Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-17 / 291. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 17. RÖVIDEN Nem nukleáris baleset volt Moszkva. Felrobbant egy olvasztókemence a leningrádi atomerőműhöz tartozó, jelenleg nem üzemelő második energiablokk területén, a sugárzás a megfelelő szinten maradt. Az orosz atomenergia-hivatal szóvivője elmondta, a robbanás egy fémhulladékot feldolgozó olvasztókemencében következett be. A robbanás még csütörtök hajnalban történt. A délutáni közlemény szerint a három súlyos sérült egyike, egy acélolvasztár meghalt. A baleset miatt a Szosz- novij Bor-i ügyészség büntető- eljárást indított a biztonság- technikai szabályok megsértése miatt. A közlemény hangsúlyozza: a baleset semmilyen összefüggésben nem áll az erőmű energiablokkjaival, és nincs hatással az erőmű üzemeltetésére. A radioaktív sugárzás szintje az erőmű területén megfelel a normális értéknek, vagyis 16 mikrorönt- gennek óránként. (MTI) Phenjan nem ígért folytatást Csedzsu. Dél-Koreának nem sikerült elérnie a tegnap befejeződött Korea-közi tárgyalásokon, hogy Észak visz- szatéijen a maga okozta atomválság megoldását célzó hathatalmi tárgyalásokhoz. Viszont a felek megállapodtak a közös határt átszelő vasútvonalak kipróbálásában, újabb családegyesítések, illetve a két nemzeti vöröskereszt találkozóinak megszervezésében. (MTI) Egyneműek együttélése Prága. Csehország rövidesen várhatóan felsorakozik azon államok közé, amelyek lehetővé teszik az egyneműek hivatalosan bejegyzett együttélését. Az ehhez szükséges törvényjavaslatot tegnap hagyta jóvá a cseh képviselőház. A javaslatot, amelyet az alsóház ötödik próbálkozásra fogadott el, még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, itt a Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) van a legtöbb szenátora. A párt képviselőinek többsége tegnap a törvényjavaslat ellen szavazott, (m) Fehérorosz elnökválasztás Minszk. A fehérorosz parlament tegnap 2006. március 19-re tűzte ki az elnökválasztást. Alekszandr Lukasenko máris jelölt, az ellenzék pedig az ukrajnai narancsszínű forradalomhoz hasonló megmozdulást helyezett kilátásba. Az USA által Európa utolsó diktátorának nevezett Lukasenko nem rejtette véka alá, hogy saját maga utódja kíván lenni. Az 1994 óta hatalmon lévő elnök tavaly októberben népszavazást tartatott az alkotmány módosításáról, amelynek értelmében korlátlan alkalommal indulhat az elnökválasztásokon. A népszavazást erőteljesen bírálta többek között az Európai Parlament is, amely szerint Lukasenko 2006 utáni újabb megbízatása törvénytelen lenne. (MTI) Európai parlamenti képviselők a tárgyalóterembe való belépéskor dulakodásba keveredtek a vádat képviselő nacionalista jogászokkal Rátámadtak a bíróságon Orhan Pamuk török íróra ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Amikor a legismertebb és legolvasottabb török író, Orhan Pamuk tegnap megérkezett a török nemzet nyflt megsértése miatt ellene induló bírósági perre, nacionalista tüntetők egy csoportja támadt rá. Az Isztambulban folyó pert, amelyet a török nemzet nyflt megsértése miatt indítottak ellene, a bíróság szinte azonnal elnapolta február 7-re. Mielőtt a sötét öltönyben érkező Pamuk beléphetett volna a bíróság épületébe, a tüntetők pfujolással fogadták, egyikük, egy nő mappával fejbe vágta őt, míg egy másik tiltakozó azt üvöltötte felé, hogy áruló. A rendőrök a támadó nőt elvezették, az írót pedig biztonságos helyre menekítették. A bíróság azért döntött a tárgyalás elnapolásáról, s a február 7-i folytatásról, mert meg kívánja várni az igazságügy-miniszter állásfoglalását az ügyben - közölte Cem Özdemir német európai parlamenti képviselő. Orhan Pamuk ellen a török nemzet nyflt megsértése miatt emeltek vádat, miután az író több hónappal ezelőtt - hazájában tabut döntve - kijelentette, hogy a világban közismert 1915-ös örmény népirtás idején török földön egymillió örményt és 30 ezer kurdot öltek meg. A tárgyalás megnyitására megfigyelőként hat európai parlamenti képviselő és egy brit törvényhozó érkezett, a tárgyalóterembe való belépéskor azonban kisebb dulakodásba keveredtek a Pamuk elleni vádat képviselő nacionalista jogászokkal. Az Európai Unió bővítési biztosa, Olli Rehn korábban arra figyelmeztette Ankarát, a most kezdődő perben valójában nem Pamukról, hanem Törökországról fognak ítéletet mondani. „Döntő próba az ország számára ez az eljárás” - mondta Rehn, a szólásszabadságot kérve számon az unióba törekvő Törökországtól. Megjegyezte, arra számít, hogy Ankara tiszteletben tartja az emberi jogok európai alapokmányát és az EU koppenhágai kritériumait, vagyis az uniós tagság politikai feltételeit. Egyébként hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés lenne kiróható Pamukra a kijelentése elhangzásakor érvényben volt - azóta megreformált - törökországi büntető törvénykönyv értelmében. Maga az író arra számít, hogy nem fogják elítélni. Orhan Pamuk 1952-ben született Isztambulban. Hároméves New York-i tartózkodását leszámítva egész életét ebben a török nagyvárosban töltötte. Előbb építészi, majd újságírói diplomát szerzett. 