Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-29 / 275. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 29. RÖVIDEN Bio-filozófiai sci-fik Komárom. H. Nagy Péter irodalomtörténész, kritikus tart elő­adást holnap 18 órától a Selye János Egyetemen. A Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága által szervezett előadás-sorozat mostani ré­szének témája: Androidok és gének (Bio-filozófiai sci-fik). Az elő­adást beszélgetés követi, beszélgetőtárs Keserű József irodalom­kritikus. A rendezvény nyitott, a szervezők minden érdeklődőt szeretettelvárnak, (cs) Vasúttörténeti kiállítás Párkány. 155 éves a párkányi vasút címmel vasúttörténeti kiál­lítás nyílik holnap 16 órai kezdettel a Párkányi Városi Múzeumban. Megnyitó beszédet mond Horváth Tibor, a Párkányi Vasútállomás elöljárója. Akiállítás 2006. február végéig látogatható, (ú) A Rocky Horror Show az Aréna Színházban Interaktív musical ELŐZETES Pozsony. Jozef Bednárik megint nagy fába vágta a fejszéjét. Juraj Ku- kurának, az Aréna Színház igazga­tójának a felkérésére színre vitte Ri­chard O’Brian legendás musicaljét, a Rocky Horror Show-t, méghozzá nem akármilyen szereposztásban. Ahogy a sajtótájékoztatón Kuku- ra elmondta, csak ötven előadást láthatunk belőle, ugyanis csak ennyire kaptak engedélyt. Mivel az Aréna Színház befogadószínház, nincs saját társulata, Bednárik a legjobb musicalszínészeket szedte össze, és mivel gyors ütemben játsszák az előadásokat, ezért le is kettőzte a szereposztást. Az előadást élő zene kíséri - a ProRock együttes -, és olyan sztá­rok játszanak benne, mint Kassai Csongor, Stano Král, Horján Vik­tor, ifj. Marián Labuda, Róbert Hálák, Marta Sládečková és Lucia Šoralová. Minden bizonnyal ez lesz az első olyan interaktív előadás Szlo­vákiában, amikor a nézők öngyúj­tóval, vízipisztollyal és rizssze­mekkel avatkozhatnak be a játék menetébe. Ezeket a nélkülözhetet­len segédeszközöket mindenki a helyszínen, a belépőjeggyel együtt kapja meg. Ezért kérik a nézőket, hogy ne a legszebb ruhájukban lá­togassanak el az előadásra, amely­nek a bemutatója december 2-án - vagyis e hét péntekén - 19 órai kezdettel lesz. (jdj) FELHÍVÁS Megalakulásának 35. évfordu­lóját ünnepli a Fókusz Színpad 2005. december 18-án 17 órai kezdettel a Dunaszerdahelyi Vá­rosi Művelődési Központban. A volt Fókusz-tagok, amennyiben részt kívánnak venni az ünnepsé­gen, jelentkezzenek a művelődési központban ifj. Jarábik Imrénél az alábbi telefonszámon: 031/590-805, vagy a 0905/466- 568-as mobilszámon. Három városban lép fel új műsorával az Ifjú Szivek Felföldi levelek ELŐZETES Hatalmas sikerrel mutatta be új műsorát, a Felföldi leveleket az If­jú Szivek Magyar Táncegyüttes október 22-én a pozsonyi Hviez­doslav Színházban. A Hégli Dusán koreográfiájában készült színvo­nalas produkciót a szakma is elis­meréssel fogadta. Mivel a pozso­nyi bemutató iránt óriási volt az érdeklődés, az Ifjú Szivek egy újabb pozsonyi előadással igyek­szik a közönség kedvében járni. Ma este az Astorka Színházban mutatja be a Felföldi leveleket. De nemcsak a főváros közönsé­ge láthatja új műsorukat. Decem­ber 2-án, pénteken a nyitrai And­rej Bagar Színházban lép fel az együttes, december 3-án, szom­baton pedig Komáromban, a Tisz­ti Pavüon dísztermében. Mindkét előadás 19 órakor kezdődik. A három részből álló Felföldi le­velek Bartók Béla és Kodály Zoltán leveleire, Márai Sándor írásaira és Petőfi Sándor Úti leveleire épül. A főszerep természetesen ezúttal is a néptáncé és a népzenéé lesz, hi­szen, mint az együttes művészeti vezetője és koreográfusa, Hégli Dusán mondja: „Szereljük a jó tán­cot és a jó zenét, ezt igyekszünk be­mutatni.” Élvezetes, színes, hu­morban sem szűkölködő műsoruk­ban hagyományos, Szlovákia terü­letéhez kötődő magyar, szlovák, zsidó és cigány zenét és táncot lát- hat-hallhat a közönség, (me) A Felföldi levelek egyik jelenete (Kiss Gábor felvétele) IV. Gramma Nyelvészeti Napok - A merev akadémizmustól a funkcionális nyelvtanig Előtérben a gyakorlati tudás Miért is tanítanak nyelv­tant? Mi az oka, hogy a di­ákok zöme száraznak, el- vontnak, sterilnek, rosz- szabb esetben kínnak tart­ja a nyelvtanórák anyagát? Lenézzük és elítéljük-e azokat, akik nyelvjárásban beszélnek? Szent tehén-e az anyanyelv, vagy a vilá­got leíró és újrateremtő, rugalmas és fejlődő kom­munikációs eszköz? BUCHLOVICS PÉTER Mi történik, há a hazai kisisko­lások oktatása során slendriánul alkalmazunk magyarországi olva­só- és nyelvtankönyveket? Melyek azok a nyelvi mítoszok, amelyek­nek észérvekkel megindokolható alapjuk ugyan nincs, ám mégis makacsul tartják magukat? Egyebek mellett ezekre a - talá­lomra kiragadott - kérdésekre is választ kaphattunk a Gramma Nyelvi Iroda által Párkányban megrendezett IV. Gramma Nyelvé­szeti Napokon. A rendezvény ezút­tal a szlovákiai magyarnyelvokta­tás időszerű kérdéseit vette górcső alá - egy háromnapos konferencia keretében. Épp ezért itt és most csak villanásszerűen idézhetjük fel a legérdekesebb előadásokat. Szilágyi N. Sándor kolozsvári egyetemi tanár szerint a hagyo­mányos, leíró jellegű, rendsze- rezően skatulyázó nyelvtant nincs sok értelme oktatni, legalábbis abban a formájában nem, ahogy eddig tanultuk. A professzor kifej­tette: a nyelvtan tanítása és szem­lélete olyannyira elavult, hogy ha ma egy tanuló a száztíz évvel ez­előtti nyelvtankönyvből készülne vizsgára, senki sem venné észre a különbséget, a nyelvtant az aka- démizmus holt ballasztja béklyóz­za. Szilágyi szerint mihamarább a készségfejlesztés irányába lenne szükséges elmozdulni, tankönyv­írásban is járható útnak tartja pél­dául Karácsony Sándor Magyar nyelvtan társaslélektani alapon című, 1938-ban megjelent köny­vét, amely az első kommunikáció­elméleti alapon írt magyar nyelv­tankönyv. A. Jászó Anna budapesti egyete­mi tanár az alsó tagozatos nyelvok­tatás céljait és feladatait taglalta. Kiemelte a nyelvtani alak funkció­jának a megadását, a hangos ol- vastatást, a szerialitást, a nyelvtan és az olvasástanítás elválaszthatat- lanságát. Szerinte élőben, szóta- goltatva kell olvastatni, s mindig a hangot kell először tamtam, aztán a betűt. A. Jászó szerint a metafo­ráknak is pótolhatadan szerepük van az írás, olvasás elsajátításá­ban, s különösen fontos tisztázni a rész-egész viszonyt - a szóelemek­A konferencia résztvevői a három nap alatt tizenhét előadást hallgathattak meg előnyben. És hasonló volt a hely­zet az orvosi ügyelet, készültség, sürgősségi ügyelet esetében is. Misad Katalin hangsúlyozta: egy tesztkérdést ne lehessen két-há- romféleképpen érteni, mert ak­kor következetességet sem kérhe­tünk számon a diákoktól. Simon Szabolcs, az Állami Pe­dagógiai Intézet munkatársa az idei érettségi vizsgák eredményeit mérte fel az A és B szintű tanulók esetében. Figyelmeztető jel, hogy az emelt szintű vizsgát abszolváló diákok tíz százaléka dolgozatá­nak helyesírására egyáltalán nem kapott pontot. A fogalmazások­ban sok a nyelvi panel és a közhe­lyes szófordulat. A B szintű vizs­gát tett tanulók esetében a helyes­írás még gyatrább: 30 százalékuk nem kapott erre pontszámot a dolgozatában. Sándor Anna előadásában a nyelvtannak mint mostoha tan­tárgynak a helyzetét elemezte - és megállapította: rendkívül káros az irodalom és a nyelvtan szembe­állítása, alá- és fölérendelése. A tanárnő fontosnak tartja a nyelv­tan tanításában a szövegértés előtérbe helyezését, a szöveg- elemzést és az ok-okozati össze­függések feltárását, egyáltalán: a nyelvhasználat- és kommunikáci­óközpontú nyelvtantanítást. Az idei nyelvészeti napokon előadást és beszámolókat hallhat­tunk még a számítógépes nyelvi adatbázisok kezeléséről, a távok­tatás szerepéről, a Comenius Pe­dagógiai Intézet magyarnyelv- és irodalomkutatásairól, az oktatási tárca nemzetiségi oktatási főosz­tályának munkájáról, valamint az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár bibliográfiai-regionális részlegén folyó munkáról is. A IV. Gramma Nyelvészeti Na­pok végén - mintegy a nyelvtan oktatását és annak módszertanát megújítani célzó kiindulási pont­ként - tézisjavaslatokat fogadtak el a résztvevők. Ezeket, miként az előadásokat is, a www.gram- ma.sk honlapon olvashatják, va­lamint könyv alakban is beszerez­hetik majd az érdeklődők. (A szerző felvételei) re bontást, valamint az alá- és fölé­rendeltséget. Kiemelte az ún. je­lentéstérkép fontosságát, és leszö­gezte, szerinte definíciókat is taní­tani kell az alsó tagozaton, ám je­lentősen leegyszerűsítve. Az Eötvös Loránd Tudománye­gyetemről érkezett Hegedűs Rita is, aki egy funkcionális grammati­ka alapjait próbálta felvázolni a hallgatóságnak. Elmondta, hogy az anyanyelvet ugyanúgy vizsgál­ta, mint az idegen nyelvet, s nem a nyelvi formából indult ki, hanem abból, hogy mit akarunk kifejezni, és ahhoz rendelte a lehetséges nyelvi eszközöket. Lanstyák István a legmakacsabb nyelvi mítoszokat vette számba, s mint kiderült, ebben az iskola a legfőbb terjesztő, különösen sok kötődik a nyelvápoláshoz, noha: nem a nyelvet kell ápolni, hanem a nyelv egyes regisztereit kell minél tökéletesebben elsajátítani. A gyakorlati, hasznosítható tu­dást emelte ki előadásában Szabó- mihály Gizella, a Gramma Nyelvi Iroda vezetője is, aki elmondta: a szlovákiai magyar nyelvtantervek­nek és a tankönyveknek is tükröz­niük kellene a kettős nyelvi köze­get, valamint a kétnyelvűséget. Szükség van arra a konfrontativ és konkrét példákkal a tanulóknak is bemutatandó szemléletre, amely a magyarországi standard és az it­teni nyelv- és szóhasználat kü­lönbségeiből ered. Példaként a je- lentésváltozásos eseteket említet­te. Miként az az ezt követő - a Kár­pátalja magyarnyelvoktatásáról szóló - beszámolóból is kiderült: az iskolának nem a standard nyelvhasználat felsőbbrendűségét kell sulykolnia, hanem azt kell megtanítania, hogy hol, milyen körülmények között használható egy-egy nyelvi elem. A Budapestről érkezett Kugler Nóra szintén a funkcionális nyelv­tan tanítását mint rendszert mu­tatta be. Vančoné Kremmer Ildikó a szlovákiai magyar ábécés- és ol­vasókönyvek jellemzőit vizsgálta, és számos hiányosságra mutatott rá. A tankönyv segédeszköz és nem fétis, nem megfellebbezhe­tetlen. Számos tankönyvnél még mindig szembeötlő a szakmai lek­torálás és az ezt követő párbeszéd teljes hiánya, a gyerekekkel szem­beni jogtalan maximalizmus. Fi­gyelmeztetett arra is: a munkafü­zetek túlzott használatával lénye­gében írásórát csinálunk az olva­sásórából. A Magyarországról adaptált olvasókönyvekben néha brutális hibák vannak: pl. hol Bu­dapest, hol pedig Pozsony hazánk fővárosa, ráadásul a szlovákiai magyarság kultúrájára, történel­mére vonatkozó információk csu­pán blokkosított formában van­nak jelen, nem terjednek ki a könyv egészére - vagy pedig telje­sen hiányoznak. Misad Katalin a Comenius Egyetemről az új érettségi vizsga- rendszert és a tantervet ismertet­te a MONITOR tükrében (most csak a tesztek értékelésekor elkö­vetett néhány következetlenséget említünk meg). Misad szerint egyértelmű feladatkérdéseket kell feltenni. Például az úrad prá­ce magyar standardja a munka­ügyi központ, noha a szlovákiai magyar szóhasználatban a mun­kahivatal is jó formula és helyes is, ennek ellenére az értékelők a magyarországit részesítették Újabb francia folyóirat méltatja József Attila franciául megjelent kötetét Magyar melódia, amit Franciaország is hallhat MTI-HÍR A huszadik század egyik leg­nagyobb költőjeként mutatja be a szerinte szómágus József Atti­lát a Marianne című francia poli­tikai folyóirat legfrissebb száma a költő Aimez-moi (Szeressetek engem) címmel franciául kia­dott összes versének megjelené­se alkalmából. A L’Express című folyóirat ko­rábbi ajánlásához hasonlóan a Marianne elemzője is hangsú­lyozza: a korabeli elismerések ellenére ma már a franciáknak szinte semmit nem mond József Attila neve. „Pedig egy olyan nemzet legje­lesebb képviselője, amelynek nagysága gyengeségében rejlik: óriási költőket adott a világnak, akiknek nehezen lefordítható munkásságában testesül meg (maga a magyar nemzet)” - írja Natacha Polony. A párizsi Phébus kiadónál Jean- Pierre Sicre és Kassai György szer­kesztésében franciául megjelent közel négyszáz vers költőjéről a cikkíró elmondja: József Attila kommunista volt, de az elkötele­zett versek csak egy kis részét je­lentik munkásságának. Szerete- téhségtől áthatott gyerekkorából származtatható költészetében az emberi nyomorral szembeni láz­adás és az örök árvaság keserűsé ge keveredik - véli az elemzé: írója. Polony a magyar költő szerin te kiválóan fordított „ritmuso: sorait” Bartók Béla Magyar ké pék című művéhez és Villon bal ládáihoz hasonlítja: „Magyai melódia, amit végre Franciaor szág is hallhat” - olvasható : Marianne hasábjain.

Next

/
Thumbnails
Contents