Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-30 / 276. szám, szerda
DIGITALIA 2005. november 30., szerda 9. évfolyam 47. szám Az európai háztartások 54 százalékában található személyi számítógép, 43 százalékában pedig internetkapcsolat, ennek harmada szélessávú Tovább tart a digitális megosztottság Európában Az Eurostat legutóbbi jelentésében az európai digitális megosztottságot próbálja feltérképezni egy nagyszabású, 2004-es, az unió minden országára (valamint Norvégiára, Iz- landra és a három tagjelölt országra) kiterjedő adat- felvétel alapján. FELMÉRÉS A reprezentatív vizsgálat során százezres nagyságrendben kerestek meg állampolgárokat, háztartásokat és 10 főnél több embert alkalmazó vállalkozásokat. Ahogyan várható volt, jelentős különbségek figyelhetők meg az IKT-eszközökhöz és az internethez való hozzáférésben. A digitális megosztottság legfontosabb tényezői: az életkor, a képzettség, bizonyos regionális tényezők, de a háztartásoknál a gyermekek jelenlétének is komoly hatása van. Noha a társadalom valamennyi szegmensében növekednek a hozzáférési mutatók, a különbség nem, vagy csak bizonyos részterületeken csökken - mutatott rá az Eurostat tanulmánya. Az adatokból kiderül, hogy az európai háztartások 54 százalékában található személyi számítógép, 43 százalékában pedig internet- kapcsolat, amelyek mintegy harmada szélessávú. Ahogyan várható volt, a gyermekes háztartások utcahosszal megelőzik ebben a két mutatóban a gyermekteleneket: míg előbbiek 70 százalékában, addig utóbbiak mindössze 46 százalékában van számítógép, az eltérés hasonló az internetet illetően is. Lemarad a vidék A tagállamok között is hatalmas különbségek észlelhetők, hiszen míg Dániában, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában és az Egyesült Királyságban a háztartások kétharmadában van számítógép, és több mint felüknél internetkapcsolat is rendelkezésre áll, addig Lettország, Litvánia, Magyarország és hazánk is mindössze kevesebb, mint egyharmados arányt tud felmutatni számítógépek és mindössze 15 százalékot a netkapcsolat terén. Az alacsony penetráció mellett meglehetősen alacsony a szélessávú hozzáférések aránya is. Ha a népsűrűségi adatokat nézzük, szintén jelentős különbségek lelhetők fel a ritkán lakott területek és a városi régiók között. Ebben a viszonylatban egy újabb válfaja is megjelenik a digitális megosztottságnak: a szélessávú szakadék, amelynek legfőbb oka, hogy a vidéki térségekben az üzleti élet szereplőinek nem éri meg kiépíteni a szolgáltatást, ezért fordulhat az elő, hogy ezeken a területeken négy kapcsolatból csak egy szélessávú. Ott, ahol a GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát feleakkora a penetráció, mint a fejlettebb térségekben. Mindössze 14 országot érintett az a kérdés, miszerint miért nincs a háztartásokban internet. Válaszként elsősorban az előfizetés, illetve az eszközök magas ára hangzott el, valamint a megfelelő szakértelem hiánya. A privacy és egyéb biztonsági okok nem tekinthetők egyenrangúnak ezekkel a problémákkal. A 16-74 év közötti EU-polgárok 55 százaléka használ számítógépet, 47 százalékuk pedig az interneten is jelen van, az európai lakosság 17 százaléka pedig vásárolni is szokott a vüághálón keresztül. Az összesített adatok terén (28 százalékos eredménnyel) sajnos hazánk itt is a mezőny végén kullog, mindössze Görögországot (és a csadako- zásra váró bolgár-román-török triót) megelőzve. A nemek harca A nemek között nem mutatható ki szignifikáns különbség a használatban. Írországban, Finnországban és a balti államokban szinte azonos a felhasználó férfiak és nők aránya. A kor jóval fontosabb befolyásoló tényező: míg a 24 éven aluliak háromnegyede használja az internetet, addig a legidősebb korcsoportban (64-74 éves korig) ez az arány mindössze 11 százalék. Az igazi törés az 54 éves korhatárnál van, utána kezd el drasztikusan csökkeni a felhasználók száma. Nem meglepő módon a legnagyobb arányban a diákok között találunk internetezőket, míg a legkevesebben a nyugdíjasok közül vannak online. Az iskolázottság mentén is az életkorhoz hasonló mély árkok rajzolódnak ki a felsőfokú (77%), a középfokú (52%) és az alapfokú (25%) végzettségűek között. Az alacsonyan képzettek között található egyedül komoly különbség a férfiak és a nők között van, ahol az előbbiek jóval nagyobb aktivitást mutatnak. A tagállamok színijét nézve a skandináv országok járnak az élen (80% felett), míg a legalacsonyabb értékeket a kandidáló országokban találjuk. Ugyanakkor a térségben jó példa is fellelhető: a sokat dicsért Észtország, valamint némileg meglepetésként Szlovákia is elmondhatja magáról, hogy lakosságának közel fele aktív internethasználó. A vidék-város különbség itt is megfigyelhető, de a déli államok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) jelentősen elmaradnak az európai átlagtól. Hol neteznek? Az európai internethasználók negyede kizárólag otthonán kívül lép a vüághálóra. Országviszonylatban, míg Lettország, Litvánia és Szlovákia lakosságának kevesebb mint fele csatlakozik otthonról, addig Dámában, Németországban, Hollandiában ez az arány hét lakosból hat. Összességében tehát 75 százalék az otthonról netezők aránya, de jelentős a munkahelyi szörfözők részesedése is (41%). A diákok (illetve az oktatási intézményben csadakozók) komoly, az összlakosságban képviselt arányukhoz képest mindenképpen meghökkentően magas 17%-kal képviseltetik magukat, míg a könyvtár és az internetkávézó egyaránt 7-7 százalékot ért el (hazánkban 10- 10%). Jelentős még a barátok, rokonok, ismerősök által nyújtott elérés kihasználása is (20%). Érdekes eredményeket kapunk, ha megnézzük az exkluzív használatot, azaz, kik azok, akik a felsorolt helyek közül kizárólag egyet vesznek igénybe: csak otthon 34%, csak munkahelyen 9%, csakbarátnál/is- merősnél 2%, csak könyvtárban 0%, csak intemetkávézóban 1%. Ez utóbbi adat meglepő, de érdemes megemlíteni, hogy Bulgáriában és Törökországban nagyon magas a netkávézók kihasználtsága. A 10 főnél többet foglalkoztató európai vállalkozások 89 százalékának van internetkapcsolata. A nagyvállalatoknál (250 főnél több foglalkoztatott) gyakorlatilag teljes a lefedettség (99%), de a közepeseknél (50-249 alkalmazott) is nagyjából ez a helyzet (97%). Összességében a most bemutatott számok nem jelentenek túl nagy újdonságot, hiszen a törésvonalak eddig is ismertek voltak, de az átfogó vizsgálat ezúttal pontosan megmutatta azok kacskaringóit. A 2002-2003-2004-es idősoros adatokat követve nem látszik változás a digitális megosztottság arányaiban. Noha örvendetesen növekszik az internet- használat az idősebbek (55-77 év közöttiek) és az alacsonyankép- zettek között, illetve a szegényebb régiókban, addig a fiataloknál, a magasanképzetteknél és a gazdaságilag fejlettebb térségekben (annak ellenére, hogy a telítési görbén jóval előrébb tartanak) még mindig nagyobb a gyarapodási ütem. Egyedül a kisvállalkozások zárkóznak fel a nagyokhoz, amelyeknek értelemszerűen nincs már mozgásterük, hiszen náluk szinte teljes a lefedettség. Ám ez a pozitívum valószínűleg nem igazán vigasztalja (sajnos talán nem is érdekli) a digitális megosztottság lemaradó felén élőket, (ittk) A16-74 év közötti EU- polgárok 55 százaléka használ számítógépet. Szlovákia elmondhatja magáról, lakosságának fele internethasználó. Az elkövetkezendő egy-két évben a gyártó távol tartja magát a játékgépektől Nem jött be a Nokiának a mobil játékgép A finn mobilgyártó egyik vezetője egy külföldi lapnak elmondta: N- Gage nevű, mobiltelefonnal kombinált hordozható játékgépeik nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Nokia egyelőre nem tervezi újabb zsebkonzol bemutatását, az új sikervárományosnak a tévésmobilokat tartja. Antii Vasara, a társaság vállalati stratégiáért felelős alelnöke a Vnunet.comnak úgy nyilatkozott, az elkövetkezendő egy-két évben a Nokia biztosan távol tartja magát a hordozható játékgépektől, s nem tervezi újabb, konzolként is funkcionáló mobiltelefon piacra dobását. Vasara azt is elismerte, hogy a társaság N-Gage nevű, háromdimenziós játékokat fúttatni képes mobiltelefon-játékgépe sosem volt túl kelendő, bár bizonyos piacokon még mindig árusítják. A speciális mobil első változatát 2003-ban, egy ráncfelvarrott, javított típussal pedig egy évvel később rukkolt elő a Nokia. Az alelnök elmondta, a vállalat az idei évben a zeneleját- szós telefonokra koncentrált, a jövő év mobilos sikertermékei a digitális tévéadások vételére képes készülékek lesznek, ezek első prototípusát a cég a hónap elején mutatta be. Az alelnök elmondta, a társaság leghamarabb 2007-ben próbálkozik majd újra játékra optimalizált készülék piacra dobásával, ekkorra ugyanis az eszközök képernyői várhatóan már jobb minőségű játék- programok megjelenítését is lehetővé teszik majd. A vállalat továbbra is kiad játékokat az N-Gage modellekhez, kiegészítőket is árusít majd azokhoz, s működtetni fogja N-Gage Arena nevű mobilinter- netes játékközpontját is. (o) Új WiBro készülékek WiMAX és PCMCIA támogatással Billentyűs Samsung-mobilok Két új készüléket mutatott be a Samsung az APEC IT kiállításon. A 2 WiBro telefon: a H-1000, és a PDA alapú M-8000. Mindkét készülék különlegessége, hogy a világon egyedülállóan Mobile WiMAX, azaz WiBro (Wireless Broadband) technológiával vannak felszerelve. A H1000 egy horizontálisan és vertikálisan is szétnyitható kagylótelefon QWERTY billentyűzettel, 2,2“ LCD kijelzővel, internet- és e-mail- elérhetőséggel. A készülék dupla kamerával, és TV kimeneti funkcióval is rendelkezik. Az M8000 egy igazi okostelefon QWERTY billentyűzettel. WiBro PCMCIA szabványú kártyával is felszerelték, amit laptopban és Tablet PC-ben is lehet használni. A WiBro-nak számos alkalmazása van, például a szélessávú internet, az otthoni hálózati hozzáférés, a videotelefonálás, az online televíziózás és rádióhallgatás vagy a különböző navigációs alkalmazások. (GSM Portál)
