Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-26 / 273. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Tudok egy új ételreceptet karácsonyra. Először is végy egy mérgezett pontyot... (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E Mit eszel, koma? Ftalát! TALLÓZÓ ROMÁNIAI SAJTÓ Traian Basescu román államfő „rávilágított” Székelyföld területi autonómiájára azzal a kijelentésével, amelyet Koszovóval kapcsolatosan tett a Jacques Chirac francia elnökkel folytatott megbeszélésen - idézték a tegnapi romániai lapok Gazda Zoltánt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki elnökét. Basescu a minap Párizsban ismertette elképzelését a francia elnökkel Koszovó státusának végleges rendezéséről. E terv messzemenő autonómiát irányoz elő a koszovói albánok számára Szerbia határain belül. Erre reagált Gazda Zoltán, akinek szavait egyaránt idézte pénteken az erdélyi Krónika és a marosvásárhelyi Népújság, akárcsak néhány román napüap. Az MPSZ-tisztségviselő hasonlóképpen látja a megoldást a romániai magyarok számára, ez pedig az autonómia. Gazda kifejtette: az MPSZ kezdettől fogva Székelyföld területi autonómiájáért szállt síkra, nem veszítve szem elől a térségben számbeli kisebbségben élő románok védelmét sem. „Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy nem kívánjuk az egykori történelmi határok visszaállítását, hanem csupán a területi autonómia megszerzését, de a román törvényhozás, az RMDSZ támogatásával, még csak nem is tárgyal erről” - mondta. Gazda leszögezte: ha az ország elnöke az autonómia biztosításában látja az európai konfliktusok rendezésének módját, akkor az MPSZ is határozottan kéri a Székelyföld területi autonómiáját. Adriana Saftoiu elnöki szóvivő szerint azonban Romániára nem alkalmazható a koszovói konfliktus rendezését célzó bukaresti javaslat. Szóvivőjén keresztül tehát az államfő azt üzente az MPSZ- nek: a koszovói megoldási kísérlet Romániában nem ültethető át a gyakorlatba, mert a romániai helyzet eltér a volt jugoszláv térség viszonyaitól, például Romániában nincs hadiállapot. „Az államfő felkéri a polgári szövetség képviselőit, látogassanak el Koszovóba” - mondta Saftoiu. A kampányról egy szót Sem, hiszen kampánycsend van, de annyit azért így indulásnak haddjegyezzek meg, hogy a Markant felmérése alapján a lakosság 54 százaléka azt sem tudja, mit jelent a VÚC rövidítés. NAGY ANDRÁS Ennyivel le is zárhatjuk a dolgot, és akkor inkább nézzük a hét fontosabb eseményeit. Nem a vesszőparipám az állattenyésztés, de újra és újra visszatérő téma, így most sem lehet kikerülni. A sertést és a szarvasmarhát már régebben kilőttük az étrendünkből, idén ősszel a sláger a madárinfluenza volt, de a Greenpeace-nek már sikerült elérnie, hogy halat se egyek idén karácsonykor, ugyanis a környezetvédők vettek pár halat egy itteni hipermarketben, elvitték őket Nagy-Britanniába, ott meg kimutatták, hogy a mi pontyaink duzzadnak a mérgező anyagoktól. Épp, hogy megtanultam a H5N1- et, most meg jöhetnek a ftalátok. Ezeket leggyakrabban a műanyagok flexibilitásának növelésére használják, legismertebb változatuk a di-2-etil hexil italát. Ennél azért a H5N1 sokkal egyszerűbb, bár nekem erről állandóan az R2D2 jut az eszembe. A ftalátok a máj-, a vese- és a tüdőműködést akadályozzák, így elfelejthetjük az egészséges karácsonyi halról szóló mesét. Legalábbis idén. De minek a pontynak ftalát? Szerintem már így is elég flexibilis. Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a Greenpeace nem tud már mit kitalálni, így nekimentek kedvenc karácsonyi étkünknek? Akkor marad a szójaszósz, lencseleves, lekváros tészta, mákos guba, ha az EU engedi. Ha már szó esett a májról, meg kell említeni Nagy-Britanniát is, ott meg a héten szüntették be ez esti tizenegy órás kocsmabezárást, illetve az italkimérés tilalmát, így az angolok is újra duhajkodhatnak hajnalig. Angliában 1914 óta a kocsmák fontos rituáléja volt, amikor a csapos záróra előtt tíz perccel megkondította kis harangját, és bejelentette az utolsó kört, a last ordert. A vendégeknek pontban tizenegy órakor haza kellett indulniuk, hogy kialudjék magukat, és másnap dolgozni induljanak (már akinek volt munkája). Ennek hatására vajon mennyivel csökken majd Nagy-Britannia GDP-je? Egy dolog viszont nagyon megörvendeztetett a héten: korábban esett le az első hó, mint kirobbant volna az ünnepi bevásárlási láz. Valahogy mindig is utáltam a karácsony előtti reklámhadjáratokat, ha nem társult hozzá igazi karácsonyi hangulat. De most már minden máshogy lesz. Mondom akkor a hétvégi programot: tessék meggyújtani az első adventi gyertyát, felcsatolni a síléceket, és irány a hipermarket, hogy megvegyük a ftalátos pontyunkat, majd igyunk egy jó nagyot az angolok örömére. Ja, és szavazni voltak? Marad a szójaszósz, lencseleves, lekváros tészta, mákos guba. TÖRTÉNELEM Antifasiszták és nácik mint bonctani eszközök KOKES JÁNOS Német és az osztrák egyetemek a n. világháború után meggyilkolt cseh antifasiszták testén tanították az anatómiát és a bonctant, a cseh és szlovák egyetemek pedig egy sereg halott náci katona hulláját használták fel ugyanezekre a célokra - állítja a Mladá fronta Dnes című cseh napilap. Ez a téma egészen a közelmúltig tabunak számított, s szakértői berkekben ma is éles viták tárgya, hogy kell-e vele nyilvánosan foglalkozni vagy sem. A téma érzékenységét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nagy valószínűséggel a német vagy az osztrák egyetemi laboratóriumokban kötött ki két csehszlovák nemzeti hős, Jozef Gabčík és Jan Kubiš teteme is. Gabčík és Kubiš volt az, aki társaival együtt 1942-ben merényletet követett el Reinhard Heydrich prágai náci helytartó ellen. Holttestüket a nádk Prágából a berlini kriminalisztikai intézetbe küldték, de aztán nyomuk veszett. Ugyancsak a német és az osztrák egyetemek laboratóriumaiba került annak a 677 cseh antifasisztának a holtteste is, akit a nácik a hírhedt berlini Plötzensee börtönben gyilkoltak meg. Hozzáférhető információk szerint a kényes témát első ízben a berlini Humbold Egyetem tárta nyilvánosság elé. Az egyetemen „dolgozták fel” ugyanis a múltban azoknak a tetemeknek egy részét, amelyek a Plötzenseeben levő náci börtönből származtak. A tudósokat, tanárokat és az orvostanhallgatókat azonban a kérdés felvetése nagyon megosztotta. Az egyik fél azt állítja, hogy feltétlenül szükség van az oktatási célokra szolgáló tetemek eredetének a kiderítésére, hogy egyszer s mindenkorra fény derüljön az igazságra, míg a másik tábor szerint ezzel nem kell foglalkozni, s a zavaros múltat nem kell már megbolygatni. Csehország berlini diplomáciai képviseletén keresztül annak a tábornak az oldalára állt, amely egy nemzetközi tudományos konferencián szeretné tisztázni a kérdést. Az elképzelések és tervek szerint erre a nagy érdeklődéssel várt tanácskozásra februárban kerülne sor. Zdenék Halata, a Hamburgi E- gyetem professzora szerint az egykori Nyugat-Németország orvosi egyetemein és anatómiai intézeteiben már húsz évvel ezelőtt rendezték a problémát. Akkor állítólag teljes egészében áttekintették az orvosi intézmények anatómiai raktárait és gyűjteményeit. Ott, ahol preparált antifasiszta ellenállókra bukkantak, a tetemeket összeszedték, majd ünnepélyesen egy közös sírban elhantolták. A Mladá fronta Dnes azt írta, üyen lépésre a volt Német Demokratikus Köztársaságban sosem került sor, s Ausztria is csak nagyon kis mértékben rendezte a problémát. Ugyanakkor a cseh orvosi egyetemek és anatómiai intézetek valószínűleg egészen a hetvenes évek végéig használtak oktatási és kutatási célokra a n. világháború után Csehszlovákiában kivégzett nád háborús bűnösöket. Hivatalosan azonban erről a cseh hatóságok és illetékesek sem beszéltek soha. Libor Páč, a briinni Masaryk Egyetem anatómiai intézetének vezetője azonban a lapnak ezt a tényt megerősítette. „Brünnben 1947-ig több cseh árulót, valamint volt náci katonatisztet, gestapóst végeztek ki. A holttesteket tartósították, majd az anatómiai intézetben használták. 1966-ban azonban mindent eltemettek, s ma már ilyesmi nincs az egyetemen” - állítja Páč. Richard Zemánek patológus azt mondja, hogy még a hetvenes években is üyen holttesteken dolgozott. A prágai kortárs történeti intézet már bejelentette, hogy a jövő évben nemzetközi tanácskozást rendez, amely alkalmat kíván teremtem a probléma megoldásának közös megvitatására. KOMMENTÁR Eurót a hajléktalanoknak MOLNÁR IVÁN A pénzügyminisztérium az elmúlt években mindent megtett azért, hogy a hazai lakásépítést és -felújítást a lehetőségek szerint az állam minél kisebb pénzösszeggel támogassa. A lakástakarékpénztárak ügyfeleinek korábban évente 6 ezer koronás támogatást nyújtottak, jövőre ez már csak 2 ezer korona lesz. Nincs sokkal jobb helyzetben az Állami Lakásfejlesztési Alap sem. Megszüntetni ugyan nem sikerült, a pénzügy azonban mindent megtesz azért, hogy a törvényes kiskapukat kihasználva a lehető legkevesebbet fordítsa erre a célra. Tudják, a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett képtelenek lennének megváltoztatni az alapról szóló normát, ezért legalább a törvény adta lehetőségekben mentek el a végsőkig. Az alapról szóló jogszabályban ugyanis benne van, hogy az általa folyósított hiteleknek a kamatja nem lehet magasabb a jegybanki alapkamatnál. Jövőre így az alap csaknem összes programjának a kamatja a jegybanki alapkamattal lesz egyenlő. Sokáig azzal hitegettek bennünket, hogy a lakás-takarékpénztárakkal és az Állami Lakásfejlesztési Alappal szemben a jövő a jelzáloghiteleket nyújtó pénzintézeteké. Az elmúlt időszakban ugyan ezek esetében is lefaragták az állami támogatást, ám a kamatok csökkenésének köszönhetően egyre többen juthattak hozzá ehhez a hitelformához. Hamarosan azonban ennek a népszerűsége is csökkenhet. Néhány pénzintézet már most emelte a kamatjait. A jelzáloghitel ugyanakkor az a hitelforma, amelynek esetében az ügyfelek a leginkább meg- sínylik a kamatemelést. Negyedszázalékos emelés például egy egymillió koronás hitelnél több mint 50 ezer koronával is