Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-06 / 281. szám, kedd

t 4 AGRÁRKÖRKÉP 2005. december 6., kedd __________________ 9. évfolyam 12. szám Kö zzétették az idei támogatási tételek nagyságát Kétezer korona felett A jövő évi allami költsegvetes parlamenti vitájában kérni fogják az agrártámogatások növelését ígérethalmazból lesz-e pénz? (Illusztrációs felvétel) Az agrárönkormányzatok országos tanácsának szer­vezésében holnap a parla­ment elé vonulnak a mező­gazdászok, hogy ott a kép­viselők, a kormány és a közvélemény tudtára ad­ják, hogy a jövő évi költség- vetési tervezet agrárágazat­ra vonatkozó keretszámait az ágazat versenyképessé­gének fenntartása szem­pontjából elfogadhatat­lannak tartják. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Csak a tisztánlátás végett: mi­közben az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés ezen a terü­leten a 2004-2006-os időszakra 55- 60-65 százalékban határozta meg, hogy a belépő országok kiegészítő támogatás formájában saját nem­zeti költségvetésükben egészítsék ki az uniós agrártámogatási forrá­sokat, a jövő évi költségvetési ter­vezetben ez a szint megmaradt az idei évben folyósított megközelítő­leg 54 százalékos szinten, noha hozzá kell tenni, hogy a végösszeg végiilis 530 millió koronával meg­haladja az idei támogatást. Kétség­telen, hogy a jövő évi büdzsében tervezett 54 százalékos költségve­tési hozzájárulás nemcsak a 100 százalékos támogatást élvező régi tagországokkal szemben szorítja falhoz a hazai agrárvállalkozókat, hanem mivel a környező országok jövő évi tervezett agrártámogatási szintje megközelíti a maximális 65 százalékos határt, velük szemben is hátrányos helyzetbe kerülnek. Nem beszélve arról, hogy a hazai termelőket egyéb gondok is szorít­ják, többek között például a föld­adó kérdése, amelynek kötelező befizetése ugyancsak növeli a ver­senyhátrányt azoknak az országok­nak a gazdálkodóival szemben, akiknek nem kell ilyen adót fizetni­ük. Ebben a helyzetben jogosnak tűnik az az igény, hogy a mi agrár- vállalkozóink is megközeh'tőleg legalább olyan támogatási szintet élvezzenek, mint a többiek. Ami­nek pénzbeli kifejezése, vagyis az 54 százalékról 65 százalékra való emelés fedezete 1,6 milliárd koro­nát tenne ki. Hogy erre milyen ka­lapból tudják majd elővarázsolni a szükséges összeget, nem lehet tud­ni. Minden bizonnyal vannak a kor­mánynak tartalékforrásai, de ne­héz elképzelni, hogy a pénzügymi­nisztérium ismert álláspontja miatt lényeges változás történne. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy ha az agrár­ágazat támogatására vonatkozó vélemény más lenne, mint ami­lyen, akkor nem 42 százalékról in­dították volna a költségvetési terve­zetben az ágazatba tervezett forrá­sok szintjét. Mindenesetre érdekes lesz nyomon követni, hogy az utób­bi hetekben felgyorsult ütemben le­folytatott tárgyalások nyomán az egyes pártok által tett különböző támogatási ígéretek hogyan való­sulnak majd meg. Azt nehéz felté­telezni, hogy a kormánypártok a beteijesztett javaslattal szöges el­lentétben radikális módosításra lennének hajlandók, bár minden bizonnyal várható némi változta­tás. Ugyanakkor nehezen elképzel­hető, hogy az ellenzéki pártok ké­pesek lennének keresztülvinni az elképzeléseiket, legalábbis az eddi­gi parlamenti fejlemények erre en­gednek következtetni. A szervezők hangsúlyozzák, hogy a szerdai megmozdulás nem tüntetés lesz, hanem egyelőre csak emlékeztetni szeretnék a honatyákat azokra az ígéreteikre, amelyeket az utóbbi időben az ag­rárönkormányzat képviselőinek a költségvetési tervezet módosításra tettek. S amelyekből főleg az el­lenzéki oldalon mintha kiszakadt volna a zsák. (szí) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Európai Bizottság idei július 4-i 1044/2005 sz. rendelete értel­mében, amely meghatározta az át­számítási árfolyamokat, SZK Föld­művelésügyi Minisztériuma a szak­tárca honlapján tette közzé az idei évre vonatkozó uniós agrártámo­gatási tételek konkrét számait, ne­vezetesen az egységes területalapú támogatásra folyósítandó hektá­ronként kifizettett összeg nagysá­gát, az egyes szántóföldi növények termesztéséhez kifizetendő kiegé­szítő támogatásokat, a dohány- és komlótermesztésre járó idei támo­gatásokat és a bárányok valamint kecskék tartására jutó támogatási díjtételeket. Ennek alapján az egységes terü­letalapú ún. SAPS támogatás ösz- szege a 2005-ös esztendőben 1 mii­hó 976 ezer hektár garantáltan megművelt mezőgazdasági földte­rületre vonatkozóan hektáronként 2 099,70 korona, amelyet az Euró­pai Mezőgazdasági Irányítási és Garanciális Alap (EAGGF) forrásai­ból folyósítanak. A szántóföldi növények termesz­téséhez folyósítandó kiegészítő tá­mogatások összege több tételből tevődik össze. Az 1 004 668 hektár garantált szántóföldi terület támo­gatására az uniós forrásokból hek­táronként 1 027,79 korona jár, amelyet a vidékfejlesztési terv for­rásaiból átcsoportosítva finanszí­roznak, a kötelező nemzeti hozzá­járulás összege hektáronként to­vábbi 283,91 koronával növeli meg ezt az összeget. A harmadik tételt a hazai költségvetési források bizto­sítják, ennek alapján az idei évi költségvetési hozzájárulás összege további 1405,70 koronával növeli ezt a támogatást, ami a három té­telt összeadva 2717,40 koronát tesz ki hektáronként. A dohánytermesztésre járó tá­mogatást két fajtára folyósítják. A Virgínia fajtákra vonatkozó támo­gatás összege 887,78 hektár garan­tált termőterületre hektáronként 120 ezer korona, a Burley típusú dohányokra 83,57 hektár garan­tált területre hektáronként 75 ezer korona. A komlótermesztés kiegészítő tá­mogatása 305,13 hektár garantált termőterületre vonatkoztatva hek­táronként 9 ezer korona, amelyet az állami költségvetés forrásaiból finanszíroznak. Az anyatehenek (nem tejterme­lésre kihasznált tehenek) tartására vonatkozó támogatás összege álla­tonként 4300 korona. A bárányok és kecskék tartására vonatkozó kiegészítő támogatás összege ebben az esztendőben álla­tonként 600 korona, (forrás: www.mpsr.sk ) A környezetvédelmi megelőzésre vonatkozó törvény alapján Integrált engedélyek kérvényezése ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az integrált környezetvédelmi megelőzésről és a környezet- szennyezés ellenőrzéséről szóló 2003 júliusától érvényben levő törvény alapján azoknak a vállal­kozóknak, amelyek a jogszabály hatáskörébe tartoznak, 2007. ok­tóber 30-ig integrált környezetvé­delmi engedéllyel kell rendelkez­niük, amelyet a Szlovák Környe­zetvédelmi Felügyelet erre illeté­kes osztálya ad ki a számukra. Ilyen engedéllyel többek között némely agrárvállalkozásnak is rendelkeznie kell, pl. 50 tonnánál nagyobb kapacitású vágóhidak- nak, az állati tetemek megsemmi­sítésére vagy feldolgozására szol­gáló vállalkozásoknak, az állati eredetű termékek feldolgozására szakosodott vállalatoknak (a tej kivételével), vagy a 300 tonnánál nagyobb kapacitású növényi ere­detű termékeket feldolgozó válla­latoknak, az intenzív baromfitele­peknek, amelyeken több mint 40 ezer darab csirkét nevelnek, vala­mint azoknak a sertéstelepeknek, amelyek 2 ezer darab 30 kg-nál nagyobb tömegű hízóállatot vagy 750 anyakocát tartanak. Az engedély kiadására vonat­kozó kérvényeket ez év végéig kell leadniuk az érintetteknek a Szlovák Környezetvédelmi Fel­ügyelet területileg illetékes hiva­talaiban Pozsonyban, Beszterce­bányán, Zsolnán, vagy Kassán. Az engedélyekkel kapcsolatos rész­letes tájékoztatás, információk a felügyelet honlapján a ww.sizp.sk internetes címen vagy honlapján olvashatók, (sz) Az újabb emelés nagyon nehéz helyzetbe hozná a termelőket Helyi földadó lehetőleg emelés nélkül agrártermelőket érinti, már az elfo­gadás előtt heves vitákat váltott ki, sőt röviddel a jóváhagyása után már módosítani kellett. Az elfoga­dott novella alapján a képviselőtes­tületnek ugyan figyelembe kell vennie a legkisebb és a legmaga­sabb adó közötti arányt, ami azon­ban csak formálisan jelent megkö­tést, hiszen ezek módosításával gyakorlatilag a földadó nagysága is szabadon változtatható. A települések önkormányzatai általában decemberben fogadják el a községek költségvetési terve­zetét, így a helyi agrárvállalatok képviselőinek várhatóan komoly tárgyalásokat kell majd folytatni­uk a képviselőkkel arról, hogy meggyőzzék őket, az adók emelé­se nagyon nehéz helyzetbe hoz­hatná a gazdaságokat, ami egyes térségekben akár jelentős mérté­kű leépítésekhez vagy a tönkre- menéshez is vezethetne. Ez vi­szont negatívan visszahatna a községek fejlődésére is. (sz) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az agrárönkormányzat vezetése tart attól, hogy a földadó esetleges radikális emelése tovább ronthatná az agrárvállakozások amúgy sem irigylésre méltó helyzetét. Mint is­meretes, az érvényes jogszabály az idei évtől a helyi önkormányzatok hatáskörébe ítélte a földadó mérté­kének meghatározását. Az idevo­natkozó törvény értelmében a helyi önkormányzatok képviselőtestüle­te évente módosíthatja a termőföld adójának nagyságát. A rendelke­zés, amely legérzékenyebben az (Illusztrációs felvétel) Ihleti partnemnknek és a m unkában is sok sikert Ikívánunk mindnyájuknak. BP-5-10519

Next

/
Thumbnails
Contents