Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-29 / 275. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 29. RÖVIDEN Bio-filozófiai sci-fik Komárom. H. Nagy Péter irodalomtörténész, kritikus tart előadást holnap 18 órától a Selye János Egyetemen. A Szlovákiai Magyar írók Társasága által szervezett előadás-sorozat mostani részének témája: Androidok és gének (Bio-filozófiai sci-fik). Az előadást beszélgetés követi, beszélgetőtárs Keserű József irodalomkritikus. A rendezvény nyitott, a szervezők minden érdeklődőt szeretettelvárnak, (cs) Vasúttörténeti kiállítás Párkány. 155 éves a párkányi vasút címmel vasúttörténeti kiállítás nyílik holnap 16 órai kezdettel a Párkányi Városi Múzeumban. Megnyitó beszédet mond Horváth Tibor, a Párkányi Vasútállomás elöljárója. Akiállítás 2006. február végéig látogatható, (ú) A Rocky Horror Show az Aréna Színházban Interaktív musical ELŐZETES Pozsony. Jozef Bednárik megint nagy fába vágta a fejszéjét. Juraj Ku- kurának, az Aréna Színház igazgatójának a felkérésére színre vitte Richard O’Brian legendás musicaljét, a Rocky Horror Show-t, méghozzá nem akármilyen szereposztásban. Ahogy a sajtótájékoztatón Kuku- ra elmondta, csak ötven előadást láthatunk belőle, ugyanis csak ennyire kaptak engedélyt. Mivel az Aréna Színház befogadószínház, nincs saját társulata, Bednárik a legjobb musicalszínészeket szedte össze, és mivel gyors ütemben játsszák az előadásokat, ezért le is kettőzte a szereposztást. Az előadást élő zene kíséri - a ProRock együttes -, és olyan sztárok játszanak benne, mint Kassai Csongor, Stano Král, Horján Viktor, ifj. Marián Labuda, Róbert Hálák, Marta Sládečková és Lucia Šoralová. Minden bizonnyal ez lesz az első olyan interaktív előadás Szlovákiában, amikor a nézők öngyújtóval, vízipisztollyal és rizsszemekkel avatkozhatnak be a játék menetébe. Ezeket a nélkülözhetetlen segédeszközöket mindenki a helyszínen, a belépőjeggyel együtt kapja meg. Ezért kérik a nézőket, hogy ne a legszebb ruhájukban látogassanak el az előadásra, amelynek a bemutatója december 2-án - vagyis e hét péntekén - 19 órai kezdettel lesz. (jdj) FELHÍVÁS Megalakulásának 35. évfordulóját ünnepli a Fókusz Színpad 2005. december 18-án 17 órai kezdettel a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban. A volt Fókusz-tagok, amennyiben részt kívánnak venni az ünnepségen, jelentkezzenek a művelődési központban ifj. Jarábik Imrénél az alábbi telefonszámon: 031/590-805, vagy a 0905/466- 568-as mobilszámon. Három városban lép fel új műsorával az Ifjú Szivek Felföldi levelek ELŐZETES Hatalmas sikerrel mutatta be új műsorát, a Felföldi leveleket az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes október 22-én a pozsonyi Hviezdoslav Színházban. A Hégli Dusán koreográfiájában készült színvonalas produkciót a szakma is elismeréssel fogadta. Mivel a pozsonyi bemutató iránt óriási volt az érdeklődés, az Ifjú Szivek egy újabb pozsonyi előadással igyekszik a közönség kedvében járni. Ma este az Astorka Színházban mutatja be a Felföldi leveleket. De nemcsak a főváros közönsége láthatja új műsorukat. December 2-án, pénteken a nyitrai Andrej Bagar Színházban lép fel az együttes, december 3-án, szombaton pedig Komáromban, a Tiszti Pavüon dísztermében. Mindkét előadás 19 órakor kezdődik. A három részből álló Felföldi levelek Bartók Béla és Kodály Zoltán leveleire, Márai Sándor írásaira és Petőfi Sándor Úti leveleire épül. A főszerep természetesen ezúttal is a néptáncé és a népzenéé lesz, hiszen, mint az együttes művészeti vezetője és koreográfusa, Hégli Dusán mondja: „Szereljük a jó táncot és a jó zenét, ezt igyekszünk bemutatni.” Élvezetes, színes, humorban sem szűkölködő műsorukban hagyományos, Szlovákia területéhez kötődő magyar, szlovák, zsidó és cigány zenét és táncot lát- hat-hallhat a közönség, (me) A Felföldi levelek egyik jelenete (Kiss Gábor felvétele) IV. Gramma Nyelvészeti Napok - A merev akadémizmustól a funkcionális nyelvtanig Előtérben a gyakorlati tudás Miért is tanítanak nyelvtant? Mi az oka, hogy a diákok zöme száraznak, el- vontnak, sterilnek, rosz- szabb esetben kínnak tartja a nyelvtanórák anyagát? Lenézzük és elítéljük-e azokat, akik nyelvjárásban beszélnek? Szent tehén-e az anyanyelv, vagy a világot leíró és újrateremtő, rugalmas és fejlődő kommunikációs eszköz? BUCHLOVICS PÉTER Mi történik, há a hazai kisiskolások oktatása során slendriánul alkalmazunk magyarországi olvasó- és nyelvtankönyveket? Melyek azok a nyelvi mítoszok, amelyeknek észérvekkel megindokolható alapjuk ugyan nincs, ám mégis makacsul tartják magukat? Egyebek mellett ezekre a - találomra kiragadott - kérdésekre is választ kaphattunk a Gramma Nyelvi Iroda által Párkányban megrendezett IV. Gramma Nyelvészeti Napokon. A rendezvény ezúttal a szlovákiai magyarnyelvoktatás időszerű kérdéseit vette górcső alá - egy háromnapos konferencia keretében. Épp ezért itt és most csak villanásszerűen idézhetjük fel a legérdekesebb előadásokat. Szilágyi N. Sándor kolozsvári egyetemi tanár szerint a hagyományos, leíró jellegű, rendsze- rezően skatulyázó nyelvtant nincs sok értelme oktatni, legalábbis abban a formájában nem, ahogy eddig tanultuk. A professzor kifejtette: a nyelvtan tanítása és szemlélete olyannyira elavult, hogy ha ma egy tanuló a száztíz évvel ezelőtti nyelvtankönyvből készülne vizsgára, senki sem venné észre a különbséget, a nyelvtant az aka- démizmus holt ballasztja béklyózza. Szilágyi szerint mihamarább a készségfejlesztés irányába lenne szükséges elmozdulni, tankönyvírásban is járható útnak tartja például Karácsony Sándor Magyar nyelvtan társaslélektani alapon című, 1938-ban megjelent könyvét, amely az első kommunikációelméleti alapon írt magyar nyelvtankönyv. A. Jászó Anna budapesti egyetemi tanár az alsó tagozatos nyelvoktatás céljait és feladatait taglalta. Kiemelte a nyelvtani alak funkciójának a megadását, a hangos ol- vastatást, a szerialitást, a nyelvtan és az olvasástanítás elválaszthatat- lanságát. Szerinte élőben, szóta- goltatva kell olvastatni, s mindig a hangot kell először tamtam, aztán a betűt. A. Jászó szerint a metaforáknak is pótolhatadan szerepük van az írás, olvasás elsajátításában, s különösen fontos tisztázni a rész-egész viszonyt - a szóelemekA konferencia résztvevői a három nap alatt tizenhét előadást hallgathattak meg előnyben. És hasonló volt a helyzet az orvosi ügyelet, készültség, sürgősségi ügyelet esetében is. Misad Katalin hangsúlyozta: egy tesztkérdést ne lehessen két-há- romféleképpen érteni, mert akkor következetességet sem kérhetünk számon a diákoktól. Simon Szabolcs, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársa az idei érettségi vizsgák eredményeit mérte fel az A és B szintű tanulók esetében. Figyelmeztető jel, hogy az emelt szintű vizsgát abszolváló diákok tíz százaléka dolgozatának helyesírására egyáltalán nem kapott pontot. A fogalmazásokban sok a nyelvi panel és a közhelyes szófordulat. A B szintű vizsgát tett tanulók esetében a helyesírás még gyatrább: 30 százalékuk nem kapott erre pontszámot a dolgozatában. Sándor Anna előadásában a nyelvtannak mint mostoha tantárgynak a helyzetét elemezte - és megállapította: rendkívül káros az irodalom és a nyelvtan szembeállítása, alá- és fölérendelése. A tanárnő fontosnak tartja a nyelvtan tanításában a szövegértés előtérbe helyezését, a szöveg- elemzést és az ok-okozati összefüggések feltárását, egyáltalán: a nyelvhasználat- és kommunikációközpontú nyelvtantanítást. Az idei nyelvészeti napokon előadást és beszámolókat hallhattunk még a számítógépes nyelvi adatbázisok kezeléséről, a távoktatás szerepéről, a Comenius Pedagógiai Intézet magyarnyelv- és irodalomkutatásairól, az oktatási tárca nemzetiségi oktatási főosztályának munkájáról, valamint az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár bibliográfiai-regionális részlegén folyó munkáról is. A IV. Gramma Nyelvészeti Napok végén - mintegy a nyelvtan oktatását és annak módszertanát megújítani célzó kiindulási pontként - tézisjavaslatokat fogadtak el a résztvevők. Ezeket, miként az előadásokat is, a www.gram- ma.sk honlapon olvashatják, valamint könyv alakban is beszerezhetik majd az érdeklődők. (A szerző felvételei) re bontást, valamint az alá- és fölérendeltséget. Kiemelte az ún. jelentéstérkép fontosságát, és leszögezte, szerinte definíciókat is tanítani kell az alsó tagozaton, ám jelentősen leegyszerűsítve. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemről érkezett Hegedűs Rita is, aki egy funkcionális grammatika alapjait próbálta felvázolni a hallgatóságnak. Elmondta, hogy az anyanyelvet ugyanúgy vizsgálta, mint az idegen nyelvet, s nem a nyelvi formából indult ki, hanem abból, hogy mit akarunk kifejezni, és ahhoz rendelte a lehetséges nyelvi eszközöket. Lanstyák István a legmakacsabb nyelvi mítoszokat vette számba, s mint kiderült, ebben az iskola a legfőbb terjesztő, különösen sok kötődik a nyelvápoláshoz, noha: nem a nyelvet kell ápolni, hanem a nyelv egyes regisztereit kell minél tökéletesebben elsajátítani. A gyakorlati, hasznosítható tudást emelte ki előadásában Szabó- mihály Gizella, a Gramma Nyelvi Iroda vezetője is, aki elmondta: a szlovákiai magyar nyelvtanterveknek és a tankönyveknek is tükrözniük kellene a kettős nyelvi közeget, valamint a kétnyelvűséget. Szükség van arra a konfrontativ és konkrét példákkal a tanulóknak is bemutatandó szemléletre, amely a magyarországi standard és az itteni nyelv- és szóhasználat különbségeiből ered. Példaként a je- lentésváltozásos eseteket említette. Miként az az ezt követő - a Kárpátalja magyarnyelvoktatásáról szóló - beszámolóból is kiderült: az iskolának nem a standard nyelvhasználat felsőbbrendűségét kell sulykolnia, hanem azt kell megtanítania, hogy hol, milyen körülmények között használható egy-egy nyelvi elem. A Budapestről érkezett Kugler Nóra szintén a funkcionális nyelvtan tanítását mint rendszert mutatta be. Vančoné Kremmer Ildikó a szlovákiai magyar ábécés- és olvasókönyvek jellemzőit vizsgálta, és számos hiányosságra mutatott rá. A tankönyv segédeszköz és nem fétis, nem megfellebbezhetetlen. Számos tankönyvnél még mindig szembeötlő a szakmai lektorálás és az ezt követő párbeszéd teljes hiánya, a gyerekekkel szembeni jogtalan maximalizmus. Figyelmeztetett arra is: a munkafüzetek túlzott használatával lényegében írásórát csinálunk az olvasásórából. A Magyarországról adaptált olvasókönyvekben néha brutális hibák vannak: pl. hol Budapest, hol pedig Pozsony hazánk fővárosa, ráadásul a szlovákiai magyarság kultúrájára, történelmére vonatkozó információk csupán blokkosított formában vannak jelen, nem terjednek ki a könyv egészére - vagy pedig teljesen hiányoznak. Misad Katalin a Comenius Egyetemről az új érettségi vizsga- rendszert és a tantervet ismertette a MONITOR tükrében (most csak a tesztek értékelésekor elkövetett néhány következetlenséget említünk meg). Misad szerint egyértelmű feladatkérdéseket kell feltenni. Például az úrad práce magyar standardja a munkaügyi központ, noha a szlovákiai magyar szóhasználatban a munkahivatal is jó formula és helyes is, ennek ellenére az értékelők a magyarországit részesítették Újabb francia folyóirat méltatja József Attila franciául megjelent kötetét Magyar melódia, amit Franciaország is hallhat MTI-HÍR A huszadik század egyik legnagyobb költőjeként mutatja be a szerinte szómágus József Attilát a Marianne című francia politikai folyóirat legfrissebb száma a költő Aimez-moi (Szeressetek engem) címmel franciául kiadott összes versének megjelenése alkalmából. A L’Express című folyóirat korábbi ajánlásához hasonlóan a Marianne elemzője is hangsúlyozza: a korabeli elismerések ellenére ma már a franciáknak szinte semmit nem mond József Attila neve. „Pedig egy olyan nemzet legjelesebb képviselője, amelynek nagysága gyengeségében rejlik: óriási költőket adott a világnak, akiknek nehezen lefordítható munkásságában testesül meg (maga a magyar nemzet)” - írja Natacha Polony. A párizsi Phébus kiadónál Jean- Pierre Sicre és Kassai György szerkesztésében franciául megjelent közel négyszáz vers költőjéről a cikkíró elmondja: József Attila kommunista volt, de az elkötelezett versek csak egy kis részét jelentik munkásságának. Szerete- téhségtől áthatott gyerekkorából származtatható költészetében az emberi nyomorral szembeni lázadás és az örök árvaság keserűsé ge keveredik - véli az elemzé: írója. Polony a magyar költő szerin te kiválóan fordított „ritmuso: sorait” Bartók Béla Magyar ké pék című művéhez és Villon bal ládáihoz hasonlítja: „Magyai melódia, amit végre Franciaor szág is hallhat” - olvasható : Marianne hasábjain.
