Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-26 / 273. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 26. RÖVIDEN Hollandia visszatáncolhat Hága. Újra fontolóra veszi katonáinak tervezett afga­nisztáni állomásoztatását a holland kormány. Hága a ter­vek szerint hamarosan 1200 katonát küldene békefenntar­tó céllal a közép-keleti or­szágba, a legutóbbi titkosszol­gálati jelentések fényében azonban arra készül, hogy fe­lülvizsgálja döntését. A bu­kott tálib rezsim katonáinak állandó támadásai miatt je­lentősen romlott a biztonsági helyzet Afganisztán déli ré­szén, ahol a holland kontin­gens állomásozna. (MTI) Az ETA tárgyalni szeretne Madrid. Nemzetközi köz­vetítést sürgetett a baszkföldi konfliktus rendezése érdeké­ben a Baszk Haza és Szabad­ság (ETA) szeparatista szer­vezet. Csütörtökön késő este közzétett nyilatkozatában kö­zölte: ennek érdekében az ETA elsősorban a különböző európai intézményekhez for­dult, egyidejűleg pedig kinyil­vánította készségét a párbe­szédre. A nyüatkozatot ismer­tetve a spanyol televízió fel­hívta a figyelmet: az ETA ar­ról nem tett említést, hogy le­mondana az erőszakról. A te­levízió kormányköröket idé­zett, amelyek szerint a tárgya­lások előfeltétele az, hogy az ETA mondjon le a terroriz­musról. (MTI) Folytatódnak a vizsgálatok Párizs. Több mint 4700 em­bert állítottak elő Franciaor­szágban a hátrányos helyzetű peremvárosokat lángba borító október végi és november eleji zavargásokról folytatott vizs­gálatok során. Nicolas Sarkozy belügyminiszter tájékoztatása szerint 1540 embert a zavar­gások befejeződése után állí­tottak elő, a tetten ért 3200 személyen kívül. (MTI) David Irving nem szabadul Bécs. Nem helyezik sza­badlábra Ausztriában a holo­kauszttagadó David Irving brit történészt, akit két hete vettek őrizetbe Stájerország­ban. A vizsgálati fogságba he­lyezett Irving őrizetének meg­szüntetését tegnap utasította el Bécsben az illetékes bíró. Irving ügyvédje arra hivat­kozva kezdeményezte a sza­badlábra helyezést, hogy vé­dence brit állampolgár, így az Európai Unió területén bár­mikor elérhető az osztrák igazságszolgáltatás számára, és 16 év óta nem követett el törvénysértő cselekedetet Ausztriában. (MTI) Irving tagadja például az auschwitzi gázkamrák lé­tezését (ČTK/AP-felvétel) Fagyhalál fenyegeti az október eleji pakisztáni földrengés sebesültjeinek a felét, mintegy 35 ezer sze­mélyt Ezt a mentési munkálatok koordinálásával megbízott NATO-csoport vezetője jelentette ki Sze­rinte a katasztrófa sújtotta területeket az egészségügyi berendezések teljes hiánya jellemzi Az október 8-i földrengés következtében hivatalos adatok szerint 73 ezer ember vesztette életét. (Reuters-felvétel) Ha a fal elkészül, izraeli ellenőrzés alá kerülnek a Kelet-Jeruzsálembe vezető utak Londoni vád: Izrael bekeríti a palesztinokat London/Jeruzsálem/Rafah. Felavatták tegnap a határ­átkelőt Egyiptom és a Gázai övezet között. Kelet-Jeru- zsálem elszigetelésének szándékával vádolja Izraelt a brit külügyminisztérium. ÖSSZEFOGLALÓ A Guardian által ismertetett tit­kos brit külügyi dokumentum sze­rint azzal, hogy Izrael meg akatja akadályozni Kelet-Jeruzsálem majdani palesztin fővárossá válá­sát, a közel-keleti béketervet ve­szélyezteti, és a radikalizmus felé hajtja a városrész arab lakosságát. A Guardian azt írta, a do­kumentum szokatlanul őszinte betekintést enged az izraeli szándékok