Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-06 / 281. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 6. Agrárkörkép 19 Idényzáró rendezvény a Galántai Regionális Agrárkamara szervezésében - az uniós tagság kihívás a termelőknek Nem csak a tejtermelés helyzetét értékelték Bíró Pálnak, a sókszelőcei ZOO Divízió képviselőjének Varga Zoltán adta át a legjobbnakjáró serleget (A szerző felvételei) A királyrévi művelődési ház tanácstermében tartották meg hagyományos idényzáró rendezvényüket a Galántai és a Vágsellyei járás állattenyésztői, amelyen a regionális agrárkamara valamint a mezőgazdasági szövetkezetek és üzleti társaságok szövetségének szervezésében ajárások tejtermelőinek háromnegyed évi teljesítményét értékelték. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ugyanakkor ezek a rendezvények alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az agrárvállalkozók kölcsönösen elmondják egymásnak tapasztalataikat, kicseréljék szakmai ismereteiket, véleményt mondjanak saját szakágazatuk és az egész agrárágazat helyzetéről. Perlecky Gábor, az agrárkamara regionális igazgatója bevezetőjében erre buzdította a részvevőket, aminek eredményeként a hivatalos eredményhirdetés után jó hangulatú eszmecsere alakult ki a résztvevők között. Ján Moťovský, a regionális agrárkamara állattenyésztési szekciójának vezetője vitaindítójában utalt arra, hogy az uniós tagság ugyan kihívás a termelőknek, de a jelenlegi viszonyok között, a hazai ágazat támogatási szintjét tekintve nagyon nehezen tudnak csak lépést tartani az uniós versenytársakkal. Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fenntartásában szerepet játszó támogatások megszerzésében az utóbbi időben kellemeden tapasztalatokat is szereztek, hiszen az ágazati operációs program 2. fordulójának feltételei a járás termelői számára gyakorlatilag elér- heteden követelményeket támasztottak. Felvetette, hogy az egyenjogúság elve alapján mi is követelhetnénk, hogy a régi uniós tagországokban is csökkentsék az agrártámogatásokat a miénk szintjére, vagy akár teljesen szüntessék meg azokat. Az is jellemző, hogy a közvéleményben és a médiában általában negatív színben tüntetik fel az ágazati követeléseket, mintha az agrárágazat csupán folyamatosan követelőzne. Pedig az igazság az, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a termelők többnyire a rövidebbet húzzák, miközben a partnereik azt hangoztatják, hogy egy hajón utaznak. Az őstermelőknek azonban sajnos, az a tapasztalatuk, hogy ezen a hajón a kereskedők és termékforgalmazók általában az első emeleten foglalnak helyet, míg a termelőknek csak a hajó gyomrában, a fedélzet alatti térségekben jut hely. Milyen egyenrangúság az, ha a szállítók például nem akarják kivenni a részüket a veszteségekből, ha a felvásárlók nem fizetnek időre az átvett áruért, vagy egyáltalán nem fizetnek. Varga Zoltán a mezőgazdasági szövetkezetek és kereskedelmi társaságok országos szövetségének hivatalvezetője hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a mezőgazdászok egymás között arról vitatkoznak, hogy vajon a délszlovákiai termelőnek jobb a sora, vagy a hegyaljainak, ki érdemel támogatást, ki nem, addig könnyű megosztani őket, s elterelődik a figyelem a fontosabb dolgokról. A jelenlegi helyzetet kritikusnak értékelte, s azt állította, hogyha az ágazat nem tud előbbre lépni az érdekérvényesítés területén, akkor rövidesen nem az lesz a kérdés, hogy ki marad fenn, vagy ki nem, hanem a dominó-effektus elve elsodorhat mindenkit. Ezért felhívta a jelenlevőket, hogy támogassák az agrárönkormányzatok tanácsa által szervezett megmozdulást, amely nemcsak a 65 százalékos támogatásról szól. A tejtermelők versenye A tejtermelők versenyében az agrárkamara és a biológiai szolgáltatások regionális központja által megszabott kritériumok alapján a legjobb tejtermelő gazdaságok rangsorában a Galántai járásban a sopornyai Agricola Kft. vitte el a prímet, a második helyen a vízkeleti Fyzokol Kft. végzett, a harmadik helyre pedig a nádszegi Agrim- pex szövetkezet került. A Vágsellyei járás termelői között a sókszelőcei ZOO Divízia, a vágsellyei szövetkezet és a negyedi Queen Kft. volt a sorrend. A legjobb napi teljesítményt produkáló holstein fajtájú tehenek között az első négy helyen szintén az Agricola teheneit rangsorolták. A szlovák tarka teheneknél a nádszegi Agrimpex állatai produkálták a legjobb eredményeket. A Galántai