Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-12 / 286. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 12. RÖVIDEN Néhányan túlélték a katasztrófát Port Harcourt. Százhárom halálos áldozatot követelt egy helyi légitársaság utasszállító repülőgépének katasztrófája szombaton a Nigéria déli részén fekvő Port Harcourt város légikikötőjében. A szeren- csédenséget mindössze heten élték túl. Egy helyi magántelevízió szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a DC-9 típusú repülőgép elvétette a leszállópályát, majd kigyulladt. (MTI) Elesett a szellemi vezető Groznij. Elesett a Csecsen- földön harcoló arabok szellemi vezetője, Abu Omar asz- Szejf orosz csapatokkal vívott ütközetben - derült ki a csecsenföldi mudzsahedek hivatalos internetes oldalán szombaton nyilvánosságra hozott közleményből. A vahhábita Abu Omar asz- Szejf Szaúd-Arábiából származik. Hazáját több mint tíz évvel ezelőtt hagyta el, hogy Csecsenföldre menjen harcolni. (MTI) Iráni ajánlat az amerikaiaknak Teherán. Az iráni külügyminisztérium tegnap felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy vegyen részt egy új báni nukleáris erőmű felépítésében. Hamid Reza Aszefi külügyi szóvivő teheráni sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok részt vehet az iráni atomerőmű felépítésére kiírt nemzetközi versenytárgyalásban. A szóvivő vélhetően arról a 360 megawatt teljesítményű, Irán délnyugati részén felépítendő könnyűvizes erőműről beszélt, amelynek tervét előző nap jelentette be az iráni atomenergia-hivatal. (MTI) Ha nyer, ő lesz az első nő Santiago. Megkezdődtek az elnök- és parlamenti választások Chilében tegnap. Az elnöki tisztségre a szocialista Michelle Bacheletnek van a legnagyobb esélye. Megválasztása estén ő lenne az első nő a dél-amerikai ország élén. A mintegy 8,2 millió választó Ricardo Lagos államfő utódjáról dönt, és teljes egészében megújítja a kétkamarás parlament 120 tagú alsóházát. (MTI) Rasszista zavargások Sydney. Faji zavargások törtek ki tegnap Sydney tengerparti peremvárosaiban, miután fehér fiatalok ezrei - többen közülük rasszista sértéseket kiabálva - arab külsejű férfiakra támadtak és ösz- szecsaptak a rendőrökkel. A rendőrség közlése szerint fiatalok az egyik szomszédos elővárosban autókat gyújtottak fel, majd egy embert megkéseltek - ahogyan egy rendőrségi szóvivő fogalmazott - „mediterrán vagy közép-keleti külsejű férfiakkal” lezajlott rövid vita után. Az áldozatot súlyos állapotban szállították kórházba. (MTI) Oslóban átadták a Nobel-békedíjat - a kitüntetést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és főigazgatója, Mohammed el-Baradei kapta Védekezni kizárólag nemzetközi együttműködéssel lehet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Oslóban átadták a Nobel- békedíjat az idei kitüntetetteknek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) és főigazgatójának, Mohammed el-Baradeinek szombaton. Baradei, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nevében Amano Jutója, a kormányzótanács elnöke a norvég királyi család és mintegy ezer meghívott vendég jelenlétében vette át a Nobel-békedíjat, amellyel egy arany érdemérem, egy oklevél és 10 millió svéd korona (1,06 millió euró) jár. Immár 15. alkalommal vehetett át Nobel-békedíjat az ENSZ-hez kötődő személyiség, illetve szervezet. A norvég Nobel-bizottság indoklása szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a főigazgatója azzal a hatalmas munkával érdemelte tó a kitüntetést, amelyet a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint az atomenergia békés, polgári célú fel- használása érdekében végeztek. Öle Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke a díjátadó ünnepségen elmondta, hogy ebben az időszakban, amikor az atomfegyverek fenyegetése ismét fokozódik, a döntéssel azt kívánták hangsúlyozni, hogy a lehető legszélesebb körű nemzetközi együttműködéssel kell szembeszállni ezzel a veszéllyel. Apró csípős megjegyzésként Washington felé, de nem említve az Egyesült Államok nevét, Mjoes méltatta a NAÜ és vezetője által Irakban végzett független, gondos és pontos munkát. A Hirosimát és Nagaszatót ért atomtámadás 60. évfordulójára emlékeztetve Mjoes rámutatott, hogy a többség egy olyan világról álmodik, amelyben nem léteznek az emberiség jövőjét fenyegető nukleáris fegyverek. Arra szólította fel az atomnagyhatalmakat - Oroszország, az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát, Franciaországot, Kínát, Izraelt, Indiát és Pakisztánt -, hogy mondjanak le az új nukleáris fegyverek kifejlesztéséről. Baradei kiemelte, hogy a világ a határokat nem ismerő fenyegetésekkel szembesül, s ezek ellen nem falak felhúzásával, erősebb fegyverek kifejlesztésével vagy csapatok tóvezénylésével lehet védekezni, hanem kizárólag nemzetközi együttműködéssel. Ilyen fenyegetésnek nevezte a tömegpusztító fegyverek terjedését, a terrorizmust, a szervezett bűnözést, fegyveres konfliktusokat, az éhezést, a szegénységet, a járványokat és a környezetszennyezést. A világ a határokat nem ismerő fenyegetésekkel szembesül - mondta el-Baradei (CTK/AP-felvétel) Ez volt az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai ipari katasztrófa Rendkívüli biztonsági intézkedések Irakban Robbanás a finomítóban London. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai ipari katasztrófája történt tegnap reggel London közelében, a Luton repülőtértől nem messze, ahol felrobbant egy olajfinomító telep több olajtartálya. A szerencsétlenségben több tucatnyian megsérültek; halálesetekről egyelőre nincs hír. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Londontól északra, a Hertfordshire grófságbeli Hemel Hems- ptead mellett működő Buncefield finomítóban kora reggel, helyi idő szerint negyed 7 körül történt az első robbanás, amelyet még kettő követett. A detonációk dörejét száz mérföld (160 kilométer) távolságból is hallani lehetett, a légnyomás nagy körzetben rongált meg épületeket; sok lakóház teteje lerepült. A telepen húsz, egyenként 3 millió gallon (14 millió liter) befogadóképességű tartály van; ezekben olajat, benzint és a közeli repülőterek kiszolgálására kerozint tároltak. Buncefield az egyik fő közép-angliai olajtermék-elosztó; a nyersolaj föld alatti vezetéken érkezik ide az északi-tengeri mezők olaját fogadó kelet-angliai terminálokból. A robbanás után hírek szerint megugrott a benzinkutak forgalma Angliában, jóllehet a rendőrség külön közleményben szólította fel az autósokat, hogy kerüljék a pánikszerű felvásárlást, mert nem kell benzinhiánytól tartani. Legutóbb ősszel alakultak tó időleges hiányok egyes országrészekben, miután a brit közúti fuvarozók a magas üzemanyagárak elleni tiltakozásul demonstrációkat helyeztek kilátásba, és ez pánikvásárlásokat idézett elő. Öt éve az egész országban súlyos hiány támadt egy teljes hétre, mert a fuvarozók - szintén a drága üzemanyag miatt - eltorlaszolták a legnagyobb finomítók kiszállítási útvonalait; ez az idei akció során nem ismétlődött meg. A Londont kiszolgáló öt nagy nemzetközi repülőtér közül három - Luton, Stansted és a világ legnagyobb nemzetközi forgalmát lebonyolító Heathrow - a tegnap kitört tűzvész helyszínének húsz kilométeres körzetén belül helyezkedik el. A környéken - a 16 kilométerre lévő Luton repülőtér közelsége miatt- elterjedt, hogy repülőgép csapódott a Total olajtársaság által birtokolt, részben a Texaco, a BP és a Shell által is bérelt és használt finomítóba. A rendőrség ezt tegnap alaptalannak minősítette, és közölte: „nincs ok” azt feltételezni, hogy terrorakció, és nem baleset történt. A lángok a robbanás után órákkal is 20-30 méter magasra csaptak, a több száz méteres, tömör, fekete füstfelhő Londonból is jól látható volt. Szakértők szerint a tűz eloltása napotóg is eltarthat. A hatóságok a közeli Ml-es autópályát- a Londont Észak-Angliával összekötő, a Lutont is kiszolgáló legfőbb közúti kapcsolatot - több környékbeli országúnál együtt mindkét irányban lezárták, ezért a fővárostól 35 kilométerre északra fekvő repülőteret közúton Londonból gyakorlatilag nem lehet megközelíteni, csak vonattal. A vonatok a közeli Luton kisvárosba érkeznek, ahonnan buszjárat viszi az utasokat a repülőtérre. Az iratismertetés után akár hónapok is eltelhetnek a főtárgyalás kezdetéig Ma áll először bíróság elé a tábornok MTI-JELENTÉS Hága. A hágai Nemzetközi Törvényszék fogdájában tartózkodik a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok, ahonnan ma vezetik elő iratismertetésre - közölte a törvényszék. Spanyolországból, ahol a múlt héten tartóztatták le, katonai repülőgépen szállították át az 50 éves nyugalmazott tábornokot szombaton Hágába. A mai iratismertetés után a korábbi tapasztalatok szerint akár hónapok is eltelhetnek a főtárgyalás kezdetéig. Az első meghallgatáson a vádlott a törvényszék szabályai szerint arról nyilatkozhat, hogy bűnösnek vagy ártatlannak vallja-e magát az ellene felhozott vádpontokban. Gotovinát többek között a horvát függetlenségi háború alatt lemészárolt 150 szerb halála miatt vonják felelősségre, miután a tábornok irányította a Vihar hadműveletet, amelyben a horvát hadsereg 1995 nyarán visszafoglalta a szerbek által függetlennek kikiáltott Krajina térséget. Az ENSZ-törvényszék 2001-ben adott tó elfogatóparancsot Gotovina ellen, ezután a horvát nacionalisták által hősként tisztelt volt idegenlégiósnak nyoma veszett. Carla Del Ponte, az ENSZ-törvényszék főügyésze még nemrégiben is azzal vádolta a horvát vezetést, hogy nem tesz semmit kézre kerítéséért, jóllehet „befolyási övezetében” tartózkodik. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek egyikén, Tenerifén történt letartóztatása után azonban kiderült, hogy hónapokon át utazgatott keresztül- kasul a világban. Eközben horvát veteránok és nacionalisták tízezrei tüntettek Horvátországban Gotovina mellett A dél-horvátországi Splitben tartott tüntetésen több tízezren vettek részt az 1991-95-ös szerb-horvát háború veteránjai szövetségének felhívására. Választásra készülnek MTI-HÍR Bagdad. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetnek be Irakban a december 15-i parlamenti választásra készülve, hogy elejét vegyék a merényleteknek és biztosítsák a nyugalmat a szavazóknak - jelentette be Báker Szulág iraki belügyminiszter vasárnap. Éne a hétre öt napot munkaszüneti nappá nyilvánított a kormány, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el, megtiltotta a fegyverviselést a civileknek, valamint lezárja a szárazföldi határt és a repülőtereket a forgalom előtt. Ezek az intézkedések hasonlóak azokhoz, amelyeket az alkotmányról október 15-én tartott népszavazás alkalmából foganatosítottak és eredményesnek bizonyultak. Október 15-én viszonylagos nyugalom jellemezte az országot, kisebb incidensek elszórtan történtek, eltérően a január 30-i választástól, amikor csak öngyilkos merényletekben legalább harminc ember vesztette életét. Fatvát adtak ki az afgán elnök meggyilkolására Az elnök halálát akarják MTI-JELENTÉS Kandahár. Az afganisztáni tálib gerillák fatvát (kötelező érvényű vallási rendeletet) adtak tó, amelyben felszólítják a híveket, hogy gyilkolják meg „az amerikai és brit hitetleneket kiszolgáló” Hamid Karzai elnököt. A tizenkét oldalas, pastu nyelven írt fatvát Afganisztán déli részén terjesztik. A vallási rendelet ismételten felszólít a hitetlenek és kiszolgálóik elleni szent háborúra. „Kötelességgé vált a dzsihád az amerikaiak és a britek rabszolgái, közöttük Hamid Karzai ellen, és megérdemlik, hogy megöljék őket” - áll a fatvában. Az amerikai és az afgán ellenzéki erők 2001 végén döntötték meg a tálibok uralmát, miután azok nem voltak hajlandók kiadni Oszama bin Ladent, a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások tótervelőjét. A tálib harcosok azóta háborúskodnak a Washington támogatta Karzai-kormánnyal és az amerikai erőkkel. A harcok során több mint 1100 ember halt meg, közöttük közel 60 amerikai katona. A védelmi miniszter is csatlakozott Sáron pártjához Nem lesz tűzszünet MTI-HÍR Jeruzsálem/Bejrút. Feladta a versenyt a Likud vezetéséért Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter és úgy döntött, hogy csatlakozik Ariel Sáron kormányfő új pártjához, a Kadimához - adta hírül tegnap reggel az izraeli hadsereg rádiója. Mofazzal hétre emelkedett a Kadimához átállt miniszterek száma. Közben kiderült, hogy az Iszlám Dzsihád palesztin fegyveres szervezet nem újítja meg az Izraellel kötött, az év végén lejáró tűzszünetet. Ezt jelentette be szombaton Ramadan Sallah, a szervezet vezetője. Sallah azzal vádolta Izraelt, hogy nem hajtotta végre a megállapodás ráeső részét: folytatja agresszióját, nem engedi szabadon a bebörtönzött palesztinokat, és újabb merényleteket hajt végre a szervezet tagjai ellen. Egy nappal korábban a Hamász nevű fegyveres palesztin szervezet politikai vezetője, Háled Mesal tett hasonló értelmű, a tűzszünet megújítását elutasító nyilatkozatot.