brit értékelésébe. A lap által megszerzett dokumentu­mot eredetileg hétfőn ter­jesztették az európai uniós minisz­terek tanácsa elé azzal a felhívás­sal, hogy mondjanak ellent az iz­raeli politikának, különösképp a kelet-jeruzsálemi palesztin politi­kai aktivitás elismerése tekinteté­ben. A tanács azonban - olasz nyo­másra - a jövő hónap elejéig visz- szatartotta az ügyet. Izrael Olasz­országot tartja legmegbízhatóbb európai szövetségesének. A kelet- jeruzsálemi brit konzulátus által készített irat szerint Sáron terve, hogy a hatalmas Mále Adumim te­lepet több ezer otthon építésével összekösse Jeruzsálemmel, „azzal fenyeget, hogy teljesen bekerítik a városrészt zsidó telepekkel, két különálló földrajzi területre oszt­va Ciszjordániát. A jeruzsálemi iz­raeli tevékenység sérti mind az útitervben előírtakat, mind a nemzetközi törvényeket”. A brit külügy szerint a védelmi célokat szolgáló betonkerítés építését ar­ra használják fel az izraeliek, hogy arab földeket sajátítsanak ki a városban és körülötte. „Ez gya­korlatilag a palesztin területek megszállása, és nem lehet majd visszacsinálni anélkül, hogy erő­szakkal kelljen eltávolítani nagy­számú telepest, és újra kelljen húzni a határokat.” A dokumentum szerint emellett a palesztinok mozgásának - a vá­rosba be, illetve onnan kifelé - szi­gorú ellenőrzése is azt a célt szol­gálja, hogy megakadályozzák Ke­let-Jeruzsálem arab lakosságának növekedését. „Ha a védőfal elké­szül, Izrael ellenőrzi majd a beju­tást a városrészbe, és elzátják elő­városaitól, vagyis Betlehemtől, Rámalláhtól, valamint Ciszjordá- niától is.” Az irat azt állítja, Izrael fő célja, hogy alacsonyan, 30 százalék alatt tartsa Jeruzsálem arab lakosságá­nak arányát. (Kelet-Jeruzsálem 410 ezres lakossága a város összla­kosságának 58 százalékát teszi ki, ebből 184 ezren zsidók, és 226 ez­ren arabok.) Mindez aláássa a ket­tős állam létrehozásának esélyeit, mivel a palesztinok egyik legfőbb követelése, hogy Kelet-Jeruzsálem palesztin uralom alá kerüljön. A palesztinok attól tartanak, hogy Iz­rael az egyoldalú kivonulási terv leple alatt „meglóg” a városrésszel. Az izraeli külügyi szóvivő, Mark Regev a lapnak kijelentette: Izrael­nek az a véleménye, hogy Jeruzsá­lemnek „Izrael osztatlan fővárosá­nak kell maradnia”. Felavatták tegnap a határátke­lőt Egyiptom és a Gázai övezet között, ahol a hivatalos formali­tások ellenőrzése a palesztin ha­tóság képviselőinek hatáskörébe került. A ceremónián megjelent Mahmúd Abbász palesztin elnök is. A rafahi határátkelőn, ame­lyen ma kelhetnek át az első uta­zók, az Európai Unió megfigyelői is jelen vannak. (MTI, Origó) Radikalizálódhat Kelet-Jeruzsálem eddig nyugodt lakossága. A csecsének túlnyomó többsége nem számít tisztességes voksolásra Választás a Kreml vezényletével MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Groznij/Moszkva. Orosz lapok szerint a holnap megválasztandó csecsen parlament az észak-kau­kázusi tagköztársaság erős embe­rének szövetségeseivel lesz tele, s fő feladata abban áll majd, hogy egyengesse Ramzan Kadirov útját az elnökség felé. Más csecsen klá­nok és érdekvédelmi csoportok az­zal számolhatnak, hogy kirekesz­tik őket minden komoly parlamen­ti döntés meghozatalából, az egy­szerű embereknek pedig nem ér­demes érdekeik oltalmazását vár­niuk a törvényhozóktól. Két köz­vélemény-kutatatás tanulságait szűrte így le tegnap a The