Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-26 / 273. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 26. RÖVIDEN Történelmi előadás Kassán Kassa. A Kassai Polgári Klub hétfőn a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (Ungarisch Historischer Verein Zürich) elnökét látja ven­dégül. Dr. Csihák György Forog a történelem kereke... Újra kell írni a magyar történelmet? címmel tart előadást a Mészáros utca 35. szám alatti Márai-emlékszobában. Ezt követően kerül sor a Heral­dika Kiadó történelmi jellegű könyveinek bemutatására, Dr. Teliér Tivadarné jóvoltából. A rendezvény 17 órakor kezdődik, (juk) SZÍNHÁZ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Egerek és emberek szombat 19 A fös­vény vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Az őrület dicsérete avagy Elling és Kjell Bjarne sz. 19 Titkárnők v. 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Mese a halott cárkisasszonyról sz. 21.30 MOZI HVIEZDA: Ünneprontók ünnepe (am.) sz., v. 15.30,18.45,20 MLA­DOSŤ: Erőszakos múlt (am.) sz., v. 16,18, 20 AUPARK - PALACE: Légcsavar (am.) sz., v. 14.40,16.50,19,21.10 Egy cipőben (am.) sz., v. 15, 18.10, 19.50, 20.50 Csodacsibe (am.) sz., v. 14.20, 15.30, 16.30.17.20.18.20.19.10 Grimm (cseh-am.) sz., v. 15,17.30,20,21 Nyűgös szüzesség (svéd) sz., v. 17.50 Éjszakai őrség (or.) sz., v. 18, 20.30 Zorro legendája (am.) sz., v. 15.20 A rettegés háza - Amityvü- le Horror (am.) sz., v. 15.40, 17.40, 19.40, 21.40 Láncait letépve (am.) sz., v. 17, 19.20, 21.30 Dinoszauruszvadászok (am.) sz., v. 14.30.18.30, 20.40 Bazi nagy indiai lagzi (ang.) sz., v. 16.20,18.40 Ördögűzés Emily Rose üdvéért (am.) sz., v. 21 Charlie és a csokigyár (am.-ang.) sz., v. 14.50,17.10 40 éves szűz (am.) sz., v. 19.30,21.50 PÓLUS - METROPOLIS: Légcsavar (am.) sz., v. 15.10,17.10,19.10, 21.10 Egy cipőben (am.) sz., v. 15.35,16.15,18.45,20.10 Dinoszau­ruszvadászok (am.) sz., v. 14.10,18.05,21.15 Csodacsibe (am.) sz., v. 15.20,16,17,17.40,18.40,19.20 Grimm (cseh-am.) sz., v. 14.25, 16.45,18,19,21.20 Láncait letépve (am.) sz., v. 15.30,19.30 A rette­gés háza - Amityville Horror (am.) sz., v. 17.40,21.35 Éjszakai őrség (or.) sz., v. 15.45,20.20 Ördögűzés Emily Rose üdvéért (am.) sz., v. 2140 éves szűz (am.) sz., v. 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) sz., v. 21.20 Harry Potter és a titkok kamrája (am.) sz., v. 18.20 Harry Potter és a bölcsek köve (am.) sz., v. 15.30 KASSA DRUŽBA: Zorro legendája (am.) sz., v. 16.30 Még mindig lakótár­sat keresünk (ff.-ang.) sz., v. 19 CAPITOL: Láncait letépve (am.) sz., v. 16,18,20 ÚSMEV: Egy cipőben (am.) sz., v. 19 ■HMHMHI dél-szlovákia SZENC - MIER: Éjszakai őrség (or.) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: A kék bolygó története (fr.-ol.) sz., v. 16.30 A remény bajnoka (am.) sz., v. 19 DUNASZERDAHELY - LUX: Anyád napja (am.) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Mr. és Mrs. Smith (am.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Grimm (cseh-am.) sz., v. 17, 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Négy tesó (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Dogtowni legendák (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: A kék bolygó története (fr.-ol.) sz., v. 16.30 Bazi nagy indiai lagzi (ang.) sz., v. 