális összege 25 millió korona lakóházanként. Egy lakásra azonban maximum 250 ezer koronás kölcsön igényelhető. A kölcsön futamideje 4-20 év. Tatra Bank - lakóházanként minimum 3 millió korona kölcsön igényelhető, maximális összeg nincs. A kamatot egyénileg hatá­rozzák meg; ez általában 5,5 szá­zalék. UniBank - 100 ezer és 1 millió korona között nyújt jelzáloghiteit a lakóközösségeknek 1-10 év fu­tamidőre. OTP Bank: A lakóközösség klasszikus kölcsönt és jelzáloghi­teit is kaphat. Volksbank (Ľudová banka) ­jelzálogkölcsönként igényelhető felújítási hitel. Istrobank - Obnova néven in­dított programot a háztömbök fe­lújításának segítésére, a minimá­lisan igényelhető összeg 200 ezer korona, maximum nincs. A futa­midő 15 év. ČSOB - jelzáloghiteiként mű­ködő kölcsön. Általános Hitelbank (VÚB) ­állami kezességet igénylő, tízéves futamidejű speciális kölcsön a la­kóközösségek számára. HVB Bank - a bank hajlandó fi­nanszírozni akár a felújítás 100 százalékát is. A minimális kölcsön összege 250 ezer korona, a kamat 4 százalék körül mozog. Az egy lakásra jutó adósságállomány azonban nem haladhatja meg a 300 ezer koronát. Kérvényezhető kölcsön a laká­sépítési pénztáraknál is; a kérvé­nyezőket egyénileg bírálják el. (Forrás: SME) Némi külföldi kitekintés Németországban oldották meg leggyorsabban és leghatékonyab­ban a panelházak rekonstrukció­ját. Az eddigi felújítások három és fél milliárd eurós költségét teljes mértékben az állam vállalta ma­gára, mivel a panelházakat nem adták el a lakóknak, hanem ön- kormányzati tulajdonban marad­tak. Kelet-Berlinben mára felújí­tották a panelházak 85 százalé­kát. Ugyanakkor az ország egyesí­tése óta több mint egymillió lakás áll üresen Németország keleti ré­szében, mivel az emberek nyugat­ra költöztek. Az országban egyre többen kérdőjelezik meg a panel­felújítási program értelmét. Magyarországon 2001 óta csaknem 50 ezer panellakás reha­bilitációját végezték el. Ilyen tem­póban tíz év alatt rendezni lehet­ne a tömbházak gondjait. A teljes felújítási program költségének egyharmadát a lakóközösségek állják. További egyharmadra a központi költségvetésből lehet pá­lyázni, a szerencsésebb régiókban pedig az önkormányzat saját for­rásokból is hozzájárul egyharmad résszel a teljes felújításhoz. Mivel azonban az előkészítés is nagyon költséges, a tízlakásosnál na­gyobb panelházaknál előkészítési költség is igényelhető az államtól. Ennek az összegnek a kétharma­da nyerhető el pályázat útján - la­kásonként maximum 4000 forint. A vajdasági lakók csakis saját magukra számíthatnak, közös pénzből kellene kigazdálkodni a háztömbök felújításához szükséges összeget. Erre azonban a volt Ju­goszlávia területén nagyon kevés embernek van pénze, így a házak többsége siralmas állapotban van. Kárpátalján is hasonló a helyzet: Ungváron és Munkácson a lakos­ság kb. egyharmada él panellakás­ban, a házgyári elemekből készí­tett lakásokat a 70-es években 25 évre tervezték, ezután teljesen fel kellett volna újítani őket. Többsé­güket azonban még csak nem is ja­vították, jelenleg rettenetes álla­potban vannak. Ukrajna kormánya ugyan kidolgozott egy programot a panelházak felújítására, ennek alapján azonban a lakóknak is ré­szesedést kellene vállalniuk a felú­jítás költségeiben. Kárpátalja pa­nelvárosainak lakói azonban nagy­részt munkanélküliek, akik képte­lenek kifizetni ekkora költséget.

Next

/
Thumbnails
Contents