Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-05 / 256. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 5. RÖVIDEN 1956 áldozataira emlékeztek Budapest. Magyarország tegnap emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 49. évfordulójára. Az áldozatok tiszteletére rendezett központi megemlékezésen katonai tiszteletadás mellett hajtottak fejet a rákos- keresztúri Új köztemető 301- es parcellájánál a legfőbb közjogi méltóságok, a parlamenti pártok, valamint civil szervezetek képviselői. Miután az emlékezők elhelyezték koszorúikat a központi emlékhelyen, Nagy Imre snjánál is fejet hajtottak. (MTI) Az oroszok távozását követelik Chisinau. Az orosz csapatok grúziai és moldovai jelenléte hátráltatja a helyi konfliktusok megoldását, ezért kivonásukat igénylik a GUAM (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova) országcsoport tagjai. Ezt tartalmazza a négyek képviselőinek Bécs- ben, az EBESZ Állandó Tanácsának ülésén elfogadott nyilatkozata. A GUAM meggyőződése: a demokratizálás, az elszakadásra törekvő régiók (ez Moldova esetében az oroszok lakta Dnyeszteren túli köztársaságot, Grúziában pedig Dél-Oszétiát jelenti) demi- litarizálása a legbiztosabb módja annak, hogy helyreállítsák az érintett országok területi egységét, s megszilárdítsák függetlenségüket és szuverenitásukat. (MTI) Dán feltétel: hűségnyilatkozat Koppenhága. A dán kormány azt tervezi, hűségnyilatkozatot írat alá az országba érkező menekültekkel és bevándorlókkal. A tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum a Nyilatkozat a dán társadalomba történő integráció és aktív állampolgári részvétel elősegítésére címet viseli. A tartózkodási engedélyt, majd pedig állampolgárságot megszerezni kívánóknak többek között ezt a mondatot kellene kézjegyükkel ellátniuk: „Tudatában vagyok annak, hogy az egyes emberek, illetve a családok felelősek boldogulásukért, anyagi jólétükért. Ezért minden erőmmel azon leszek, hogy minél előbb képes legyek saját magamról gondoskodni.” (MTI) Falat akarnak a mexikói határon Washington. A Mexikóból az USA-ba irányuló illegális bevándorlás megfékezésére a két ország határán egy 3200 kilométer hosszú fal felépítéséről terjesztett a képviselőház elé törvénytervezetet két republikánus honatya. Duncan Hunter (Kalifornia) és Virgil Goode (Virginia) elképzelése szerint „határbiztonsági korlátot kellene létrehozni a Csendes-óceántól a Mexikói-öbölig”. Republikánus képviselők egy másik készülő javaslata értelmében törölnék azt az amerikai alkotmányban is foglalt jogszabályt, amely automatikusan garantálja az USA-ban született gyerekeknek az amerikai állampolgárságot. (MTI) Egyre többen fordulnak szembe a kongresszusban és a kormányban a foglyokkal való bánásmód katasztrofális politikájával Cheney alelnökhöz vezetnek a szálak Dick Cheney. Mint aki fölött hamarosan összecsapnak a hullámok. (SITA/AP-felvétel) Washington. Demokrata párti politikusok az amerikai fogságban őrzött külföldiek kínzását megtiltó törvénykiegészítés kongresszusi elfogadását sürgetik. Állítólag bizonyíték van arra, hogy Dick Cheney al- elnök hivatala engedélyezte a fogolykínzásokat. ÖSSZEFOGLALÓ A kínzást tiltó törvénykiegészítésről a vitát csak felerősítették azok a sajtóhírek, amelyek szerint a CIA kelet-európai titkos börtönökben is őriz terrorizmussal gyanúsított foglyokat. A szenátus októberben 90 vokssal 9 ellenében szavazta meg a Pentagon 440 milliárd dolláros költségvetési törvényéhez csatolt kiegészítést, amely megtiltja a foglyokkal való kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot, akárhol őrizzék is őket. A demokrata párti David Obey felszólította képviselőházi társait, ők is szavazzák meg a szenátusban elfogadott kiegészítést. A költségvetési kérdésekben befolyásos John Murtha képviselő ugyancsak kiállt a republikánus John McCain által kezdeményezett kiegészítés változtatás nélküli elfogadásáért. A Fehér Ház viszont jelezte: inkább megvétózza a Pentagon költségvetését, de nem hagyja megkötni a kezét a terrorizmus elleni harcban. Sajtóhírek szerint Dick Cheney alelnök személyesen próbált közbenjárni a szenátornál annak érdekében, hogy mentesítsék a tilalom alól a CIA-t. John McCain, aki a vietnami háborúban több évet töltött hadifogságban és megkínozták, elutasította, hogy bármiféle kivételt tegyenek. A terrorizmus elleni háborúban ejtett foglyok nagy többsége az amerikai hadsereg őrizetében van, a hírszerzés számára kiemelten értékes személyeket pedig a CIA tartja fogva külföldön, a legutóbbi hírek szerint kelet-európai titkos börtönökben is. A The Washington Post legújabb szerkesztőségi kommentárja szerint egyre többen fordulnak szembe a kongresszusban és a kormányban a terrorizmussal gyanúsított foglyokkal való bánásmód katasztrofális politikájával, köztük olyan katonák és védelmi minisztériumi tisztségviselők, akik annak idején helytelenítették a genfi egyezmények hatályának felfüggesztését. Alap úgy vélte, a nemzetközi jogot, de feltehetően saját törvényeiket is megsértik azok a kormányok, amelyek lehetővé teszik a CIA-nek, hogy foglyait országaikban tüntessék el a világ szeme elől. „A szégyenletes helyzet a közvetlen következménye George Bush 2002 februárjában hozott döntésének, amellyel hatályon kívül helyezte a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezmények rendelkezéseit és az amerikai jogszabályokat is a terrorizmussal gyanúsított külföldiek esetében.” A The New York Times pedig úgy ítélte meg, a titkos börtönök ügye, akárcsak más nyomasztó történet, így Valerie Plame CIA-ügynök személyazonosságának a kiszivárogtatása Dick Cheney alelnök hivatalába kanyarodik vissza. Cheney volt a kínzások legalizálásának egyik fő szorgalmazója, most pedig a McCain szenátor által kezdeményezett törvény módosítását szorgalmazza zárt ajtók mögött. A lap megjegyzi: Cheney a hamis esküvel vádolt és múlt pénteken lemondott hivatali vezetője, Lewis Scooter Libby helyébe annak egyik munkatársát, David Addingtont nevezte ki, aki egyik társszerzője volt a kínzások engedélyezése mellett érvelő 2002-es memorandumnak. Laurence Wilkerson ezredes, Colin Powell volt amerikai külügyminiszter kabinetigazgatója a közszolgálati rádióban (NPR) Dick Cheney felelősségét hangoztatta. Elmondta, a kínzást engedélyező feljegyzésekre és utasításokra bukkant, amelyeket Dick Cheney munkatársai intéztek a Pentagonhoz. „Látható nyoma van, az alelnöki hivatalból kündulva a védelmi miniszteren keresztül a hadszíntéri parancsnokokig, hogy engedélyezik a kínzást információk megszerzése érdekében a terepen” - mondta Irakra és Afganisztánra utalva az ezredes. „Az utasításokat - ismerte el - nagyon körültekintően fogalmazták meg, de nem adtak kevesebb cselekvési szabadságot a had- színtéri parancsnokoknak, ami sok esetben a foglyokkal szembeni túlkapásokhoz vezetett, ellentétben a genfi konvericiókkal, beleértve az Abu Graib börtönt is.” (m, ú) Tényleg járt CIA-gép Magyarországon Budapest. A Gyurcsány Ferenc elismerte, járt Magyarországon CIA-repülő, de azon semmilyen rabok nem voltak. A miniszterelnök a Népszavának azt nyilatkozta: október 3-án 5 fős személyzettel érkezett Ferihegyre a gép, a két pilóta és a 3 légikísérő egy budapesti szállodában töltötte az éjszakát, másnap tovább mentek a Közel-Kelet felé. Mint hangsúlyozta, a gép semmüyen rakományt nem hagyott hátra. Ezzel cáfolta a dán közlekedési miniszternek azt az állítását, hogy egy gyanús CIA-repülőnek Budapest volt a célállomása, (n) Már Dijonban, Marseille környékén, továbbá Normandiában is gyújtogattak Lepperék hatalommegosztást kérnek Tovább terjednek a zavargások MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Több mint félezer gépkocsit gyújtottak föl tegnapra virradóra a francia főváros keleti peremkerületeiben és a nagyváros környékén tegnapra virradóra. Ezernél több rendőrt vezényeltek ki a Párizs főként bevándorlók lakta, szegény külvárosaiban randalírozó fiatalok megfékezésére. Öt egyenruhás könnyebb sérüléseket szenvedett. Hetvennyolc fiatalt őrizetbe vettek. Rendbontások voltak több vidéki városban is. Trappes-ben lángra lobbantottak egy buszgarázst, amelyben 27 busz égett ki. Autógyújtogatásokról érkezett jelentés Dijonból, a Marseille környékéről, továbbá Normandiából. Amint az tegnap ismertté vált, egy 56 éves mozgáskorlátozott nő súlyos égési sérüléseket szenvedett még szerda este, miután fiatalok Sevranban fölgyújtottak egy buszt. Az erőszak komolyan érintette a Párizs külvárosaiba irányuló gyorsvasút (RER) egyik vonalát, amely áthalad a zavargások több színhelyén és egyik végállomása a Roissy repülőtér. Új nyomozást akar a merénylet körülményeinek tisztázására a volt testőrparancsnok Tíz éve ölték meg Jichák Rabint A radikálisokra építenek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Jaroslaw Kaczynski lengyel konzervatív pártvezér számít arra, hogy a jövő csütörtökön esedékes parlamenti bizalmi szavazáson a reformellenes radikális kis pártok támogatják pártja kisebbségi kormányát. A tegnapi Gazeta Wyborczában Kaczynski úgy vélte, ezeknek a pártoknak - az Andrzej Lepper vezette populista Önvédelem agrárpártnak, a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligájának és a Lengyel Parasztpártnak - nehéz lesz nemet mondaniuk a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) programjára, mert az számos ponton egybeesik az ő elképzeléseikkel. Csütörtök este végleg megszakadtak a szeptemberi parlamenti választásokon az első két helyen végzett PiS és a Polgári Platform (PO) kormányalakítási tárgyalásai. Lepper máris közölte: a támogatásért cserében hatalommegosztást kér. Azt várja az új kormánytól, hogy növeli a szociális kiadásokat, újratárgyalja az Európai Unióval a paraszti gazdaságok támogatásának feltételeiről létrejött megállapodást, és a jegybankot teszi felelőssé a gazdasági növekedésért. Ultranacionalisták vonultak fel Moszkvában Új népegységünnep MTI HÍR Tel-Aviv/Jeruzsálem. A közel- keleti békefolyamat felélesztésére szólította fel az ifjúságot Simon Peresz izraeli kormányfőhelyettes Jichák Rabin miniszterelnök meggyilkolásának tizedik évfordulóján. „Felszólítom az ifjú nemzedéket, lépjen Rabin nyomdokaiba” írta Peresz, aki külügyminiszter volt a Rabin-kormányban. „Izrael kivonulása a Gázai övezetből csak egy lépés, amelyet továbbiaknak kell követniük” - hangsúlyozta. Peresz Rabinnal és az azóta elhunyt Jasszer Arafat palesztin elnökkel közösen részesült Nobel- békedíjban. Rabin miniszterelnököt 1995. november 4-én Tel-Aviv központjában egy békenagygyűlés végén gyilkolta meg több lövéssel Jigal Amir, egy szélsőjobboldali nézeteket valló, vakbuzgó zsidó. Az életfogytiglani büntetését töltő merénylő időközben perújrafelvételt kért, de Móse Kacav izraeli államfő a tegnapi megemlékezésen kizárta, hogy a gyilkos valaha is kegyelmet kapjon. Új nyomozást szorgalmazott a merénylet körülményeinek tisztázására az évfordulón a Sin Bét belbiztonsági szolgálat testőrségének akkori parancsnoka, Drór Jicháki, akinek kétségei támadtak afelől, hogy Amir magányos orvlövész volt. A politikai gyilkosság óta Jicháki most adott először inteijút. Magára vállalta a felelősséget amiatt, hogy testőrei nem akadályozták meg a merényletet, „az éveken Jichák Rabin (SITA/AP) át képzett testőrök munkájáért..., hogy a második golyónak - ha már nem az elsőnek - az övéknek kellett volna lenni“. A testőrök egyeden lövést sem adtak le, Amirt a helyszínen elfogták. A volt testőrparancsnok szerint ráadásul a merénylet előtt öt hónappal a katonai felderítés egyik őrmestere kihallgatott egy beszélgetést egy köztéri pihenőhelyen „egy jemeni kissrácról”, akinek puskája van, és komolyan foglalkoztatja Rabin megölésének gondolata. (Amir családja Jemenből vándorolt be Izraelbe.) Az értesülést nem továbbították, a hírszerzési feljegyzés soha nem jutott el hozzá. Izraelben rendezvények sorozatával emlékeznek meg Rabinról. A legnagyobb nagygyűlést november 12-én tartják a tel-avivi Rabin téren Bili Clinton volt amerikai elnök jelenlétében. A Herzl-hegyi megemlékezésre november 14-én - a merénylet zsidó naptár szerinti 10. évfordulóján - a vüág műiden tájáról érkeznek politikusok Jeruzsálembe, még Arafat utóda, Mahmúd Abbász palesztin elnök is jelezte részvételi szándékát. MTI-JELENTÉS Moszkva. Államünnep volt tegnap Oroszországban, de a lakosság 92 százalékának fogalma sem volt arról, hogy milyen. Ultranacionalista csoportok több ezer aktivistája vonult fel a főváros központjában a népi egység ünnepén, amelyet tegnap tartottak első ízben Oroszországban. A menet élén radikális nacionalista pártok és mozgalmak tagjai haladtak, a nyomukban fiatalok, köztük elkendőzött arcúak, bőrfe- jűek. A menetelők Oroszország az oroszoké!, Oroszország a megszállók ellen!, Oroszok előre! és más hasonló feliratokat hordoztak. Egy neves emberijog-védő bírálta a hatóságokat, amiért az ünnepen engedélyezték az illegális bevándorlás elleni felvonulást. Ljudmila Alekszejeva szerint ez arra vall, hogy vagy maguk a hatóságok is meg vannak fertőzve az idegengyűlölettel, vagy tartanak ezektől a csoportoktól. A duma a múlt év végén törölte a munkaszüneti napok közül november 7-ét, amely alkalmat adott a kommunistáknak a felvonulásokra (bár 1996 óta már az összhang és a kiengesztelődés napjaként ünnepelték). Ehelyett november 4-ét nyilvánította a népi egység napjává. Az új ünnep az 1612-t idézi, amikor egy népfelkelő had kiűzte Moszkvából a lengyel hódítókat. Egy történész szerint ez volt a civil társadalom első áttörése Oroszországban. A Kremlben rendezett tegnapi fogadáson Vlagyimir Putyin elnök elismerte, az új állami ünnep még csak belép a társadalmi életbe, de az orosz nagyhatalom kibontakozásának kezdeteként méltatta a csaknem négyszáz éve történteket.
