Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-14 / 288. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 14. Szülőföldünk 27 Az ipolysági bútorgyár 2005 folyamán harmincötmillió koronás beruházással nyitotta meg új részlegeit Bővítette üzemét a Fragicslov Kft. Az új részlegekben hetven-nyolcvan ember vesz részt a gyártásban (A szerző felvétele) A Bibliotheka Kaláka nagyobb helyiségekbe költözött Több lett az olvasnivaló Ipolyság. Az idei év moz­galmas volt a városban székelő belga-szlovákiai Fragicslov Kft. életében. FORGÁCS MIKLÓS A futballpályához közeli három csarnok után a város másik végé­ben, a Bernecei utcában, a régi ma­lom mellett nyitotta meg három újabb csarnokát a bútorgyár. Kempf Zsigmond igazgatóhelyet­tes elmondta, a belga Recor cso­port először Salgótarjánban alakí­totta meg leányvállalatát, a Sinia Kft.-t 1994-ben, majd Ipolyságon is megalakult a Fragicslov Kft. 1997-ben. Kezdetben a huszon­egyezer négyzetméteres területen két ezernégyszáz négyzetméteres üzemcsarnok épült, majd 1999- ben egy ezerháromszáz négyzet- méteres új csarnokkal bővült a bú­torgyár. Akkor még nem szereltek össze komplett bútorokat, de a Bel­giumból érkezett bőrt szabták, varrták és ragasztották. 2004-től a Bernecei utcában lévő magtárat és a hozzá tartozó területet vették bérbe a magántulajdonostól, s 1200 négyzetméteren az asztalos­részleg is működni kezdett. A bú­torok favázát gyártották és szerel­ték össze, s napi hat-hét al­kalommal szállították föl a futballpálya melletti üzemrészbe, ahol akkor még a kárpitozok dolgoz­tak. Kempf Vilmos szavai szerint gyakorlatiasabb megoldásnak tűnt a kárpitozó­részleg leköltöztetése az asztalos­részleg mellé, hiszen így megspó­rolhatták a favázak szállítását, a kész bútort rögtön a kamionokba lehetett rakni. 2004 októberében kezdődött a harmincöt milliós be­ruházás, melyet a cég önerőből, egy fillér állami támogatás nélkül valósított meg. Az új csarnokokat a kivitelezési munkákat végző ko­máromi Delko Kft. vezetője, Milan Bilka mutatta meg. A Fragicslov Kft. tavaly augusztusban vásárolta meg a hozzávetőleg tizenkétezer négyzetméteres területet. Bilka mérnök elmondta, először októ­bertől februárig az asztalosműhely bővítését végezték el, ez egy ezer- kétszányolcvan négyzetméteres csarnok, majd a száz négyzetmé­terrel nagyobb kárpitozó részleg készült el, végül a raktárként és ex­pediáiéként szolgáló kétezerhá­romszáz négyzetméteres csarnok is elkészült. Ehhez a csarnokhoz épültek hozzá az új irodahelyisé­gek, ahová november első napjai­ban költözik le az igazgatóság. S az irodahelyiségek fölött kiállítóter­met is berendeznek. Milan Bilka szerint legalább tizenkétezer köb­méter földet kellett megmozgatni ahhoz, hogy a háromezer négyzet- méter területű úthálózat, a csator­názás, gázvezetékek, egy új trafó- állomás, a csarnokok kiépülhesse­nek. Az udvaron található a régi garázsépületekből kialakított nyersfaraktár. Kempf Vilmos tájé­koztatása szerint pillanatnyilag százhetven fő fölött van a cég al­kalmazottainak a száma. Ebből kilencven-száz ember dolgozik a három régi csarnokban, negyvenöt varrónő, harminc szabász és a bő­röket előkészítő vágók. Az új rész­legekben hetven-nyolcvan ember