1974-ben kezdett el írni, és már első regényével - Cevdet bej és fiai - elnyerte a Milliyet Press könyvpályázatának első díját. Könyveit a külföldi kritikusok leggyakrabban Umberto Eco, Italo Calvino, Franz Kafka és Garda Márquez műveihez hasonlítják. A New York Times egy új csillag születéséről írt vele kapcsolatban A fehér kastély megjelenésekor, a The Guardian pedig a XXI. század 21 legjobb írója közé sorolta a „mágikus realizmus” egyik legzseniálisabb képviselőjének tekintett Pamukot. Ő volt az első muzulmán értelmiségi, aki annak idején kiállt a fatvával sújtott Salman Rushdie mellett. (MTI, ú) Orhan Pamukot (balról), számos rangos irodalmi díj kitüntetettjét a rendőröknek kellett biztonságos helyre menekíteni (Reuters-felvétel) Vezet a síita konzervatív pártszövetség - december végén vagy január elején lesz hivatalos végeredmény Rekordot döntött a részvétel Bagdad. A síita konzervatív Egyesült Iraki Szövetség vezet az iraki parlamenti választásokon öt dél-iraki tartományban a tegnap ismertté vált, nem hivatalos eredmények szerint. A részvételi arány valószínűleg meghaladta a 70 százalékot. ÖSSZEFOGLALÓ Az Abdel-Azíz Hakím vezette Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa (SCIRl), Ibrahim Dzsaafari kormányfő pártja, az Iszlám Dava Párt és a Muktada asz-Szadr síita radikális hitszónokot támogató erők jelöltjeit is magában foglaló listára meg nem erősítetett közlések szerint Kerbela tartományban 85 százalék, Majszánban 86, an- Nedzsefben 80, al-Kádiszíjában 70, Bábilban pedig 70 százalék szavazott. Az al-Manar televízió nem hivatalos eredményekre hivatkozó jelentése szerint a dél-iraki tartományokon kívül több közép-iraki tartományban is elsöprő arányban vezet. A hivatalos végeredményt december végén, esedeg január elején hirdetik ki - közölte a választási bizottság. Abdel-Azíz Hakím üdvözölte az irakiakat a „függedenség felé vezető úton aratott fontos győzelem” alkalmából. Mint mondta, az általa vezetett pártszövetség programjához híven erős iraki államot kíván felépíteni, „amelyben a törvény és a társadalmi igazságosság uralkodik, szavatolják az emberi jogokat és a nők jogaid’. A csütörtöki voksoláson a részvételi arány 70 százalék körül volt - közölte Farid Ajar, a választási bizottság elnöke. A januári parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak 59 százaléka, míg az alkotmányról tartott októberi népszavazáson 63 százalékuk élt szavazati jogával. A részvételi arány növekedése a szunnita szavazók nagyobb aktivitásának köszönhető. A választások tisztaságára felügyelő külföldi megfigyelők szervezete szerint a választások általában a nemzetközi normáknak megfelelően zajlottak le. A kiadott közlemény ugyanakkor felhívja a figyelmet, egyes régiókban a szavazócédulák hiánya miatt késve nyitottak a szavazóhelyiségek. A függeden választási bizottságokból és választási szakértőkből 2004-ben alakult szervezet megdicsérte az iraki függeden választási bizottságot a nehéz körülmények között kifejtett tevékenységéért. Az iraki választásokat számos nyugati ország üdvözölte, az Egyesült Államoktól Olaszországon át Ausztráliáig, míg az iraki háborút ellenző Franciaország és Németország egyelőre nem kommentálták a szavazást. (MTI, t) Elfogták, majd elengedték Zarkávit Washington. Az iraki biztonsági erők elfogták, majd elengedték 2004-ben Abu Muszab az-Zarkávit, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki csoportjának vezetőjét, anélkül, hogy tudták volna, ki került a kezükbe. Ezt állította helyi idő szerint csütörtök este a CNN egy magas rangú iraki vezetőre hivatkozva. Húszéin Kamal belügyminiszter-helyettes elmondta a tévének, a leginkább keresett iraki terroristát, akinek a fejére az USA 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki, tavaly elfogták, majd elengedték. Kamal további részleteket nem közölt. Egy megkérdezett amerikai illetékes nem zárta ki, hogy ez lehetséges