Moscow Times. A holnapi választáson nyolc or­szágos párt verseng, jó néhány csak az elmúlt két hónapban hoz­ta létre csecsenföldi tagozatát he­lyi tisztségviselők támogatásával. A 40 alsóházi mandátum felét a pártlisták eredményei alapján osztják szét. A pártok nagy részé­ben Kadirov szövetségesei foglal­ták el a kulcspozíciókat. A csecsen hatóságok friss felmérése szerint a Kreml-hű monopolpárt, az Egy­séges Oroszország 35 százalékra számíthat, a szociálliberális Jab­loko és a kommunista párt 10-10 százalékra, a nacionalista Liberá­lis Demokrata Párt 6 százalékra, a nemzeti-baloldali Haza 4,2 száza­lékra, a liberális Jobboldali Erők Szövetsége 3,2 százalékra számít­hat. A pártoknak ötszázalékos kü­szöböt kell túllépniük a listás mandátumszerzéshez. A csecsé­nek 72 százaléka szerint a válasz­tás kimenetelét Kadirov határoz­za meg, míg 9 százalékuk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök, s alig 2 százalékuk szerint Alu Alhanov jelenlegi csecsen elnök. A válaszolók 68 százaléka számít hamis választásra. Varsó nyilvánosságra hozza a titkos aktákat Elpusztította volna Európát a szovjet katonai tömb MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Lengyelország nyilvános­ságra hozza az egykori Varsói Szer­ződés (VSZ) titkos aktáit. Ezekből kiderül, hogy a Szovjetunió vezette katonai szövetség egy, a NATO-val kialakuló konfliktusban kész lett volna nukleáris csapásokkal egész Európát megsemmisíteni. A titkos dokumentumok nyüvá- nosságra hozatalát Radoslaw Si- korski lengyel nemzetvédelmi mi­niszter jelentette be tegnapi sajtó- értekezletén, közölve, aláírta az er­re vonatkozó utasítást. Nem a teljes anyagot teszik hozzáférhetővé. Ar­ról, hogy mely része válik kutatha­tóvá, egy, a miniszter által felállí­tandó csoport fog dönteni, amely 2006. január 2-ig köteles átadni Sikorskinak azon dokumentumok jegyzékét, amelyekről lekerül a tit­kos minősítés. A VSZ-dokumentu- mok nyilvánosságra hozatalát Ka- zimierz Marcinkiewicz kormányfő jelentette be november 10-én a szejmben. Az új kormány azt ígér­te, feltárja a teljes igazságot a má­sodik vüágháború után Lengyelor­szágra kényszerített kommunista rendszerről. Az iratanyag mintegy 1700 levél­tári egységet tartalmaz. Szerepel köztük a VSZ titkos statútuma, a vezetőség találkozóinak jegyző­könyvei, valamint Csehszlovákia 1968-as inváziójának dokumentá­ciója. Sikorski szerint a nyilvános­ságra hozatal jelképes áttörésnek minősíthető. ,A posztkommuniz­mus korszakának végét jelenti Len­gyelországban. Annak a korszak­nak a végét, amelyben társadal­munk nem ismerte a teljes igazsá­got a múltról.” Az anyagot a mi­niszter a fasizmus és a kommuniz­mus bűntetteit vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézetének fogja átad­ni, ahol a történészek rendelkezé­sére bocsátják kutatás céljából. Sikorski bemutatott egy 1979-es gyakorlótérképet is, amelyen egy elképzelt háborúban jelzik a szov­jet és kelet-európai csapatmozgá­sokat és a nukleáris csapások kije­lölt célpontjait. A VSZ egyebek kö­zött Brüsszelre, Münchenre és Kölnre is atomcsapást mért volna. Kiderül belőle, egy üyen, a VSZ és a NATO között kirobbanó potenciális fegyveres konfliktus során Lengyel- ország hatalmas veszteségeket szenvedett volna, több mint kétrrül- lióra rúgott volna a halottak és se­besültek száma, atomcsapás ért volna 43 lengyel várost, és nukleá­ris és vegyi