Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-25 / 272. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ KRÓNIKA Megtörténhet, hogy az erdé­lyi magyar családok egy része az év végéig sem kapja meg az Iskola Alapítványnál megpá­lyázott oktatási-nevelési támo­gatást - mondta Kelemen Hu­nor, az alapítvány elnöke az er­délyi napilapnak. Idén 138 ezer gyermek számára kérvé­nyezték a magyar állam által ajánlott támogatást, 67 ezer kérvényezőt még nem tudtak kifizetni. Közülük mintegy 27 ezren reménykedhetnek ab­ban, hogy az elkövetkező he­tekben megkapják a gyerme­kenként 22 ezer 400 forintnak megfelelő összeget. Kelemen Hunor értesülései szerint az előző napon utaltak át egy 619 millió forintos tételt. Körülbe­lül egy hét alatt érkezik meg az összeg az alapítvány számlájá­ra - fűzte hozzá, emlékeztetve: Budapesten többször is meg­ígérték, hogy az év végéig vala­mennyi pályázó megkapja a tá­mogatást, ehhez azonban to­vábbi több mint egymilliárd fo­rintra van szükség. Semmilyen konkrét információval nem rendelkezett arról, hogy ez az összeg mikorra várható. El­mondta, hogy a kifizetések a kérvények beadásának, illetve feldolgozásának a sorrendjé­ben történnek. Kivételt csak az árva gyermekekkel tettek, akiknek kérvényeit már az első megérkezett pénzkeretből igyekeztek kielégítem. A támo­gatás folyósítását a státustör­vény írja elő, a jogszabály sze­rint a magyar államnak köte­lessége valamennyi kérvényre támogatást nyújtani. FÁZ Magyarország az EU-n be­lüli „harmadik út” mellett van címmel számolt be a Frank­furter Allgemeine Zeitung ar­ról a beszélgetésről, amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő folytatott európai lapok mun­katársaival. A német lap azt írta, hogy a magyar kor­mányfő politikai területeken, valamint az oktatási és a szo­ciálpolitikában szorosabb együttműködéshez akarja megnyerni az európai partne­reket. Ettől reméli, hogy az európai alkotmány franciaor­szági és hollandiai elutasítása után kialakult bizonytalan­ságban az európai integráció új impulzusokat nyer. Egy olyan helyzetben, amikor Eu­rópának vállalnia kell a globa­lizáció támasztotta kihíváso­kat, az EU-partnerek nem kor­látozhatják magukat „szűklá­tókörű nemzeti érdekképvise­letre” - idézte a konzervatív lap a miniszterelnököt. „Egyér­telműen megmutatkozik, hogy jelenleg nincs elegendő kész­ség az európai álom megélé­sére. A legtöbb ember számá­ra ez üresnek és bürokratikus­nak tűnik” - mondta. Gyur­csány szerint Európában, nem utolsósorban az északi EU-or- szágokban már most is van­nak jó példák arra, hogy EU- szerződések nyújtotta keret- feltételek nélkül is lehetsége­sek az együttműködés szoro­sabb formái. Gyurcsány “az együttműködés harmadik út­járól” beszélt, amely az EU ál­tal megadott törvényi keretek és a szorosabb együttműkö­dés klasszikus formái (euró- csoport, Schengen-országok) mellett adódna.- Kössön ön is nyugdíjbiztosítást! Takarékoskodással sok mindent elérhet. (Gyenes Gábor rajza) Párizs könnyebben játszhatja a világpolitikai díva szerepét, ha Berlin súlya nő Washingtonban Merkelnek is fontos a német-francia viszony A német nagykoalíció kül­politikáját a „folyamatos­ságnak” rendelte alá, egyébként ugyanúgy, ahogy a Kohl-kormányt 1998-ban felváltó Schröder-kormány. Angela Merkel, az új német kancellár ezt azzal húzta alá, hogy először Párizst és Brüsszelt kereste fel, azokat a városokat, amelyek Né­metország „nyugati kötődé­sét” jelképezik. MTI-HÁTTÉR Berlini értesülés szerint Merkel a párizsi látogatás napján Varsót is fel akarta keresni a szimbólu­mok jegyében, de a lengyel fél ál­lítólag időpontnehézségekre hi­vatkozva elhárította a vizitet, amelyet valószínűleg december 2- án bonyolítanak majd le. Merkel tegnap Londonban idő­zött, s a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett arra, hogy Schröder kezdetben szívesen kie­gyensúlyozta volna a német-fran­cia kapcsolatokat a német-brit vi­szony erősítésével, de Tony Blair Nagy-Britanniája nem igazán kö­zeledett Európához, megmaradt szigettudattal rendelkező és Ame­rikával különleges kapcsolatokat ápoló országnak. Ezen való­színűleg az új német kancellár sem fog tudni változtatni. Berlin és Párizs viszo­nya viszont megmaradt valami különlegesnek, kiemeltnek, akkor is, ha Merkel Párizsban nem is­mételte meg a Jacques Chirac francia köztársa­sági elnök által használt gely” szót. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung szerint ennek megvolt a ma­ga jó oka. A tengely meghosszab­bítása Moszkváig hiba volt. Wa­shington a meghosszabbítást oly­bá tekintette, hogy ellenhatalmat próbálnak vele szemben létrehoz­ni, s reagálása is ennek felelt meg (lásd: a német ENSZ-igények de­monstratív nem támogatása). Az Európai Unió új közép- és kelet­európai tagállamainak körében pedig olyan gyanú keletkezett, hogy nagyhatalmi politika folyik a fejük fölött. A konzervatív német lap sze­rint Merkel ügyességétől és meg­győző erejétől függ majd, hogy sikerül-e a külpolitikai kiigazítás úgy, hogy sem Párizsban, sem Merkel Varsót is fel akarta keresni a szimbó­lumok jegyében. „ten­Moszkvában ne okozzon diplo­máciai károkat. Ilyen korrekció egyébként Franciaországnak is hasznára lenne. Párizsban tud­ják, hogy világpolitikai díva sze­repüket könnyebb lenne eljátsza­ni, ha Németország szavának Washingtonban ismét ugyano­lyan súlya lenne, mint amilyen súlya korábban volt. A cseh exelnök biztos benne, hogy az európai alkotmány előbb-utóbb el lesz fogadva Havelt meglepte, milyen sokat tudnak a magyarok a csehekről KOKES JÁNOS Václav Havel volt cseh államfő néhány napos magyarországi lá­togatásáról Prágába visszatérve szerdán kijelentette, nagyon meg­lepte, milyen sokat tudnak a ma­gyarok a csehekről, míg fordítva ez szerinte nem mondható el.- A magyarok szinte mindent tudnak a csehekről, a sajtóban cikkek jelennek meg Csehország­ról, a cseh témákról, a cseh politi­káról, s a budapesti könyvesbol­tokban számos cseh mű kapható magyar fordításban - mondta a volt politikus egy Európával fog­lalkozó prágai fórumon, amelyet a kormányhivatal és a Václav Ha­vel Könyvtár közösen rendezett. A fórum felett Jirí Paroubek cseh miniszterelnök vállalt védnöksé­get, és részt vett a vitában. A zsú­folásig megtelt teremben Václav Havel lelkesen mesélte magyar- országi benyomásait, s ugyanak­kor bírálóan szólt arról, hogy a cseh közvélemény, a média és a kulturális szféra szerinte nagyon keveset foglalkozik Magyaror­szággal. „Mi nagyon keveset tu­dunk róluk. Ez egy nagyon aszim­metrikus viszony” - szögezte le. Az exállamfő szerint a magyarok az európai integráció felé is nyi- tottabbak, mint a csehek. Úgy vé­li: a csehek egyfajta szkepticiz­musát az európai integrációval szemben éppen a nemzeti bezár­kózásban kell keresni. Havel biztos benne, hogy a so­kat vitatott európai alkotmány előbb vagy utóbb el lesz fogadva. „Az nem lényeges, hogy erre most vagy öt év múlva kerül sor”. Megjegyezte: talán jobb lenne a későbbi dátum, mert akkorra a dokumentum letisztulhatna, egyszerűbb, kevésbé bürokrati­kus lehetne. Szerinte Európa mindig egy egy­séget alkotott, de a múltban a na­gyobb államok gyakran elnyomták a kisebbeket. „Az Európai Unió megalakulása az első kísérlet arra, hogy ez megváltozzon, kialakuljon az egyenlőség és az egyensúly” - áhította Václav Havel, aki 1989-től 2003-ig volt Csehszlovákia, majd az önálló Csehország államfője. Nemzetközi médiák szerint Havel ma a világ egyik legbefolyásosabb értelmiségije. KOMMENTÁR Nagyvonalúság - mi az? WRNtHHKk sidó h. Zoltán WtKKtttHMl Angela Merkel, Németország első női kancellárja elődjétől, a média­sztár Gerhard Schrödertől eltérően nem népszerűségi mutatók se­gítségével fogja keresztülvinni politikáját - írta a kancellárválasztás másnapján a Financial Times Deutschland című német gazdasági­pénzügyi lap. Ennek dacára az első kijelentései egyikével máris gyűj­ti a jó pontokat, ami egy politikustól természetesen elvárható. Az vi­szont kevésbé, hogy mindezt a tavaly csadakozott új európai uniós államok rovására teszi. Merkel komolyan gondolt kijelentése szerint az alacsony adósávú tagok az eddiginél kisebb brüsszeli támogatás­ban részesülnének. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az új német kormány programjában szó szerint a következő szerepel: ,A tagál­lamok szabadon választhatják meg adórendszerüket. Azonban fel kell készülniük arra, hogy nem kapják meg a strukturális alapokból rájuk eső teljes összeget.” Közismert a német gazdaság számos baja, a magas munkanélküliség, a stagnáló gazdasági növekedés, az egy­re mélyülő költségvetési hiány. Ezért Merkel úgy véli, az alacsony adókkal beruházásokat, s ezzel együtt munkahelyeket vonzó közép- kelet-európai országok ne várjanak túl sok európai uniós támoga­tást. De hát mi más várható a kancellártól, aki rövid úton kicsapta csapatából azt a potenciális pénzügyminiszter-jelöltjét, aki előruk­kolt a miénkhez hasonló 25 százalékos egyenadó tervével? Angela Merkel eredetileg fizikus, tehát bizonyára hallott a közlekedő edény fogalmáról. Ezért úgy gondolhatja, hogy ha Szlovákia és a három balti ország a német szintre emelné adókulcsait, akkor a beruházá­sok Németországban kötnének ki. Pedig nem így van, mert arról mé­lyen hallgat, hogy az ottani fizetések hatszor, hétszer meghaladják a nálunk folyósított átlagkereseteket, ami módfelett taszítja az inkább a térségünkbe települő összeszerelő üzemek csúcsvezetőit. Ha nem tudod a riválisodat tisztességes versenyben legyőzni, akkor teremts olyan feltételeket, amelyek megfosztják őt lépéselőnyétől - az Euró­pai Unió által nem egyszer gyakorolt módszert, úgy látszik, az újon­nan érkezett, egyelőre másodosztályú tagokon is ki szeretnék pró­bálni. Az imént felvázolt, fehér selyemkesztyűbe bújtatott vasököl veszélye komolyan fennáll, hiszen Brüsszel máris dolgozik az egysé­ges, azaz számunkra kedvezőtlen társasági adó koncepcióján. A to­vábbi, mozgásterünket korlátozó tényező közismert: éppen az