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Wallace & Gromit és az Elvetemült Vete- ménylény (ang.) sz., v. 16.30 Éjszakai járat (am.) sz., v. 19 PLAZA: Csodacsibe (am.) sz., v. 15,16,17,18,19 Doom (am.) sz., v. 16.30, 20 Egy cipőben (am.) sz., v. 17.30 Egy szoknya, egy nadrág (magy.) sz., v. 16.15, 18.15, 20.15 Elizabethtown (am.) sz., v. 20 Erőszakos múlt (am.) sz., v. 18, 20 Fej vagy írás (magy.) sz., v. 18.15 Grimm (cseh-am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 Kutyátlanok kíméljenek (am.) sz., v. 18.30 Légcsavar (am.) sz., v. 14.30, 20.30 Ördögűzés Emily Rose üdvéért (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20.15 Twist Olivér (ang.-cseh-fr.) sz., v. 15.30 Ütközések (am-ném.) sz., v. 15.15 BÁBPRODUKCIÓS PÁLYÁZAT A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bábprodukciós pá­lyázatot hirdet bábszínházak és színpadi szerzők részére. A NKÖM - a Magyar Bábművé­szek Szövetsége kezdeményezé­sére - 12 millió forintos Weöres Sándor bábprodukciós pályá­zatot hirdet, melynek célja, hogy elősegítse a gyermekeknek és fia­taloknak szóló kortárs magyar művek bábszínpadi bemutatását. Pályázni kortárs magyar szerző művével vagy bármely magyar szerző prózai művének kortárs szerző által írt színpadi adaptáci­ójával lehet. A produkciókat 2006. május 28. és 2007. május 27. között kell bemutatni. A kiírás szerint magyarországi és határon túli magyar bábtársu­latok egyaránt pályázhatnak. A NKÖM közlése szerint az el­nyerhető támogatás összege a bábelőadást bemutató színház esetében maximum 1,5 millió fo­rint produkciós támogatás. A szerző ősbemutató esetén 300 ezer forint, új bemutató esetén 200 ezer forint szerzői támogatás­ban részesül. A pályázatnak tar­talmaznia kell a mű szövegköny­vét, a színház és a szerző közötti bemutatási szerződést, valamint a produkció látványtervét is. A pályázatok benyújtási határ­ideje 2006. március 31. Á pályázatot szakmai szerveze­tek által delegált szakértők bírál­ják el, és a Nemzeti Kulturális Alapprogram bonyolítja le. (MTI) Albrecht Sándor és János munkásságát bemutató kiállítás látható a pozsonyi Zenei Múzeumban Az itt felejtett csoda Az Albrecht-ház a pozsonyi Káptalan utcában, jobbra Albrecht Sándor portréja (Somogyi Tibor felvétele és képarchívum) A korai sötétedés és a szállingózó hó ellenére délután fél ötkor még elég sok ember fordul meg a pozsonyi várban, pedig hétköznap van: egy japán, egy olasz és egy cseh cso­porttal találkozom, né­hány magányos turistával is. A lueginslandi bástya legtávolabbi zugába rejtett Zenei Múzeum teremőre viszont elárulja: ma én va­gyok a második látogató. VOJTEK KATALIN Megint nem tudjuk eléggé pro­pagálni azt, ami jó - füstölgők magamban, Az Albrecht-család és a házi kamarazenélés hagyomá­nyai Pozsonyban című kiállítást nézve. Aztán bosszankodásom alábbhagy, amikor arra gondolok, vajon egy betévedő külföldi, aki semmit sem tud Pozsonyról, meg- értené-e ennek a kiállításnak az üzenetét? Egy számára ismeret­len muzsikusfamília - jobban mondva két zenész, mert csak apáról és fiúról, Albrecht Sándor­ról és Jánosról van szó - kottái, könyvei, berendezési tárgyai mennyire lehetnek számára érde­kesek? Hisz ilyen, 19. századi pol­gári miliőt idéző lakásbelsőt nyu­gati hazájában gyakran láthat, sokkal szebbeket is, az Albrecht- féle