Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-15 / 289. szám, csütörtök
ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 15. Fókuszban: a szabadság 3 A munkaadó köteles úgy elrendelni a szabadságot, hogy az alkalmazott legalább két hetet egyfolytában pihenhessen, ezt javasolják a szakemberek is (TASR-felvétel) A munkatörvénykönyv lehetővé teszi, hogy a szabadság ki nem merített részét átvigyük a következő évre Legalább két hetet pihenjünk! Éves szabadságra alapvető joga van minden alkalmazottnak, de ki is kell vennie az adott évben. A munkatörvénykönyv megszabja ugyanis, hogy a munkaadó köteles az éves alapszabadságot - mely négy hét - biztosítani a dolgozóinak. LAJOS P. JÁNOS Ez azt is jelenti, hogy az alkalmazottnak az adott évben ki kell merítenie a rendelkezésre álló időt, de legalább az alapnak számító négy hetet. A szociális ügyi minisztérium szerint ez a rendelkezés a dolgozót védi, ennek köszönhetően a munkaadó nem teheti meg, hogy halogatja évről évre a szabadság elrendelését. Azt is a törvény mondja ki, hogy a munkaadó köteles úgy elrendelni a szabadságot, hogy az alkalmazott legalább két hetet egyfolytában pihenhessen, ezt javasolják a szakemberek is. „A szabadság célja a szervezet regenerálódása, a kikapcsolódás, ehhez legalább két hétig távol kell maradni a munkahelytől” - mondta lapunknak Irena Pálffyo- vá pszichológus. Bizonyos esetekben a törvény lehetővé teszi, hogy a szabadság ki nem merített részét átvigyük a következő évre, akkor azonban már mindenképpen ki kell meríteni, különben elveszik. Ilyen esetnek számít az, ha az alkalmazott hosszabb ideig beteg volt, vagy a munkaadó üzemeltetési okokra hivatkozva nem tette lehetővé a merítését. „Ha a munkaadó hibájából nem tudta az alkalmazott kimeríteni a szabadságot, peres útonköve- telheti kifizetését” - állítja Martin Danko, a munka-, szociális és családügyi minisztérium szóvivője. A ki nem merített szabadságot ugyanis csak nagyon ritkán köteles kifizetni a munkaadó, ilyennek számít, ha a munkaviszony megszűnik, és az alkalmazott a felmondási időben sem tudja kivenni összes szabadságát. A törvény megszabja azt is, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a munkaadónak az üzemi szabadság elrendelésekor. Természetesen ezt is egyeztetnie kell az alkalmazottakkal, és feltétel az is, hogy az üzemi szabadság nem lehet két hétnél hosszabb. Ez alól csak a művész- együttesek, a színészek és a pedagógusok kivételek, nekik négy vagy több hét is lehet az üzemi szabadság, (lpj) VILLÁMINTERJÚ-'Y Meddig kell kivenni az éves szabadságot? Jana Sláviková, a Szakszervezetek Szövetségének jogi szakértője: A törvény szerint év végéig ki kell meríteni az éves szabadság- keretet, ha azonban erre sürgős üzemeltetési okból nem volt lehetőség, akkor legkésőbb a következő év végéig mindenképpen ki kell meríteni, mert különben elveszik. A munkaadó ugyanis nem köteles kifizetni a kimenteden szabadságot, csak bizonyos pontosan meghatározott esetben. Elrendelheti a munkaadó a szabadságolást? Igen, ugyanis a munkaadójoga, hogy meghatározza, az alkalmazott mikor megy szabadságra. Természetesen az a legjobb, ha erről megegyezik az alkalmazottakkal, erre szolgál a szabadságok éves terve, melyet az alkalmazottak képviselői - a szakszervezet vagy az alkalmazotti tanács is véleményezhet. Ha azonban az alkalmazott az éves tervben nem határozza meg, hogy mikor akar szabadságra menni, akkor a munkaadónak jogában áll elrendelni a szabadságot, ez ugyanis kimondottan az ő hatáskörébe tartozik. Ki kérheti a ki nem merített szabadság kifizetését? Erre csak akkor van lehetőség, ha sürgős üzemeltetési okokból nem tudta kivenni a szabadságát. Ez érvényes azokra az esetekre is, amikor befejeződik a munkaviszony. Ha tehát az alkalmazott saját hibájából nem merítette ki a szabadságot, akkor nincs joga kérni a kifizetését. Ha munkaviszonya megszűnik, például felmond, akkor még rendelkezésére áll a felmondási idő, melynek során kimerítheti a szabadságát. Ha esetleg több szabadsága van, mint a felmondási idő, akkor kérheti a ki nem meríthető szabadság kifizetését. Mi számít sürgős üzemeltetési oknak? j Nehéz ezt megnatározni, de példaként elképzelhető egy o- lyan helyzet, amikor a munkaadónak sürgős megrendelést kellett teljesítenie, és egész évben szüksége volt minden alkalmazottra. Ebben az esetben kérhetik a szabadság kifizetését. Gyakoriak az Uyen esetek? Tapasztalatom szerint ritkán fordulnak, elő, a munkaadók ugyanis figyelnek arra, hogy alkalmazottaik kimerítsék a szabadságot. Erről a törvény is rendelkezik: a munkaadó köteles biztosítani azt, hogy a legalább négyhetes éves szabadságot minden alkalmazottja kivegye. Akiknek 5 hét szabadság jár, egy hetet általában átvihetnek a következő évbe. Ezt az egy hetet a következő év végéig ki kell meríteniük. A munkaadók nem szeretik kifizetni a ki nem merített szabadságot, ezért általában ügyelnek arra, hogy alkalmazottaik időben menjenek szabadságra, (lpj) A SZABADSÁG MERÍTÉSE A jogszabály meghatározza azt is, hogy milyen módon, hogyanjár az alkalmazottnak a rendes évi szabadság:- A merítést a munkaadó határozhatja meg az alkalmazottal történt egyeztetés alapján, és az évi szabadságok terve szerint, melyet az alkalmazottak képviselőinek is jóvá kellett hagyniuk. Tekintettel kell lenni arra, hogy az alkalmazott lehetőleg egyszerre vehesse ki szabadságát, és a naptári év végéig élhessen ezzel a jogával.