Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-06 / 281. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 6. A dunaszerdahelyi Agrosid Rt. koordináló szerepe a termelői-értékesítő szövetkezetek alakulásában Együttműködésből TÉSZ-ek alakultak (Illusztrációs felvétel) TÉSZ Termelői értékesítő szervezetek A termelői-értékesítő szervezet a termelők - természetes és jogi személyek - által létrehozott szervezetek, amelyeknek célja az általuk termelt termékek előállításának megszervezése, közös áruvá való előkészítése, tárolása és értékesítése. Társasági formájuk nem kötött, de többségük szövetkezeti formában működik. (Nem tévesztendő össze a nálunk az előző rendszerben működő termelőszövetkezetekkel). Méretük nagy változatosságot mutat: taglétszámuk 5-től többezer főig teijedhet, forgalmuk 5-10000 tonnától kezdve szintén a több százezer tonnát is elérheti évente. Általában földrajzi szempontok és adott termékek szerint szerveződnek, rendszerint egy termékcsoportra összpontosítva. A TÉSZ-ek feladatai: ♦ a tagok termékeinek a forgalmazása, ezáltal a kínálat koncentrálása, ♦ a termelési költségek csökkentése és a termelői árak stabilizálása, ♦ környezetbarát termesztési technológiák, módszerek és eljárások elteijesztése. ♦ a termelés összhangolása és a piaci igényekhez való illesztése mennyiségileg és minőségileg egyaránt, A tagok kötelezettségei: ♦ a szervezet által meghatározott termelési, forgalmazási és környezetvédelmi szabályok betartása, ♦ a teljes termékmennyiségnek a szervezeten belüli forgalmazása, kivételeket a szervezetnek kell engedélyeznie, ♦ a tagok a termés 25%-át önállóan is forgalmazhatják, de csak közvetlenül a fogyasztóknak adhatják el, ♦ a tagok azokat a termékeiket, amelyekkel a TÉSZ nem foglalkozik, más TÉSZ által vagy saját maguk is értékesíthetik, ♦ a tagok kötelesek pénzügyi hozzájárulást fizetni a szervezet működéséhez a forgalmazott termék mennyisége vagy értéke alapján, ♦ a tagok kötelesek statisztikai adatokat szolgáltatni (terület, hozam, értékesítés) a szervezet számára, amely azokat az ellenőrző szervek felé továbbítja, ♦ egy termelő kizárólag egy TÉSZ-nek lehet a tagja, (sz) Különböző fórumokon régóta hangoztatják, hogy a mezőgazdsági termelők értékesítési problémáira leginkább az ún. termelőiértékesítő szövetkezetek kínálnak megoldást, hiszen ez a szervezeti forma tudja olyan árukészletet felhalmozva képviselni az érdekeiket, ami már számottevő erőként jelentkezik a piacon. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Nos, ezzel ugyan csaknem mindenki egyetért, de a régi beidegződések alapján általában mégis inkább arra várunk, hogy valaki más majd megcsinálja helyettünk. A köztudatban az egykori szövetkezetekhez kapcsolt negatív asszociációk is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek nem lelkesednek túlságosan a dologért. Ráadásul a gazdáknak van elegendő dolguk, s nincs idejük arra, hogy holmi bürokratikus útvesztőkben kóboroljanak, igazolásokat, kérdőíveket töltögessenk. Vélhetően ezzel is magyarázható, hogy a hangoztatott előnyök ellenére nálunk ipég nem alakultak tömegesen termelői-értékesítő szervezetek. Szemben például Magyarországgal, ahol száz fölötti a gabonatermelők által létrehozott TÉSZ-ek száma. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen fontos az olyan tanácsadói koordináló szervezetek vagy cégek tevékenysége, amely a TÉSZ-ek megalakításával járó információs és bürokratikus tennivalókat leveszi a gazdák válláról, s gyakorlatilag elvégzi helyettük ezt az aprólékos munkát. A dunaszerdahelyi Agrosid Részvénytársaság ilyen tanácsadói tevékenységet is végez, a terménykereskedelem mellett a mezőgazdasági termelőknek nyújtott szolgáltatások is tevékenységi körébe tartoznak. Ezek keretében előfinanszírozás formájában vetőmagot, vegyszert, műtrágyát biztosítanak partnereiknek, sőt, a betakarítás után a termékek tárolási és értékesítési folyamatában is részt vállalnak a szerződéses partnereiknél. Mintegy 28 ezer tonna termény tárolására alkalmas raktár- kapacitással rendelkeznek a környéken, s további 16 ezer tonnányit bérelnek, így a gazdák, akik velük állnak kapcsolatban, nem kényszerülnek arra, hogy a például közvedenül a kombájn alól adják el a terményüket. Sátor László a részvénytársaság elnöke szerint a termelőpartnerikkel jó viszony alakult ki, kölcsönösen tájékoztatják egymást az időszerű információkról, a meglévő kapacitásokról, a szükségletekről, s ezeket szükség esetén egymás segítésére ki is használják. Áz Agrosid szerepe ebben a folyamatban az, hogy összegyűjti, feldolgozza és csoportosítja mind a külső, mind pedig a belső információkat, ezeket felhasználható formában terjeszti a termelők elé. Ez a tanácsadói, koordináló tevékenység szinte magától kínálta azt a lehetőséget is, hogy a velük kapcsolatban álló gazdák és társaságok termelői-értékesítő szervezetet hozzanak létre. Az eredmény csaknem egy éves előkészítő munka után ma már kézzelfogható: 4 TÉSZ hivatalosan engedélyezett formában az uniós követelményeknek is eleget téve, közösségi támogatást élvezve tevékenykedik az ágazatban, további három pedig támogatás nélkül, de szintén működik. A TÉSZ-ekbe tömörült termelők nagyságrendileg különböznek egymástól, van akinek 5 hektárja van, van, aki 200 hektáron gazdálkodik. A lényeg azonban, hogy így közösen mintegy 40 millió koronás termékforgalommal már figyelmet érdemlő erővel léphetnek fel a piacon. Sátor László azonban azt kifejezetten hangsúlyozta, hogy a TÉSZ-ek létrehozása a termelők önálló döntése, akarata nyomán indult el és hozott eredményt. A tevékenységnek már kézzelfogható eredményei is vannak. A hazai gabonapiacon fennálló feszültségek ismeretében nem kis eredmény, hogy a tagjaiknak biztosítani tudták a megtermett gabona raktározását, közraktárba való elhelyezését. A termelői-értékesítő szervezetek tevékenységében e- gyéb lehetőségek is rejlenek. Megfelelő koordináció, kölcsönös informáltság alapján például közösen tudják megtervezni és beszerezni a gazdák, gazdaságok vetőmagszükségletét, esetenként a vetőmag termeltetését, kezelését, csávázását is el tudják végezni a TÉSZ keretén belül. Nyüvánvaló, hogy ez a fajta együttműködés előnyökkel jár, s várható, hogy a térségben tevékenykedő gazdák zöme szintén ráérez majd a TÉSZ-ek ízére, hiszen látni fogja, hogy a tagok számára a kötelezettségek mellett milyen előnyöket nyújt. Sátor László a terménytőzsdéken való határidős üzletkötésekben is széleskörű lehetőségeket lát. Ennek lényege, hogy a terménytőzsdéken bizonyos idővel előre lekötnek adott termékmennyiséget, s ezt a megszabott időpontban az előre megszabott áron lehet értékesíteni. Van benne kockázat is, de stabil árat biztosít. A határidős üzletkötésnek akkor növekszik meg a jelentősége, ha nálunk is helyreáll az intervenciós felvásárlás és a piaci árak közötti egyensúly, tehát nem az intervenciós ár lesz a legmagasabb piaci ár meghatározója. Úgy tűnik, hogy a termelők nálunk is fokozatosan tudatosítják a közös fellépés szükségszerűségét és hatékonyságát. Sátor László az eddigi megosztottságban is látja, hogy az őstermelők eddig nem tudták keüő erővel és hangsúllyal érvényesíteni érdekeiket. Ezért is koordinálják ezeknek a TÉSZ-eknek a tevékenységét, s várható, hogy a koordináció nyomán később a koncentráció is elindul ezen a területen, tehát a meglévő TÉSZ-ek nagyobb egységeket alkotnak majd. Kántor Olivér a nagyfödémesi Agracak Kft. ügyvezető igazgatója, s egyben a dunaszerdahelyi székhelyű TÉSZ vezetője is. Véleménye szerint az ágazatban tevékenykedő magángazdák, szövetkezetek, részvénytársaságok és kft.-k problémái az érdekérvényesítés területén nagyon sok esetben megegyeznek, hiszen köztudott, hogy a termelő milyen nehezen tud megfelelő árat elérni a termék értékesítésekor, vagy az áruért járó összeg időbeni kifizetését is egyes esetekben milyen nehezen tudja kikényszeríteni. Nos, a létrehozott termelői-értékesítő szervezettől azt várja, hogy általa megfelelő értékesítési árakat sikerül elérni a felvásárlóknál és a kereskedőknél, hogy az őstermelőknek információkat és biztonságot nyújt, hogy azok ne legyenek ldszolgáltatva a piaci farkastörvényeknek. A termelői-értékesítő szervezetek működését az unió egyébként is támogatja, tehát a piaci szereplés során a kisebb termelők számára szükségszerű. Amint elmondta, egy szerény öszszegű belépési díj fejében a szervezet tagjai egységesen tudnak fellépni a kereskedőkkel folytatott tárgyalásokon, nincsenek falhoz szorítva egy esetleges túlkínálat során, közösen jobban össze tudják hangolni a tevékenységeket, az esetleges fölös kapacitásokat is jobban ki tudják használni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy időben fontos információkat kapnak az egyes piaci mozgásokról, ugyanakkor értékes szakmai tapasztalatokat is szerezhetnek a különböző szakmai rendezvényeken előadásokon. A nagyobb munkák előtt például közös megbeszélésen egyeztetik az időszerű információkat, megbeszélik a tennivalókat. A TÉSZ-tagok számára a bankokkal vagy a különböző szállítókkal való megbeszéléseken ugyancsak fontos szempont, hogy jóval nagyobb volumenű árutömegről, vagy hitelcsomagról tárgyalhatnak, s ez is más fénybe helyezi a pozíciójukat. Akinek megfelelő információi vannak, az nem annyira kiszolgáltatott, vélekedik Kántor Olivér, s határozottan állítja, hogy az őstermelőknek ezután még nagyobb erővel és hangsúllyal kéne fellépniük érdekeik érvényesítése során, s ebben a TÉSZ-nek mindenképpen fontos szerepe van. (szí) A TÉSZ-ek a termelők önálló döntése nyomán alakultak. Az őstermelőknek információkat és biztonságot nyújt. Magyarországi tapasztalatok a gabonatermesztők termelői-értékesítő szervezeteinél - beindult a már meglévő TÉSZ-ek koncentrációja Termel, termeltet, raktároz és értékesít a gazdák szövetkezete ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nem titok, hogy az uniós szabadpiaci versenyhez való alkalmazkodásban a magyarországi gazdák előbbre tartanak mint nálunk. Ennek egy példája a Csabai Raktár Szövetkezet, amelyet 1997-ben kilenc alapító tag 400 ezer forintos alaptőkével hozott létre Békéscsabán. Immár több mint 120 tagot tömörít, a szervezett gazdák 3500 hektárnyi területen gazdálkodnak. Náluk megtalálja a számítását az 1- 2 hektáros kisgazda és az 1100 hektáron gazdálkodó nagyüzemi gazdaság is. A raktárszövetkezet szerény feltételekkel indult, a megvásárolt gabonatárolók tárolási kapacitását kihasználva szervezik a gabonájuk értékesítését. A szövetkezet az uniós követelményeknek megfelelően TÉSZ-ként működik, adott szervezeti struktúrával, pontosan meghatározott jogkörökkel és feltételekkel. Az uniós követelmények szerinti alapszabály kiköti, a szövetkezet tagja csak regisztrált termelő lehet. A raktárszövetkezetet a tagok közül választott igazgatótanács vezeti. A TÉSZ alapvetően két funkciót lát el, egyrészt a tagokkal megtermelteti a terményeket, a második fő tevékenységi köre pedig ezeknek a terményeknek a raktározása, tárolása és megfelelő áron való értékesítése. A termesztéshez a szövetkezet vetőmagot, alaptrágyázáshoz szükséges műtrágyát és vegyszert biztosít a tagjainak. Eljutottak arra a szintre, hogy tagjaiknak a termesztéshez szükséges belépőket nagyobb tételben együtt, s ennek következtében kedvezőbb beszerzési áron tudják megvásárolni. A vetőmaghoz, műtrágyához és vegyszerhez így jóval kedvezőbb áron jutnak hozzá a tagok, mintha kis tételekben saját maguk vásárolnák. A növényvédelem és a termesztéstechnológiai eljárások legfrissebb ismereteiről rendszeresen előadásokat, előadássorozatot szerveznek tagjaiknak, ahová az ország elismert szakembereit hívják meg előadásra, hogy a szakterületükön fellelhető legfontosabb információkat közvetítsék a termelőknek. A szövetkezet szükséges szolgáltatásokkal és információkkal is ellátja a tagjait, a saját termelésért azonban minden gazdálkodó önállóan, saját maga vállalja a kockázatot és a felelősséget. Mivel a TÉSZ legfontosabb feladata a termények értékesítése, ez adja a tagok számára a tagságból eredő legfontosabb előnyt: a terményt nem kell közvedenül a betakarítás után, gyakran közvedenül a szántóföldről eladniuk, annak érdekében, hogy a következő évi termést megalapozhassák, hanem a szövetkezet raktáraiba szállítva az megelőlegezi nekik az újratermeléshez szükséges forrásokat, a terményt pedig akkor értékesíti, amikor a legkedvezőbb árat kapja érte. A Csabai Raktár Szövetkezet új tárolók építésével folyamatosan bővíti kapacitását, hiszen a tapasztalataik szerint egyértelműen az az előnyös, hogy ha a gabonapiacon minél nagyobb volumenű egységes árualappal jelenik meg, ami kedvezőbb tárgyalási és érdekérvényesítési pozíciót biztosít az értékesítés során. A raktárkapacitás bővítésére azért is szükség van, mert a TÉSZ tagjainak a megkötött szerződések értelmében feltédenül ide, a szövetkezet raktáraiba kell beszállítaniuk a leszerződött mennyiségű terményt. Ez legfőképp búza, árpa és kukorica, valamint szemes cirok, tavaszi zab és olajnövények. Magyarországon az elmúlt időszakban több mint 130 ilyen TÉSZ alakult, jelenleg azonban már csak 50-60 működik közülük. Ezen a területen is beindult a már meglévő TÉSZ-ek koncentrációja, mivel a piád feltételek csak az egyre nagyobb árutömeggel és erővel jelenlevő résztvevők számára nyújtanak túlélési lehetőséget, (szí)
