Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-14 / 288. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 14. A templomszentelő istentiszteletet Erdélyi Géza református püspök végezte, aki 1967-től 1985-ig volt lelkipásztora a rozsnyói gyülekezetnek Százéves a rozsnyói református templom (Szabó Ottó felvételei) Erdélyi Géza a következőképpen értékelte a gyülekezet igyekezetét: „ahhoz, hogy így menjenek a dolgok, kell egy komoly, elszánt lelkipásztor, gondnok és presbiterek.” KOVÁCS ÁGNES S ez Molnár Árpád lelkész és Drága László gondnok személyében együtt van. Ennek és a gyülekezet többéves felújítási munkájának köszönhetően a templom mára már teljes pompájában ragyog. A teljes felújításához már 2000- ben hozzákezdtek, amikor a tetőzetet és a külső falakat újították fel. 2003-ban a templom villany- hálózatának teljes felújítására is sor került. A hollandiai Kämpen református gyülekezetének fiataljai két nyári munkatáborozásuk alkalmával a református iskola és a templom felújításában vállaltak részt. 2004-ben a kulturális minisztériumtól 300 ezer korona támogatást kaptak, amelyből sikerült megvalósítani a templom külső és belső falainak szigetelését. A munkálatok utolsó fázisában a padlófűtést sikerült beszerelni, valamint fél évszázad után ismét kifestették a templomot. Az ünnepélyes hálaadó istentiszteletkor Erdélyi Géza, Szlovákia református püspöke nyitotta ki a gyülekezet előtt a templom ajtaját. Ez alkalomból emlékkönyvet adtak ki, amelyben a református gyülekezet és a templom történetét olvashatjuk. Ezen kívül kerámia és bronz emlékplaketteket tervezett Pécsi L. Dániel jelkép- és címertervező, valamint Beke Zoltán presbiter márványtáblát ajándékozott a templombaka századik évforduló alkalmából. A ceglédi testvérgyülekezet egy díszkötésű bibliát ajándékozott testvérvárosának, Budapest V. Kerület Belváros-Li- pótváros polgármestere, Steiner Pál pedig egy nemzeti zászlót adott a templomba. Az evangélikus reformátusok Rozsnyón a protestáns felekezet- nek nem volt könnyű sem a megalakulása, sem pedig a fennmaradása. A városba csak nagyon lassan tudott beszivárogni a hitújítás, amely kezdetben alig tért el a katolikus hitvallástól. 1604-ben Rudolf király üldözni kezdte a protestáns vallás képviselőit. A jezsuiták próbálták minden módon megakadályozni az ágostai hitvallás erősödését, de nem sok sikerrel. Rozsnyóról elüldözték az új katolikus gyülekezet alapítására kirendelt atyát, büntetésül templomot kellett építeniük a jezsuitáknak. Az 1600-as években sok összecsapásra került sor az evangélikusok és a jezsuiták között. A vége mégis az lett, hogy a jezsuita rend képviselőit elüldözték a városból. A protestáns vallás megerősödése II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik. De 1711-ben ismét felbukkantak a jezsuiták és elvették az evangélikusok összes épületét, a lelkészeket pedig elűzték. Ekkor szorult a protestáns gyülekezet vidékre. Csak II. József türelmi rendelete enyhített az állapotokon, amely révén az evangélikusok templomot építhettek, igaz, torony nélkül, és nem utcára nyíló bejárattal. Az ágostai hitvallás mellett a helvét hitvallás első megnyilvánulásai csak a 17. században bukkannak fel Rozsnyón. 1854- ben kérték először, hogy ágostai evangélikus helyett evangélikus reformátusnak nevezzék őket. Ekkor alakul meg az első, valóban kálvini irányú református presbitérium. „Vágynánk tehát templomot építtetni!” Az első presbitérium feladatának tekintette, hogy a 130 lélek számára, akik Rozsnyón református felekezetűnek vallották magukat, méltó helyet alakítsanak ki a gyülekezeti élet számára. Volt ugyan egy házuk, de ez egyre kisebbnek bizonyult. Ráadásul a berzétei lelkész csak havonta egyszer tarthatott istentiszteletet Rozsnyón. Saját káplánt 1848-tól kérvényeztek folyamatosan, de csak 1856-ban kaptak hat évre. A berzétei lelkésszel szemben függő viszonyban maradt, csak a század végén lettek függetlenek Berzététől. Anyagiakban is fokozatosan gyarapodtak, és megérett az igény arra, hogy saját templomot építsenek. Miután az egyház megvásárolta a templomnak való telket, Réz László 1902-ben megválasztott lelkész adakozást hirdetett. A kérést nem csak a reformátusok vették komolyan. Mint abban az időben annyiszor, és oly sok helyen, gróf Andrássy Dénes és felesége, Franciska grófné segített. 3000 koronával járultak hozzá a templom építéséhez, de előtte már 2000 koronával támogatták a gyülekezetét. Az országos gyűjtés eredménye 4000 korona lett, amely abban az időben ugyancsak nagy pénz volt. Az időközben kiírt pályázatra 8 pályamunka érkezett be. A gyülekezet tetszését leginkább Weninger Ferenc budapesti tervező rajza nyerte el. A legelőnyösebb árajánlatot pedig Szilvás- sy Nándor rozsnyói építész tette a kivitelezésre. A szerződésben kötelezte magát, hogy a templomot 1905. július végéig felépíti. Az „első kapavágás” Az alapkőbe elhelyezték a valódi pergamenre írt okmányt, melyet egy üvegcsőbe, s egy horganylemezből készült edénybe tettek. Míg a templom épült, addig a hívek igyekeztek összegyűjteni a belső berendezésre való pénzt. Gróf Andrássy Dénesnek köszönhető az orgona, Köveskáli Nagy Antalné született Greisinger Bertának pedig a harang. A szószéket és az úrasztalát, az úrvacsorái kelyhet, kannát, a keresztelő edényt is hasonlóképpen ajándékozták mások. 1905 júliusára az ígéretnek megfelelően elkészült a templom, amely egy fő- és egy mellékhajóból áll. A templom egyik különlegessége, hogy a szószékhez vezető lépcsős feljárat nem látható a gyülekezet számára, mert a főhajó végében egy kisebb teremben van elhelyezve. A templomnak három karzata is van, az első a főhajóban, a szószékkel szemben, a második a mellékhajó emeletén, a harmadik pedig a szószék felett helyezkedik el. A templom a századvég szecesszióba A ÍOO éves református templom hajló, neogótikával kevert stílusában épült, jó térhatásával, célszerű beosztásával, préselt téglás külső díszítésével szép látványt nyújt. A rozsnyói anyaegyházközségen és a dobsinai fiókegyházközségen kívül még 12 szórványgyülekezet tartozott Rozsnyóhoz ebben az időben. Az ígéretes kezdetet a világháború zavarta meg. Egyre több gyülekezeti tagot vittek el a háborúba, s családtagjaik is többnyire elhagyták Rozsnyót. A gyülekezet 15 százaléka volt ekkor a harctereken. Ráadásul a rossz útviszonyok is ellehetetlenítették a közlekedést a szórványgyülekezetek felé. A két világháború, majd az azt követő politikai nyomás következtében erősen megcsappant a templomba járó reformátusok száma Rozsnyón. A hatalom elvette és 1967- ben lebontotta a parókiát, s csak 1971-ben sikerült egy épületet szerezni, amelyben a lelkész családjával ma is lakik. Az 1989-es változások, a Mečiar-kormány nemzetiségi elnyomása arra késztették a gyülekezetét, hogy iskolát alapítsanak, így 1997-ben a minisztérium is jóváhagyta a Rozsnyói Református Egyházi Magyar Tannyelvű Alapiskola megnyitását. A sokéves munka után, amely a rozsnyói református