volt, de nem erősítette meg az értesülést. Az Irakban állomásozó amerikai haderő korábban azt közölte, 2005 februárjában és áprilisában kis híján elfogták Zarkávit. A 39 éves, jordániai származású terroristát Jordániában 2002-ben egy amerikai diplomata meggyilkolásáért halálra ítélték. Csoportja számos iraki merénylet elkövetését vállalta Szad- dám bukása, 2003 áprilisa óta. (m) Az-Zarkávi (TASR/AFP) Teherán nagyobb hatótávolságú eszközök kifejlesztésére törekszik a német hírszerzés szerint Közép-Európát is fenyegető iráni rakéták MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Irán észak-koreai és orosz technológiával nagyobb hatótávolságú, nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető rakétákat akar előállítani. Ezt a nagy példányszámú Bild írta tegnap a német hírszerzésre (BND) hivatkozva. A lap birtokába jutott BND- anyag szerint Irán 18 darab BM-25-ös rakéta előállítására alkalmas részegységeket vásárolt Észak-Koreától. Ezek a rakéták 2500 kilométer hatótávolságúak, de az orosz gyártmányú, SS-N-6 típusú, tengeralattjáróról indítható rakéta technológiájának fel- használásával a távolságot 3500 kilométerre akarja növelni. A jelenlegi ismeretek szerint Iránnak vannak Sahab 3-as rakétái, amelyeknek hatótávolsága kétezer kilométer alatt van. A német hírszerzés szerint az iráni atomprogram további fejlesztésével közép- és hosszútávon Németország és Európa más részei is közvedenül érintettek lennének, „a nagyobb hatótávolságú, esedeg nukleáris robbanófejekkel felszerelt rakétákkal Irán képes lenne egész Izraelt, illetve Közép-Európa egyes részeit is befogni”. Áz elmúlt napokban drasztikusan kifejezésre jutott Irán Izrael-ellenessége, miután Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő tagadta a holokausztot, vagy annak nagyságrendjét, és felvetette, hogy Izraelt helyezzék át Európába, Amerikába vagy Alaszkába, illetve töröljék le a térképről. Izrael a fenyegetőzésekre azt válaszolta, képes megvédeni önmagát, az összes ehhez szükséges eszközzel rendelkezik. Teherán tegnap azzal fenyegetőzött, ha Izrael megtámadná Iránt, az erre adott teheráni katonai válasz pusztító erejű lenne. Az EU-csúcs a szankciók lehetőségéről Brüsszel. Az iráni elnök holokauszttagadó kijelentései szankciókat vonhatnak maguk után. Ezt tartalmazza az a közleménytervezet, amelyet az Európai Unió vezetői brüsszeli csúcsértekezletük tegnapi zárónapján megfogalmaztak. Az EU vezetői „gondosan tanulmányozzák, milyen diplomáciai lehetőségek vannak az Irán elleni büntetőintézkedésekre” - közölték diplomaták a csúcs helyszínén. Az unió külügyminiszterei csütörtök este már megfogalmaztak egy nyilatkozatot, amely élesen elítéli a iráni elnök holokauszttagadó kijelentéseit. (MTI) Segítségnyújtás Iraknak Visegrádi felajánlás Washington. A demokráciába való átmenet során szerzett tapasztalataik megosztásával a visegrádi országok hasznos segítséggel szolgálhatnak az iraki demokratikus intézmények felépítésében. Ezt hangsúlyozták a V4-ek washingtoni nagykövetei a The Wall Street Jour- nalben tegnap megjelent közös írásukban. Simonyi András magyar, Rastislav Káčer szlovák, Petr Kolár cseh és Janusz Reiter lengyel nagykövet emlékeztetett a szovjet elnyomásra, a szabadság visszaszerzésének eltiport kísérleteire. „Ki gondolta volna 1956-ban Magyarországon, 1968-ban Csehszlovákiában vagy 1980-ban Lengyelországban, hogy még életünkben megszabadulhatunk a diktatórikus rezsi- mektől, és saját kezünkbe vehetjük jövőnk alakítását’ - fogalmaztak Irak jövője, a mi múltunk című írásukban. A stabilitás és a gazdasági fellendülés közvetlen céljának elérésével a négy ország ezért kötelességének érzi, hogy szabad és demokratikus nemzetként segítsen másokon, hogy ők is eléljék azt a biztonságot és jólétet, amelyben nekik már részük van. (MTI) Nem volt kötelező Egyházi iskolák tüntetése Budapest. Több ezer szülő, pedagógus és diák tüntetett az egyházi közoktatási intézmények költségvetési támogatásának jövő évre tervezett mértéke miatt tegnap a Felvonulási téren. Hardy F. Gábor, a megmozdulást szervező Szülői Közösségek elnöke szégyennek nevezte, hogy az utcára kellett vonulniuk jogaik érvényesítéséért. Azt mondta, statisztikai csalás, hogy az egyházi iskolák nagyobb állami támogatást kapnának, mint az önkormányzatiak. Cáfolta továbbá, hogy bármelyik intézmény kötelezővé tette volna a diákoknak a részvételt. Az eseményen a szülők és az egyházi intézmények képviselői az eselyegyen- lőség és a törvények betartását kérték a kormányzattól. (MTI)