régióban, amint azt Dr. Mikita a az állami tenyésztési intézet vezetője is hangsúlyozta a tehénállomány összetétele jellegzetes, hiszen az állományok 51 százaléka kifejezetten tejtermelésre szakosodott holstein-fríz fajtából áll, 45 százalékban viszont a szlovák tarka tehenek alkotják. A tehenek átlagos életkora eléggé alacsony, s a járásban azonban még meglehetősen magas az olyan tehenek aránya (8,8 %), amelyek a tejtermelésben nem érik el a 3500 kg-os szintet. A Szlovák Biológiai Szolgáltatások képviselője szerint a legutóbbi négy évben végzett vizsgálatok és értékelések alapján elmondható, hogy a gazdaságok jelentős lépést tettek előre az állományok genetikai tisztaságának javításában, ugyanakkor a takarmányozásban az adagok tápértékében és az állatok egészségi állapotában vannak még tartalékok. Az állategészségügyi intézet regionális képviselője arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az állattartásban 2006. január 1-től megváltoznak egyes higiéniai szabályok, ezért az állattartásban, illetve a tejtermelésben dolgozók évi továbbképzését már nem a régi jogszabály alapján, hanem az új rendelkezés szellemében kell majd végrehajtani. Štefan Kováč, a Milex galántai igazgatója elégedetten állapította meg, hogy az általuk átvett tej minősége az utóbbi félévben jelentősen javult, egyúttal kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a tejtermelés továbbra is stabilizációs tényezője lesz a mezőgazdasági termelésnek. Jozef Nahácky a Galántai Regionális Agrárkamara elnöke zárszavában ugyancsak hangsúlyozta az agrártermelők érdekeinek érvényesítését, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdáknak és a vállalatoknak maguknak is tenniük kell a változó helyzethez való alkalmazkodásban. Példaként az osztrák termelőket említette, akik a jövedelemcsökkenésre rugalmasan reagáltál, és komoly szerkezet- váltással alkalmazkodtak a megváltozott feltételekhez. Például átálltak az energetikai növények termesztésére, s ezeket a saját energetikai céljaikra kihasználva a fennmaradó energiát pedig a nyilvános hálózatba eladva biztosítják a megélhetésüket. Utalt arra, hogy amit mi tavaly még jóformán elfogadhatatlannak tartottunk, nevezetesen hogy a gabonát eltüzeljük, és ebből is energiát nyeljünk, szomszédainknál már bevált módszer, s ezeket a tapasztalatokat a mi viszonyainkra alkalmazva szintén átvehetnénk, (sz) A Galántai járás legjobb tejtermelői A résztvevők között jó hangulatú eszmecsere alakult ki A vidékfejlesztési és agroenvironmentális támogatások igényléséhez be kell tartani az előírt követelményeket A helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós tagállamokban a vidék- fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos kérelmek benyújtására saját szabványokat állapítanak meg, amelyek elsősorban az általános környezetvédelmi szempontok követelményeit tartják szem előtt. Nálunk a „helyes mezőgazdasági (farmergazdálkodási) gyakorlat” elveit a kedvezőtlen adottságú termesztési feltételek között gazdálkodók és az agroenviromentális támogatásokat igénybe vevő gazdálkodók számára határozták meg. Ezeket mindazoknak be kell tartaniuk, akik a kedvezőtlen adottságú termesztési körzetekben kiegészítő támogatásokat igényeltek és merítenek, valamint azoknak az agrárvállakozóknak, akik a környezetvédelmi támogatásokat vesznek igénybe az említett termelési térségekben. A helyes mezőgazdasági gyakorlat feltételei a tápanyagellátásban azt az alapelvet szabják meg, amely szerint a talaj tápanyagellátására csak olyan trágya alkalmazható, amelynek hatékonyságát, minőségét és egészségre való ártalmatlanságát vizsgálatokkal igazolták, s szerepel a tárca által rendszeresen kiadott nyilvántartott trágyák jegyzékében. A gazdálkodóknak a trágyákat a növények tápanyagigénye és a talaj folyamatosan fenntartható termőképességének megfelelően kell alkalmazniuk. Meghatározza a műtrágyák tárolásának feltételeit, azok legmagasabb kijuttatható adagjait, (az előírás szerint a nitrogéntartalmú trágyák éves adagja nem haladhatja meg a 170 kg tiszta nitrogénre átszámított mennyiséget hektáronként), az egyszeri legmagasabb adagot (60 kg N/ha), és a trágyázás módjait. Előírja, hogy mely területeken tilos a trágyázás. A mezőgazdasági vállalkozóknak kötelező nyilvántartást vezetniük a vásárolt és az általuk felhasznált trágyákról a művelt területeken. Az alkalmazás mennyiségéről és időpontjáról, a műtrágyák fajtáiról, valamint a így elért terméshozamokról szóló feljegyzéseket meg kell őrizniük, és ellenőrzéskor fel kell mutatniuk. A helyes gazdálkodási gyakorlat alapján a gazdálkodónak trágyázási tervet kell készítenie, amelyben a megfelelő és hatékony trágyafelhasználást a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell a saját területére meghatározni. A növényvédelemben csak azok a készítmények alkalmazhatók, amelyek szerepelnek az engedélyezett készítmények jegyzékében, az alkalmazáskor érvényesíteni kell az idevonatkozó előírásokat. Az előírás szabályozza a vegyszerek alkalmazására jogosult személyek körét, a készítmények raktározási feltételeit és a kötelező nyilvántartást, amelyet a következő év január végéig el kell küldeni az adott ellenőrző szervnek. A talajvédelemben a termőföldön való gazdálkodás feltételeit szabályozza, ennek keretében a szennyvíztisztításból származó különböző üledékek erre a célra való kihasználását is rendezi, amelyet az előállító és a felhasználó között megkötött szerződés alapján és a jóváhagyott erre vonatkozó tervezet szerint lehet alkalmazni. A takarmányok terén a helyes gazdálkodási gyakorlat előúja az egészségre ártalmatlan takarmányok alkalmazását, azok tulajdonságainak betartását, elsősorban azokat, amelyeket a takarmányokról szóló törvény szabályoz. Forgalomba csak a nyilvántartásban szereplő takarmányok hozhatók. A helyes gazdálkodási gyakorlat elveinek betartását a KMEMI illetékesei ellenőrzik. A melléklet tartalmazza azt az összefoglaló táblázatot is, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az egyes területeken elvégzett ellenőrzések esetében milyen szankciók, büntetések szabhatók ki. (Forrás: www.mpsr.sk - sz) A vulkáni eredetű zeolit A káros anyagot megköti A zeolit vulkáni eredetű hamuból összeállt kristályos szerkezetű anyag, amely bio-elemek és bionyomelemeket tartalamaz. Ezek értékét az adja, hogy képes gázokat, ionokat felvenni, leadni, tehát közvetítője lehet a növényi gyökérzet és az állati bélrendszer illetve ezek környezete közötti anyagcserének. Ezt a zeolitok melletti ásványi katalizátorok segítik elő. Az anyag kristályszerkezetéből adódóan hatalmas belső felület folytán ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá vizek, szennyvizek, oldatok tisztítására, szűrésére. Az ásványi haszonanyagot bányászati módszerekkel termelik, majd a felhasználási területek igényei szerint őrlik és osztályozzák. A mezőgazdaságban tápszer adalékként használják, a bevitt elemek révén a hiánybetegségek kialakulását akadályozzák meg. A hiánypótláson kívül alkalmazásukkal növelhető a gazdasági állatok termelése, ellenálló képessége és bizonyos mértékig a végtermék minősége is. A nagy, aktív felületének köszönhetően az emésztés során keletkező káros anyagok megkötésére és a bélcsatornából történő eltávolítására szintén alkalmas a zeolit. Ezáltal a bélflóra állapota optimizálható és stabilizálható, ezzel a kórokozó (patogén) baktériumok száma csökkenthető. A ben- dőben zajló fermentációs folyamatok kedvező lefolyásának egyik feltétele a megfelelő kémhatás biztosítása. Ennek beállításához is alkalmazható a zeolit. A megfelelően őrölt klinoptiolit készítmény zeolit-tartalma megköti a vízben vagy más folyadékban levő radioaktív és/vagy nehézfémionokat, meggátolva így azok toxikus hatását. A zeolitok túlnyomórészt Na-Ca alumoszilikátok. Jellemző tulajdonságuk, hogy tágas, üreges rácsvázukhoz molekuláris víz csatlakozik. A víz legnagyobb része úgynevezett zeolitos víz, mely a rácsépítmény üregeiben és csatornáiban adszorpciósan kötötten helyezkedik el. Vízhevítéssel fokozatosan eltávolítható úgy, hogy közben a rácsépítmény nem omlik össze. A víztelen zeolit vizes környezetben az elvesztett vízmennyiséget újra képes fölvenni, és nem csak vizet, hanem más folyadékot is, különösen illékony anyagokat, pl. alkoholokat is meg tud kötni. A zeolitot nemhiába tartják az egyik legsokoldalúbb tápkiegészítőnek. Egyik legfőbb tulajdonsága ugyanis, hogy magába szívja a háziállatok szervezetében felgyülemlett mérgező anyagokat. Méregtelenítő funkciója miatt nélkülözhetetlen a növendék állatok számára. A tojó tyúkok tápjába azért (is) keverik, hogy így pótolják a tojástermeléshez nélkülözhetetlen kalciumot. Kalciumra egyébként minden növendékállatnak szüksége van. A zeolit, ha nem is helyettesíti teljesen, de nagy részben pótolja a ta- karmánymeszet is. (w) (Illusztrációs felvétel)