gyülekezetét főként anyagilag viselte meg, következhet a lelki munka. Ennek erősítésére és a gyülekezet gyarapodására megkeresik és hívogatják az elveszetteket, a templomból elmaradottakat, hogy részvételükkel erősítsék a gyülekezet sorait. Az ünnep alkalmából emlékplakettet készíttettek Hét népi mesterséggel ismerkedtek a gyerekek, különleges ajándékokat készíthettek A kézművesek erre az alkalomra tartogatják legszebb karácsonyi portékáikat Játszóház a Márai Stúdióban JUHÁSZ KATALIN Kassa. Nagy sikert aratott a gyerekek körében az az adventi játszóház, amelyet az elmúlt hét péntekén szervezett a Csemadok városi választmánya a kassai Magyar Közösségi Házzal karöltve. A Márai Stúdióban közel száz helyi óvodás, illetve alsó tagozatos gyűlt össze, hogy kipróbálják a gyertyaöntést, a szövést, az agyagozást, a mézeskalács-díszítést, valamint különböző karácsonyfadíszek készítését. A hagyományos kézműves-foglalkozásokat a budapesti Tálas Ágnes és Istvánfi Balázs vezette, a Kassán már hagyományosnak számító néptáncoktatás pedig a Richtarcsík házaspár irányításával folyt. Fáber Tímea Csemadok-titkár szerint volt olyan gyerek, akit este hatkor sem lehetett egykönnyen „hazazavami” a foglalkozásról. Összesen hétféle népi mesterség alapjaiba kukkanthattak bele a legkisebbek, a budapesti és kassai hagyományőrzők mellett a kazincbarcikai Meseház nevű művelődési központ szakembereinek jóvoltából. Sokan az adventi játszóházban készítették el a különleges karácsonyi ajándékokat szüleiknek és rokonaiknak, (juk) Szőttek, gyertyát öntöttek, karácsonyi díszeket készítettek, agyagoztak a gyerekek (A szerző felvétele) Karácsonyi vásárfiát a múzeumból ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. A látogatók már alig bírták kivárni, hogy megkezdődjön a hagyományos, vásárral egybekötött karácsonyi kiállítás a Rozsnyói Bányászati Múzeum galériájában. Már az első napon 160 érdeklődő kereste fel a rendezvényt, hogy jó előre kinézze, mit is vásárol majd szeretteinek karácsonyra. Tavaly több mint kétezren fordultak meg a kiállításon, s úgy tűnik, évről évre egyre nagyobb sikernek örvend a kézművesek, és főleg a gyerekek körében. Hiszen itt számukra is elérhető áron egyedi, nagyon szép ajándékokat vásárolhatnak szüleiknek, barátaiknak. A kézművesek egész évben erre az alkalomra várnak, hogy karácsonyi portékáikat értékesíthessék. Az idei nyolcadik karácsonyi kiállításon a megszokott termékek mellé újak is kerültek, közel nyolcvan kiállító hozta el kézügyességének bizonyítékát. Kézzel szőtt rongypokrócok, rongybabák, rongyállatkák, kerámia termékek, mindenféle karácsonyfadísz, lakáskiegészítők, különféle anyagból készült ékszerek, s még felsorolni is nehéz, mi minden kapható a kiállításon. A régi múzeumi búElérhető áron egyedi, nagyon szép ajándékok vásárolhatók (A szerző felvétele) tordarabokkal berendezett kiállítóterem minden évben tartogat valamilyen meglepetést. Idén nagymama kredence, komódja és más bútorai segítenek abban, hogy a kiállításnak meghitt, s ezáltal igazi karácsonyi hangulata legyen. A kiállítók nemcsak Gömör- ből érkeztek, hanem Dunaszerda- helyről, Kassáról, Liptószentmiklósról, sőt, Miskolcról és Kazincbarcikáról is. Igazi csemegének ígérkezik, hogy december 17-én Szolnokról keramikus művészek mutatják majd be termékeiket a közönségnek. A vásár minden nap 8 órától 16.30-ig tart nyitva, szombatonként pedig 13 óráig. A kiállítással egybekötött karácsonyi vásár december 21-ig tart. (kov)