- A munkaadó az alkalmazottakkal való egyezség alapján tömeges vagy üzemi szabadságot is elrendelhet, ha erre üzemeltetési okokból szükség van, és nem sérti az alkalmazottak érdekeit. Az üzemi szabadság nem lehet két hétnél hosszabb, kivételt képeznek profi művészeti csoportok - számukra legfeljebb 4 hét lehet -, a színészek esetében a teljes szabadság idejét is elérheti az üzemi szabadság hossza.- Ha a szabadságot nem egyszerre szabják ki, biztosítani kell, hogy az alkalmazott legalább két hetet folyamatosan szabadságon tölthessen. Az üzemi szabadság időpontját legalább 14 nappal korábban be kell jelentenie a munkaadónak. Ezt az időszakot csak az alkalmazottak beleegyezésével lehet rövidíteni.- A munkaadó módosíthatja az alkalmazottja szabadságának időszakát, de ebben az esetben azonban vállalnia kell az ezzel kapcsolatos költségeket.- A munkaadó nem határozhatja meg a szabadság merítésének időszakát arra az időszakra, amikor: ♦ az alkalmazott tényleges katonai szolgálatát vagy civilszolgálatát tölti, ♦ amikor az alkalmazott betegszabadságon van, ♦ amikor az alkalmazott gyesen vagy anyasági szabadságon van. ♦ A munkaadó adhat alkalmazottjának szabadságot akkor is, ha a törvény szerint még nem jár neki, de várható, hogy az adott naptári évben teljesíti az előírt feltételeket. Például ha még nem dolgozta le a szükséges 60 napot, de az év végéig várhatóan ledolgozza azt. (lpj) Mikor vihető át a szabadság? A munkatörvénykönyv szerint az éves szabadságot alapvetően abban az évben kell kimeríteni, amelyik évben jogigény keletkezett rá. Ezt a rendelkezést csak három indokkal lehet megkerülni:- sürgős üzemeltetési okokból - például ha a szabadságolás veszélyeztetné a vállalat működését,- ha a munkaadó nem határozta meg, mikor kell kivenni a szabadságot,- ha az alkalmazott betegség vagy gyes, anyasági szabadság miatt nem tudta kimerítem a szabadságát, (lpj) KINEK MENNYI SZABADSÁG JÁR? Rendes évi szabadság Törvényben meghatározott szabadság négy, 15 évet ledolgozottak esetében öt hét. Az az alkalmazott válik jogosulttá erre a szabadságra, vagy annak arányos részére, aki az adott évben legalább 60 napot ledolgozott ugyanannál a munkaadónál. Pedagógusok szabadsága A tanítók, tanárok - beleértve az igazgatókat is -, az óvónők éves szabadsága legalább nyolc hét. Ugyancsak ennyi szabadságot határoz meg a munkatörvénykönyv a szakiskolákban tanító mestereknek és a kollégiumok nevelőinek. A ledolgozott napokért járó szabadság Aki egy munkahelyen 60 napnál kevesebbet dolgozott le az adott évben, annak minden 22 ledolgozott nap után az éves szabadság egy tizenketted része jár. Aki négy hétre jogosult, annak 1,5 nap, aki 5 hétre, annak 2 nap minden 22 ledolgozott munkanap után. Kiegészítő szabadság A rendes évi szabadságon felüljár azoknak, akik föld alatt vagy nehéz fizikai körülmények között dolgoznak egész évben, illetve azoknak, akik egészségre súlyosan káros környezetben dolgoznak. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, ÉSZAKON HAVAZÁS; -1-3 FOK A Duna vízállása - Pozsony: 270, árad; Medve: 130, árad; Komárom: 140, árad; Párkány: 75, apad. A Nap kel 07.38-kor - nyugszik 15.56-kor A Hold kel 15.17-kor - nyugszik 07.47-kor > W\. v ' \ ELŐREJELZÉS Országszerte felhős égre, helyenkénti csapadékra lehet ma számítani. Délután északnyugatról egy nedvességet hozó hidegfront éri el hazánkat. A magasabban fekvő területeken havazás, máshol havas eső várható. A nappali hőmérséklet csúcsértéke -1 és +3 fok között valószínű. Éjszaka -2 és -6 fokos hőmérsékletet mérhetünk. Gyenge délnyugati irányú szél várható. Holnap a maihoz hasonló, -1 és +3 fokos lesz a hőmérséklet. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai hidegfront a szív- és érrendszeri, valamint reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg a leginkább. Gyakori lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. Egyes ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei is felerősödnek. A gyengébb idegzetűek esetében akár depressziós roham is előfordulhat. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk. TUNISZ 15 ....