megemelheti a törlesztést. Ha eltekintünk a pénzügyminisztérium folyamatos lefaragásaitól, akkor 2007 és 2013 között nagyjából 66,1 müliárd koronát fordíthatnánk lakások felújítására. így ha a pénzügy már nem csökkentené tovább az állami támogatások mértékét, és a lakosság bevételei tovább nőnének, akkor is csak a 21. század közepére sikerülne felújítani valamennyi lakást. Az említett összegre azonban valószínűleg nem lesz szükség, hiszen addig a házak egy része lakhatatlanná válik. A pénzügy a lefaragásokat az euró mihamarabbi bevezetésével magyarázza, amihez a legszigorúbb költségvetési megszorításokra van szükség. így ugyan pár éven belül többen hajléktalanná válnak, ám az Ivan Mikloš vezette tárca azzal vigasztal bennünket, hogy ők legalább már euróbán kapják a szociális segélyt. JEGYZET f írom a levelem TALLÓSIBÉLA Kellenek az illúziók, az ünnepek. És bizonyára jó, ha nem olyan puritánok, mint amilyenek mifelénk voltak. Hogy a Mikulás bácsi, vagyis a Télapó mindig az éj leple alatt érkezett meg, s jött be valahogy az ablakon, és tett valami kicsiséget a csizmánkba- cipőnkbe. Soha nem láthattam, mert reggelre eltűnt, és még csak a szánja se hagyott nyomot a hóban. Sokáig csak annyit tudtam róla, hogy hosszú bozontos szakálla van, és csupán a képzeletemben élt, mert mifelénk nem volt szokás piros sapkába és piros köpenybe öltözni. De jó volt, hogy volt, hogy elhi- hettük, valahol létezik, s lehet rá várni, s bizton tudni, hogy hoz valamit. Buta kérdéseimre - honnan tudja, hogy a mi falunkba is el kell jönnie, honnan azt, hogy melyik házban vannak gyerekek, azok közül is kik a jók, mivelhogy csak nekik visz ajándékot, továbbá hogy hogyan képes egyetlen éjszaka beszánkózni-bejárni az egész világot - mindig kaptam valamiféle mesés-hazug választ, és talán el is hittem, hogy a Télapó olyan emberfeletti, nagyhatalmú valaki, aki mindent tud, mindent lát, és minden jó gyerekhez szívélyes, amikor egy évben egyszer megérkezik. Óriási volt aztán a kiábrándulás, amikor rádöbbentem, hogy valójában nincs is, pontosabban van, de ő is csak ember, beöltözve... ajaj, mégse, ne vegyem el az illúziót! Hiszen Párizsban már negyvenharmadik, Gironde városkában pedig tíz esztendeje éltetik. E helyeken minden évben megnyílik a Télapó-postahivatal, ahová a világ több mint 127 országából érkeznek a gyermekek kívánságlevelei. A címzésben pedig üyen megfogalmazások szerepelnek, hogy „Mikulásnak az égi úton, csülagközvetítéssel”, „Télapónak az Északi-sarkra” vagy „Mikulásnak a harmadik felhőre az égen”. Mikulás bácsi aztán minden levélre válaszol (mit számít az, hogy hatvan tisztviselő képében). Fő az illúzió. Hetedik éve már nálunk is van lehetőség arra, hogy kéréseinket a Karácsonyi Posta segítségével eljuttassuk, igaz, nem a Télapónak, hanem a Jézuskának. November elejétől év végéig lehet írni Jézuskának, és nemcsak gyerekek, hanem felnőttek is megtehetik ezt. Tavaly november 25-éig 580 levél érkezett a címzetthez, idén viszont már e hét elején hatezer fölött volt a küldemények száma. Feltételezem, hogy felnőttek is tollat ragadtak. Akkor viszont e statisztikának olyan vonatkozása is lehet, hogy egyre kevesebben bíznak a társadalmi-emberi gondviselésben, és máshonnan várnak segítséget. Én legalábbis így vagyok vele. Idén először én is írok a Télapónak. Az illúziók miatt. Legalább azok legyenek.