családi könyv- és kottatárnál jóval gazdagabbakat is. Még a hangszórókból szóló Albrecht Sándor-művek sem kell, hogy megfogják. Szép, szép, mondhat­ja, de hát csak amolyan zenei cou- leur locale, egy kismester a sok közül, mennyi nála jobb zene­szerző van. Ez a kiállítás nem a külföldiek­nek, hanem nekünk, ittenieknek szól. Különösen Pozsonynak, és a pozsonyiak közül is légióként azoknak, akik ellehetetlenítik a zeneiskolákat, konzervatóriumo­kat, és a Hummel-emlékház mú­zeumának megszüntetésén, a Hummel Társaság bomlasztásán munkálkodnak. Nem, mégsem nekik. Hisz nekik aztán semmi kö­zük nincs ahhoz, ami Albrechték működésének lényege, ami túl­mutat a holt tárgyakon, és ami - fantasztikus csodaként - épp a le­építők, a „racionalizálok” ellenére és ellenében maradt fenn, és élt, él tovább. Meg sem értik, mi az. És nem is fogják megérteni soha, hogy mi volt az a megfoghatatlan valami, ami áthatotta a Káptalan utcai kis ház sokat látott falait, és mágnesként vonzotta a szép iránt fogékony lelkeket. Hogy minek voltak az őrzői és a továbbadói Albrecht Sándor és János. Az apa élete első felét még olyan korban élte le, amikor bün­tetlenül lehetett ablakot nyitni Európára, és amikor még Po­zsony, ez a több kultúra metszés­pontjában álló város maga is Eu­rópa volt, egy miniatűr Bécs, pesti beütéssel, amelyet nem került el egyetlen szellemi áramlat sem. Könyvek, kották, külföldi lapok, eszmék cserélődnek a polgári há­zakban, egy gimnáziumi tanár - mellesleg Dohnányi Ernő apja - egy hallatlan újdonságot, rönt­genkészüléket működtet, egy má­sik gimnáziumi tanár Lénárd Fü- löppel, a majdani Nobel-díjas fizi­kussal kísérletezget, Lábán Ru­dolf, a kinetográfia későbbi meg­alkotója színházi élőképeknél asszisztál, Bartók Béla végre hiva­tásos zenetanárnál, Erkel László­nál tanul... Él és pezseg a város, művészek és tudósok formálód­nak a minden újra nyitott, termé­keny szellemi közegben, amely azonban nem felejti a régiek érde­meit sem. Főleg Klein Henrikéit, aki Erkel Ferenc tanára volt, Po­zsony zenei életének fő szerve­zője, az Egyházzenei Védegylet alapítója, kezdeményezője a vá­ros hivatásos muzsikusait és zene­kedvelőit egybegyűjtő zenei mati­néknak, amelyek aztán egy továb­bi egylet, a Verein der Pressburger freien Künstler und Sprachlehrer létrehozásának ötletét adták. Valami ilyen, Klemhez hasonló­an meghatározó személyiség lett Pozsony zenei életében a Koess- ler-, Thomán- és Bartók-tanítvány Albrecht Sándor zeneszerző, kar­nagy és orgonista, a dóm regens- chorija, a városi zeneiskola igaz­gatója. Vendégszerető háza érde­kes-társaságot vonzott, nemcsak zenészeket, képzőművészeket, hanem mindenféle rendű és ran­gú entellektüeleket, akik véget nem érő vitákat folytattak művé­szeti, irodalmi, filozófiai, tudo­mányos kérdésekről, és rendsze­resen kamaramuzsikáltak. Ez a közös házi zenélés, amely a pol­gári otthonokban magától ér­tetődő, sokak által gyakorolt tevé­kenység volt, és elterjedtsége, jó színvonala pozsonyi specialitás­nak számított, szinte teljesen el­tűnt a második világégés után. Igaz, eltűnt a régi pozsonyi famíli­ák többsége is, és az új rendszer nem kedvezett a társas összejöve­teleknek. A megváltozott viszonyok kö­zött is fenntartani a letűnt korok értékeit, a válaszfalakat és tila­lomfákat nem respektáló nyitott­ságot, szellemi függetlenséget - ehhez bátorság kellett. Ezt csinál­ta Albrecht János, és ha igaz, amit Hermann Hesse mond a zenéről, hogy tartást, erőt és méltóságot ad az élet nehézségeinek elviselé­séhez, Albrecht tanár úr ezt adta az embereknek. Káptalan utcai háza a művészet aziluma volt, egy békés sziget, amelyet mintha egy jobb, emberibb korból felejtettek volna itt. Itt nem volt vasfüggöny, nem kellett vízum: szabadon le­hetett vándorolni korokon és stí­lusokon át a művészetek végtelen birodalmában. Pedagógusi tevé­kenysége, tanulmányai, kottakia­dásai, a régi századok zeneműveit feltámasztó együttes, a Musica Aeterna létrehozása, vezetése óri­ási munkabírásról tanúskodtak. „Mégis mindig be lehetett hozzá kopogtatni, valósággal szétosztot­ta, -ajándékozta magát, szebbé tette az emberek életét” - mondja a kedves teremőr hölgy, aki ezt a látogatóktól, a mester személyes ismerőseitől hallotta. Hogy idejét, szellemi kincseit nem pazarolta méltatlanokra, bizonyítja ez a ki­állítás is. A Világemlékezet részévé váltak Mátyás király corvinái A reneszánsz tükre Francia-magyar koprodukciós ősbemutató Alföldi Versailles-ban MTI-HÍR Mátyás király könyvtára, a Bib­liotheca Corviniana felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. A Bibliotheca Corviniana - amely a vatikáni könyvtár után a (Képarchívum) reneszánszkori Európa második legnagyobb könyvgyűjteménye volt - Mátyás (1458-1490) számá­ra írt műveket tartalmazott, de megtalálhatók voltak benne a kor legfontosabb munkáinak példá­nyai is. Az egyebek mellett filozófi­ai, teológiai és történettudományi, továbbá jogi, irodalmi, földrajzi, természettudományi, orvosi és építészeti munkákat magában fog­laló gyűjtemény hűen tükrözte a reneszánsz irodalmi, tudományos és művészeti életét. A Bibliotheca Corviniana Má­tyás halála után, a török hódoltság idején szétszóródott a világban. A gyűjtemény megmaradt darabjai ma a világ mintegy 50 könyvtárá­nak kiemelkedően értékes kincsei a többi között Ausztriában, Német­országban, Olaszországban, Fran­ciaországban és Belgiumban. A bi­zonyítottan hiteles corvinák száma 216, a magyarországi gyűjtemé­nyekben 53 corvinát őriznek. TERASZ.HU Alföldi Róbert és a Savaria Ba­rokk Zenekar Versailles-ba uta­zott, ahol a XVII. és XVIII. századi francia zenekultúra egyik első számú fellegvárában, a Barokk Zenei Központban megkezdőd­nek Marc-Antoine Charpentier háromrészes, bibliai ihletésű kiso­perájának a színpadi próbái. A nemrég felfedezett és rekonstru­ált zeneművek, francia szólisták előadásában, a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével hang­zanak fel. A rendező személyének kivá­lasztása talán rendhagyónak tű­nik, de Alföldi Róbert színész, rendező és festőművész, a ko­molyzene és az opera műfajának régóta elkötelezett híve. Tizenöt éven keresztül zongorázott és klasszikus zenei tanulmányokat is folytatott. Operarendezőként 2003-ban, a Szegedi Nemzeti Színházban debütált Gounod Fa­ust című operájával, amelynek felvétele a legrangosabb komoly­zenei televíziós csatorna, a Mezzo műsorában is szerepelt. A versail- les-i barokk központ zeneigazga­tója többek között a Faust televízi­ós közvetítésének meggyőző sike­re miatt választotta Alföldit. Alfildi Róbert (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents