Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-08 / 283. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 8. RÖVIDEN ■ Sárga lap Belgrádnak? Belgrad. A szerbiai hatóságok halálra keresik Ratko Mla- dicsot, de a srebrenicai népirtás fő felelősének tartott volt boszniai szerb hadseregparancsnok aligha lesz Hágában december 15-ig. Ezt mondta Rasim Ljajics, a Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködésért felelős belgrádi kormánytanács elnöke, aki szerint emiatt Szerbia- Montenegró komoly figyelmeztetést fog kapni Brüsszeltől. Ráadásul a szerb hatóságok április óta nem adtak ki egyeden hágai vádlottat sem, s a Hágával való együttműködés hiánya miatt az EU bármikor megszakíthatja a társulási tárgyalásokat. (MTI) Háborús bűnökért húsz év Hága. Boszniai muzulmánok meggyilkolásáért és nemi erőszakért 20 évi börtönre ítélt egy boszniai horvátot tegnap a hágai törvényszék. A 38 éves Miroslav Bralo ellen azért emeltek vádat, mert a boszniai horvát különleges erők tisztjeként háborús és emberiesség elleni bűntetteket követett el az 1992 és 1995 között dúló boszniai háborúban. Bralo a Joker becenevű egység helyettes parancsnoka volt. Felettesét 1998-ban 10 év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék, miután bűnösnek találta egy boszniai nő megerőszakolására való felbujtásban, továbbá nemi erőszak bűntettében. A vád szerint Bralo is részt vett a nő megerőszakolásában, ezenkívül polgári személyeket tartott fogva, s foglyait élő pajzsként használta. Egységük megtámadott két falut, épületeket gyújtott fel, felrobbantott egy mecsetet, és lemészárolt 14 személyt, köztük kilenc gyermeket. (MTI) Prága a bővítést támogatja Prága. A cseh képviselőház kedden este egyhangúlag jóváhagyta Románia és Bulgária csadakozását az Európai Unióhoz. Mivel a szenátus már korábban igent mondott, Csehország számára a két balkáni ország uniós csatlakozá- sának ratifikációja befejeződött. „Románia és Bulgária csadakozása az EU-hoz történelmi lépés, amelyet támogatunk. Csehország fontosnak tartja, hogy a csadakozásra az eredetileg kitűzött időpontban kerüljön soť’ - jelentette ki Cyril Svoboda cseh külügyminiszter. (k) Kötelezték a felszállásra Teherán. Kötelezték a felszállásra azt a pilótát, aki a Teherán déli részén egy lakóépületre zuhant katonai szállítógépet vezette - írták a tegnapi iráni lapok. A keddi katasztrófában mintegy 110 ember vesztette életét. A katonai gépen 68 újságíró utazott Irán déli részébe, hogy részt vegyen egy jelentős katonai hadgyakorlaton. A gép többórás késéssel indult, mert a pilóta a műszaki problémák miatt megtagadta a felszállást. (MTI) Az exdiktátor nem volt hajlandó megjelenni a tárgyaláson, állítólag nincs tiszta ruhája, nem zuhanyozhat és nem ájtatoskodhat Ismét elnapolták a Szaddám-pert - a választások miatt A jövő heti választásoknál is jobban érdeklik az irakiakat a Szaddám-per részletei (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. A fővádlott, Szaddám Húszéin nélkül, újabb tanú meghallgatásával folytatódott tegnap Bagdadban a volt iraki elnök és hét vádlott-társa pere. Az exdiktátor rossz fogva tartási körülményeire panaszkodott az előző tárgyalási napon, igazságtalannak nevezte a bíróságot, és megtagadta az újabb tárgyaláson való részvételt. Azt rótta fel, hogy nincs tiszta ruhája, megfosztották a zuhanyozás és az ájtatosság lehetőségétől is. Az első tanú, egy személyazonosságának eltitkolását kérő férfi függönnyel eltakarva tett vallomást, elbeszélve, miként tartották fogva hónapokon át, és kínozták meg az előző rendszer uralkodó pártja, a Baasz párt bagdadi székházában. A jelenlegi per tárgya a síiták lakta Dudzsail faluban elkövetett 1982-es vérengzés, amelyet megtorlásul hajtott végre az akkori biztonsági szolgálat egy Szaddám elleni merényletkísérlet miatt. Mindegyik vádlottat emberiesség elleni bűnökkel vádolják. Ha bűnösnek találják, halálra ítélhetik őket. Szaddám Húszéin féltestvére, Barzan Ibrahim at-Tikríti ellen vallott az első tegnapi tanú. Kijelentette: kínzásakor jelen volt at-Tikríti is. A bíróság kérdései nyomán azonban kiderült, be volt kötve akkor a szeme, tehát nem láthatta, kik voltak jelen a teremben, ahol megkínozták. Ekkor a tanú úgy pontosította vallomását: más foglyoktól tudta meg, hogy Szaddám féltestvére is ott volt. A tegnapi tárgyalás kezdete órákkal halasztódott, mert a bírák és a vádlottak védői hosszasan tanácskoztak, folytassák-e a tárgyalást a fővádlott jelenléte nélkül. Végül megegyeztek a folytatásban. A többi hét vádlott ott ült a vádlottak padján. A vezető bíró bejelentette, a tárgyalás után a bíróság újabb tanácskozásra ül össze a védőkkel, hogy az ügyvédek személyi biztonságának szavatolásáról tanácskozzanak. A védők felháborodottan rótták fel hétfőn a bíróságnak, hogy megfélemlítik őket. Utaltak arra, hogy az ügyben szereplő védők közül kettőt is meggyilkoltak már ismeretlenek a per kezdete óta. Védelmet követeltek maguknak az iraki államtól, ehhez kötve további együttműködésüket a bírósággal. Két és fél óra után az elnöklő bíró bejelentette: a pert elnapolták, s december 21-re tűzte ki a következő tárgyalási napot. Már korábban is voltak olyan hírek, erre a jövő heti választások miatt sor kerülhet, hogy egyik oldalon se borzolják a kedélyeket. Közben negyvenre emelkedett a bagdadi rendőrakadémia elleni keddi öngyilkos merénylet halálos áldozatainak száma. Az áldozatok mindannyian rendőrök, illetve újoncok voltak. Egy illetékes szerint a két kamikáze, egy férfi és egy nő - az első hírek még két női öngyilkos merénylőről szóltak - rendőregyenruhában volt, de azt még nem sikerült tisztázni, maguk is rendőrök voltak-e, vagy pedig csak így álcázták magukat. (MTI, ú) Szakértők szerint nem érdemes túl komolyan venni a mostani nyilatkozatokat Új brit javaslat készül Brüsszel. Jack Straw brit külügyminiszter tegnap este Brüsszelben bejelentette, új javaslatot dolgoznak ki az EU 2007-2013 közötti költ-ségvetéséről. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszelben tegnap rendkívüli ülést tartottak a huszonötök európai uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei. A fő téma a büdzsé mellett a jövő héten esedékes uniós csúcsértekezlet előkészítése volt. Este pedig közös vacsorán vettek részt az EU- és a NATO-országok külügyminiszterei. Az unió soros brit elnöksége hétfőn hozta nyilvánosságra a keretköltségvetésre vonatkozó javaslatait, és a tegnapi rendkívüli ülést is a britek hívták össze, hogy megpróbálják közelíteni az álláspontokat. Az idő ugyanis szőrit: a keretköltségvetés lesz a fő napirendi pontja a jövő héten tartandó EU-csúcsnak, s ha azon sem sikerül megállapodni, akkor a kelet- közép-európai új tagállamok számára nagyon megnehezül majd az EU-tól várt felzárkóztatási pénzek tervezése, felhasználása. Straw a tanácskozásra érkezve elismerte, a jelenlegi brit javaslatok elfogadása számos tagállam számára nehéz, s hogy szűk a mozgástér a megállapodásra. Számos brüsszeli megfigyelő egyébként úgy vélte, nem érdemes túl komolyan venni a tárgyalások mostam, kezdő szakaszában elhangzó, a brit javaslatokat több kormány részéről eleve elutasító nyüatkozatokat. A tagállamoknak ugyanis az az érdekük, hogy számukra minél kedvezőbb végső megállapodás szülessen, s ezért eleinte keménynek kell mutatkozniuk. Ráadásul a brit tervezetet is összefüggéseiben kell elemezni. S bár a korábbi, luxemburgi javaslathoz képest az új tagállamok kétségkívül kevesebb pénzt kapnának fejlesztésre, ugyanakkor ezt a kevesebbet valószínűleg hatékonyabban tudnák felhasználni, mert a britek számos, ezzel kapcsolatos szigorú szabályt enyhítenének. Végül a megfigyelők szerint azt is érdemes számításba venni, ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz megállapodás, nincs semmi garancia, hogy a jövő év első felében, az osztrák elnökség idején mégis elérhető az áttörés. Egyébként a tegnapi nyüatkoza- tok közül kettőt érdemes idézni. Thierry Breton francia pénzügy- miniszter egyértelműen leszögezte: nem felel meg Európa szellemének a brit költségvetési javaslat. A visegrádi országok is megosztottak: Varsó és Budapest egyértelműen elutasító álláspontra helyezkedett, Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő legutóbbi nyilatkozata vacillálásnak volt nevezhető, a cseh kormányfő, Jifí Pa- roubek pedig tegnap kijelentette: a brit előteijesztést megfelelő tárgyalási alapnak tartja. A Reuters tegnap esti gyorshíre szerint az ülésen elhangzott bírálatok nyomán közölte Straw, hogy új javaslatot dolgoznak ki a jövő heti csúcsra, s ennek érdekében konzultálni fognak a többi uniós tagországgal. A megállapodás lehetőségét illetően ugyanakkor Straw nem volt túl optimista. (MTI, CTK) Condoleezza Rice szerint Washingtonnak különleges a viszonya Bukaresttel Amerikai bázisok Romániában ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Katonai és hírszerzési együttműködésről egyaránt tárgyalt kedden este Bukarestben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Traian Basescu román államfővel, majd román kollégájával aláírta az amerikai bázisok romániai telepítéséről szóló egyezményt. Rice és Basescu is nagyjelentősé- get tulajdonított a megállapodásnak. Ennek értelmében a Feketetenger partjához közeli légi támaszponton, az észak-dobrudzsai babadagi gyakorlótéren, az erdélyi Nagysink (Cincu) körzetében lévő gyakorlótéren, valamint az Al-Duna menti Braila megyében lévő Smardanban hoznak létre amerikai katonai bázisokat, illetőleg gyakorlótereket. A megállapodást nyüvá- nosságra kívánják hozni, s azt a román parlament elé teijesztik. Basescu úgy értékelte, a szerződés is bizonyítja: a román hadsereg potenciálja és a román intézményi kaUKRAINA ^ 100 km \% \ X <dLr S fj ROMÁNIA f/ y£ Babadag O I i jL 1 FetestLk r Bucharest E __y-'O JUG OV FeketeSZLÁVIA s riSSw Constan,a- ,wsa (Reuters-térkép) paritás lehetővé teszi a partneri szintű együttműködést a tengerentúli hatalommal. Hangsúlyozta: az együttműködés nemcsak katonai téren, hanem a hírszerzés területén, a titkosszolgálatok között is érvényesül majd. Rice is leszögezte: a terrorizmus elleni hatékony küzdelem feltételezi a terroristákról szóló információk megszerzését és cseréjét. Arra a kérdésre, az USA miért Romániával és nem Bulgáriával írt alá ilyen szerződést, Rice kifejtette: Bulgária is szövetséges állam, de Washingtonnak különleges a viszonya Romániával. Kijelentette: a terrorizmus ellen, az önkény alatt szenvedő népek felszabadításáért folytatott harcban Románia nemcsak Amerika barátjaként, hanem testvéreként is helytáll. Basescu elmondta: Románia mindvégig teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, egészen addig, amíg Irakban meg nem teremtődik a politikai stabüi- tás és a megfelelő közbiztonság. Rice nem volt hajlandó válaszolni a titkos CIA-börtönök létéről szóló információkkal összefüggő találgatásokra. Basescu határozottan elutasította azokat a feltételezéseket, amelyek Romániát is „hírbe hozták”. Leszögezte: a terrorizmus elleni együttműködés keretében eddig is szálltak le amerikai gépek román földön, és ezután is le fognak szállni. Ezt a tényt senki nem használhatja fel olyan gyanúsítgatások- ra, amelyek szerint Románia lábbal tipoija az emberi jogokat. Rice Bukarestből Kijevbe utazott, ahol tegnap Viktor Juscsenko ukrán elnökkel is tárgyalt. Rice Ukrajnát az USA stratégiai partnerének nevezte. (MTI, TASR) Eritreából menniük kell a nyugati polgároknak Meglepő kiutasítás MŰ-HÍR As zmara/Addis z-Abeba. Eritrea kiutasította a nyugati ENSZ-katonákat és polgárokat, s tíz napot adott arra, hogy az amerikai, kanadai és európai állampolgárok - beleértve az oroszokat is - elhagyják az afrikai országot. Ezt diplomáciai források közölték tegnap Aszmarában. Eritreai kormányforrások egyelőre nem kommentálták a kiutasítás hírét, Addisz-Abebában viszont ENSZ-képviselők megerősítették az aszmarai kormánydöntésről szóló információkat. A nyugatiak kiutasításáról minden indoklást nélkülöző levélben tájékoztatták az ENSZ addisz-abebai misszióját. Etiópia és_a belőle 1993-ban - harmincéves gerillaháború után - kiszakadt Eritrea 1998 és 2000 között háborút vívott egymással, amelyben hetvenezren haltak meg. A két országot szétválasztó vonalat egy független nemzetközi határbizottság jelölte ki, de a végleges határ kijelölése még várat magára. A két szembenálló ország közötti, 25 kilométer széles, ezer kilométer hosszú demilitarizált övezetben az UNMEE nevű ENSZ-misszió 3300 katonája biztosítja a fegyverszünetet, valamint a 2000-ben megkötött békemegállapodás tiszteletben tartását. A határviták mellett a feszültséget növeli az is, hogy Eritrea erőteljesen támogatja az Ogadeni Nemzeti Felszabadítási Front (ONLF) lázadószervezetet, amely az Etiópiától való függetlenségért harcol. Az elmúlt hetekben mindkét afrikai ország csapatösszevonásokat hajtott végre a határon, ami az újabb háború kitörésének veszélyét növeli. Eritrea már korábban korlátozta az ENSZ-békefenntartók mozgásterét, a megfigyelők helikopteres repüléseit és az éjszakai járőrözést a határvonal mentén, amiért a vüágszervezet novemberben büntetőintézkedésekkel is megfenyegette Aszmarát. Az ENSZ-békefenntartók 3300 fős missziójának gerincét a több mint 1500 indiai katona adja, a kéksapkások parancsnoka is egy indiai tábornok. Alig néhány amerikai és európai szolgál az etiópiai-eritreai kontingensben, főként katonai megfigyelőként. Az ENSZ-csapatok katonái és megfigyelői közel negyven országból érkeztek ide. David Cameron a brit Konzervatív Párt új vezetője Lendületes, mint Blair volt MTI-JELENTÉS London. A 39 éves David Ca- meront választották kedden a brit Konzervatív Párt új elnökének. Tony Blair miniszterelnök 1997-es hatalomra kerülése óta ő már a toryk negyedik elnöke; az 56 éves David Davist győzte le a párttagok szavazatának 76 százalékával. Az eddig szinte alig ismert parlamenti képviselő csillaga néhány hét alatt villámgyorsan emelkedett, miután a párt október eleji blackpooli kongresszusán mondott rövid beszédével felhívta magára a figyelmet. Cameron nem rejtette véka alá, alapos reformot kíván pártjában végrehajtani. A fiatal politikus a 64 éves Michael Howardot váltja a párt élén, aki kétévi elnökség után májusban, a Munkáspárt választási győzelme után jelentette be távozását. Brit kommentátorok szerint Cameron megválasztása jelzi: a Konzervatív Párt felhagyott azzal, hogy a háttérből szemlélje az ügyeket választásoktól választásokig. Az elemzések szerint a fiatal politikusnak nagy esélye van a párt helyzetén javítani. Máris megnőttek a pártnak szánt pénzügyi adományok. Cameron várhatóan több, korábban a Munkáspártot támogató középosztálybelit és fiatalt vonzhat a pártba. David Cameron (SITA/AP)
