Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-07 / 282. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 7. RÖVIDEN Nem született konszenzus Ljubljana. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ljubljanai külügyminiszteri értekezletén nem sikerült konszenzust elérni, ezért nem adtak ki közös nyilatkozatot sem az 55 tagállam nevében. Az egyetértés akadálya azt volt, hogy Oroszország nem akarta elkötelezni magát csapatai kivonására Grúziából és Moldáviából. (MTI) Etnikai alapú incidens Belgrád. Magyarellenes incidens történt egy temerini kávézóban, a rendőrség azonnal előállította a tetteseket, és bűnvádi feljelentést tesz ellenük. Az újvidéki rendőrség tájékoztatója szerint vasárnap egy 24 éves boldogasszonyfal- vai (Gospodjinac) férfi a temerini Evergreen kávézóban molesztált egy 16 éves (fiatalkorú) lányt, védelmére siető bátyját üvegpalackkal, majd ököllel többször is megütötte. A pincérek kidobták az utcára a támadót és egyik társát. Később mindketten behatoltak a vendéglőbe, rongálni kezdték a berendezést, egyikük késsel fenyegette a pincéreket, másikuk magyarságukért szidalmazta a magyar vendégeket. A rendőrség megerősítette, az erőszakos- kodók szerbek voltak, a molesztált lány és fivére pedig magyar nemzetiségű. (MTI) Őrizetben a hozzátartozók Rámalláh. Az izraeli hadsereg tegnap őrizetbe vette a netánjai palesztin öngyilkos merénylő apját és három fivérét. Valamennyiüket a Cisz- jordániai Allár faluban fogták el. A hadsereg akciója során az 5 halálos áldozatot követelő hétfői merényletet vállaló Iszlám Dzsihád négy tagját is előállították. (MTI) Tiltakozó cseh egyházak Prága. Václav Klaus államfő tegnap aláírta a cseh egyházi törvény egyik sokat vitatott módosítását, annak ellenére, hogy az egyházak ökumenikus tanácsa és a cseh katolikus püspöki konferencia is a törvény elutasítására kérte őt. Az egyházaknak nem tetszik az a paragrafus, amely szerint az egyházi intézményeknek és szervezeteknek ugyanolyan a jogi státusa, mint bármely más civil szervezetnek. Az egyház azt szerette volna elérni, az állam ne ellenőrizhesse a belső szabályok szerint alapított egyházi iskolákat, karitatív szervezeteket, kórházakat és más hasonló intézményeket, illetve szervezeteket. Az érintettek ezt az egyházi autonómia megsértésének és korlátozásának tekintik. A vita már több éve folyik, s két éve az alkotmánybíróság az egyházaknak adott igazat. A szociáldemokrata kormányzat azonban újra a parlament elé vitte az ügyet, s a múlt héten a szociáldemokraták az ellenzéki kommunistákkal együtt elfogadtatták a módosítást, (-kés) Állítólag nem kínozzák a foglyokat, és tiszteletben tartják partnereik szuverenitását Rice tagadta a jogsértéseket Berlinben tegnap két kemény nő csinálta a világpolitikát (Reuters-felvétel) Berlin. Angela Merkel német kancellár és Condo- leezza Rice amerikai külügyminiszter szerint a jogot a terrorizmus elleni harcban is tiszteletben kell tartani. ÖSSZEFOGLALÓ Rice közvetve beismerte: a német állampolgárságú Haled al- Maszrit tévedésből tartották fogva az amerikaiak, hibát követtek el, de készek helyrehozni az üyen hibákat. Merkel és Rice tegnapi berlini megbeszélése után tartott sajtóértekezletet. Az amerikai külügyminiszter európai kőrútjának első állomásán Frank-Walter Steinmeierrel, a német diplomácia új irányítójával is tárgyalt. Rice Berlinből Romániába utazott, később felkeresi Kijevet és Brüsszelt is. A Maszri-üggyel kapcsolatban Merkel közölte, Steinmeier jelentést készít a német parlament illetékes ellenőrző testületének. Az eset eddig csak a férfi elbeszélése alapján ismert, mindmáig ez a verzió van forgalomban. E szerint 2003 szilveszterén a szerb-macedón határon kiszállították az autóbuszból, mert - mint később kiderült - a Haled al-Maszri név szerepelt a terroristagyanús személyek listáján is. Maszri szerint az amerikaiak öt hónapig tartották fogva lehetetlen körülmények között, vélhetően Afganisztánban, majd miután kiderült a tévedés, szabadon bocsátották. Amerikai és német lapok szerint Washington hivatalos tájékoztatást is adott berlini nagykövetén keresztül, de ez a tájékoztatás valószínűleg csak az előző német kormány szűk körében volt ismert. Az ellenzék felrója Otto Schüy volt belügyminiszternek és Steinmeiemek, a kancellári hivatal akkori vezetőjének, hogy úgymond beérték a titoktartást kérő amerikai tájékoztatással. Merkel a német és a nemzetközi jog betartásának szükségességét hangsúlyozta, s kiemelte a terrorizmus elleni harc és a harccal arányos eszközök egyensúlyának fontosságát. Rice az amerikai jogra és nemzetközi kötelezettségvállalásokra hivatkozott, de hangsúlyozta azt a kihívást is, amelyet a terrorizmus elleni harc jelent. Ismét cáfolta, hogy az amerikaiak kínoznák a terrorizmussal gyanúsított személyeket, s megerősítette: tiszteletben tartják partnereik szuverenitását. A sajtóértekezleten nem foglalkoztak azokkal a hírekkel, amelyek szerint az amerikai CIA vagy fedőcégeinek gépei nemcsak használták a német légteret és a német- országi repülőtereket, hanem esetleg terroristagyanús személyeket is szállítottak ezeken a járatokon. Ugyancsak nem érintették, hogy a CIA esetleg Kelet-Európába is szállíthatott terrorizmussal gyanúsított személyeket. Rice segítséget ígért Merkelnek az Irakban elrabolt német származású régésznő, Susanne Osthoff felkutatásához és kiszabadításához. (MTI, TASR) Kelet-Európából Afrikába? Washington. Az amerikai ABC televízió Rice útjával egy időben arról számolt be, hogy a CIA csak a múlt hónapban, novemberben - a külügyminiszter helyzetét megkönnyítendő - zárta be titkos kelet-európai börtöneit. Ezekből aztán Észak-Afrikába szállítottak tizenegy al- Kaida-gyanúsítottat. A televízió a CIA ma is aktív és korábbi tagjaira hivatkozva állította ezt, hozzátéve: a CIA vezetői nem voltak hajlandók állást foglalni a szóban forgó értesülésekkel kapcsolatban. (MTI) Vannak, akik teljesen elvetik, mások megfelelő tárgyalási alapnak tartják a brit elnökség javaslatcsomagját A kelet-európaiakra hárítják a felelősséget? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megoszlik a huszonöt tagország véleménye arról a javaslatcsomagról, amelyet a britek ismertettek hétfőn este a 2007- 2013-as időszakra szóló keretköltségvetésre vonatkozóan. Jósé Manuel Barroso, az EU-bizottság vezetője azonnal elfogadhatadannak nevezte, mondván: az „egy mini- Európa számára készült költségvetés, nem pedig egy erős Európáé, amire pedig szükségünk van”. Barroso tegnap hozzátette: a brit javaslat alapján lehetetlenné válhat Románia és Bulgária 2007-es EU-felvétele. Mások is azt hangsúlyozták: a csomag az új tagokkal fizettetné meg, hogy a régiek nem tudnak egymással megegyezni. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök két alapvető kifogást emelt: a brit javaslat szerint az unió következő költségvetése kisebb lenne, mint 2000 és 2006 között, annak ellenére, hogy az EU bővült. A második ellentmondás: a csökkenő költségvetés terheinek többségét az új tagállamokra hárítja. Gyurcsány bírálta azt is, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben az önkormányzatok által megvalósított fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó finanszírozását az új tervezet meg szeretné tiltani az uniós forrásokból. Figyelemre méltó viszont Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök nyilatkozata, miszerint a kelet-európai tagországokon múlik az új EU-költségvetés sorsa. Juncker, aki az egyik legtekintélyesebb EU-vezetőnek számít, s akit a múlt héten megválasztottak az év európai emberének, úgy vélekedett: ha a brit javaslat támogatásra talál Kelet-Európábán, akkor az EU megállapodhat a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről. „Azt hiszem, a brit elképzelések ígéretesek lehetnek, ha a közép- és keleteurópai kollégák képesek támogatni azokat..., s ha a britek hajlandóak még további erőfeszítést tenni a nekik járó visszatérítés terén” - fogalmazott. Ezt a véleményt többen is osztották, az osztrák kancellártól kezdve a holland pénzügyminiszterig. Ez utóbbi azért volt elégededen, mert a holland hozzájárulás még mindig nem csökkenne eléggé. A brit csomag az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százalékára korlátozná a következő uniós költségvetési időszakban a közös költségvetés kiadásait. A tíz új tagország összesen 130 milliárd euró strukturális juttatást kapna a következő költségvetésből, 14 mil- liárddal kevesebbet az eredeti EU- bizottsági javaslatnál. Vagyis a 2007-2013-as időszakban 846,754 milliárd euró állna rendelkezésre a közös költségvetésben. Ez 17 százalékkal kevesebb az előző, a luxemburgi elnökség tervezeténél. A brit elnökség az általa tervezett költségvetést 27 tagországra számolja, a tervezet szövege szerint „abból a munkafeltételezésből kiindulva”, hogy Románia és Bulgária 2007-től tagja lesz az uniónak. A tíz új tagország a tervezethez fűzött külön kimutatás szerint 2004-es konstans áron számolva - 130 milliárd euróhoz jutna a strukturális és kohéziós alapokból hét év alatt, de Jack Straw brit külügyminiszter magyarázatában összesen 150 milliárd euróra tette az új tagországok által ténylegesen felvehető összeget. A legtöbbet, 56 milliárd eurót Lengyelország kapná, Csehországnak 23 milliárd, Magyarországnak 22 milliárd, Szlovákiának 10 milliárd, Szlovéniának 4 milliárd euró jutna. A három balti állam összesen 13 milliárd eurót, Ciprus és Málta 1-1 milliárd eurót kapna a felzárkóztatási alapokból. A brit javaslat ismertetése után, hétfőn este rendkívüli ülést tartott az Európai Parlament költségvetési bizottsága. A testület nem tartotta célravezetőnek, sőt, egyes elemeiben provokatívnak ítélte meg a brit javaslatot. Visszatetszést keltett az a brit elgondolás, mely szerint a költségvetési időszakra összesen majdnem 50 milliárd eurót kitevő, Angliának járó visszatérítés érintetlenül hagyásáért cserébe a britek hozzájárulásként 8 milliárd eurót juttatnak a most csatlakozott országoknak. Mint megfogalmazódott: ez a közös európai gondolat feladását jelentené, gyakorlatilag az unió széteséséhez vezethetne. Ismét elhangzott: az Európai Parlamentnek is beleszólása van az EU többéves keretköltségvetésébe, s az állam- és kormányfők nem hagyhatják figyelmen kívül a képviselők véleményét. Érdekes volt az olasz reagálás is. Süvio Berlusconi telefonon közölte Tony Blairrel, Róma elutasítja az elmaradott olasz déli régiónak, Mezzogiomónak szánt uniós támogatások bármiféle korlátozását és az olasz költségvetési befizetés növelését. (MTI, t, eurohirek.hu, ú) Több ízben is zokogásban tört ki, amikor felidézte az őt ért megaláztatásokat, a kínzásokat Női tanúk is vallottak a Szaddám-perben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Női tanúk is bekapcsolódtak tegnap a Szaddám Húszéin volt iraki diktátor-elnök és a hét vádlott-társa ellen október 19-én kezdett bírósági tárgyalás folyamatába. A két nő egy zöld függöny mögül tette meg tanúvallomását, személyazonosságukat nem fedték fel, sőt számítógép segítségével hangjukat is eltorzították. Emiatt a védelem panaszt emelt. Ezért a bíró a sajtószobába irányuló elváltoztatott hangot kikapcsoltatta, és némi műszaki szünet után a tárgyalóteremben tartózkodók folytathatták a tanú meghallgatását. Az első tanú többször zokogásban tört ki, amikor felidézte az őt ért megaláztatásokat. A Dudzsaü faluból való nő elmondta: 16 éves volt, amikor letartóztatták. Fivérével és más családtagjaival együtt hurcolták el a bukott rezsim pribékjei. Mielőtt agyba-főbe verték, arra kötelezték, hogy vetkőzzék le. Lábánál fogva függesztették fel a mennyezetre, kezeit összekötötték. Azt nem tudta megmondani, hol zajlott a kínvallatás. Négy éven át tartották börtönben. A másik női tanú jelenleg 68 éves, és ugyancsak dudzsaili. Elmondta: 1981-ben féijével és hét gyermekével tartóztatták le, még azelőtt, hogy a diktátort szállító gépkocsioszlopot megtámadták. Négy hónapot töltött fogságban. A per tárgya egy 1982-es tömegmészárlás, amelyet Dudzsail síita faluban hajtott végre az akkori baki biztonsági szolgálat egy Szaddám elleni, meghiúsult merényletkísérlet miatt. Lakóházra zuhant a gép Katasztrófa Teheránban Teherán. Lakóépületre zuhant egy iráni katonai szállítógép tegnap délután Teherán déli részén. Az esti jelentések szerint a C-130 Herkules típusú, amerikai gyártmányú gép fedélzetén lévő 94 ember közül senki sem élte túl a katasztrófát, a földön 34-en vesztették életüket, 90-en pedig megsérültek. A tízemeletes lakóházban, amelyre a gép zuhant, egy városi vezető szerint 250-en laktak, ezért az áldozatok száma nem tekinthető véglegesnek. Egy magas rangú rendőrségi vezető elmondta, a gépen tízfős legénység és 84 utas tartózkodott. Szemtanúk közlése szerint a lezuhanó gép szárnyából lángok csaptak ki. A becsapódás előtt a gép átszakította a lakóház gázvezetékét. A pilóta előzőleg a hajtómű meghibásodását jelentette. A gép a déliráni Bandar-Abbászba tartott, de a műszaki hiba miatt visszafordult, és kényszerleszállást akart végrehajtani a Teherán délnyugati részén lévő Mehrábád repülőterén, amikor a repülőtér közelében lévő lakónegyedre zuhant. A gépen volt negyven újságíró és televíziós technikus is, akik egy Dél- Iránban tartott hadgyakorlatra utaztak tudósítani. A rendőrség feltételezése szerint az áldozatok között van a hadsereg több magas rangú parancsnoka is. (MTI) 36 rendőrt öltek meg Öngyilkos merénylőnők Bagdad. Két nő öngyilkos támadást hajtott végre tegnap Bagdadban a rendőrakadémia ellen, és megölt legkevesebb 36 rendőrt és újoncot. A sérültek száma 72. A merénylet elkövetését az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat Abu Mu- szab az-Zarkávi vezette baki cso- ponja vállalta internetes közleményében. A két kamikaze valamivel dél után támadta meg a Bagdad keleti részében lévő rendőrakadémiát. A robbanóövvel felszerelkezett nők bementek az akadémia egyik osztályára, s az ott tartózkodókkal együtt felrobbantották magukat. Amerikai áldozat nincs. Egy baki rendőrtábornok szerint a két nő maga is az intézmény hallgatója lehetett, ezért juthatott át az ellenőrzésen. A tábornok másféle beszámolót kapott a támadásról, ő úgy tudja, hogy az egyik nő a kávézóban, a másik egy sorakozó alkalmával robbantott. Kórházi források szerint az áldozatok száma nőhet a súlyos sérülések miatt. A világhálón este jelent meg a Zarkávi-féle csoport közleménye. „Két testvérünk újabb támadást hajtott végre, ezúttal a rendőrakadémia ellen, amely idomított kutyákat képez, akik szunnita muzulmánok vérét ontják... A robbanás ereje az épület nagy részét romba döntötte.” A közleményről az al-Arabíja hírtelevízió is beszámolt. Az baki fegyveres erőket legutóbb február 28-án érte ilyen nagy veszteség: Hillában 125 rendőrt és nemzeti gárdistát ölt meg egy autóval közéjük hajtó öngyilkos merénylő. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a merénylet előtt egy nappal elismerte, az baki felkelés erősebb, mint ambe előzetesen számítottak, viszont azzal érvelt, hogy nem szabad a halottak számával mérni az iraki helyzetet, számításba kell venni az elért eredményeket is. (MTI)
