Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-30 / 276. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2005. NOVEMBER 30. Gazdaság és fogyasztók ll Az Európai Unió hamarosan kőbaltával kíván nekivágni a tudásalapú társadalom megteremtésének OECD: magasabbak a bérek, kevesebb az állástalan Régi időket idéz a közös büdzsé A közös agrárpolitika mélyreható reformja újra lefagyhat, a mezőgazdasági támogatások szent tehenére ugyanis a franciák miatt nem szabad kezet emelni (TASR-felvétel) Úgy tűnik, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, Nagy-Britannia képtelen a 2007 és 2013 közötti időszakra tervezett közös költségvetés tekintetében jelentősebb változtatásokra rábírni a többi tagállam vezetőit. Márpedig, ha Tony Blair kormányfő szélmalomharca kudarccal zárul, akkor az unió egy őskövületnek tekinthető büdzsével próbálja felvenni a versenyt a globalizálódó világban. GÁLZSOLT 2000-ben az Európai Unió állam- és kormányfői Lisszabonban egy ambiciózus programot állítottak fel, amelynek célja 2010-ig „a világ legversenyképesebb, dinamikus tudásalapú gazdaságának megteremtése, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahelyet teremtve, nagyobb szociális kohéziót eredményezve.” Bár a lisszaboni program céljai - ez ma már biztosan állítható - elérhetetlenek 2010-ig, s megvalósításuk egyébként is főként a tagállamok feladata lett volna, az EU Bizottsága tavaly mégis olyan kerettervet készített a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakra, amely legalább némileg támogatja a tudásalapú társadalom kiépítését. Az EU-s szakzsargonban pénzügyi perspektívának nevezett keretterv 67,8 milliárd eurót szánt a kutatás-fejlesztés, 20,7 milliárdot pedig a közlekedés fejlesztésére az unió közös költségvetéséből 2007 és 2013 között. A kutatásra szánt összegek így a 2006-os szint más- félszeresére, a közlekedésre szánt pénzek több mint háromszorosára nőttek volna 2013-ig. A két tétel még így is csak a 8,6%-át tette ki a teljes költségvetésnek. Ez is mutatja, hogy a Jósé Manuel Barroso által vezetett Bizottság két lábbal állt a földön, s olyan tervvel állt elő, amelynek van valami esélye arra, hogy a tagállamok vezetői elfogadják. Szó sem volt radikális reformról: a kiadások kb. 40%-a továbbra is a mezőgazdaság támogatására volt előirányozva, egyharmadnyi rész pedig a regionális fejlesztésekre. A Barroso-bizottság tehát lényegében csak finomra hangolta a költségvetést a lisszaboni program segítése céljából. A tagállamok vezetőinek azonban ez is sok volt. 2005 első félévében az unió soros luxemburgi elnöksége alatt, a költségvetésről szóló viták zsákutcába jutottak. A kudarcért több országcsoport is okolható. Először is a nettó befizetők (azon államok, amelyek többet fizetnek be a közös költségvetésbe, mint amennyit onnan visszakapnak) hallani sem akartak arról, hogy növekedjenek a kiadások. A Németország által vezetett csoport célja a költségvetési kiadások, s így saját nettó hozzájárulásuk minél kisebbre faragása volt. A másik lobbista országcsoport, élén Franciaországgal, a mezőgazdasági kiadásokat védte foggal-körömmel. Ezeket egy 2002-es tanácsi megállapodás lényegében befagyasztotta 2013-ig, ennek módosítását a franciák által vezetett, a közös mezőgazdasági politika legnagyobb haszonélvezőinek számító csapat vétózta meg. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök egy kompromisszumos javaslattal állt elő. Ebben épp a lisszaboni célokat támogató kutatási és közlekedésfejlesztési kiadásokat nyirbálta meg. Ekkor azonban Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette, szó sem lehet a briteknek járó, az 1980-as években a Margaret Thatcher által kialkudott rendszeres költség- vetési visszatérítések megszüntetéséről, ha nem reformálják meg a közös agrárpolitikát. Ez volt az utolsó döfés a költségvetési alku- folyamatba. Blairnek abban mindenképpen igaza van, hogy a mezőgazdasági politika reformra szorul. Finoman szólva is