unió tengelyének számító Párizs-Berlin tandem ódzkodik leginkább a friss EU-tagok munkaerejétől, a Jengyei vízvezetékszerelő” mumu­sáról, a minket tudatosan korlátozó agrárdotációkról nem is szólva. Az Európai Unió régi tagállamainak gazdasága, Írországot, Nagy- Britanniát, Finnországot leszámítva mély szerkezeti válságban van, a jelenleg működtetett szociális modellje mellett nem képes a globa­lizálódó világban megőrizni a versenyképességét. A gyógymód per­sze fájdalmas volna, ehelyett inkább a gyenge alkupozícióban lévő közép-kelet-európaiakat okolják minden gondjukért, bajukért. A ki­csinyesség, pótcselekvés egyik mélypontjának talán a következő eset számít: az uniós dotációk legnagyobb haszonélvezői, Spanyolország és Görögország egyelőre sikeresen torpedózzák meg a nem EU-tag Svájc 1 milliárd frankos pénzinjekciójának szétosztását az új tagok között, mivel nekik ebből a pénzmorzsából az eredeti elképzelések szerint nem jutna. Jelenleg itt tartunk. A közös európai eszmét fillé­res ügyekre váltottuk. Ez bizony rossz előjel a 2007 és 2013 közötti közös uniós költségvetés megvitatása és elfogadása előtt. JEGYZET Tibi randija KOCUR LÁSZLÓ Ha ugrik egy randi, az általában szomorú dolog. Tibornak ugrott a randija, és a következőre jó so­káig kell várnia. Tibor hétfőn valószínűleg lezu­hanyozott, megborotválkozott, talán valami jobb ruhát is fel­vett, belőtte a séróját, ellenőriz­te, van-e elég pénz a tárcájában, ha beülnének valahova, talán még virágot is vett, ahogy leg­több férfitársa teszi ezt hasonló helyzetben. Tibortól elkérték az útlevelét a magyar-román hatá­ron (barátnője ugyanis Románi­ában él). Rutinszerű mozdulat­tal nyújtotta be a határőrbódé ablakán, talán borzongott egy kicsit, de az is lehet, hogy nem, Tibor végül is sokat próbált em­ber volt. A többi úgy történt, mint a filmekben: - Kezeket fel! - Ne mozdulj! (és még sok min­den mást is kiabálnak a rend­őrök éles helyzetben, de azt nem írhatom ide), majd azzal a sem­mihez sem fogható hanggal kat­tant a bilincs Tibor csuklóján. Tibor vezetékneve ugyanis Nagy volt. Ez még önmagában nem lenne gond, hisz a Magyar Tele­kom telefonkönyve szerint csak Budapesten 240 ilyen nevű tele­fontulajdonos van, ő viszont az a Nagy Tibor volt, aki 2003. május 12-én két társával kirabolta az aszódi OTP pénzszállító autóját, 481 millió forintot vittek el. Ez­zel Magyarországon aranyérme­sek, ennél nagyobb összegre az­óta sem sikerült senkinek szert tennie egy páncélkocsi kirablá­sával. Két társa már rács mögött van. A bandavezémek tartott Kiss Károlyt kommandósok hoz­ták ki egy pilismaród családi házból, ő akadt horogra első­ként. Pál Tibort Németországból hozták haza, némi mterpolos se­gédlettel. Nagy Tibornak azon­ban csak nem tudtak a nyomára bukkanni. Ő a rá eső pénzből úgy élt, mint a normális embe­rek, nem vett luxuskocsikat, nem járt a Karib-szigetekre nya­ralni minden héten... Beszerezte a megfelelő hamis papírokat, és szabadon járt-kelt az országban. Ám hamis útlevele nem volt tö­kéletes... Aki ellen országos és nemzetközi elfogatóparancs van kiadva, az ne mászkáljon össze­vissza, én legalábbis így gondol­nám. A szerelem azonban olykor irracionális tettekre sarkallja az embert. Nagy Tibornak ez most nagyon sokba került.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents