Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-25 / 272. szám, péntek
10 Kitekintő - hirdetés UJ SZÓ 2005. NOVEMBER 25. A Nyitrai kerületben minden második település pályázik a helységek felújítására és fejlesztésére szolgáié EU-s alapok pénzére A Nyitra megye megszerezte az Alapinfrastruktúra, 3., 4. rendelkezés, A falufejlesztés és -felújítás operatív program keretében az európai strukturális alapokhoz benyújtott, visszafizetetlen pénzügyi támogatást kérvényező pályázatok elfogadásával és kiértékelésével kapcsolatos első tapasztalatait. A rendelkezésnek a fő célja, hogy javítsa a falvak infrastruktúráját, amely támogatja a vidéki vállalkozásokat, és biztosítsa az alapszolgáltatásokat a helybéli lakosok, valamint az idelátogatók számára, továbbá gazdagítsa a falu vagyonát és arculatát. Az alapinfrastruktúra azzal járul hozzá a vidék fejlesztéséhez, hogy olyan tervezeteket támogat, amelyek túlnyomó részt nem mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkoznak. Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódó egyes tevékenységek feladata, hogy s» a község vagyonát gyarapítsák; >• új munkahelyeket létesítsenek; >■ javítsák a vidék műszaki infrastruktúráját; >■ megőrizzék a helyi identitásukat és kulturális örökségüket; > fejlesztésre használják fel a település természeti és kulturális adottságait. Erre Szlovákiában 2004-2006-ban 35 565 861 eurót (1,3 milliárd Sk) allokáltak. A jogos összköltségek 95%- ára igényelhető visszafizetetlen pénzügyi segítséget falvak és faluközösségek kérvényezték, amelyek Szlovákiában, két fordulóban, összesen 1128 tervezetet és kérvényt nyújtottak be. Az igények messze túlszárnyalták a rendelkezésre álló keretet. A Nyitrai kerületben két felhívást intéztek a tervezetjavaslatok benyújtására. Az első fordulóban 2005. március 4-e, a másodikban június 30-a volt a leadási határidő. Az első fordulóban 97, a másodikban 68 tervezet érkezett. A megye 350 települése közül 47% kérvényezte a támogatást. A program iránt az első fordulóban a legnagyobb érdeklődést a Komáromi (22 tervezet) járásban tanúsították; a Nagytapolcsányiban 20, a Nyitraiban 19, a Lévaiban 11, az Érsekújváriban és a Vágsellyeiben 9-9, az Aranyosmaróti járásban pedig 7 tervezetet nyújtottak be. A tervezetek csaknem egyharmada a falu vagy a falu- közösség gazdasági és szociális fejlesztését kidolgozó dokumentáció vagy program volt. A többi tervezetben olyan beruházási programokat dolgoztak ki, amellyek a falvak felújítását, leggyakrabban a helyi utak, járdák felújítását, illetve kiépítését, a lakott rész nyilvános területeinek rendbe tételét vagy autóbuszmegállók felépítését célozták meg. Nagyon kevés tervezet foglalkozott kézmű- vagy kisipari csarnok kiépítésével, hagyományőrző célzattal. Az 1. fordulóban benyújtott tervezetek 65% B tevékenységi terület befektetési tervezetek A tevékenységi terület nem befektetési célú tervezetek 35% Az első fordulóban, amely már megyei szinten lezárult, a falvak igényei több mint 682 millió koronával lépték túl a keretet. Az elbírálóbizottságnak 186 186 392 Sk állt rendelkezésére. Jelenleg az első forduló már a szerencsés pályázók és az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium közti, a visszafizetetlen pénzügyi támogatást biztosító szerződések aláírásának fázisában tart. A Nyitrai kerületben, a második fordulóban 79 794 169 Sk áll a kérvényezők rendelkezésére. A megyei önkormányzat régiófejlesztéssel és a határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó osztályán jelenleg a második forduló egyes folyamatai zajlanak: formai ellenőrzés, tárgyi kiértékelés, valamint az adott tervezet regionális, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek értékelése. Az Alapinfrastruktúra, 3., 4. rendelkezés, A falufejlesztés és -felújítás operatív program keretében az EU-s alapokból finanszírozott visszafizetetlen pénzügyi támogatást kérvényező pályázatok elfogadását, ellenőrzését és kiértékelését, valamint a kivitelezéshez nyújtott segítséget a Nyitra Megyei Önkormányzat az építésügyi és régiófejlesztési minisztériummal az implementációs időszakra kötött, együttműködésről szóló keretszerződés alapján végzi. A most szerzett tapasztalatok alapján ellenőrizhetik és értékelhetik ki majd a 2007-2013 közti, új tervezési időszakban a vidékfejlesztésre benyújtott tervezeteket. BP-5-15271 Csehországban magas a tolerancia szintje: sokan elismerik az élettársi viszonyt A magyarok „hidegek” Budapest. A magyarok a „leghidegebbek” - derül ki egy felmérésből, amely a homoszexuálisokkal kapcsolatos vélemények alakulását vizsgálta a négy visegrádi országban. FELMÉRÉS 2005 októberében a vizsgált négy, közép-európai ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb, mindössze 8 százalékos azok aránya, akiknek van homoszexuális (meleg vagy leszbikus) ismerőse. Lengyelországban 14 százalékra tehető azok aránya, akiknek van homoszexuális ismerőse, Szlovákiában 30, Csehországban pedig 43 százalék. A feltételezések szerint az adatokat a melegek aránya és a meleg lét vállalhatósága befolyásolja, illetve szerepe lehet annak is, hogy mennyire téma, ügy a homoszexualitás az adott társadalomban. Kétségtelen, hogy a meleg társadalom „láthatósága” Magyarországon a legalacsonyabb. Ugyanakkor a négy társadalom „hőfokában” nem mutatkozik az előbbiekhez hasonlatos eltérés a melegek családalapítási lehetőségeinek megítélésében. Mind a négy országban a leglazább családformát, az élettársi viszonyt tolerálják leginkább. Csehországban kiugróan magas a tolerancia szintje, ugyanis a megkérdezettek csaknem kétharmada (61 százaléka) tartja elfogadhatónak az élettársi viszonyt, s a válaszadók több mint harmada (37 százaléka) a házassági kapcsolatban sem lát kivetnivalót. Magyarországon a megkérdezettek 36 százaléka tartja elfogadhatónak a melegek élettársi kapcsolatát, és a válaszadók 25 százaléka házasságukat is tolerálná. A csehek, a lengyelek és a szlovákok sokkal kevésbé tolerálják a gyerekek örökbefogadását, mint a melegek közötti házasságot vagy élettársi kapcsolatukat. A magyarok nem ellenzik jobban a gyerekek örökbefogadását a melegek által, mmt a homoszexuálisok házasságát, ami feltehetőleg azzal függ össze, hogy a kérdés többet szerepel a médiában. Míg a magyarok 26 százaléka engedélyezné a melegeknek, hogy gyereket fogadjanak örökbe, a lengyeleknek mindössze 9 százaléka lenne engedékeny, a szlovákok esetében ez az arány 14 százalékos, a csehek esetében pedig a megkérdezettek 18 százaléka adott pozitív választ. A homoszexuálisok családalapításával kapcsolatos véleményeket egyébként nagymértékben az is befolyásolja, hogy a megkérdezett ismer-e személyesen melegeket. Mind a négy országban ugyanis az átlagnál sokkal toleránsabbak azok, akiknek ismeretségi körében akadnak melegek, (mti) BP-5-10848
