Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-08 / 283. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 8. Vélemény és háttér 7 Sem cáfolni, sem megerősíteni nem hajlandó az információkat az Egyesült Államok Washingtoni börtöntitkok FIGYELŐ Marad a cseh átvilágítás Továbbra is érvényben marad Csehországban az átvilágítási törvény, amely tiltja, hogy volt magas rangú kommunista politikusok, az egykori titkosszolgálatok képviselői és együttműködői a jelenlegi demokratikus rendszerben vezető vagy fontos állami tisztségeket tölthessenek be - döntött tegnap a prágai képviselőház. Az 1991-ben elfogadott, s azóta is sokat vitatott jogszabály eltörlését az új köztisztviselői törvény vitája során az ellenzéki kommunisták javasolták. A kétszáz tagú testületben a szavazáskor a jelen lévő 180 honatya közül azonban csak 60 támogatta a javaslatot, így az megbukott. A kommunisták mellett a szociáldemokrata képviselők egy csoportja is az átvilágítási törvény hatályon kívül helyezése mellett volt. Jirí Paroubek szociáldemokrata miniszterelnök a kommunisták javaslatát először támogatásáról biztosította, s kijelentette, a törvény ma már elavult, ezért 16 évvel a rendszerváltás után eljött az ideje megszüntetésének. Miután a jobboldal a javaslatot határozottan elutasította, s a szociáldemokrácián belül sem alakult ki egységes álláspont, Paroubek álláspontját úgy módosította, hogy a törvény eltörlése még „várhat egykét évet”. Az átvüágítási normát az elmúlt években az Európa Tanács is élesen bírálta. Hiányosságait a cseh politikai vezetés szintén elismeri, de a jobboldal szerint a jogi normára továbbra is nagy szükség van, ezért a törvény érvényességének meghosszabbítását eddig mindig keresztülvitte. A közvélemény erősen megosztott: a támogatók és az eh lenzők aránya nagyjából egyforma. (kés) Tilos a turbán a jogosítványon A francia közlekedési minisztérium rendeletben tiltotta meg a turbánt a francia jogosítványok igazolványképén. A rendelet kihirdetésére azután került sor, hogy a francia Államtanács megsemmisítette a Val d’Oise-i prefektúra 2004. novemberi döntését, amely azért utasította el egy szikh vallású francia állampolgárnak jogosítványa kiadását, mert az igazolványképen turbánt viselt. A francia adminisztráció legmagasabb szintű jogorvoslati intézménye úgy értékelte, hogy az 1999. június 21-i belügyminiszteri rendelet, amelyre a prefektúra elutasításában hivatkozott, nem alkalmas „egy ilyen kötelezettség bevezetésére a jogosítványok esetében”, mert csak a közlekedési minisztérium határozhatja meg a jogosítvány kiállításának és kiadásának feltételeit. Az Államtanács azt is kimondta: a közlekedési minisztérium 1999. február 8-án kihirdetett, a jogosítványok kiadását szabályzó rendelete viszont nem elég pontos ahhoz, hogy annak alapján kizárólag fedetlen fejet lehetne elfogadni. A jogosítványkérelemhez beadott igazolványképen valamennyi hivatalos igazolványhoz hasonlóan a személynek fedetlen fővel és szemből fényképezve kell látszania, (m) Több mint egy éve vádolják azzal az Egyesült Államokat, hogy iszlám szélsőséges foglyokat titkos börtönökben tart fogva világszerte, ezt az állítást Washington eddig sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó. MTI/AFP-KRONOLÓGIA A Human Rights Watch emberjogi szervezet 2004. július 17-én azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a terrorizmus elleni háború gyanúsítottjait tizenhárom titkos börtönben tartja fogva (ebből hét Afganisztánban, kettő Pakisztánban, egy az Indiai-óceánon lévő Diego Garda szigetén, egy Jordániában, kettő pedig amerikai hadihajókon volt). A New York-i központú, emberi jogokra szakosodott amerikai ügyvédek alkotta szervezet, az Alkotmányos Jogok Központja (CCR) 2004 decemberében hivatalos kérést nyújtott be az amerikai kormányzathoz. Ebben a tájékoztatási szabadságra hivatkozva kérte annak közlését, kik ezek a foglyok, hol tartózkodnak és milyen körülmények között tartják őket fogva. Az Amnesty International emberi jogi szervezet 2005 májusában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy világszerte titkos „börtönszigeteket” hozott létre. A The Washington Post 2005. november 2-én nyolc országot nevezett meg, közöttük Thaiföldet és Afganisztánt, valamint „több keleteurópai demokratikus országod’ - ezekről a lap biztonsági okokból nem közölt konkrétumokat -, amelyekben titkos börtönöket nyitottak, ahol több mint száz gyanúsítottat tartanak fogva. Az amerikai központú Human Rights Watch washingtoni igazgatója ugyanaznap azt mondta: a szervezet „nagy biztonsággal” megállapította, hogy „legalábbis Lengyelországban és Romániában” léteznek ilyen QA-táborok. Thaiföld, Magyarország, Lengyelország és Románia azóta tagadta titkos börtönök létrehozását területén. November 2-án František Bublan cseh belügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy Prága egy hónappal korábban visszautasította az Egyesült Államok azon kérését, hogy nyissanak a területén börtönt, amelybe a kubai guantánamói légitámaszponton kialakított börtönből szállítottak volna foglyokat. November 10-én amerikai szenátorok tájékoztatást követeltek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által külföldön fenntartott börtönökről. November 23- án az Európa Tanács vizsgálatot indított 45 tagállamában a gyanús fogolyszállításokról vagy fogva tartásokról. A kormányok 2006. február 21-ig kötelesek tájékoztatni a nemzetközi szervezetet az ügyben. A Human Rights Watch november 30-án azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy legkevesebb 26 foglyot tart fogva elszigetelve, és egyeseket közülük meg is kínoztak. Az ABC News amerikai televízió december 6-án azt állította, hogy a CIA a múlt hónapban tizenegy, addig titkos kelet-európai börtönökben fogva tartott feltételezett al- Kaida-tagot szállított át egy új észak-afrikai létesítménybe sietve Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter európai körútja előtt. Az ABC televízió szerint az Egyesült Államok az első titkos börtönt 2002 márciusában hozta létre Thaiföldön, amelyben az al-Kaida egyik vezetőjét, a Pakisztánban elfogott Abu Zubeidát is fogva tartották, és egy észak-afrikai ország is hozzájárult tavaly egy másik titkos börtön létrehozásához. A jelenleg is tartó európai kőrútján az amerikai diplomáda vezetője azt közölte, hogy az Egyesült Államok „nem tűri el a kínzást, amely ellentétes az amerikai törvényekkel és az Egyesült Államok nemzetközi kötelességvállalásaival”. Condoleezza Rice bukaresti sajtóértekezletén nem volt hajlandó válaszolni a titkos CIA-börtönök létéről szóló információkkal összefüggő találgatásokra. Hangoztatta: nem akar hírszerzési és biztonsági érdekeket sértem. Románia egy kedden aláírt, „történelminek minősített” megállapodás értelmében amerikai katonai létesítményeket fogad be területére. Traian Basescu román államfő határozottan elutasította azokat a feltételezéseket, amelyek Romániát is„hírbe hozták”. Nyomatékosan figyelmeztetett: senki nem tehet olyan felelőtlen kijelentéseket, melyek szerint Románia titkos börtönöket tart fenn, amelyekben foglyokat kínoznak. Leszögezte: a terrorizmus elleni együttműködés keretében eddig is szálltak le amerikai gépek román földön, és ezután is le fognak szállni. Ezt a tényt senki nem használhatja fel olyan gyanú- sítgatásokra, amelyek szerint Románia lábbal tiporja az emberi jogokat. Csaknem nyolcszáz titkos európai CIA-repülőjáratról tud az Amnesty International, amely szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség hat repülőgépet használt üyen fogolyszállítási célokra. A londoni székhelyű nemzetközi emberi jogi szervezet a hét elején összefoglalót közölt a CIA által bérelt hat repülőgép európai le- és felszállásaiból 2001 szeptembere és 2005 szeptembere között az amerikai szövetségi légügyi hatóság adatai alapján. Az AI jelentésében visszautasította az európai körutat kezdett Rice azon állításait is, hogy a nemzetközi jog megengedi őrizetesek országok közötti szállítását mindenfélejogi eljárás nélkül is. Az őrizetesek átszállítása olyan országokba, ahol kínzásoknak és más jogsértő eljárásoknak vannak kitéve, közvetlen és leplezetlen megsértése a nemzetközi jognak - szögezi le a tekintélyes emberjogi szervezet dokumentuma. Az Amnesty International arra szólította fel az európai kormányokat, hogy haladéktalanul és alaposan vizsgálják ki azokat a gyanúkat, hogy országuk területét a CIA titkos fogolyszállításra használhatta. Kik lehetnek a kerítés mögött? (Reuters-felvétel) KOMMENTÁR Feszültséggerjesztés MALINÁK ISTVÁN Középtávon Irán legalább akkora destabilizáló tényezővé válhat a rendkívül érzékeny közép-közel-keleti térségben, mint a választások előtt álló Irak, ha ott a lehetséges forgatókönyvek közül a legrosszabbak jönnek be. Az USA évek óta azzal gyanúsítja Iránt, hogy atomfegyvert akar gyártani, az uniós trojka több mint két éve tárgyal - eredménytelenül - Teheránnal, szoros együttműködésben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Irán két éve packázik az EU-val, amelynek tehetetlen fenyegetőzései kezdenek kínossá válni, s csak lovat adnak Teherán alá. Mohammed el-Baradei, a NAÜ frissen Nobel-békedíjas főigazgatója - aki arab, ezért aligha vádolható Irán-ellenességgel - most először tett olyan nyilatkozatot, amellyel akarva-akaratlan az amerikai gyanúkat támasztotta alá. Azt mondta, ha Irán tényleg felújítja az urándúsítást, „akkor már csak néhány hónap fogja elválasztani az atombomba gyártásától”. A The Independentben felszólította Teheránt és a nyugati országokat, „ne folytassák veszélyes játékukat a tűzzel, amely Ahmedinezsád elnökké választása után teljesen kiszámíthatatlan lett”. Irán azt állítja, atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, így joga van az urándúsításra. Az EU azt mondja, bizonyítsa be, hogy programja békés (NAÜ-ellenőrzések), különben a BT elé terjeszti az ügyet, szankcionálás céljából. És egyre-másra haladékokat ad Iránnak, amely élvezi, hogy szinten tarthatja a feszültséget. El- Baradei szerint is az orosz javaslat elfogadása jelenthetné a legjobb kompromisszumot: az urándúsítás utolsó szakaszát végeztesse Oroszországban, hogy mentesüljön a gyanú alól. Műit ismeretes, Moszkva nyakig benne van az iráni atomerőművek építésében-fej- lesztésében. Irán egyelőre erre sem hajlandó. Mellesleg: az EU-nak, ha komolyan veszi elveit és önmagát, már hetekkel ezelőtt szankciókat kellett volna kezdeményeznie Irán ellen, amikor Ahmedinezsád azt mondta, Izraelt el kell törölni a Föld színéről. Volt tessék-lássék nemzetközi felháborodás, más semmi. Ahmedinezsád azóta többször megismételte szavait, amilyeneket egy államfő a civilizáció legalsóbb fokán sem ejthetne ki a száján. Ez nyűt fasizmus, a nemzetközi jog durva megsértése, a nemzetközi közösségnek az ilyesmit nem szabadna tolerálnia. Irán pillanatnyilag minimális hajlandóságot sem mutat a megegyezésre. Sőt: folytatja az atomtöltet hordozására alkalmas, Izrael és Európa területét elérni képes Sahab-3 rakéták fejlesztését. Hétfőn bejelentette, újabb, „saját tervezésű” atomerőművet épít, s az elkövetkező években további húsz atomreaktor építésével számol. A magát jogosan fenyegetve érző Izrael a napokban olyan, az USA-val közösen kifejlesztett rakétát próbált ki sikeresen, amely képes a Sahab-3 megsemmisítésére. Sáron kormányfő december elsején közölte: Izrael sosem fogja megengedni, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Hozzátette: mielőtt Izrael katonai eszközhöz nyúlna, megpróbálja felhasználni a diplomácia nyújtotta összes lehetőséget. Ha véglegesen kudarcot vallanak az EU-iráni tárgyalások, a zsidó állam tényleg nem fogja megengedni, hogy Iránnak atombombája legyen. 1981-ben az akkori kormányfő, Begin utasítására az izraeli légierő lebombázta az iraki - Szaddám volt az elnök - Oszirak atomközpontot, a gyanú ugyanaz volt, mint most Irán esetében. Márpedig a katonai lenne a lehető legtragikusabb megoldás a térségben kialakult viszonyokat tekintve. A feszültség pillanatokon belül hihetetlen mértékben eszkalálódna, főleg ha belegondolunk, melyik oldalon ki mindenki kényszerülne arra, hogy belefolyjon az eseményekbe. TALLÓZÓ KOMMERSZANT Végső soron a színes forradalmaktól való viszolygás és félelem áll az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) szembeni orosz kifogások hátterében a moszkvai lap szerint. „És amikor ezek a szülések a ljubljanai külügyminiszteri értekezleten egy szólamban emlékeztetik Oroszországot arra, hogy ki kell vonnia csapatait a területükről, és erre vonatkozólag megállapodások vannak, az úgy fáj, mintha sarlóval vágnának bizonyos helyre. Ilyenkor az ember bármit felemleget például a kettős mércéről, csak hogy valahogyan tompítsa a fájdalmat” - írta a Kommerszant tegnapi kommentárjában. Az EBESZ-tanácskozásokon azért hiúsult meg zárónyilatkozat elfogadása 2003-tól fogva, mert Oroszország nem hajlandó megerősíteni Moldovában és Grúziában lévő csapatainak kivonására vállalt kötelezettségét. De míg korábban Washington lépett fel Moszkva fő ellenfeleként az EBESZ-en belül, addig az idén a GUAM-országok először jelentek meg egyeztetett pozícióval a szervezeten belüli új erőközpontként. Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova még ebben a hónapban hivatalos regionális szervezetté kívánja tenni a GUAM-ot. A Kommer- szant rámutat, az EBESZ-tagok csakugyan nem használnak egységes mércét. Vajon ki vonná kétségbe, hogy Ukrajna és Oroszország mércéje szögesen eltér egymástól? Vagy talán egybeesik az orosz és az európai mérce az andizsáni események - az üzbég kormányerők által vérbe fojtott májusi moszlim felkelés - megítélésében? És egyáltalán, miféle mérce egyesíthetné Oroszországot az Egyesült Államokkal és Európával, az olajon és a gázon kívül? - fejtegette a liberális orosz lap. A sajátos oroszországi demokráciának, amely oly kedves a Kremlnek és a lakosság számottevő részének, úgyszólván semmi köze sincs e demokrácia európai és amerikai elveihez. Ha Európa és Amerika ezt nem akaija észrevenni, az már az ő dolguk. De akkor ne csodálkozzanak, ha bizonyos szervezeteken belül sehogy sem sikerül közös nevezőre jutni, fontos dokumentumokat aláírni és továbblépni - jegyzi meg a Kommerszant. (Ľubomír Kotrha rajzaj- Mi van, még nem cserélted le a nyári cipőket?