anakronisztikus az a helyzet, hogy az Európai Unióban az agrárszektor a bruttó nemzeti termék alig 3%- át termeli meg, a lakosság kb. 4%-át foglalkoztatja, viszont a közös költségvetés kiadásainak majdnem felét erre az ágazatra költik. Ráadásul az unióban a világpiaci árszintet messze meghaladó belső árszínvonal miatt az agrárium még egyszer ekkora támogatást kap, amit a fogyasztók fizetnek ki az agrártermékek magasabb árában. A mezőgazdasági lobbi azzal érvel, hogy a munkaképes lakosság 4%-a is sok, ők a támogatások nélkül tönkremennének. Márpedig meg kell őrizni a vidéki agrárnépességet, támogatni kell a termelőket, akik munkanélkülivé válnának. Erről az érvelésről rántja le a leplet a brit Oxfam nemzetközi civil szervezet nemrég publikált jelentése. Eszerint például Franciaországban a közös agrár- politika közvetlen kifizetéseinek több mint 60%-át a termelők alig 15%-a teszi zsebre. Hasonlóak az aránytalanságok a többi tagállamban is. Pár ezer nagybirtokos (közöttük akad jó néhány arisztokrata vagy multicég által birtokolt agrárvállalkozás is) annyi támogatást kap a brüsszeli közös kasszából, mint több százezer kis- paraszt együttvéve. Magyarán a közös agrárpolitika kiadásai durván, akár egynegyeddel vagy egy- harmaddal is csökkenthetőek lennének anélkül, hogy egyetlen cent támogatást is el kellene venni a termelők 80%-át kitevő kis és közepes gazdaságoktól. Ennek a fényében talán oda kellene figyelni Tony Blah követelésére. Reálisabban nézve a dolgokat, aligha várható bármilyen nagy változtatás. Blairnek valószínűleg a luxemburgiak által felajánlott kompromisszumhoz kell visszatérnie. Ahhoz, amelyet korábban maga buktatott meg. Magyarán: a közös agrárpolitika mélyreható reformját újra elodázzák, a mezőgazdasági támogatások szent tehenére ugyanis nem szabad kezet emelni. Figyelembe veszik a nettó befizetők takarékosságra intő érveit is, s ott faragnak a büdzséből, ahol lehet: a kutatási, közlekedési és versenyképességet fejlesztő fejezetben nyirbálják meg a kiadásokat. Már csak az a kérdés, mennyire lesz összhangban a Lisszabonban deklarált céllal (a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdasága) az a tény, hogy az EU közös költségvetésének 40%-át még 2013- ban is a mezőgazdaságra költi. Arra az ágazatra, amely utoljára talán a 18. században számított húzóágazatnak. A TriGránit Fejlesztési Rt. és a Development Cresco ingatlantársaság ismertette új beruházásait Iroda- és lakóházak sora Pozsonyban Pozsony. A TriGránit Fejlesztési Rt. eddig több mint 150 millió eurót ruházott be Pozsonyban, ahol 2000-ben felépítette a főváros első bevásárló és szórakoztató központját, a Pólus City Centert, emellett a Millenium Tower I. és II. irodaházakat. A bevásárló- és irodaközpont Demján Sándor, a TriGránit elnöke szerint tovább épül. Az ingatlanfejlesztő cég 2006 első felében a Pozsony-Újvá- ros vasútállomás előterében újabb nagy volumenű ingatlanépítkezésbe kezd. Az összesen 100 ezer négyzetméteren 4 darab, 20 és 24 emelet közötti toronyházat húz fel, az összberuházás eléri a 150 mülió eurót. Hosszabb távon a TriGránit szlovákiai invesztícióinak mérlege elérheti az 500 millió eurót. A Development Cresco társaság pedig 2006 áprilisában lát neki a Bajkál utcában annak a három, 24 emeletes luxuslakóház felhúzásának, amelyet 2010-ben adnak át. (shz, ú) Pozsony új, Bajkál utcai ingatlanfejlesztésének látványterve. A három, összesen 633 luxuslakást magában foglaló 73 m magas toronyház 2010 novemberére készül el. (Képarchívum) Egyre többet vásárolunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák gazdaság idén 5,3%-kal jobb teljesítményt nyújt, mint tavaly - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb elemzéséből. Jövőre a szervezet 5,6, 2007-re pedig 6,2%-os növekedést jósol Szlovákia számára. A bruttó hazai termék növekedéséhez továbbra is a lakossági fogyasztás járul hozzá a legnagyobb mértékben. A nagyobb lakossági fogyasztás az OECD szerint elsősorban a reálbérek és a foglalkoztatottság növekedésének köszönhető. A lakossági fogyasztás és a külföldi beruházások növekedése ugyanakkor egyre nagyobb behozatalt tesz szükségessé. A külkereskedelmi hiány emiatt a bruttó hazai tennék 7,9%-át teszi ki. Problémák lehetnek az inflációval is, ami az OECD szerint az év végére elérheti a 4%-ot. Hogy a pénzromlást 2007-re 2%-ra csökkentsük, teljesítve az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, a jegybanknak növelnie kellene a kamatokat, (mi, t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem változott a 3%-os alapkamat Pozsony. A korábbi várakozásokkal ellentétben a szlovák jegybank tegnap nem változtatott az alapkamaton, amely így már kilenc hónapja változatlanul 3%-os. Döntését a jegybank a korona hétfői erősödésével magyarázta, amikor a hazai fizetőeszköz 2,2%-kal javított árfolyamán az euróval szemben, elérve a 37,64 korona/euró szintet. Idén legutóbb februárban csökkentették az alapkamatot, amit akkor a korona gyors erősödésével magyaráztak. Hasonló indokkal változtattak a kamatokon tavaly is. A jegybank tavaly négyszer módosított az alapkamaton. Egyébként tegnap a korona erősödése már megállt, (t, s) Kissé olcsóbb lett tegnaptól a gázolaj Pozsony. A gázolaj literenkénti árát tegnap néhány benzinkútnál 60 fillérrel csökkentették - jelentette be az üzemanyagárak elemzésével foglalkozó Natankuj internetes portál. Az elkövetkező napokban a többi töltő- állomásnál is számíthatunk a gázolaj árának csökkentésére. A benzin ára nem változott. A múlt heti szünnapok után jelentősen zuhant az olaj világpiaci ára. A trend mögött az enyhére forduló amerikai időjárás, és a mérsékelten bővülő amerikai olajtartalékok állnak, (nt, m) Vonzók vagyunk a külföldi cégeknek Pozsony. A visegrádi országok közül Szlovákia a 2. legvonzóbb célpont a kiszervezést tervező cégek számára. Csehország vüágviszonylatban a 7, Szlovákia a 16., Lengyelország a 18., Magyarország pedig a 19. helyezést érte el az AT Keamey szolgáltatási helyszíneket rangsoroló idei listáján. Világviszonylatban változadanul India és Kína a legnépszerűbb célpont, (ú) Most érdemes eladni az arany ékszereket London. Most érdemes megválnunk az arany ékszereinktől. A világpiacon tegnap 502,30 dolláron jegyezték az arany unciáját, ami 22 éves rekordszintet jelent. A BBC szerint a magas inflációs várakozások miatt az emberek értéktartó befektetési lehetőségek után kutatnak, és emiatt emelkedik az arany ára. (m) A Gorenje cégé lett a Mora Moravia Pozsony. A szlovén Gorenje háztartási gépgyártó felvásárolta az évi 400 ezer sütőt, gáztűzhelyet gyártó Mora Moravia cseh céget, s ezzel párhuzamosan a Gorenje Slovakia átvette a Mora Slovakiát is. A társaság vezetése szerint viszont a Mora márkanév fennmarad, mivel jól bevezetett és kedvelt Csehországban, Magyarországon és nálunk. A Gorenje a Mora szervizelését szintén magára vállalta. Az európai háztartási gépek piacának 4%- át birtokló szlovén cég az olasz Pininfarina formatervezővel együttműködve a napokban mutatta be a Gorenje Pininfarina elnevezésű, felső középkategóriás, elegáns vonalvezetésű termékcsaládját. (shz) Valuta MAI VALUTA A R FOLYAM OK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,832 Angol font Lengyel zloty 9,714 55,191 Magyar forint (100) 15,050 Cseh korona 1,306 Svéd korona 3,989 Dán korona 5,074 Szlovén tollár (100) 15,795 Japán jen(100) 26,873 Svájci frank 24,440 Kanadai dollár 27,383 USA-dollár 32,016 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,90-38,90 31,36-33,02 1,28-1,34 14,41-15,71 OTP Bank 36,92-38,84 31,28-33,01 1,27-1,34 14,50-15,62 Postabank 36,86-38,80 31,25-32,79 1,28-1,34 13,25-16,85 Szí. Takarékpénztár 36,92-38,82 31,28-32,92 1,27-1,34 14,39-15,74 Tatra banka 37,69-39,71 32,24-33,96 1,29-1,35 14,64-15,84 UniBanka 36,89-38,83 31,32-32,96 1,27-1,34 14,67-15,43 Általános Hitelbank 36,88-38,84 31,36-33,03 1,27-1,34 14,49-15,60 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