szennyezés alá került volna az ország egy része. Sikorski a továbbiakban beje­lentette: Lengyelország 2006-ban „biztosan” kivonja csapatait Irak­ból, de ennek határideje januárról az év közepére tolódhat ki. El­mondta: megfelelő mértékben ja­vult a biztonsági helyzet a lengyel ellenőrzésű közép-iraki övezetben ahhoz, hogy a lengyel katonák át­adhassák feladataikat az baki erőknek. Lengyelország 2500 fő­vel vett részt az iraki többnemzeti­ségű hadosztályban, ebből mára 1400-an maradtak még az arab or­szágban. A britek is hozzájutottak az információkhoz Gyűrűzik a CIA-botrány MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Berlin. A brit belbiz­tonsági szolgálat (MI5) értesülé­sekhez jutott az USA területén kí­vül működő titkos börtönökben vallomásra bírt terrorista gyanúsí­tottaktól - tudta meg a BBC. Az ér­tesülés az MI5 és a külső hírszer­zésért felelős MI6 berkeiből szár­mazik. Ugyanakkor egyik hírszerző szolgálat sem vett részt az ilyen ra­bok kihallgatásában, mint munka­társaik elmondták, nincs bejárásuk az amerikai CIA által működtetett titkos börtönökbe, azt sem tudják, hol vannak ezek, miként azt sem, kit mennyi ideje őriznek. A BBC tudni véli, hogy Háled Sejk Mo­hammed (bin Laden és Ajman az- Zavahri után az al-Kaida harmadik embere) is a szóban forgó helyeken őrzött személyek között van. Handelsblatt német gazdasági­pénzügyi lapnak egy magas rangú titkosszolgálati munkatárs el­mondta, a CIA titkos járatai sűrűn megszakították útjaikat különböző európai országokban, s ezen a té­ren semmi sem változott. A Berli­ner Zeitung pedig arról számolt be, hogy nyüván a frankfurti amerikai légi bázis volt a legfontosabb euró­pai forgalmi csomópont 2002 és 2004 között a CIA-gépek számára. A légi bázist az amerikaiak ősztől már nem használják, a másik gyak­ran emlegetett németországi ame­rikai légitámaszpont a ramsteini. A frankfurti amerikai légi bázis a szomszédos polgári repülőtértől sok tekintetben függetlenül műkö­dött. A lap szerint azonban a berlin- schönefeldi repülőteret is használ­ta legalább egy gép, s állítólag nem volt ismert, hogy ezek a gépek hon­nan jöttek és hova tartanak. A Han­delsblattnak nyilatkozó CIA- munkatárs azt áhította, az ameri­kai fél az érintett kormányokat nem tájékoztatta a titkos járatok­ról. A CIA-személyzet körében min­denesetre frusztráltság tapasztal­ható, mert ezeknek a járatoknak a lefedettsége nem volt kielégítő, s „az egész roppant kínos”. Közös álláspont az uniós költségvetésről V4-CSÚCS Tony Blairrel MTI-HIR Brüsszel. A visegrádi együtt­működés négy országa a jövő hé­ten felszólítja az EU soros elnöki tisztét ellátó Nagy-Britanniát, biz­tosítsa az igazságos és gyors meg­állapodást a 2007-2013 közötti időszak EU-költségvetéséről. Ezt cseh források közölték csütörtö­kön este Brüsszelben. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közös felhívását decem­ber 2-án fogják átadni Tony Blair brit kormányfőnek Budapesten, ahol az unió soros elnöke csúcsta­lálkozót tart a visegrádi négyek­kel. A dokumentumot ezzel pár­huzamosan megjelentetik a Fi­nancial Timesban is. A közelebb­ről meg nem jelölt cseh forrás sze­rint a felhívás gondolata tíz napja merült fel a négy ország magas beosztású diplomatáinak prágai találkozóján. Az új lengyel mi­niszterelnök már arról beszélt Londonban, hogy mind a tíz új tag felsorakozott a felhívás mögé.

Next

/
Thumbnails
Contents