vesz részt a gyártásban. Az év vé­géig a bútorgyár teljes kapacitással szeretne működni, ez azt jelenti, hogy még az idén körülbelül negy­ven főt alkalmaznak, tizenöt var­rónőt, tíz bőrszabászt, és a kárpito­zó és favázgyártó részlegbe is vár­nak tizenöt embert. A megrende­léstől függően napi negyven- nyolc-ötven kisebb-nagyobb ülő­garnitúrát gyártanak az üzemben, körülbelül öt-nyolc típust. A búto­rok azonnal nyugat-európai üzle­tekbe kerülnek, főként a Benelux államokba, de Franciaországba és Nagy-Britanniába is. Egy héten kétszer jön Belgiumból bőrszállít­mány, s ebből fele-fele arányban varrnak a saját kárpitozórészleg számára és a belga anyacégnek. A varrónők bőrrel és szövettel dol­goznak. Eddig Szlovákiában csak bőrbútorokat gyártottak, de jövőre a szövetkárpitozásra is át akar tér­ni az üzem, mert van rá igény. Jö­vőre úgynevezett relax-foteleket is gyártani kezdenek Ipolyságon, s a még távlatibb tervek közé tartozik, hogy a belföldi és a szomszédos or­szágok piacain is megjelenjenek a gyár bútorai. „Idén sokat építet­tünk, most már az a feladatunk, hogy stabilizáljuk a minőséget és fokozzuk a gyártást” - összegezte KempfVilmos. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Érsekújvár. A Cserkészotthon közvetlen szomszédságába, az egy­kori raktárhelyiségeibe költözött át nemrég az ország elsőként létreho­zott magánkönyvtára, a Bibliothe­ka Kaláka. Hat évvel ezelőtt lelkes gyűjtőmunka előzte meg Strba Sándor pedagógus, helytörténész, és felesége, Katalin kezdeményezé­sét. Szemétdombra, enyészetre szánt irodalom mentésébe kezdtek, és sok-sok adományozó könyveit vették gondozásba. Ďurčo Zoltán érsekújvári katolikus esperesplébá­nosnak köszönhetően az egykori Flenger-iskola épületszámyában, egyházi tulajdonú helyiségekben helyezték el az ötezer kötetnyi ma­gyar, szlovák, német, angol és orosz nyelvű könyvet. Könyvállo­mányuk öt év alatt a háromszoro­ÚJ SZÓ-HÍR Párkány. A városban rendezett legutóbbi történelmi konferencián már fórumon vitatták meg annak a szoborcsoportnak a tervezetét, amelyet a párkányi csata tiszteleté­re állítanának fel - közölte lapunk­kal Dániel Erzsébet, a Limes Anavum Regionális Kulturális Tár­sulás elnöke, aki egyben a szobor­állítást előkészítő bizottságnak is tagja. A török felett aratott győze­lem emlékére állítandó szobor ötle­te még 2003. októberében, a párká­nyi csata 320. évfordulóján szüle­tett, az ötletgazda Bartusz Gyula párkányi mérnök és Barta Gyula festőművész volt. Idén szeptember­ben az önkormányzat beleegyezett, hogy többalakos szoborkompozíció készüljön, és azt a város központjá­ban állítanák fel. A tervek szerint Nagy János szobrászművész készí­sára nőtt, és kinőtték addigi helyi­ségeiket a könyvtár alapítói, ezért költöztek át az említett Flenger-ház más helyiségeibe. „Jelenleg 20 ezer kötettel rendelkezünk, további könyveket csak egyeztetést követő­en tudunk átvenni. Olvasóink szép- irodalmat, szakirodalmat egyaránt találnak nálunk.” - tudjuk meg Strba Katalintól, aki egész életében a könyvtárosok szép hivatását mű­velte, és műveli ma is. Tetszetősebb környezetben, a város központjá­ban vátják olvasóikat a Bibliotheka Kalákában. Az idegen nyelvű köny­vek iránt érdeklődő diákok, vagy az Advent idejében vallásos jellegű irodalomra vágyók is a kedvükre válogathatnak a könyvtárban, ahol a kölcsönzési díj tetszőleges, ezért olvasótáboruk jelentős részét az irodalmat kedvelő nyugdíjasok al­kotják. (száz) tené el az emlékművet, a konferen­cián a makettet is bemutatták, So­bieski János lengyel király mellett még két lovas vitéz alkotná a szo­borcsoportot. Az emlékmű 12 mil­lió koronába kerülne - a pénzt gyűjtésből, pályázatokból, nemzet­közi összefogással teremtenék elő, három év alatt. Az elképzelések szerint 2008-ban avatnák fel az emlékművet. A Limes Anavum számlát nyit az adakozóknak, s sze­retnék megszólítani mindazon or­szágokat, amelyek történelmileg érintettek. „Az emlékmű megörökíti majd mindazon államok szimbólumát, címerét, amelyek akár a győztes, akár a vesztes oldalon harcoltak, ezzel tehát a megbékélést is jelké­pezi majd” - fejtette ki Dániel Er­zsébet. A legújabb elképzelések szerint lehetséges helyszínként a Duna-part is szóba került, (buch) Pillanatnyilag százhet­ven fő fölött van a cég al­kalmazottainak a száma. Az összeget gyűjtésből, pályázatokból teremtenék elő Szobrot állítanának Egymással küzdöttek a rendőrök Galántán A vasútiaké lett a kupa GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Városi, állami és vas­úti rendőrök küzdöttek egymással a mátyusföldi városban szomba­ton, december 2-án. Ennek a küz­delemnek nem sok köze volt az az­napi pozsonyi rendőrtüntetéshez, itt a járási rendőrkapitány és a pol­gármester közös kupájáért folyt a küzdelem. A második éve megren­dezett kupatornán a galántai és a szeredi városi rendőrség, az állami és a vasúti rendőrség csapatai vet­tek részt. Igor Németh járási rend­őrkapitány elmondta, a kupator­nát tavaly a városi önkormányzat, valamint a városi és az állami rendőrség egyre jobb együttműkö­dése nyomán indították, azzal a céllal, hogy ilyenformán is erősít­sék a közbiztonság javításán do­lgozók közötti kapcsolatokat és együttműködést. Az idei tornán az első helyen a vasúti rendőrség galántai körzeti parancsnokságá­nak csapata végzett, a második he­lyen a galántai városi rendőrség, a harmadikon pedig a járási rendőr- kapitányság csapata. A három ku­pán kívül kiosztották a legjobb góllövőnek és a legjobb kapusnak járó díjat. Érdekességként megje­gyezzük, hogy ez utóbbit egy exrendőr, Racskó Pál királyrévi polgármester kapta. A hagyományossá vált esemény üdítő színfolt a kismamák és a gyerekek számára egyaránt Bébinap Ekecsen ÚJ SZÓ-HÍR Ekecs. December 2-án délután babakocsis találkozó volt az Apáca- szakállasi kultúrházban. Az önkor­mányzat nevében Algeyer Rózába alpolgármester köszöntötte a 2005-ben született gyermekeket. Községünk 42 legfiatalabb polgá­rát egy emléklappal és vásárlási utalvánnyal, az édesanyákat pedig egy szál virággal ajándékozták meg. Az 500 koronás vásárlási utal­ványt a szülők a helyi gyógyszertár­ban válthatják be babakozmetiku­mokra, tápszerre, cumisüvegekre vagy más szükséges dolgokra. A délután fényét a helyi alapiskola ta­nulói emelték vidám, zenés-verses műsorukkal. A hivatalos rész után egy kis frissítő mellett alkalom nyűt a tapasztalatcserére, kötetlen be­szélgetésre is. A hagyományossá vált esemény üdítő színfolt a kismamák számára, valamint alkalom arra, hogy talál­kozzanak, beszélgessenek gondja­ikról, örömeikről, megosszák egy­mással tapasztalataikat. Örömteli hír, hogy az elmúlt évek negatív statisztikája végre megtörni látszik, ugyanis már november közepéig jóval több gyermek született, mint az előző esztendőkben, (jm) Megoszthatják egymással tapasztalataikat (A szerző felvétele) A kórus tagjai között vannak a gyermekkarból (és -korból) éppen csak kinőtt középiskolások, de van ifjú nagymama is, egészségügyi dolgozó, tisztviselő és vállalkozó A komáromi Gaudium vegyeskar első sikeres vendégszereplése STIRBER LAJOS Komárom A Gaudium vegyeskar a komáromi Jókai Mór (voit Béke Utcai) Alapiskola és a Városi Művelődési Központ ének­kara. A kórust 2002 októberében azok a lelkes volt diákok alapítot­ták, akik az iskola - ebben a tan­évben 45. évébe lépett - gyermek­karában szereték meg a kórusmu­zsikát, az éneklést, és elhatároz­ták, hogy visszajárnak, és a kórus­nak „örökös” tagjai maradnak. A Gaudium nevet azért válasz­tották, mert a „gaudium” - az öröm, a vigasság - a kórus létele­me. Az együttes repertoárja is in­kább diákos, mint felnőttes; fő­ként népdalfeldolgozásokból és diákdalokból áll. Azokból énekel­tek egy csokorra valót 2005. no­vember 11-én, első vendégsze­replésükön a Solymári Kórusta­lálkozón is, amelyre az énekkart a solymári Corvinus vegyeskar hívta meg. A koncertet, hangulatos, igé­nyes műsorával, Boros Tibor ve­zényletével a Corvinus vegyeskar indította. Majd a két hagyomány- őrző, sváb asszonykórus énekelt szívvel, örömmel. Utánuk a Gau­dium lépett a színre. Hadd idéz­zek Balogh Istvánná Könyves Ka­ta, a helyi kórus tagja kedves mél­tatásából: „A Duna szikrázó ezüst­szalagjára számos szépséges ék­szert fűzött fel a bőkezű termé­szet: például Bécset, Pozsonyt, Bu­dapestet, közöttük kisebb mérete ellenére is büszkén ragyog egy igazgyöngy, amelynek neve: Ko­márom. A Duna, amely évtizede­ken át elválasztott, most ismét összeköt bennünket.” A Gaudium is kitett magáért: lelkesen, fegyel­mezetten énekelt, műsorát nagy tetszéssel és szeretettel fogadták a jelenlévők. A zárószámot, a Hon­foglalás c. film dalát, Koltay Ger­gely: Szállj, szállj sólyom szárnyán c. szerzeményét, mint már oly sokszor, most is meg kellett ismé­telni. A hangverseny záróakkord­jaként a Corvinus és a Gaudium előadásában Kodály Zoltán-Berzsenyi Dániel: A ma­gyarokhoz c. kánonja hangzott el, a közönség vastapssal jutalmazta. Jóleső érzés, hogy a komáromi Városi Művelődési Központ - Var­ga Anna igazgatónővel az élen - felkarolja a kórusmuzsika művelő­it, helyt ad városunkban a kórus- hangversenyeknek, és támogatja a komáromi énekkarok vendégsze­replését is; nagyban hozzájárul az igényesebb zenét művelők és i- génylők táborának növeléséhez. FELHÍVÁS A VMK énekkarai: a Jókai Mór Apaliskola gyermekkara, a Gaudi­um vegyeskar, a Kantantina női kamarakórus várnak minden kedves kórusbarátot a 2005. december 16-án, 17.000 órai kezdettel tartan­dó, hagyományos Ádventi hangversenyükre, amelyet vendégkóru­sokkal: a zsérei Zoboralja és az érsekújvári Enthea női kamarakórus­sal közösen adnak a Tiszti pavilon dísztermében.

Next

/
Thumbnails
Contents