Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-29 / 275. szám, kedd
UJ SZÓ 2005. NOVEMBER 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ Határon túliak a Fideszben Mostantól a környező országok magyaljai is beléphetnek a Fideszbe. A döntés nem új keletű, azonban a kampány megindulása miatt a napokban újra szóba került - úja a www.hir- szerzo.hu . Erősíthetnek-e külföldiek hazai pártokat? Szimbolikus gesztus a Fidesz tette, vagy komoly stratégiai lépés? A kisebbségi magyarok tagságának szabályozására a párt még nem hozott részletes végrehajtási utasítást. A bejelentkezés ennek ellenére is lehetséges, ám a központi kontroll hiánya miatt egyelőre nem tudni, hányán éltek ezzel a lehetőséggel - nyilatkozta a Nép- szabadságnak Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke. A párt alapszabályának módosítása szerint a magyarigazolvánnyal rendelkezők léphetnek be. Aktivistaként részt vehetnek a kampányban, felszólalhatnak a nagygyűléseken is, azonban a választójogi törvények értelmében nem jelöltethetik magukat a 2006-os választáson, és nem is szavazhatnak. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivőjének elmondása szerint „erős igény” fogalmazódott meg a határon túli magyarok részéről a Fidesz munkájában való részvételre - ezért is döntöttek a párt alapszabályának módosítása mellett. A szóvivő szerint ez elsősorban „szimbolikus gesztus”, az egy nemzetbe tartozás jelképe, azonban azt is kifejezi, hogy a határon túli magyarok a magyar jobboldallal szimpatizálnak. Azt is elmondta, hogy az EU-ban megszokott a határon túliak belépése anyaországi pártokba; több uniós párt is hasonló módon járt el. Maga a belépés könnyen kivitelezhető, azonban a külföldi állampolgárságú személyek jogállása törvényi problémákat vet fel, ezért van szükség a végrehajtási utasítás kidolgozására, mely szabályozza a nem anyaországi párttagok tevékenységét. A helyzetet némiképp az is bonyolítja, hogy a határon túli magyar kisebbségek különböznek egymástól státusuk és jogállásuk tekintetében. A Fidesz a pártba lépő kisebbségi magyaroknak nem szán különleges szerepet, bár biztos, hogy „lesznek, akik jönnek segítem”. Státusuk egyfajta „támogatói” státus lesz. A jogszabályok értelmében nem választhatóak, és nem is választhatnak, a rájuk vonatkozó további szabályok azonban még kidolgozásra várnak. Révész szerint sem a románok, sem magyarországi politikai ellenfeleik körében nem keltett visszhangot a párt ezen lépése. Erdélyi forrásból megtudtuk, a határon túl nem tekintik komolyjelentőségűnek a kérdést. A Fidesz már korábban is mindent megtett, hogy mozgósítsa az ottani magyar erőket, ezért a határon túliak beléptetése nem számított meglepetésnek az ottaniak körében. A jelenlegi lépést inkább politikai játéknak, szimbolikus gesztusnak tartják a politikai erők is. Egyedül az RMDSZ részéről tapasztalható némi aggodalom, azonban ők sem politikai ellenfelek fellépéséről, hanem fegyelmezett szavazótáboruk megbomlásától tartanak. Szöveg nélkül (Gyenes Gábor rajza) Elképzelhető, hogy év végéig Olaszország meglepetésszerűen kilép az euróövezetből Eurózóna-elhagyás Nehéz elképzelni, hogy valamely tagország a belátható jövőben kilépjen az euróövezetből, de mivel egyes tagállamok már 50 éves lejáratú adósságokat visznek a piacra, és ezen idő alatt radikális gazdasági változások történhetnek, érdemes megvizsgálni egy vagy több ország kilépésének adóskockázati következményeit, áll a Standard and Poor’s elemzésében, amely több negatív kimenetelű forgatókönyvet vázol fel erre az esetre. MTl-HÁTTÉR A világ legnagyobb hitel- minősítőjének nyolcoldalas elemzése szerint az euróövezet stabilitási és növekedési paktumának felvizezése a szabályok megsértését törvényesítette, és ezzel feltárta, mennyire nem törekszenek következetesen a jelenlegi tagországok a fenntartható költségvetési politika kialakítására. A12 euróövezeti tagország közül öt megsérti valamilyen módon a paktumot, és a 25 EU-tagállam csaknem fele - köztük a négy legnagyobb, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország - áüépi az államháztartási hiányra megszabott 3 százalékos maastrichti tűréshatárt. Az áüagos euróövezeti államadósság idén a GDP 71 százalékára emelkedett a 2002-ben mért 69 százalékról. Az elemzés szerint két fő oka lehet annak, hogy valamely tagállam elhagyja az euróövezetet. Az első annak kísértése, hogy az adott kormány hagyja meredeken leértékelődni az ismét bevezetett nemzeti valutát, erősítendő a gazdasági növekedést. Ez azonban nem oldaná meg az érintett ország problémáit, mert versenyképességét ismét aláásná az infláció és a további leértékelődés. A kilépés második lehetséges oka az lehet, hogy az erősebb adósi besorolású tagországok saját erős adósprofiljukat akaiják megvédeni a gyengébb tagállamok okozta hígulástól, és nem akaiják azok kisegítésének számláját állni. A jelentés szerint azonban a Standard and Poor’s úgy tartja, hogy azok az euróövezeti országok, amelyek kilépnek a valutaunióból, és adósságukat átvezetik új fizetőeszközükbe, nem fizetővé válnak, mivel ez a szerződési kikötéseknek a hitelező kárára történő egyoldalú módosítását jelentené. Ez nem ugyanaz a helyzet, mint amikor 1999-ben a nemzeti valutákban vezetett adósságokat vezették át euróba, mert az euró azoknak a megszűnő valutáknak a törvényes utódja lett, az euró azonban az esetleges kilépések után is fennmaradna. A kilépési forgatókönyvek legrészletesebbje Olaszország távozásának következményeit tárgyalja. Az elemzés szerint az olasz gazdaság 2006 végéig a 90-es évek átlagához képest 27 százalékos, és csak az euró bevezetése óta 19 százalékos reálfelértékelődést fog elszenvedni - ennek mércéje az egységnyi termékértékre jutó feldolgozóipari munka- költségindex -, ami komoly versenyképesség-vesztést jelent. Ennek erőteljes jelzője az, hogy Olaszországban a lanyha belső kereslet ellenére hiányba fordult a folyó fizetési mérleg, zsugorodik a kereskedelmi többlet és az olasz exporttermékek vüágpiaci részesedése. A múltban az olasz kormányok leértékelték volna a lírát, hogy lendületbe hozzák a gazdaságot, az euróövezetben azonban erre nincs mód, ezért az egyetlen gyakorlati lehetőség a kilépés, nemzeti valuta bevezetése és leértékelése, áll a hitelminősítő elemzésében. A felvázolt forgatókönyv szerint Olaszország 2006. december 31-én bejelenti meglepetésszerű küépését az euróövezetből, és az új líra azonnal 27 százalékkal leértékelődik, vagyis a reálárfolyam visszatér a 90-es évek átlagára, egy csapásra visszaszerezve az elvesztett versenyképességet. Elkerülendő az azonnali nem fizetővé nyilvánítást, Olaszország euróbán fennálló adósságát továbbra is euróbán fogja törleszteni, ez azonban a GDP-hez mért államadósság-rátát egyetlen nap leforgása alatt 138 százalékra növeli a valutacsere előtti 108 százalékról. Az egy főre jutó, euróbán mért jövedelem 20 ezer eurót épphogy meghaladó szintre zuhanna a jelenlegi több mint 25 ezer euróról. A kamatok követnék a gyorsan növekvő - 2007-2011 között évi átlagban 4,8 százalékos - inflációt, ugyanezen időszakban 6 százalék fölé emelve az államháztartási hiányt az idei 3,4 százalékról, az államadósság kamatköltsége pedig a bevételek 16 százaléka fölé emelkedne a 2006-ra várt 11,5 százalékról. Az euró által nyújtott menedék nélkül Olaszország külső likviditása jelentősen gyengülne, ami nyomást gyakorolna az adóskockázati besorolásra, áll az S and P elemzésében. A hitelminősítő szerint az alacsonyabb adósi besorolású euróövezeti tagok osztályzatai zuhannának a legnagyobb mértékben kilépés esetén. A jelenlegi sereghajtó Görögország, amelynek szuverén besorolása „A”, négy osztattál „BBB mínusz”-ra zuhanna vissza, amely a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett, spekulatív elemeket is tartalmazó „BBB” kategória legalsó szintje. Olaszország és Portugália besorolása „AA mínusz”-ról két-három fokozattal ”A mínusz”-ra vagy „A”-ra esne vissza, áll a jelentésben. Nem ez az első olyan londoni elemzés, amely a valutaunió részleges vagy teljes felbomlásának következményeit ecseteli. Az Economist Intelligence Unit gazdaságelemző központ nem sokkal a francia és a holland népszavazási kudarc után közzétett prognózisában azt írta: „valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen” az Európai Unió és vele az euróövezet teljes összeomlása az alkotmányos szerződés elvetése után elindult belső folyamatok eredményeként. A Moody’s nemzetközi hitel- minősítő múlt heti elemzése szinte szó szerint ugyanerre a következtetésre jutott, mondván: az euróövezet felbomlásának olyan óriási politikai, gazdasági és pénzügyi ára lenne, hogy ez a forgató- könyv „erősen valószínűtlen, ugyanakkor már nem leheteden”. „Valószínűtlen, de nem elképzelhetetlen” a közös pénz összeomlása. KOMMENTÁR Csecsen kirakatválasztás JARÁBIK BALÁZS Amerikai uniformis, orosz fegyverek, iszlám hit és csecsen lélek, jellemezte saját hadseregét Ramzan Kadirov, Csecsenföld miniszterelnöke és erős embere a BBC-nek. Kétségkívül ráillik ez a mondat Csecsenföld mai politikai helyzetére is. Ott ugyanis a hatalom már kiválasztatott, éppen az ő személyében. Ráadásul, mintha a nagyhatalmak, sőt úgy tűnik, a csecsének többsége is egyetért a kialakított status quo-val. így felesleges azon lamentálni, ki nyerte a hétvégén lezajlott parlamenti választásokat. A Moszkva által menedzselt csecsen- földi normalizáció utolsó előtti lépcsőfoka volt a parlamenti választás megtartása. Hasonló körülmények között hajtották végre tavaly azt a referendumot, amely szerint a csecsének többsége az Orosz Fede- rációhoz való tartozást választotta. A csecsen választók fele egyébként nem hisz az otthoni választások szabadságában és tisztaságában (ilyen eredményt manapság még Fehéroroszország tud produkálni). Az európai megfigyelő missziók szerint sem voltak tiszták a választások, a bizottság „hozta” az előre tervezett eredményeket. Pontosan, ahogy a tavalyi referendum idején. A csecsének jól ismerik a dörgést, és belefáradtak a több mint tizenegy éve tartó háborúba, ahol éppen a civil lakosság húzta a legrövidebbet. Egy friss és független közvélemény-kutatás szerint 86 százalékuk hajlandó elfogadni Moszkva fennhatóságát. Belefáradtak a kilátástalanságba. Moszkva taktikája, amely a csecsen szakadárokat mind a Nyugat, mind a csecsének szemében a bajok fő okozójának láttatja, kezd beérni. Az idő és a kilátástalanság nagy szövetségese Moszkvának. Ezenkívül ott van a Kadirov-klán, amely a szakadároktól a kilencvenes évek végén Moszkva felé fordult, és az orosz fennhatóság igazi garanciájává vált. Ahmat Kadirovot, a papát ugyan megölték nem sokkal csecsen elnökké választása után, de fia, aki már a papa idejében is a csecsen kormány katonai és biztonsági vezére volt, a helyére lépett. Igazi hatalmát az az ötezer katonából álló magánhadserege alkotja, amelyben megtalálható volt szakadár csecsen harcos, de más országból importált zsoldos is. Moszkva és a Kadirov-klán előtt az utolsó akadály a csecsen alkotmány, mert aszerint elnökségre csak harminc évnél idősebb csecsen polgár jelöltetheti magát. Ramzan 29 éves. Amíg megvárjuk azt az egy évet, addig elválik, hogy a Moszkva által gründolt csecsen stabilitás hoz-e egy kis jobb létet a csecsen népnek, illetve megállítja-e a konfliktus továbbterjedését az észak-kaukázusi térségbe. Ha nem, Moszkva sokkal többet veszt, mint amennyit most látszólag nyer. A biztonságot saját határain belül. JEGYZET dardon aluli. „Megazanyja” - mondaná erre néhai Pista bácsi szomszédom, aki megjárta még a galíciai meg az Piave melletti harctereket is, ahol elbeszélése szerint ugyancsak sok bajtársának vetett örök ágyat. Egy réteg katona, egy réteg föld, megszórva mésszel, megint egy réteg katona, megint föld, megint mész, mintha gyümölcskom- pótot raknánk el. Pista bácsi biztosan venné a fáradtságot, és odamondana még cifrábbat is az ilyen megelőző intézkedésre. Egyik szemem sír, a másik már nem is nevet, hanem egyenesen röhög a hír hallatán. Már csak annyit kívánok, ha lehet, kelet-nyugati tájolásban, meleg és napos domboldalon tessék helyet keresni, esetleg kilátással a városra, meg jó társaságot. Gyomoremelő, hogy közalkalmazottak minden tapintat nélkül máris arra blazíroznak, hogy csak kidöglik a fél ország, aztán megoldjuk a kérdést. Több tapintatot, kedves urak, ott fent, közegészségügyi buzgó- mócsingoskodásukkor, jóval több tapintatot! Esetleg az meg se fordult a fejükben, hogy Önök is valamelyik rétegbe kerülhetnek, mert máris sírhelyet keresnek polgártársaiknak, oltóanyag beszerzése helyett? Lebegjen az ilyen bizarr ötletet kitalálók tömegsírja felett a csapat- szellem! Keress helyet magadnak... SZÁSZI ZOLTÁN Boldogult gimnazista korombeli honvédelemtanárunk jutott hirtelenjében az eszembe a hír hallatán, hogy a köz- egészségügy korifeusai már tömegsíroknak keresnek helyet, előre gondolva a várható madárinfluenza-járvány esetleges következményeire. E néhaijó tanárom pedig egyszer azt találta mondani honvédelemóránk kezdetén, hogy nukleáris háború esetén nincs más teendő, fiaim, mint kimenni egy lepedővel a temetőbe, és helyet keresni magatoknak. Enyhén szólva is rosszízű, pánikhangulatot keltő, embertelen és szakmailag kifogásolható a közegészségügy korifeusainak mostani viselkedése. Ahelyett, hogy oltóanyag beszerzésével foglalkoznának, esetleg más megelőző intézkedéseket foganatosítanának, máris a helyet keresik kedves polgártársaik számára, ahol szépen, rétegesen, a háborúkban szerzett tapasztalatok alapján majd el lehet helyezni az elhunytakat. Akik feltehetően azok közül a csórók közül kerülnek majd ki nagy számban, akiknek szociális és egészségügyi környezetük enyhén szólva is stan
